Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-04 / 80. szám

1981. ÁPRILIS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Hétfőn, kedden Túrkevén Országos tudományos konferencia a mezőgazdaság szocialista átalakulásáról A Magyar Történelmi Társulat és Szolnok me­gye Tanácsa hétfőn és kedden Túrkevén, az AFIT Vállalat nagyter­mében a Mezőgazdaság szocialista átalakulása Magyarországon címmel országos tudományos konferenciát rendez. A szervezők olyan tudomá­nyos feladatot tűztek a kon­ferencia elé. amely nem pusztán az eddig már ismert adatokat, megállapításokat összegzi. — persze ez sem felesleges munka — hanem az új kutatási eredmények­re támaszkodva keresi a vá­laszt : szocialista mezőgaz­daságunk létrejöttének, fej­lődésének. jelenének és jövő­jének legfontosabb történeti, elméleti', az egész társada­lom fejlődésével összefüggő, azt motiváló vagy sok eset­ben azt meghatározó ténye­zőire. Talán elegendő megemlíte­ni a tanácskozás gazdag te­matikájából néhányat: az agrárkérdés megoldásának formái a kelet-európai szo­cialista országokban; mező­város. tanya, termelőszövet­kezet ; az MDP, illetve az MSZMP agrárpolitikája és a mezőgazdaság tömeges át­szervezése; az agrártermelés feltételeinek átalakulása és fejlődése a szövetkezetekben; a háztáji és kisegítő gazda­ságok szerepe a mezőgazda­ság termelésében. Merre tart a parasztság?; a szocialista mezőgazdaság fejlődése Szol­nok megyében; a Nagykun­ságban; Túrkevén. Az előadók között, a téma kiváló kutatói mellett, ott ta­láljuk a megye párt- és ál­lami vezetőit, a helytörténé­szeket. a nagy elméleti és gyakorlati tapasztalattal ren­delkező szakembereket. Az elmélet és a gyakorlat szembesítése, a fejlődés ál­tal felvetett új kérdések ex­ponálásai a tematika és a felkészült élőadók munkája minden bizonnyal érdekes és értékes országos konferencia színhelyévé teszi Túrkevét. Bartók-emlékérmet bocsátottak ki Szegeden Űj Bartók emlékérmet formázott a Szegedi Tanács és az éremgyűjtők helyi cso­portja megbízásából Tóth Sándor szobrászművész. Az érme egyik oldalát világhírű zeneszerzőnk portréja díszí­ti, a másik oldalán a Fából faragott királyfi alakja lát­ható, háttérben a szegedi szabadtéri játékok Dom téri nézőterével. Szolnokon A Budapest Táncegyüttes Szolnokon, a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ­ban vendégszerepei a Buda­pest Táncegyüttes hétfőn es­te hét órakor. Az együttes Tűzciterák című új műsorá­nak első részében Molnár Lajos Liszt-díjas, Kricsko- vics Antal és Simon Antal Erkel-díjasok koreográfiáiból láthat a közönség. A második részben Bartók Béla műveire írt táncokat ad elő az együttes. A csoport művészeti vezetője Simon Antal, munkatársai Kricsko- vics Antal és Vavrinecz Bé­la, Két kiállítás Mezőtúron Gonda István legújabb munkái Mezőtúron, a városi műve­lődési központ kiállító csar­nokában tegnap délután megnyitották a XI. megyei népi díszítőművészeti és fa­faragó kiállítást. A tárlaton harminc alkotó, illetve alko­tóközösség 331 munkája lát­ható. A bíráló bizottság a túr- kevei és a kunszentmártoni népi díszítőművészeti szak­kör munkáit. Katona József kunszentmártoni és Kocsis Antal rákóczifalvai fafaragó alkotásait, valamint Chlu- metzki Ildikó szolnoki faze­kas kerámiáit jutalmazta ní­vódíjjal. Mezőtúr különdíját a vá­rosi művelődési központ hímzőköre kapta meg. Ugyancsak tegnap délután nyitották meg a mezőtúri helyőrségi művelődési1 ott­honban Gonda István faze­kas. népi iparművész kiállí­tását. A nagyszerűen rende­zett tárlat — Kovács Tamás munkája — Gonda István munkássága legjavát mutatja be, köztük örvendetesen sok új alkotást. Április 3-6 Megnyitották Szolnokon az országos ifjúsági filmnapokat Filmvetítések, ankétok, szórakoztató műsorok várják a fiatalokat Az országos ifjúsági film- napok négynapos ren­dezvénysorozatának meg­nyitójára tegnap dél­után Szolnokon. a Vö­rös Csillag filmszínházban került sor. A Szigligeti Színház művészednek műso­ra után a résztvevőket — az ország minden tájáról érkezett fiatalokat, a KISZ- szervezetek képviselőit, a filmforgalmazás szakembe­reit — Bánóczi Lajos, a KISZ Szolnok megyei Bi­zottságának első titkára köszöntötte, majd Almási Tamás filmrendező az ifjú­ság és a film kapcsolatáról szólt. A megnyitó után Szá­lai Györgyi Dédelgetett ked­venceink című filmjét ve­títenék. A vetítést ankét követte a Megyei Művelő­dési- és Ifjúsági Közoont- ban. Az első két nap prog­ramját a fiatalok ismerke­dési estje zárta a Pelikán Szállóban. Az országos ifjúsági filmna­pok rendezvénysorozata ma délelőtt 19 órakor a Szó a filmről című fórummal folyta­tódik. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban filmren­dezők, kritikusok, filmesztéták és a filmforgalmazás szakemberei válaszolnak a fiatalok kérdé­seire. A fórumot Szilágyi János, a Magyar Rádió munkatársa vezeti. Ugyancsak holnap délután 4 órakor mutatják be a Vörös Csillag filmszínházban Almási Tamás Ballagás című filmjét. A bemutatón és az azt követő ankéton részt vesz a filmben szereplő osztály és a rendező is. A Tallinn. filmszínházban Film és történelem címmel in­duló tematikus játékfilmsoro­zatot délután fél 5-kor Nemes- kürty István, író, filmtörténész ajánlja a fiatalok figyelmébe. A Sportcsarnokban este fél 7 óra­kor kezdődik a Sport, film, show című műsor, amelyben többek között Balczó András, volt öttusázó, olimpiai bajnok­kal Cserhalmi György és Ga­ras Dezső színművésszel, Kósa Ferenc filmrendezővel, valamint a Hobo Blues Banddel talál­kozhatnak a fiatalok. A filmvilág játék országos döntőjét — amelyen a Szol­nokra érkezett 36 csapatból már csak a három legjobb vesz részt — április 5-én dél­előtt 9 órától a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ­ból közvetíti a televízió. A já­tékot Déri János a Magyar Te­levízió munkatársa vezeti. Ugyancsak a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központban várja a fiatalokat délután 3 órától a Filmszínész kaleidosz­kóp című szórakoztató pódi­umműsor .A műsorban játék- filmrészleteket vetítenek, vala­mint fellépnek n$ves film­színészek is. A műsorvezető Szilágyi János Jesz, Szintén április 5-én, délután 4 órától tartják Tarr Béla: Szabadgyalog című filmjének díszbemutatóját a Vörös Csillag filmszínházban. A bemutatót ankét követi a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központban. A Tallinn filmszínházban Ti és mi címmel induló játékfilmso- rozatot dr. Veres Pál, a Magyar Ifjúság Az orvos válaszol című rovatának szerkesztője ajánlja a fiatalok figyelmébe. A Me­gyei Művelődési é.s Ifjúsági Központ előcsarnokában este 7 órától filmdiscót rendeznek. Szintén a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban rende­zik meg április 6-án délelőtt fél 10 órától a Technika, film, propaganda című módszertani bemutatót és vásárt. Az orszá­gos ifjúsági filmnapok zárásá­ra délután, fél 4 órakor kerül sor a Vörös Csillag filmszín­házban, a program azonban ez­zel még nem ér véget. Délután 4 órától — ugyancsak a Vörös Csillag Filmszínházban — ve­títik Szomjas György Kopasz­kutya című filmjét, amelynek szereplői, a Hobo Blues Bai» 1 és a P. Mobil együttes, este 7 órától koncerttel várják a fia­talokat. Az országos ifjúsági filmna­pok idején — április 4-én, 5-én, illetve 6-án a járműjavító üzem művelődés központjában — ké­ről sor az országos diáknapok­ra kiírt amatőrfilm-pályázat értékelésére, a versenyfilmek vetítésére, a díjkiosztó ünnep­ségre, valamint az amatőr- film-szakkörvezetől? tanácsko­zására is, A TUDÁS MEGBECSÜLÉSÉÉRT írta: Kornidesz Mihály és kultúra, a termelés és a műveltség kölcsönha­tásának társadalmi sze­repét, jelentőségét nem ma ismertük fel. Mostanában mégis többször és nagyobb hangsúllyal beszélünk ezekről az összefüg­gésekről, mint korábban. Az elmúlt évti­zedekben ugyanis a szocialista fejlődés forrásaiban jelentős átrendeződési folya­mat bontakozott ki. Fokozatosan elapadtak az extenzív fejlesztés olyan forrásai, ami­lyen például a munkaerő. Maga az élet kényszerített és kényszerít bennünket arra, hogy a fejlesztés intenzív útján járjunk, s így növeljük gazdaságunk versenyképes­ségét. Megnőtt tehát az anyagi és szellemi energiáinkkal való gazdálkodás jelentő­sége, a kor parancsává vált az ember sze­mélyiségének, képességeinek minden eddi­ginél gazdagabb és sokoldalúbb kibonta­koztatása. Ezért esik ma olyan sok szó az emberi tényezőkről és ezzel összefüggés­ben az ember képességeit, cselekvési akti­vitását fejlesztő oktatási, tudományos, köz- művelődési feladatokról, általában pedig a kultúra megnövekedett szerepéről. Ennek fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint amikor a csaknem azonos adottsá­gokkal rendelkező vállalatok eredményes­ségében mutatkozó különbségek okait vizs­gáljuk. Azok a vállalatok, gazdaságok tud­nak jobban megbirkózni a növekvő kö­vetelményekkel, amelyekben jól felkészült szakemberek és vezetők vannak, az irá­nyítás átgondolt és következetes, a munka szervezettsége magas színvonalú. Az elmúlt évtizedekben igen jelentős tu­dományos kapacitás jött létre hazánkban. Tudósaink tovább növelték a magyar tu­domány nemzetközi tekintélyét, s nagy­ban hozzájárultak az ipar, a mezőgazda­ság és • a társadalom különböző szféráinak fejlődéséhez. Alkotásaikra, tudósi felelős­ségükre az előttünk álló feladatok meg­oldásában minden korábbinál nagyobb szükség van hazánkban, mind a mezőgaz­daságban, mind az iparban és a többi ágazatban is, Ahhoz, hogy a tudomány meg tudjon felelni az újabb követelményeknek, job­ban be kell kapcsolódnia a társadalmi, gazdasági folyamatokba, közvetlenebbül kell érzékelnie a fejlődés ezirányú szük­ségleteit, s azokhoz rugalmasan kell al­kalmazkodnia. Az egyes népgazdasági ága­zatokhoz kapcsolódó kutatóintézeteknek jobban ismerniök kell a gazdasági élet szükségleteit, belső viszonyait ahhoz, hogy szellemi erőforrásaikat megfelelően kon­centrálhassák azoknak a problémáknak a megoldására, amelyek a gazdaság előtt állnak. Ennek érdekében — alapos előké­szítő munka után — tizenöt kutatási prog­ram indul az Országos Középtávú Kuta­tási-Fejlesztési Terv keretében; összessé­gükben a kutatási kapacitás jelentős ré­szét kapcsolják be fontos gazdasági és tár­sadalmi feladatok teljesítésébe. Ezek a programok (pl. mikroelektronikai alkatré­szek, növényvédő szerek, távközlési rend­szerek, gabonatermesztés, fehérjetermelés, a Balaton védelme stb.) — a hazai kuta­tás-szervezés történetében először — az elérendő eredmények hasznosításának ten­nivalóit is tartalmazzák. A munka nem zárul le a kutatóintézetek laboratóriumai­ban. Remélhetően e programok segítségé­vel számottevő mértékben továbbléphe­tünk a kutatástól a termelésen át az ér­tékesítésig tartó — eddig jórészt szétta­golt — munkafolyamat irányításában, s mind gyorsabb és szélesebb körű lesz a kutatóhálózatban meglevő tudás társadal­mi hasznosítása. Természetesen nemcsak a tudomány fej­lődésétől függ előrehaladásunk, sok-sok múlik azon is, hogy az intenzív fejlesztés­sel járó változásokra mennyire készül fel maga a társadalom. Nem elég, hogy csu­pán megértsük a gondokat, a feladatokat. A tudománynak — elsősorban a társada­lomtudomány valóságfeltáró munkájának — komoly tennivalói vannak a tudatfor­málás, a szemléletváltoztatás megalapozá­sában. Nem kis feladat ez sem. Hiszen a társadalmat most kell felkészíteni egy olyan életformára, amely a jobban vég­zett munka mellett magában foglalja a szabad idő tartalmasabb eltöltését, a kul­turáltabb szórakozást és a mindannyiunk számára szükséges önképzést és tovább­képzést. Fejlesztenünk kell szakember- képzésünket is. A jelenleginél szélesebb és elmélyültebb alapismerettel rendelkező, „konvertálhatóbb” tudású szakembereket kell képezni. Túlspecializálódott képzési rendszerünk ugyanis nagy mértékben szű­kíti a munkaerő mozgásképességét, nehe­zíti a változásokhoz történő alkalmazko­dást. Sok helyen egyebek mellett ez is sze­repet játszik abban, hogy a pályakezdő diplomások úgy érzik, nem hasznosul szak­tudásuk. Oktatási rendszerünk legnagyobb gond­ja, hogy a korszerű műveltség és szaktu­dás magasszintű átadásában, a képességek fejlesztésében az iskola elmarad az igé­nyektől. Az oktatás folyamatos korszerű­sítését nemcsak gazdaságunk megújulásá­nak szükségessége indokolja, hanem a tár­sadalom egészének követelményei, a fej­lett szocializmus építésének feladatai is megkövetelik ezt. A szocialista életmód, a szocialista demokrácia érvényesülésében is olyan feladatok állnak előttünk, amelyek­re még nem készült fel kellő színvonalon az oktatás. Alapvető érdekünk, hogy az eddigieknél mélyebben és differenciáltab­ban foglalkozzunk a képességek fejleszté­sével és a tehetségek felkarolásával, s mindezt úgy, hogy a pedagógus gondos munkájának csökkenteni kell a családok különböző helyzetéből adódó kulturális különbségeket. Az iskolákban jórészt eldől, mennyire sikerül az alkotókészséghez nélkülözhetet­len képességeket, tehetséget kibontakoz­tatni. Sajnos, ma még sok helyen nehezítik a szűkös feltételek, a nagy létszámú ta­nulócsoportok, a szaktanár-ellátottságban mutatkozó egyenetlenségek a személyes képességek fejlesztésére irányuló pedagó­giai munkát. Ezeket a nehézségeket ugyan a legkiválóbb nevelők, az összeforrott ne­velőközösségek képesek áthidalni, az ál­talános iskoláknak, mint intézményrend­szernek a kiemelt fejlesztése azonban el­odázhatatlan feladat, a színvonal általá­nos emelkedése csak ily módon várható. Az új tantervek, tananyagok bevezetése az anyanyelv, a matematika korszerűbb oktatása sok lehetőséget tartogat, s alap­ja lehet a műveltség emelésének. Az álta­lános iskolák fejlesztését komplex feladat­nak tekintjük, amelyben a tanteremépí­téssel, a jobb tárgyi és személyi feltételek megteremtésével egyszerre kell gondos­kodni a korszerűbb, eredményesebb peda­gógiai módszerek meghonosításáról is. Ezeket a feladatokat foglalja egységes rendszerbe a közeljövőben a kormány VI. ötéves tervi általános iskolai fejlesztési programja, amelynek megvalósítása attól is függ, hogy területenként, az egyes köz­ségekben, városokban a központi keretek­kel hogyan sáfárkodnak, mennyire tudják célirányosan felhasználni és a helyi esz­közökkel bővíteni azokat, okos gazdálko­dással, a tartalékok felhasználásával, az oktatás és a közművelődési intézmény- rendszer jobb együttes működtetésével. Az alapozó képzés színvonalának folya­matos emelésével párhuzamosan arra tö­rekszünk, hogy a tankötelezettség téljesí- tését hiánytalanul elérjük, s ezzel párhu­zamosan csökkentsük az iskolák közötti jelentős színvonalbeli különbségeket. A közép- és felsőfokú oktatásban erősí­teni kell a több profilú, szélesen alapozott képzés rendszerét. Olyan közép- és felső­fokú szakemberekre van szükség, akik az ismeretek birtokában képesek az igények­nek megfelelően követni a társadalmi­gazdasági változásokat, lehetővé teszik a munkaerő rugalmas átcsoportosítását, né­hány év után pedig képesek — ha szük­séges — tudásanyagukat megújítani, ha kell: váltani. Egész iskolarendszerünkben bátrabban kell alkalmazni a tehetség ki­művelésére, nevelésére, képzésre irányuló speciális formákat, intenzív módszereket. Erőfeszítéseink sorában egyik legfonto­sabb — de talán még nem eléggé tudato­sított — feladatunk, hogy fokozottan tá­mogassuk a kiugró tehetségeket. Hazánk — szerencsére — ezen a téren nem tarto­zik a „szegény” országok közé, a lehető­ségekkel azonban ma sém élünk kellően. A tudás megbecsülése, a szakértelem jobb hasznosítása, az alkotóképességek ki­bontakoztatása végső soron azon múlik, mennyire tudjuk mindennapi tevékenysé­günk igényévé, természetes követelmé­nyévé tenni a vállalkozó és újító kedvet, a jobbra törekvést, a szocialista építés mai és holnapi feladatainak szolgálatában, a társadalom és az egyén javára. Mindebben az értelmiségnek nélkülöz­hetetlen szerepe és felelőssége van. Mun­kájának mindig is fontos része volt a tu­dás, az ismeret átadása, terjesztése. Ma ez a „küldetéstudat” újabb feladatokat, ma­gasabb követelményeket támaszt az ér­telmiséggel szemben. A társadalom többek között azt igényli az értelmiségtől, hogy aktívabban, kezdeményezőbben vegyen részt a művelődési életben. azonbáh csak akkor va­lósulhatnak meg, ha nemcsak azok végzik a közművelődési munkát, akiknek ez a hi­vatásuk, hanem a lakóhely, a munkahely, a társadalmi és tömegszervezetek, min­denekelőtt a szakszervezet, az ifjúsági szervezet is kellő fontosságot tulajdonít ennek a tevékenységnek. Ez a körülmény még jobban megköveteli a társadalmi erők mozgósítását. Szükséges a helyi adottsá­gok, az igények és sajátosságok figyelembe vétele, jobban kell építeni az adott tele­pülés művelődési szokásaira, hagyományai­ra. Ezzel együtt új módszerek, új műve­lődési lehetőségek bevezetése is fontos, amelyekben megnyilvánul a tenniakarás, az együttműködési készség a rendelkezés­re álló szellemi és anyagi eszközök jobb, g közösség érdekében való hasznosítása, A gazdaság Céljaink

Next

/
Oldalképek
Tartalom