Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-20 / 116. szám

1981. MÁJUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Uszodát, áruházat, műtrágyatárolót, sport- csarnokot, állattenyésztő istállót, kultúr- centrumot és más nagybefogadó képességű épületet lehet összeszerelni az Agárdi Me­zőgazdasági Kombinát velencei Agrokomp- lex gyáregységében készülő faszerkezetek­ből. A hazai könnyűszerkezetes építési módszerek egyik fő gyártója az Agro­komplex, ahol az egyes fa épületszerkeze­teket ragasztásos módszerrel készítik. A gyáregységben most az EXPRESS Ifjúsági Utazási Iroda számára gyártanak épület- szerkezeteket. A képen: a ragasztott faszerkezeti elemek összeállítása és szabása Heverő szerszámok a Százados úton A világért sem az AFIT jusson az utcanévről az ol­vasó eszébe! Szó sincs a szerviz környékén elhagyott, az utcán szétszórt kalapács­ról, fogáról egyebekről... Az Alföldi Szilikátipari Vál­lalatnak van ugyancsak a Százados út elején egy szenszámkölcsönző boltja. E)gész véletlenül bukkantunk rá. Csönget az ember (erre felirat figyelmezteti az ér­kezőt a bolt bejáratánál), és kis idő múltán előjön az anyag- és fogyóeszköz-raktá­ros, a kölcsönzőbolt vezető­je, Fehér László. Kérésünkre készségesen bemutatja készlete jelentő­sebb darabjait. Túlzás lenne persze, ha a csaknem 150 fé­le, körülbelül 200 ezer forint értékű szerszám, kisgép mindegyikét látni szeret­nénk, de nem azért, mintha azok éppen „házon kívül" lennének. Rövid időn belül ugyanis kjderül, hogy ha­vonta csupán egy-két ember csönget, azok is többnyire a vállalat dolgozói, vagy a köz­vetlen közelben lakók. Olyan hónap is volt már, amikor senki meg nem kérdezte: mit adnának kölcsön, ha vinnék ? — Kifejezetten barkács- szerszámaink voltak kezdet­ben. Két éve lehet, hogy kerti eszközökkel kisgépek­kel bővítettük a készletet. A betonkeverőgép most is kint van, napi 67 forintért, a ro­tációs kapa 140-ért. és vi­szik a permetezőgépet is 70- ért... De a mérőszalag, a csavarhúzó, a kalapács, a kombinált fogó, aminek a kölcsönzési díja napi egy­két. illetve három forint, szóval azok az egyszerű szer­számok, amik a lég több ház­tartásban előfordulnak, csak itt porosodnak — vallja be őszintén a boltvezető. És ott hever az említett szerszámok társaságában egy faesztergagép is, ami igen hasznos eszköz lehetne ezer­mester-kézen, vihetnék fú­rógéppel együtt napi negy­venért de sose volt még senkinél — nincsenek hozzá késék... !) A félmegoldá­sokra mondta apám fejcsó­válva olykor: mit kezdek fejszével, nyél nélkül?...) Senkinek nem jutott még eszébe a vállalatnál egy — nyilván nem olcsó — eszter­gagépet késeikkel kiegészíteni, hogy használhatóvá tegye? És ha már szolgáltatni akar­nak, miért nem verik dob­ra? Szabó Tibornak, a válla­lat termelési osztályvezető­jének tesszük fel a kérdése­ket. Nem késik a válasszal. — Való igaz. amikor öt évvel ezelőtt kialakítottuk a kölcsönzőt, hogy lakossági szolgáltatásaink körét bővít­sük, nem volt még tapaszta­latunk arról, hogy valóban mire lenne szükségük az embereknek. Elképzeltük, hogv a bérházak lakóinak, főként az értelmiségieknek még apró szerszámaik sin­csenek. szükségük lehet né­ha kalapácsra, egyebekre, amiket azért nem vesznek meg... Az vélet igazolta, hogy az elképzelések nem min­denben váltak be. A műszaki osztály vezetője aki a kerti eszközök beszerzését is java­solta. felvetette már. hogy a szerszámokat ki kellene vin­ni a termelőüzemekbe, fe­lesleges újakat venni. . . Felmérjük a készletet, és a félév végére változtatunk a helyzeten. — No és a reklám? A budapesti Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat Jubile­um téri üzletében napi 100 —120-ért adják a betonke­verőt a rotációs kapának egy órára 70, huszonnégy órára 270 a bérleti díja, egy motoros permetezőé 90, — szóval magasabb a tarifa, és mégis nagyobb a forgalom. A szúrófűrészt (dekopir) ami a barkácsoló embernek igen fönte« eszköze, ugyanott na­pi ötvenesért lehet bérelni, a Százados úton viszonir a duplájába kerül. A SZOL- TISZ Várkonyi téri bar- kácsboltjában egy kalapá­csot 5 forintért adnak köl­csön 24 órára... Nem tu­dom, mi alapján állapítot­ták meg a tarifákat, de a többieknél olcsóbb szolgál­tatásnak lehetne sikere ha az emberek tudnának róla. Nincs tiltakozás. Polónyi János, a műszaki osztály vezetője megjegyzi, hogy éve­ken át bizonyos időközön­ként hirdettek. Szabó Tibor kiegészíti, hogy ugyanakkor reklámozták a festést és má­zolást is. de sokkal több pénz elment hirdetésre, mint ami bevétel jött. Törökszentmik- lóson is van egy szerszám- kölcsönző boltjuk, annak ujgyan a szolnokiénak közel háromszorosa a forgalom, de még úgy sem rendtábilis. pedig ott már plakáton a piaci hangosbemondón ke­resztül is próbálkoztak. Maradjunk annyiban, hogy június végéig változtatnak a jelenlévő helyzeten. Azt a kérdést már fel se teszem a búcsúzáskor: kinek érdeke, hogy vonzó legyen a kínála­tuk? Mert nekem neked, neki — talán, de nekik első­sorban. — rónai — Az értelmiségi fiatalokról Beszélgetés Fekete Tiborral, a KISZ KB rétegtanács-titkárával Napjainkban sok szó esik az ifjúság helyzetéről, meg­ítéléséről, s mivel rendkívül heterogén a kép — az élet­kor, a társadalmi helyzet vagy a környezet különbö­zősége miatt is — arra a kérdésre: milyen ma az if­júság? — nehéz lenne olyan értékítéletet mondani, ami általánosan igaz. Hogy job­ban megismerjük a mai fia­talok életét munkáját, gon­dolkodását. véleményét po­litikai. erkölcsi magatartását először tisztában kell len­nünk azzal; milyenek az if­júsági rétegek. csoportok. Csak így kaphatunk választ arra a kérdésre is: hogyan látják jövőjüket az értelmi­ségi fiatalok? Fél évtizede a KISZ Köz­ponti Bizottságában — a töb­bi rétegtanács mellett — megalakult az értelmiségi fiatalok tanácsa'. Titkára Fe­kete Tibor, akivel most a kongresszus előtt beszélget­tünk a tanács munkájáról, sajátos feladatairól. — Az értelmiségi fia­talok gondjai eltérnek a mai ifjúság általános problémáitól, amelyek már korábban, mondhat­ni a IX. kongresszus előtt is ismertek voltak ... — A rétegtanácsok életre- hívása éppen azt a célt szolgálta, hogy a fiatalok különböző rétegeinek felada­tait, szerepét, az ifjúsági mozgalomba való aktívabb részvételét segítsük. Az ér­telmiségi fiatalokra vonat­kozóan figyelemmel kell len­nünk, hogy komoly szakmai ismeretekkel rendelkeznek, ők a mozgalmi munkát is a szakmai munkájukkal hoz­zák összefüggésbe, s így vál­lalják szívesen. Nem álta­lában, hanem egy-egy értel­miségi csoportra lebontva vizsgáljuk gondjaikat. Az értelmiségi fiatalok ta­nácsában kilenc munkabi­zottság dolgozik. Agrár, jo­gász, kutató, műszaki és közgazdász, művész, népmű­velő. orvos, pedagógus és új­ságíró. Az elmúlt öt évben szinte valamennyi bizottság áttekintette a fiatalok hely­zetét. Egészségügyi, állam- igazgatási és igazságügyi if­júsági napokat, tudományos konferenciákat rendeztünk; összesen 64 konferencián. 2272 előadáson. 6800 fiatal szakember vett részt. — Hány értelmiségi tagja van a szövetség­nek? — Jelenleg 875 ezer tagja van a szövetségnek, ennek 29 százaléka értelmiségi fiatal. Az öt esztendőt tekintve, a KISZ-tagok száma 53 966 fő­vel gyarapodott, ebből egye­temet.. főiskolát végzett. 30 605 fiatal. A létszámnöve­kedés 56.8 százaléka értelmi­ségi. Ügy vélem, e jelentős növekedés a rétegeket érintő színvonalas, vonzó progra­moknak is köszönhető. , — Feltételezem, hogy felméréseik során nem­csak arra kerestek vá­laszt. mi érdekli a fia­talokat. milyen gondok­kal küzdenek, hanem ar­ra is, hogy mit várnak a KISZ-től. például se­gítséget a pályakezdés­ben ... — Igen. A különböző cso­portokat, szakmáikat vizsgál­va szemügyre vettük külön- külön is. milyen a képzésük, hogyan készítik fel őket a munkára. ' milyen lehetősé­geik vannak a szakmai to­vábbképzésre. milyen elhe­lyezkedési lehetőségek állnak a friss diplomások rendel­kezésére. és egzisztenciális helyzetükről is igyekeztünk reális képet alkotni. Egyet­len közös gondja az értel­miségi fiataloknak; a kép­zés milyensége. Sajnos, bár­milyen szakot is nézünk, le­gyen az orvos, mérnök, köz­gazdász, vagy pedagógus, ki­derült, hogy a felsőfokú kép­zésünk túlságosan elméleti orientációjú, és a gyakorlati munka alapjaival nem is­mertet meg. — A lakáskérdés, csa­ládalapítás olykor le- küzdhetetlennek tűnő nehézségei mellett a fia­tal értelmiségiek leg­gyakrabban, illetve ezzel összefüggésben fizetésüket keveslik. — Az a baj. hogy. a pá­lyakezdő értelmiségi fiata­lok nem az óletkeresetet,. vagyis nem azt a teljes ösz- szeget számítják, amit majd egész. munkában töltött éveikben keresnek, hanem a munkásfiatalokéhoz hason­lítják fizetésüket. Ez kez­detben átlagosan valóban kevesebb, mint a szakmun­kásoké, de pályájuk későbbi időszakéban egyre jobban meghaladja azt ilymódon te­hát életkeresetük összege lé­nyegesen több a munkáso­kénál. A keresetek figyelem- bevétele mellett tapasztala­tunk szerint a fiatal értel­miségiek sem úgy választ­ják meg általában munkahe­lyüket. hogy figyelembe ven­nék. hol hajtják a legna­gyobb hasznot a társadalom számára, hanem úgy. hogy mivel szeretnének foglalkoz­ni, hol van ismeretségük, mi esik legközelebb a lakó­helyükhöz, esetleg divatos-e a munkahely. Ha a fiatalok alacsonynak tartják kerese­tüket, abban más rétegek ke­reseteivel való összehasonlí­tás mellett, igényeik is tük­röződnek. Hiszen legtöbbjük a pályakezdéssel egyidőben alapít családot, tehát otthont kell teremtenie, ami megfe­lelő színvonalú kereset, vagy a szülők maximális támoga­tása nélkül nehezen valósul­hat meg. — Két—háromszáz, sőt ezer forinttal több fize­tésből is legalább húsz évig kellene lakásra gyűjteniök. Mit tervez a KISZ, hogyan segítenek majd a lakásszerzés szempontjából hátrányos helyzetben levő értelmi­ségi fiataloknak? — Én nem látom helyze­tüket ennyire kilátástalan­nak. Az ugyan tény, hogy a mérnök kevesebb kedvez­ményt kap a vállalattól mint a munkás, vagy nem is kap, de az is igaz, hogy kevés olyan értelmiségi fia­tal van, aki tanulmányai be­fejezése után, legkésőbb tíz évvel ne tudná megoldani lakáshelyzetét. Mindezekkel együtt, kétségtelen, hogy az értelmiségi fiatalok lakáski­látása ma a legrosszabb. A kongresszusi levél vitája so­rán is számos javaslat szü­letett, ilyen az az álláspont, hogy a fiatalok lakásgond­jai! ne a társadlami munka- megosztásban elfoglalt hely szerint oldjuk meg. Erről és a beszélgetésünk­ben felmerült valamennyi kérdésről bizonyára sok szó esik majd a X. KlSZ-kong- resszuson. Bízunk abban, hogy megoldásukra határo­zatok. hasznos javaslatok is születnek. G. Barta Ágnes Az Egri Dohánygyárban hétféle szivart készítenek, hétféle aromával. Ezekből az idén hu- szonnégy-millió darabot gyártanak a hazai fogyasztók számára. A képen: a legjobb hazai gyártmányú, minőségi szivar — a Pilvax — csomagolása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom