Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-11 / 85. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. ÁPRILIS 11­Tavasz várás... Egy fát se hagynak? Tájékoztató az állami lakó- és üdülőtelkek tartós használatba adásáról Keddi jegyzetünkben ezút­tal a tavaszi nagytakarítás kapott helyet — a városok, falvak környezeti kultúrája. A jegyzet szerzője említette többek között a tavaszi szü­netet élvező diákokat, akik bizonyára megértik: minden­kinek segítenie kell. íme a példa, hogy a gyerekek való­ban belátják, szükség van rájuk. * Kiss István, a szolnoki Vö­rös Csillag út 76-os számú magasház parkgondnoka 1973 óta. tgy írt március 30-án ér­kezett levelében: .. Sok baj van a gyere­kekkel, nem kímélik a park növényzetét... némely szü­lő csak nézi, nem szól rájuk. És hogy a pázsitra, a fára szükség van, milyen kelle­mes megpihenni egy jó le­vegőjű parkban ebben a ro­hanó világban. Szerencsére nemcsak haszontalan, figyel­metlen gyerekek vannak. A múlt héten felkeresett a Tallinn körzeti iskola 8/b. osztálya Tallinn őrséből két fiú és négy kislány. Látták, hogy el van törve a lábam, rajta gipsz... Szeretnének segíteni a park rendbehoza­talában — mondták. Megle­pődtem, és megörültem. A gyerekek gereblyével az egész parkot „átfésülték”, a fák tö­vét felásták, a rózsatöveket kinyitották. Példamutatóan dolgoztak, megújult a park kezük nyomán.. Garai Csák György szolnoki olvasónk küldte az itt lát­ható ■ fényképet. A törökszentmiklósi Bercsényi Gimnázium elsőosztályosainak egy csoportját örökítette meg. Április 4-e előtt mintegy százan szépítették a város főterét, ültették az ágyásokba virágot. És végezetül egy negatív példa — a környezetvédelem­ből. Egyik szolnoki olvasónk arról írt, hogy a III. sz. Irodaház (Ságvári körút) ku­kái naponta megtelnek szá­mítógép- és más, magas cel­lulóztartalmú hulladékpa­pírral. Az utca huzatos, jobb esetben az úttestre borítgat­ja a szél a kukákat. A minap orkánszerű szél söpört végig a városon, kiszippantotta a papírtömeget a szemétgyűj­tőkből, s még a Centrum áruház elé is jutott belőle. A balesetveszély mellett a hulladékpapír hasznosítását is megemlítette olvasónk.. Kiváló asszonybrigád a Rákóczi A mezőtúri Ruhaipari Szö­vetkezet huszonegy tagú Rá­kóczi Ferenc Szocialista Bri­gád elnyerte a Kiváló címet, munkájuk mennyiségével és minőségével egyaránt élen járnak A kétműszakos szalagon dolgozó, ügyes kezű lányok, asszonyok síöltönyöket, ano- rákokat, blézereket készíte­nek tőkés megrendelőknek, jórészt bérmunkában. Ter­mékeik eljutnak az NSZK, Svájc, Ausztria és Hollandia legtávolabbi vidékeire. Tavaly három kommunista szombat és egy kongresszusi műszak bérét ajánlották fel a város gyermekintézményei­nek bővítésére, és ők is pat­ronálták a mezőtúri kórház­ban hosszú ideig ápolt — ma már szolnoki nevelőszülők­nél élő — állami gondozott kisfiút, Székely Petit, akiről már írt a Néplap: szabad idejükben kabátot, overállt, nadrágot varrtak, játékokat vettek neki. Fortuna Mária felvételén a lelkes kollektíva egy cso­portja látható. k. j. p. Mezőtúr „Együtt a közös úton” A jászapáti Velemi Endre Tsz-ben több szocialista bri­gád nevezett be az „Együtt a közös úton” című vetélke­dőre. A tsz legnagyobb szo­cialista brigádja, az újonnan épült sertéstelepen dolgozó Dózsa György Szocialista Bri­gád tizenegy csapattal kép­viselteti magát a vetélkedőn. (Egy csapatban három bri­gádtag van.) A vetélkedőre a brigádta­gok az SZKP XXVI. kong­resszusának anyagából. a Szovjetunió kül- és belpoli­tikájából, gazdasági életéből készülnek. Tájékozódnak a szovjet tudomány, technika, kulturális és művészeti. élet eredményeiről is. Áttekintik a magyar—szovjet gazdasági és kulturális kapcsolatokat. Ebben a könyvtár nyújt se­gítséget; rendszeresen olvas­sák a Szovjetunió és a Lá- nyok-Asszonyok című folyó­iratot is. A szocialista brigá­dok így gyarapítják tudásu­kat, általános műveltségüket, egyben teljesítik kulturális vállalásaikat. Az első forduló a nagyszá­mú jelentkezés következté­ben munkahelyi vetélkedők­kel kezdődik. A győztes csa­patokat a munkahely jutal­mazza. Kocsis István Jászapáti Valami nem hagy nyugod­ni. Lehet úgy is venni, hogy engem felháborít a látvány. Felháborít, hegy kivágják az út mentén a fákat. Méghogy vágják! Egyet sem hagynak! Mind-mind kipusztítják. Na­ponta itt jövök és megyek a 442-es úton — Rákócziúj- faluból, az otthonomból Szol­nokra, a munkahelyemre. S naponta bánt a látvány. Szeretném megkérdezni az illetékeseket: jól van ez így? Tudomásom szerint Szolnok megye fában nagyon sze­gény. Szerintem csak akkor kellene kivágni az útmenti nagy fákat, ha már ültettek helyettük kicsit. Nem kellene a még meglevő kevés fával kicsit okosabban gazdálkod­ni? Hisz lassan már a fá­radt madár sem tud hol meg­pihenni errefelé. Szamosi Gyuláné Rákócziújfalu Országos tanulmányi verseny Mezőtúron Májusban várható annak az országos versenynek az eredményhirdetése, amely Mezőtúron zajlott, a Dózsa György Mezőgazdasági Gépé­szeti Szakközépiskolában. Mezőtúr már másodszor volt házigazdája az ország leg­jobb tanulói versenyének, tavaly ugyanis az iskolaala­pítás 450. évfordulója alkal­mából szervezték meg a dön­tőt az alföldi városban. A kétnapos idei verseny­ben az ország tizenhat szak- középiskolájából huszonnégy tanuló jutott el a döntőig, köztük négy végzős túri diák is. Az első tíz helyezett fel­vételi vizsga nélkül jelent­kezhet szakmai irányú egye­temre vagy főiskolára, s a szakma elméleti és gyakor­lati tárgyaiból jeles minősí­tést kap. K. J-né Mezőtúr Sár, por, zaj Az alábbi levelet G. I.-né szolnoki olvasónktól kaptuk: „A Jósika úton levő bér­házak lakóival együtt meg­döbbenve olvastuk az Önök lapjában, hogy a mi háztöm­bünk is a kiemelt lakbérű területhez tartozik majd. Nem akarom leírni, mert ezt már sokszor és sok helyen el­mondtuk, hogy a körülöttünk folyó építkezések miatt (vas­útállomás, Csanádi körút, 4-es főút... — a szerk.) évek óta vagy már évtizede is, elviselhetetlenül sok port és sarat kellett szívnunk-tapos- nunk, és rettenetes zajban élünk. Keservesen bár, de belenyugodtunk, hogy mind­ez az építkezés velejárója. De hogy ezekért a lakásokért még kiemelt bért is fizes­sünk, nagy igazságtalanság­nak tartjuk. Ha a kiadott rendeletén már nem lehet változtatni, arra kérjük az illetékeseket, hogy legalább az utcánk rendszeres tisztántartásáról, és a sármentes közlekedésről gondoskodjanak. HOZZÁSZÓLÁS CIKKEINKHEZ A „tettes” ismeretlen... B. L. szolnoki olvasónk pa­naszát március 14-én közöl­tük „Nem vállalták a fu­vart” címmel. A február 28-i jazz-weekend után (éjféltájt) egy SZÖVTAXI nem vitte ki őt feleségével Szandaszőlősre. Az útirány hallatán a gép­kocsivezetőnek sürgősen tan­kolnia kellett, noha bőven volt benzin a tankjában. A levél alapján elhittük, s most is hisszük olvasónk ál­lításait, hisz tudjuk, koráb­ban cikk is jelent meg a témában: nem szívesen men­nek a taxisok Szandaszőlős­re... S most mi derült ki ? Kovács Károly elnök (Szol­nok Taxi Ipari, Szolgáltató Szövetkezet) válaszából idé­zünk: „Az esetet megvizsgálva megállapítottuk, hogy az ol­vasó által megjelölt rendszá­mú gépkocsija nincs a szö­vetkezetnek. A levélírótól és feleségétől is kértük fény­képalbum és személy bemu­tatásával, jelöljék meg a gépkocsivezetőt, de azt nem ismerték fel, illetve a levél­író felesége fénykép alapján olyan gépkocsivezetőt jelölt meg, aki már több éve nem dolgozik a szövetkezetnél.., így nem lehetett megállapí­tani, hogy valamelyik dolgo­zónk járt volna el a leírt el­ítélendő módon. Szövetkeze­tünk szigorú intézkedéseket tesz a lakossági- igényt indo­kolatlanul nem teljesítő vagy szabálytalanságot elkövető dolgozókkal szemben ...” Most már megírjuk, mi a JB 59—48-as rendszámot kap­tuk. Lehet, hogy olvasónk éj­szaka és idegességében (mér­gében?) elnézte a számot. A JB 59 stimmel. JB-s rend­számú taxija a Volánnak nincs. A Volán-taxik „kies­nek”. Csak a 48-assal van tehát baj. Kis fejtörés árán, valamint a rendelkezésre ál­ló bizonylatok (nem menetle­velek) alapján rá lehetett volna jönni a ..titok” nyit­jára. mivel önkéntes „vállal­kozó” nem akadt... Köny- nyebben megértenénk az eredménytelenséget, ha pél­dául egy FÖTAXI-s pontat­lan rendszámról lenne szó. S ami egyáltalán nem vilá­gos: miért van olyan gépko­csivezető fényképe (s ezt mutogatják) az albumban, aki már több éve nem dol­gozik a szövetkezetnél? így pontos! Településfejlesztési társa­dalmi munkamozgalom cím­mel cikket közöltünk április 1-én, amelyben többek kö­zött ez a mondat is szere­pelt; „A népfrontmozgalom vezető testületé elismerő ok­levelét 29 település kapta meg. Közöttük Szolnok me­gyéből : ... Kőtelek—Tisza­süly...” Barát József, Kőtelek nagyközségi Közös Tanács el­nöke kérte az idézett mondat „kiigazítását”. Nemcsak Kő­telek és Tiszasüly, hanem Nagykörű is hozzájuk tarto­zik közigazgatásilag. Az el­ismerő oklevelet tehát pon­tosan Kőtelek—Nagykörű— Tiszasüly kapta. Mint ahogy a lakosság kö­rében már ismeretes, 1977. január 1. napjától kezdődően — a hagyományos családi házzal beépíthető lakótelkek kivételével — megszűnt az állami tulajdonban álló, ma­gánerőből történő telepszerű többszintes, egyedi többszin­tes, és csoportos korszerű la­kóházépítés, valamint a ma­gánerőből történő üdülőépí­tés céljára szolgáló építési telkek értékesítése. 1981. január 1-től megszűnt a hagyományos családi ház­zal beépíthető lakótelkek ér­tékesítése is. A magánerőből történő lakóházépítés és a magánerőből történő üdülő­építés céljára szolgáló építési telkeket az építkezők részére — beépítési kötelezettséggel — tartós használatba kell adni. Ki kaphat telket? A használatba adható épí­tési telkekről a lakosságot a városi, illetve a községi ta­nács végrehajtó bizottsága a helyben szokásos módon tá­jékoztatja. Építési telek hasz­nálójaként az választható ki, — aki az . állampolgárok telek-, lakás- és üdülő- tulajdonáról szóló jog­szabályok értelmében nem esik tulajdonszer­zési korlátozás alá, — akinek beépítetlen lakó-, illetve üdülőtelek nincs a tartós használatában, — aki vállalja a telek be­építésére vonatkozó elő­írások teljesítését és a használatbavételi díj megfizetését. A kiválasztott használónak a használatba adásra vonat­kozó szerződés megkötése előtt egyszeri használatbavé­teli díjat kell fizetnie, mely­nek összege a forgalmi ér­ték figyelembevételével ke­rül megállapításra. A nem lakásépítő szövetkezet útján megvalósuló egyedi több­szintes és csoportos családi- ház-építés céljára használat­ba adott lakótelek esetében a használók, különösen a há­rom- és ennél többgyerme­kes családok, a munkások, továbbá a fiatal házaspárok részére — szociális, jövedel­mi és vagyoni viszonyaikra tekintettel — a tanács rész­letfizetési kedvezményt, vagy az Országos Takarékpénztár kölcsönt nyújthat. Részletfi­zetési kedvezmény nyújtása esetén a szerződés megkötése előtt a fizetendő használat­bavételi díjnak legalább 50 százalékát. kölcsönnyújtás esetén a fizetendő használat­bavételi díjnak legalább 30 százalékát kell a használat­ba adó részére megfizetni. Az ém'tési telket az épület fennállásáig, de lakótelek esetén legalább 70 évre. üdü­lőtelek esetében Pedig leg­alább 50 évre kell tartós használatba adni. A haszná­lati jog örökölhető. A hasz­nálati jogot az ingatlannyil­vántartásba is be kell je­gyezni. melytől a használat­ba adó gondoskodik, a be­jegyzést azonban a használó is kérheti. A használati jog megszű­nik, ha — a használó áz építési te­lek beépítésére vonatko­zó kötelezettségét az elő­írt, vagy meghosszabbí­tott határidőben nem teljesítette, — az építési telken létesí­tett lakó-, illetve üdü­lőépület lebontását az építésügyi hatóság az építésügyi jogszabályok alapján elrendelte (pl. engedély nélküli, vagy attól eltérő építkezés, vagy az épület állapota miatt), — a használó az építési telken létesített lakó-, illetve üdülőépületet el­bontotta, vagy az épület elpusztult és a használó új lakó, illetve üdülő­épület építését nem vál­lalja A használót, illetve örökö­sét a használati jog megszű­néséért kártalanításként az építési telekért fizetett hasz­nálatbavételi díj időarányos része illeti meg. A használó a beépítetlen építési teleken fennálló hasz­nálati jogát másra nem ru­házhatja át. Ha a használó az építési telken létesített lakó-, illetve üdülőépületen, vagy a még be nem fejezett lakó-, illetve üdülőépületen (lakáson, üdülőegységen) fennálló tulajdonjogát más­ra átruházza, a telek haszná­latára vonatkozó a használat- baadó az új tulajdonossal köt szerződést. Ha a leendő új tulajdonos kéri, a haszná- latbaadó köteles a használat- baadás feltételeiről nyilat­kozni. 0 tulajdonjog átruházása Ha a tulajdonjog átruházá­sa a használó közeli hozzá­tartozója javára vagy csere-, illetve tartási szerződéssel történik, az új tulajdonosnak a használati jogért használat­bavételi díjat nem kell fi­zetni. Az új tulajdonosnak a használati jogért használat­bavételi díjat akkor sem kell fizetnie, ha az átruházó köte­lezettséget vállal arra, hogy — az átruházástól számí­tott három éven belül lakást épít, vagy egy éven belül lakást vásá­rol, továbbá — e kötelezettsége nem tel­jesítése esetén az őt megillető időarányos használatbavételi díj és az új tulajdonost terhe­lő időarányos használat­bevételi díj közötti kü- lönbözetet a tanács fej­lesztési alapja javára megfizeti. Ezekben az esetekben a használó, illetve örököse a használati jog megszűnéséért kártalanításra nem tarthat igényt. A tartós használatba adott állami telkekre vonat­kozó használati jog megszer­zése és öröklése illetékmen­tes. Szolnok megyei Tanács V. B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztály * .% íh V A jászberényi általános iskolák képvise­letében tizenöt úttörőcsapat negyvenöt út­törője vett részt a Kókai László Üttörő- házban a Bartók Béla-centenárium alkal­mából rendezett zenei vetélkedőn- A paj­tások számot adtak Bartók életútjáról, ze­nei alkotásaival kapcsolatos ismereteik­ről, népdaléneklési tudásukról. Az első hat helyezést elért csapatot Bar­tókról szóló könyvekkel, népdalgyűjtemé­nyekkel jutalmazták, ám a vetélkedő min­den résztvevője nyert, hiszen a pajtások a hetekig tartó felkészülés során sok hasz­nos és érdekes ismeretet szereztek. A képen szolmizálás — es — (Fotó: Faragó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom