Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-04 / 80. szám
1981. ÁPRILIS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Hétfőn, kedden Túrkevén Országos tudományos konferencia a mezőgazdaság szocialista átalakulásáról A Magyar Történelmi Társulat és Szolnok megye Tanácsa hétfőn és kedden Túrkevén, az AFIT Vállalat nagytermében a Mezőgazdaság szocialista átalakulása Magyarországon címmel országos tudományos konferenciát rendez. A szervezők olyan tudományos feladatot tűztek a konferencia elé. amely nem pusztán az eddig már ismert adatokat, megállapításokat összegzi. — persze ez sem felesleges munka — hanem az új kutatási eredményekre támaszkodva keresi a választ : szocialista mezőgazdaságunk létrejöttének, fejlődésének. jelenének és jövőjének legfontosabb történeti, elméleti', az egész társadalom fejlődésével összefüggő, azt motiváló vagy sok esetben azt meghatározó tényezőire. Talán elegendő megemlíteni a tanácskozás gazdag tematikájából néhányat: az agrárkérdés megoldásának formái a kelet-európai szocialista országokban; mezőváros. tanya, termelőszövetkezet ; az MDP, illetve az MSZMP agrárpolitikája és a mezőgazdaság tömeges átszervezése; az agrártermelés feltételeinek átalakulása és fejlődése a szövetkezetekben; a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe a mezőgazdaság termelésében. Merre tart a parasztság?; a szocialista mezőgazdaság fejlődése Szolnok megyében; a Nagykunságban; Túrkevén. Az előadók között, a téma kiváló kutatói mellett, ott találjuk a megye párt- és állami vezetőit, a helytörténészeket. a nagy elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakembereket. Az elmélet és a gyakorlat szembesítése, a fejlődés által felvetett új kérdések exponálásai a tematika és a felkészült élőadók munkája minden bizonnyal érdekes és értékes országos konferencia színhelyévé teszi Túrkevét. Bartók-emlékérmet bocsátottak ki Szegeden Űj Bartók emlékérmet formázott a Szegedi Tanács és az éremgyűjtők helyi csoportja megbízásából Tóth Sándor szobrászművész. Az érme egyik oldalát világhírű zeneszerzőnk portréja díszíti, a másik oldalán a Fából faragott királyfi alakja látható, háttérben a szegedi szabadtéri játékok Dom téri nézőterével. Szolnokon A Budapest Táncegyüttes Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban vendégszerepei a Budapest Táncegyüttes hétfőn este hét órakor. Az együttes Tűzciterák című új műsorának első részében Molnár Lajos Liszt-díjas, Kricsko- vics Antal és Simon Antal Erkel-díjasok koreográfiáiból láthat a közönség. A második részben Bartók Béla műveire írt táncokat ad elő az együttes. A csoport művészeti vezetője Simon Antal, munkatársai Kricsko- vics Antal és Vavrinecz Béla, Két kiállítás Mezőtúron Gonda István legújabb munkái Mezőtúron, a városi művelődési központ kiállító csarnokában tegnap délután megnyitották a XI. megyei népi díszítőművészeti és fafaragó kiállítást. A tárlaton harminc alkotó, illetve alkotóközösség 331 munkája látható. A bíráló bizottság a túr- kevei és a kunszentmártoni népi díszítőművészeti szakkör munkáit. Katona József kunszentmártoni és Kocsis Antal rákóczifalvai fafaragó alkotásait, valamint Chlu- metzki Ildikó szolnoki fazekas kerámiáit jutalmazta nívódíjjal. Mezőtúr különdíját a városi művelődési központ hímzőköre kapta meg. Ugyancsak tegnap délután nyitották meg a mezőtúri helyőrségi művelődési1 otthonban Gonda István fazekas. népi iparművész kiállítását. A nagyszerűen rendezett tárlat — Kovács Tamás munkája — Gonda István munkássága legjavát mutatja be, köztük örvendetesen sok új alkotást. Április 3-6 Megnyitották Szolnokon az országos ifjúsági filmnapokat Filmvetítések, ankétok, szórakoztató műsorok várják a fiatalokat Az országos ifjúsági film- napok négynapos rendezvénysorozatának megnyitójára tegnap délután Szolnokon. a Vörös Csillag filmszínházban került sor. A Szigligeti Színház művészednek műsora után a résztvevőket — az ország minden tájáról érkezett fiatalokat, a KISZ- szervezetek képviselőit, a filmforgalmazás szakembereit — Bánóczi Lajos, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkára köszöntötte, majd Almási Tamás filmrendező az ifjúság és a film kapcsolatáról szólt. A megnyitó után Szálai Györgyi Dédelgetett kedvenceink című filmjét vetítenék. A vetítést ankét követte a Megyei Művelődési- és Ifjúsági Közoont- ban. Az első két nap programját a fiatalok ismerkedési estje zárta a Pelikán Szállóban. Az országos ifjúsági filmnapok rendezvénysorozata ma délelőtt 19 órakor a Szó a filmről című fórummal folytatódik. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban filmrendezők, kritikusok, filmesztéták és a filmforgalmazás szakemberei válaszolnak a fiatalok kérdéseire. A fórumot Szilágyi János, a Magyar Rádió munkatársa vezeti. Ugyancsak holnap délután 4 órakor mutatják be a Vörös Csillag filmszínházban Almási Tamás Ballagás című filmjét. A bemutatón és az azt követő ankéton részt vesz a filmben szereplő osztály és a rendező is. A Tallinn. filmszínházban Film és történelem címmel induló tematikus játékfilmsorozatot délután fél 5-kor Nemes- kürty István, író, filmtörténész ajánlja a fiatalok figyelmébe. A Sportcsarnokban este fél 7 órakor kezdődik a Sport, film, show című műsor, amelyben többek között Balczó András, volt öttusázó, olimpiai bajnokkal Cserhalmi György és Garas Dezső színművésszel, Kósa Ferenc filmrendezővel, valamint a Hobo Blues Banddel találkozhatnak a fiatalok. A filmvilág játék országos döntőjét — amelyen a Szolnokra érkezett 36 csapatból már csak a három legjobb vesz részt — április 5-én délelőtt 9 órától a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központból közvetíti a televízió. A játékot Déri János a Magyar Televízió munkatársa vezeti. Ugyancsak a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban várja a fiatalokat délután 3 órától a Filmszínész kaleidoszkóp című szórakoztató pódiumműsor .A műsorban játék- filmrészleteket vetítenek, valamint fellépnek n$ves filmszínészek is. A műsorvezető Szilágyi János Jesz, Szintén április 5-én, délután 4 órától tartják Tarr Béla: Szabadgyalog című filmjének díszbemutatóját a Vörös Csillag filmszínházban. A bemutatót ankét követi a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A Tallinn filmszínházban Ti és mi címmel induló játékfilmso- rozatot dr. Veres Pál, a Magyar Ifjúság Az orvos válaszol című rovatának szerkesztője ajánlja a fiatalok figyelmébe. A Megyei Művelődési é.s Ifjúsági Központ előcsarnokában este 7 órától filmdiscót rendeznek. Szintén a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban rendezik meg április 6-án délelőtt fél 10 órától a Technika, film, propaganda című módszertani bemutatót és vásárt. Az országos ifjúsági filmnapok zárására délután, fél 4 órakor kerül sor a Vörös Csillag filmszínházban, a program azonban ezzel még nem ér véget. Délután 4 órától — ugyancsak a Vörös Csillag Filmszínházban — vetítik Szomjas György Kopaszkutya című filmjét, amelynek szereplői, a Hobo Blues Bai» 1 és a P. Mobil együttes, este 7 órától koncerttel várják a fiatalokat. Az országos ifjúsági filmnapok idején — április 4-én, 5-én, illetve 6-án a járműjavító üzem művelődés központjában — kéről sor az országos diáknapokra kiírt amatőrfilm-pályázat értékelésére, a versenyfilmek vetítésére, a díjkiosztó ünnepségre, valamint az amatőr- film-szakkörvezetől? tanácskozására is, A TUDÁS MEGBECSÜLÉSÉÉRT írta: Kornidesz Mihály és kultúra, a termelés és a műveltség kölcsönhatásának társadalmi szerepét, jelentőségét nem ma ismertük fel. Mostanában mégis többször és nagyobb hangsúllyal beszélünk ezekről az összefüggésekről, mint korábban. Az elmúlt évtizedekben ugyanis a szocialista fejlődés forrásaiban jelentős átrendeződési folyamat bontakozott ki. Fokozatosan elapadtak az extenzív fejlesztés olyan forrásai, amilyen például a munkaerő. Maga az élet kényszerített és kényszerít bennünket arra, hogy a fejlesztés intenzív útján járjunk, s így növeljük gazdaságunk versenyképességét. Megnőtt tehát az anyagi és szellemi energiáinkkal való gazdálkodás jelentősége, a kor parancsává vált az ember személyiségének, képességeinek minden eddiginél gazdagabb és sokoldalúbb kibontakoztatása. Ezért esik ma olyan sok szó az emberi tényezőkről és ezzel összefüggésben az ember képességeit, cselekvési aktivitását fejlesztő oktatási, tudományos, köz- művelődési feladatokról, általában pedig a kultúra megnövekedett szerepéről. Ennek fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint amikor a csaknem azonos adottságokkal rendelkező vállalatok eredményességében mutatkozó különbségek okait vizsgáljuk. Azok a vállalatok, gazdaságok tudnak jobban megbirkózni a növekvő követelményekkel, amelyekben jól felkészült szakemberek és vezetők vannak, az irányítás átgondolt és következetes, a munka szervezettsége magas színvonalú. Az elmúlt évtizedekben igen jelentős tudományos kapacitás jött létre hazánkban. Tudósaink tovább növelték a magyar tudomány nemzetközi tekintélyét, s nagyban hozzájárultak az ipar, a mezőgazdaság és • a társadalom különböző szféráinak fejlődéséhez. Alkotásaikra, tudósi felelősségükre az előttünk álló feladatok megoldásában minden korábbinál nagyobb szükség van hazánkban, mind a mezőgazdaságban, mind az iparban és a többi ágazatban is, Ahhoz, hogy a tudomány meg tudjon felelni az újabb követelményeknek, jobban be kell kapcsolódnia a társadalmi, gazdasági folyamatokba, közvetlenebbül kell érzékelnie a fejlődés ezirányú szükségleteit, s azokhoz rugalmasan kell alkalmazkodnia. Az egyes népgazdasági ágazatokhoz kapcsolódó kutatóintézeteknek jobban ismerniök kell a gazdasági élet szükségleteit, belső viszonyait ahhoz, hogy szellemi erőforrásaikat megfelelően koncentrálhassák azoknak a problémáknak a megoldására, amelyek a gazdaság előtt állnak. Ennek érdekében — alapos előkészítő munka után — tizenöt kutatási program indul az Országos Középtávú Kutatási-Fejlesztési Terv keretében; összességükben a kutatási kapacitás jelentős részét kapcsolják be fontos gazdasági és társadalmi feladatok teljesítésébe. Ezek a programok (pl. mikroelektronikai alkatrészek, növényvédő szerek, távközlési rendszerek, gabonatermesztés, fehérjetermelés, a Balaton védelme stb.) — a hazai kutatás-szervezés történetében először — az elérendő eredmények hasznosításának tennivalóit is tartalmazzák. A munka nem zárul le a kutatóintézetek laboratóriumaiban. Remélhetően e programok segítségével számottevő mértékben továbbléphetünk a kutatástól a termelésen át az értékesítésig tartó — eddig jórészt széttagolt — munkafolyamat irányításában, s mind gyorsabb és szélesebb körű lesz a kutatóhálózatban meglevő tudás társadalmi hasznosítása. Természetesen nemcsak a tudomány fejlődésétől függ előrehaladásunk, sok-sok múlik azon is, hogy az intenzív fejlesztéssel járó változásokra mennyire készül fel maga a társadalom. Nem elég, hogy csupán megértsük a gondokat, a feladatokat. A tudománynak — elsősorban a társadalomtudomány valóságfeltáró munkájának — komoly tennivalói vannak a tudatformálás, a szemléletváltoztatás megalapozásában. Nem kis feladat ez sem. Hiszen a társadalmat most kell felkészíteni egy olyan életformára, amely a jobban végzett munka mellett magában foglalja a szabad idő tartalmasabb eltöltését, a kulturáltabb szórakozást és a mindannyiunk számára szükséges önképzést és továbbképzést. Fejlesztenünk kell szakember- képzésünket is. A jelenleginél szélesebb és elmélyültebb alapismerettel rendelkező, „konvertálhatóbb” tudású szakembereket kell képezni. Túlspecializálódott képzési rendszerünk ugyanis nagy mértékben szűkíti a munkaerő mozgásképességét, nehezíti a változásokhoz történő alkalmazkodást. Sok helyen egyebek mellett ez is szerepet játszik abban, hogy a pályakezdő diplomások úgy érzik, nem hasznosul szaktudásuk. Oktatási rendszerünk legnagyobb gondja, hogy a korszerű műveltség és szaktudás magasszintű átadásában, a képességek fejlesztésében az iskola elmarad az igényektől. Az oktatás folyamatos korszerűsítését nemcsak gazdaságunk megújulásának szükségessége indokolja, hanem a társadalom egészének követelményei, a fejlett szocializmus építésének feladatai is megkövetelik ezt. A szocialista életmód, a szocialista demokrácia érvényesülésében is olyan feladatok állnak előttünk, amelyekre még nem készült fel kellő színvonalon az oktatás. Alapvető érdekünk, hogy az eddigieknél mélyebben és differenciáltabban foglalkozzunk a képességek fejlesztésével és a tehetségek felkarolásával, s mindezt úgy, hogy a pedagógus gondos munkájának csökkenteni kell a családok különböző helyzetéből adódó kulturális különbségeket. Az iskolákban jórészt eldől, mennyire sikerül az alkotókészséghez nélkülözhetetlen képességeket, tehetséget kibontakoztatni. Sajnos, ma még sok helyen nehezítik a szűkös feltételek, a nagy létszámú tanulócsoportok, a szaktanár-ellátottságban mutatkozó egyenetlenségek a személyes képességek fejlesztésére irányuló pedagógiai munkát. Ezeket a nehézségeket ugyan a legkiválóbb nevelők, az összeforrott nevelőközösségek képesek áthidalni, az általános iskoláknak, mint intézményrendszernek a kiemelt fejlesztése azonban elodázhatatlan feladat, a színvonal általános emelkedése csak ily módon várható. Az új tantervek, tananyagok bevezetése az anyanyelv, a matematika korszerűbb oktatása sok lehetőséget tartogat, s alapja lehet a műveltség emelésének. Az általános iskolák fejlesztését komplex feladatnak tekintjük, amelyben a tanteremépítéssel, a jobb tárgyi és személyi feltételek megteremtésével egyszerre kell gondoskodni a korszerűbb, eredményesebb pedagógiai módszerek meghonosításáról is. Ezeket a feladatokat foglalja egységes rendszerbe a közeljövőben a kormány VI. ötéves tervi általános iskolai fejlesztési programja, amelynek megvalósítása attól is függ, hogy területenként, az egyes községekben, városokban a központi keretekkel hogyan sáfárkodnak, mennyire tudják célirányosan felhasználni és a helyi eszközökkel bővíteni azokat, okos gazdálkodással, a tartalékok felhasználásával, az oktatás és a közművelődési intézmény- rendszer jobb együttes működtetésével. Az alapozó képzés színvonalának folyamatos emelésével párhuzamosan arra törekszünk, hogy a tankötelezettség téljesí- tését hiánytalanul elérjük, s ezzel párhuzamosan csökkentsük az iskolák közötti jelentős színvonalbeli különbségeket. A közép- és felsőfokú oktatásban erősíteni kell a több profilú, szélesen alapozott képzés rendszerét. Olyan közép- és felsőfokú szakemberekre van szükség, akik az ismeretek birtokában képesek az igényeknek megfelelően követni a társadalmigazdasági változásokat, lehetővé teszik a munkaerő rugalmas átcsoportosítását, néhány év után pedig képesek — ha szükséges — tudásanyagukat megújítani, ha kell: váltani. Egész iskolarendszerünkben bátrabban kell alkalmazni a tehetség kiművelésére, nevelésére, képzésre irányuló speciális formákat, intenzív módszereket. Erőfeszítéseink sorában egyik legfontosabb — de talán még nem eléggé tudatosított — feladatunk, hogy fokozottan támogassuk a kiugró tehetségeket. Hazánk — szerencsére — ezen a téren nem tartozik a „szegény” országok közé, a lehetőségekkel azonban ma sém élünk kellően. A tudás megbecsülése, a szakértelem jobb hasznosítása, az alkotóképességek kibontakoztatása végső soron azon múlik, mennyire tudjuk mindennapi tevékenységünk igényévé, természetes követelményévé tenni a vállalkozó és újító kedvet, a jobbra törekvést, a szocialista építés mai és holnapi feladatainak szolgálatában, a társadalom és az egyén javára. Mindebben az értelmiségnek nélkülözhetetlen szerepe és felelőssége van. Munkájának mindig is fontos része volt a tudás, az ismeret átadása, terjesztése. Ma ez a „küldetéstudat” újabb feladatokat, magasabb követelményeket támaszt az értelmiséggel szemben. A társadalom többek között azt igényli az értelmiségtől, hogy aktívabban, kezdeményezőbben vegyen részt a művelődési életben. azonbáh csak akkor valósulhatnak meg, ha nemcsak azok végzik a közművelődési munkát, akiknek ez a hivatásuk, hanem a lakóhely, a munkahely, a társadalmi és tömegszervezetek, mindenekelőtt a szakszervezet, az ifjúsági szervezet is kellő fontosságot tulajdonít ennek a tevékenységnek. Ez a körülmény még jobban megköveteli a társadalmi erők mozgósítását. Szükséges a helyi adottságok, az igények és sajátosságok figyelembe vétele, jobban kell építeni az adott település művelődési szokásaira, hagyományaira. Ezzel együtt új módszerek, új művelődési lehetőségek bevezetése is fontos, amelyekben megnyilvánul a tenniakarás, az együttműködési készség a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközök jobb, g közösség érdekében való hasznosítása, A gazdaság Céljaink
