Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-14 / 111. szám

1981. MÁJUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Már nem máról holnapra élnek Cigánycsaládoknál Kisújszálláson A nagykun városban nap­jainkban több mint hatszáz cigány él, és az aktív kere­sők száma eléri a százötve­net.' Zömük havonta szép pénzt visz haza, igaz, túlnyo­mórészt nehéz fizikai mun­kával keresik a kenyerüket. (Mások kiterjedt jószágállo­mánnyal bíbelődnek, háztáji­val foglalkoznak. Akárhogy is nézzük, egyre többen van­nak, akik apáiknál, dédapá­iknál jobban* biztosabban Ennek ellenére odabent teljes a rend: modern búto­rok, rékamié, olajkályha, te­levízió. Mindenfelé tisztaság, Ibolya is ápolt, gondozott fia­talasszony. Vajon mennyi pénzből él a négytagú csa­lád? — Hétéves házasok va­gyunk, és jelenleg mindent beszámítva havonta hat-hét­ezer forint jut mindannyi­unkra. Ebből hetente az uram 2—300-at visszavisz. — Mire futja a „mara­dék”? — Befizettük a húszezer forintot a C-lakásra. de azt is bevallom* kevés a megta­karított pénzünk. Egy kere­set, az csak egy kereset, azután sok kell a gyerekek­re is. Drága a ruha, sűrűn kopik a nadrág, meg a cipő. — Épül a házuk? — Még- nem kezdtek hoz­zá, de az ígéretek szerint ok­tóber végén költözhetünk. Kíváncsi vagyok, mi valósul meg belőle. — Szórakozás? — Nincs, nem cigarettá­zunk és iszunk. Megint fog­juk a forintot, mivel augusz­tustól én is dolgozom. Sze­retnénk az új lakásba bútort is venni, ezt meg itthagyjuk anyuéknak. Szerencsére tévé, mosógép, hűtőszekrény, cent­rifuga már van. — Kijönnek a keresetből? — Nagyon észen kell len­ni, hogy sokadikára is ma­— Szép pénzt hoznak. — Hoznak is, meg visznek is. Sokszor az egyik megeszi a másikat. — Azért marad. — Persze. Az idén is négy hízót öltünk. Nagy a család, nyolcán vagyunk, sőt három unokával is büszkélkedhe­tünk. — A lakás? — Kifizettem. A porta egyik részére szeretnék a lányomnak C-lakást építeni. szeretnének élnit nem máról holnapra. Horváth Gézáék negyed- magúkkal — két apró gye­rekkel — jelenleg a feleség szüleinél húzzák meg magu­kat. Horváth Géza eljáró dolgozó, hegesztő, Ibolya, a felesége pedig a DATE Kí­sérleti Kutató Intézet taka­rítónője Jelenleg augusztusig gyermekgondozási szabadsá­gon van. Apró szobájukat melléképületből alakították ki. rád jón belőle. Jószággal is bíbelődünk^ most is van öt szerződött malacunk, közösen a szülőkkel. Ha minden jól megy, júniusban szállíthatjuk őket. Horváth Mihályék Bajcsy- Zsilinszky úti portáján há­rom család él. Kettő a na­gyobbik házban, az 55 éves Eszter néni és az 53 éves Miklós bácsi pedig a legki­sebb gyerekkel, a kilencéves Ferikével a lenti épületben. A konyhában villanyfőző, hűtőszekrény, olajkályha, szekrénysor. A szobában tévé, rádió, heverők, szőnyegek. Tisztaság rend mindenhol. Ök hárman összesen 2 ezer 894 forintból élnek, ennyi a nyugdíj. Eszter néni sorolja: — Ez bizony kedves, a mai árak mellett csak sóhajtásra elég hármónknak, és ugyan­csak felkopna az állunk tőle. — Pedig ahogy látom, nem szűkölködnek. — Megdolgoztunk érte ke­ményen. Az uram tsz-nyug- díjas, most is kapja a ház­tájit. Bekapáljuk közösen, ta­valy is lett rajta 80 mázsa kukorica. Jószággal bajló­dunk, mert az hozza a forin­tot. — Mekkora az állatállo­mány? — A pulykákat és a bárá­nyokat leszámítva: 29 mala­cunk van. Közöttük két anyakoca Is. Remélem, sikerül. — Mi minden kellett ah­hoz, hogy így élhessenek? — Sok munka, gürcölés meg beosztás. Négy gyerek­kel. ha gyarapodni akar az ember, nem lehet máról hol­napra élni. Ezt volt a legne­hezebb megtanulni, de tessék körülnézni, és kiderül, ne­künk sikerült. Sorolhatnánk tovább a pél­dákat. A hétgyermekes ®aly- lyas Gyuláék kilencedma­gukkal élnek egyetlen (!) ke­resetből. Ennek ellenére a padlós szobában szőnyeg van, a gyerekek tisztán járnak is­kolába, és a modem szoba­garnitúra akármelyik lakás díszére válna Pedig ha va­lahol,-itt igaz, hogy helye van minden forintnak, guruló fil­lérnek Nem könnyű beosz­tani kilenc emberre azt a kis pénzt, biztos sűrűn akad nincs is, de tisztaság, rend van mindenfelé. Nem mellékes, hogy a kis­újszállási cigányság évente több mint 300 ezer forint rendszeres, szociális tanácsi segélyt kap. Azt is jó leírni, hogy napjainkban már 37 cigánygyerek jár óvodába, és az iskolás tanulók bukási aránya fél százalékra csök­kent. Járványos megbetege­dés évek óta nem fordult elő. Házi szociális gondozás­ban 11, kedvezményes étkez­tetésben 14 felnőtt részesül. Az ötödik ötéves tervben 14 C-lakás, eddig összesen 44 épült, de még további húsz kellene, hogy felszámoljanak valamennyi elavult épületet. Ponyokai Bálint tanácselnök­kel is erről beszélgettünk — Valószínű, hogy'' csak 1990-re tudjuk eltüntetni az (utolsó korszerűtlen cigány­lakást. Ugyanakkor a leg­utóbbi cigányankéton felme­rült, hogy néhány C-lakás idő előtt tönkremegy. Felhív­tam a kivitelezők, a Város­gazdálkodási Vállalat illeté­keseinek a figyelmét a szigo­rúbb. alaposabb, következe­tesebb munkára, ellenőrzés­re. Remélem, az idén, meg az elkövetkezendő időben az épülő lakásoknál már nem lesz hasonló gond. — A segélyek? — Fokozottabban ellen­őrizzük hogy valóban azok kapják akik a legjobban rá­szorulnak és megérdemlik Fontos a beosztás Állami támogatás ide, ta­nácsi segítség oda. a néhány bemutatott cigánycsalád sor­sa is példázza: nem köny- nyű a máról holnapra élést felszámolni. Márpedig hiába a jó kereset, a biztos fize­tés. a pénzt beosztani, a ki­adásúkat! megtervezni min­den családnak magának kell „vállalnia”. A kiegyensúlyo­zottabb, boldogabb élet re­ményében, amire szerencsére már ma is akad példa a ci­gánycsaládoknál Kisújszállá­son, nem is kevés. D. Szabó Miklós A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja a KISZ X. kongresszusa tisztele­tére fiatal képző- és ipar­művészek alkotásaiból rendezett kiállítást a Vi­gadó Galériában. A kiál­lítás május 24-ig tart nyitva. Részlet az ipar­művészek munkáiból Gazdag programmal Velencei nyár Kiállítások zenei rendez­vények. szórakoztató műso­rok várják június második félétől augusztus végéig a Velencei-tó partjára látoga­tókat. a Velencei nyár ren­dezvénysorozata keretében A tókömyék ezúttal tizen­egyedik alkalommal megren­dezésre kerülő két és fél hó­napos eseménysorozata lát­ványos* szórakoztatót igazi nyári programokat kínál. Velencén a dunaújvárosi amatőrműhely alkotói mu­tatkoznak be kiállításon. Pák ózd on a művelődési ház­ban Francsics József székes- fehérvári festőművész alko­tásait láthatják az érdeklő­dők KápoLnásnyéken és Pá- kozdon pedig természettu­dományos érdekességeket be­mutató tárlatot nyitnak jú­nius második felében. A nyá­ri vasárnapokon térzene kö­szönti majd az Agárdra lá­togatókat. Sukorón a híres református templomban ezen a nyáron két orgona-hang­versenyt tartanak Pákozdon pedig nyáresti szerenádban gyönyörködhetnek a tópart­ra látogatók A legifjabb strandolókat bábelőadások iátékkerti fog­lalkozások gyermeki i Írnek szórakoztatják majd. a ti­zenévesek részére pedig dis- c óműsorokat, . beathamg- versenyeket szerveznek. Zsúfoltság és tisztaság Egy keresetből kilencen Esztergomi históriások a királyi palotában Magyarország története egyik legváltozatosabb kor­szakának. a 16—18. század­nak zenei és irodalmi élete elevenedik meg Esztergom­ban a júliusi Esztergomi his­tóriások című programon. A háromnapos műsornak a ki­rályi palota szabadtéri szín­pada ad korhű környezetet. Az első napon a 16—17. században Magyarorszá­gon élt nemzetiségiek és a szomszédos népek zené­iéből. irodalmából adnak íze­lítőt. Neves fővárosi együt­tesek és szólisták idézik fel a vitézi élet krónikásait, a hisitóriás énekeket az eszter­gomi török kori dalokat a széphistóriákat a lakodalmi táncokat, a vígságtevőket. A második nap a magyar hang­szeres zenéé lesz: a magyar zenei köznyelV kialakulását, első fontosabb állomásait kísérik nyomon a késő rene­szánsztól a korai verbunko­sokig. A harmadik nap a kuruc kor zenéiébe, költé­szetébe ad betekintést. Ezen a napon elevenítik fel a ki­rályi város egykori piacte­rén, a mai Széchenyi téren a középkori híres esztergomi vásárokat Miénk a nyár! „Nincs még egy olyan klassz taiálimény. mint a nyár. mert arra az időre esik a vakáció, és az a nyolc nap, amit a Bán völgyében, a nagyvisnyói úttörőtáborban töltöttünk. Örsünk már két­szer volt ott és addig, amíg táboroztunk. mindenestül miénk volt a nyár... ” Egy jászsági úttörőraj nap­lójában ezek a bejegyzések tanúsítják, hogy maradandó élményeket adó. jelentős esemény a jászberényi járás és a város úttörői, kisdobo­sai részére a nagyvisnyói tá­borozás. Az idén a tábor az úttörő- mozgalom 35. évfordulója jegyében készül a pajtások fogadására. Június 20-a és augusztus 31-e között a já­rásból hat a városból há­rom csapat táboroz Nagy- visnyón. A tábor ven­dége lesz a járás köz­ségeiből a kiváló moz­galmi munkában jeleskedő úttörők nyolcvantagú esc* portja is. Augusztus végén jubileumi táborozásával g Talán a legtöbbet a Wienermann „Jász-sarok” újjávarázsolásában jászberényi nyolcvan kiváló úttörő csoportia zárja a sze­zont Velük együtt ezer paj­tás élvezheti a nyár örömeit az idén a nagyvisnyói „Jász­sarokban”. A tábor fenntartói — a Kókai László Üttörőház. a jászberényi Városi Tanács és a járási hivatal — gondos munkával készültek a gyer­mekek fogadására. Szabad szombatokon, vasárnapokon társadalmi munkával segítet­tek a Műszeripari Szövetke­zet Wienermann Lajos Szo­cialista Brigádjának tagjai, a pedagógusok, a pártmunká­sok. gz úttörővezetők és g Lajos Szocialista Brigád segített a (Fotó: Faragó) kisiparosok. Az összefogás eredménye, hogy június közepétől fel­újítva. újjáfesitve és kényel­mesen berendezve tíz Érdért -faház. a finom fglatokat „gyártó”, korszerűen felsze­relt konyha és tágas ebédlő várja az érkező pajtásokat Egy-egy csapat nyolc nap­ra üt tábort, és programját mindegyik maga készíti el. Az idén ebben fő helyen sze­repelnek az évforduló tiszte­letére rendezett jubileumi napok, a sportjátékok, a Bán völgyét és környékét ..felfe­dező” túrák. I. A. A Kodály kórus hangversenye A zene ünnepe volt Három évenként egyszer nyílik lehetőség egy-egy kó­rusnak, hogy a KÖTA által kijelölt jeles zsűri előtt te­gyen bizonyságot művészi fejlődéséről, s kérje minősí­tését A szolnoki Afész Ko­dály kórus a hangverseny­kórus minősítés birtokában e cím megvédéséért lépett do­bogóra május 11-én a városi tanács dísztermében Buday Péter és Rigó Éva karnagyok vezényletével. Címüket nagy közönségsikerrel, az évad legforróbb hangulatú kon­certjén sikerrel megvédtek. Az aktív zenélés és a kö­zösségi élet iránti igény re­mek együttessé kovácsolta az évek során a közel nyolcvan tagot számláló kórust Im­pozáns öltözékükben, s az ar­cukon az ünnep fényével feledtetni tudták magukkal s a közönséggel is. hogy a na­pi munka után álltak dobo­góra. A műsor első felében sor­jázták a nehéz fajsúlyú, az érzelmek mélységeit és ma­gasait bejáró, a befogadótól is nagy figyelmet, érzelmi ráhangolódást igénylő mes­terműveket. Élménysziámba ment előadásukban Rigó Éva vezényletével Remigio mo­tettája, melyben az imitáci­ók ritmikus lüktetésével és az alleluja-szakasz remek felépítésével megéreztették a latin szövegű motetta monu­mentalitását. Az est legfel- emelőbb perceit a kórus-elő­adóművészet próbakövei, a Kodály-művek hozták. A modern kórusköltemény mű­faja megteremtőjének ezer­arcú kórusművészete a gre­gorián énektől a polifónián keresztül az impresszionista zenéig minden hagyományt magába olvasztva szólaltatja meg a líra és dráma válto­zatos világát. Megkapóan zendült fel a Székely keser­ves nehéz veretű dallama, lágy harangzúgása,. s az est fénypontja volt a Norvég lányok előadása Rigó Éva vezényletével. Ez a fiatal karnagy csupa muzsika, csu­pa magával ragadó lírai hév és drámai lendület. A ta- nultság és a tehetség szeren­csés együttese nyilatkozik meg benne. A Kodály kórus legna­gyobb vállalkozása a Buday Péter vezényelte Liszt Fe­renchez című Kodály-kórus- mű volt. melyet a vállalkozó szellemű kórusok is csak rit­kán tűznek műsorukra. A karnagy emocionális gazdag­sággal. ugyanakkor rendkí­vül fegyelmezetten dirigált; A műben az egymást válto­gató — olykor meditáló, oly­kor szenvedélyesen agitatív — formai szakaszok zenei megfogalmazása és érzelmi töltése jó karmesteri kon­cepcióra enged következtet­ni; s hogy a mű dramatur­giai vonalvezetése helyen­ként mégis megtörött, az in­kább annak tudható be, hogy a kórus első alkalommal énekelte a művet közönség előtt. Kitűnően idézték fel G. Bárdos Eli éli! latin szövegű művének (vezényelt Buday) differenciált hangzásképét, melyben a legcsendesebb pianótól, a kiáltásból sóhajjá szelídülő glisszandón (hang­csúszás) keresztül a legizzóbb fortéig, majd vissza a le­nyugvás döbbenetes pianó- jáig vezet a zenei történés útja. A második félidőben felhangzó észt lakodalmas rondóban Buday felszaba­dult, temperamentumos ve­zénylése megcsillogtatta a kórus erényeit: a lágy, de r^tmikailag fegyelmezett hangzást, a fényes, olykor olaszosan bővérű fortékat, a hajlékony dallamvezetést, a jó — helyenként bravúros — szövegmondást és a han­gulati változások iránti ér­zékenységet. A maratoni műsor ellené­re mindvégig kitartó közön­ség a második félidőben — a kitűnő műsorszerkezet jó­voltából — megkapta „jutal­mát”, a feloldódás lehetősé­gét: olasz, indián, macedón, néger, észt, ír, magyar nép­dalfeldolgozások illetve nép­dal ihletésű művekben, a szerelmi líra és játékos évő- dések érzelmi talaján fogant művekben. Jól színesítették a műsort a szólóhangra és kórusra írt művekben Szer­dahelyi Mária (alt) és Szoko- lyi Lajos (tenor) szép szólója^ és nagy sikert aratott kitűnő fuvQlázásával Fekete Borbá­la. Ez a hangverseny nem volt üres parádé, de igazi ünnep volt, mert felemelő az a pil­lanat, amikor egy kórus a zene hangjaiban kitárja sa­ját szívét. Ennek a muzsi­kának közvetlenségét, meleg életteljességét jóleső nyitott­sággal fogadta és élénk tap­sokkal honorálta a városi ta­nács dísztermét zsúfolásig megtöltő közönség. A Kodály kórus hangversenye zenei műveltségünk idei gyarapo­dásának kétségkívül egyik legszebb megnyilatkozása. Labáth Valéria Ezer pajtást J:]t litffllffli a „Jász-saroleT^^wM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom