Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-04 / 80. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. ÁPRILIS 4. Kicsiben is hasznos A mezőgazdasági nagyüzemek kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésének jól szervezett formái alakultak ki az utóbbi években. A miegyében működő különböző termelési rendszeriek, társulások, társaságok többek között a legkorszerűbb termesztési-tenyésztési technológiák, a hatékony munka- szervezíési módszerek elterjesztésével, a termelésfejlesztésiben nélkülözhetetlen szolgáltatások koordinálásával, a tudományos kutatási eredmények népszerűsítésével, s a gyakorlati megvalósításával, a termékek forgalombahozá- sával, illetve élelmiszeripari feldolgozásával jól segítették és segítik az üzemek gazdasági munkájának javítását, továbbfejlesztését. A szervezett keretekben megvalósított közös munkálkodás mellett mindinkább teret kapott a megye mezőgazdaságában a szövetkezetek, állami gazdaságok közötti alkalmi, gazdasági összefogás is. Inkább a szomszédból A közös tevékenységet szabályozó együttműködési szerződésekben vagy más okmányokban legritkábban öltenek formát ezek a kapcsolatok. Aktualitása, rugalmassága révén a kisebb méretű, de tartalmában nem kisebb jelentőségű agyüttcselekvés — az adott gazdasági feladatok könnyebb, gyorsabb és olcsóbb megvalósításán túl — a nagyobb együttműködi&i vállalkozások sikeréhez is hozzájárul, azokat is erősíti. A természeti adottságoktól, a technikai felszereltségtől kezdve a szakember-ellátottság színvonaláig megannyi tényező lehet meghatározója egy-egy termelőszövetkezet eredményes, vagy éppen javításra szoruló gazdálkodásának. A megyében működő kedvezőtlen adottságú közös gazdaságok közül többnek vannak már konkrét eredményei vagy sikerrel biztató kezdeményezései, a nagyobb szövetkezetekkel 'kialakított időszaki együttműködésben. A kengyeli Dózsa Tsz például a tiszaföldvári Lenin Tsz- től „kölcsön, 'kapott” szakemberek által jutott nagy segítséghez, több éven át sikertelennek mondható gazdálkodásának fellendítésében. A karcagi Május 1. Tsz szakvezetődnek patronál ásával korszerűsítette ügyviteli munkáját a tiszagyendai közös gazdaság. A nagy juhászati hagyományokkal rendelkező karcagiak segítettek kialakítani a Gyendán soha nem ismert és ma mar jövedelmező juhágazatot. Szükségük van a nehéz kö- rülmiények között gazdálkodó mezőgazdasági üzemeknek a tartalékok feltárását, mielőbbi hasznosítását előmozdító szellemi importra. Csakhogy, mint minden behozatalnál, ennél is figyelembe keli venni a gazdaságosságot. Számos olyan esetet hozhatnánk példának, amikor egy-egy közös gazdaság szakemberei országot-világot bejárnak, hogy „ellessenek” a saját gyakorlatban alkalmazottnál jobb, gazdaságosabb technológiát, beruházási módszert Kell országot-világot járni, de mérlegelve, hogy mii az, amiért érdemes. Mert ha olyan ismeretek megszerzésére fordítják pénzüket, idejüket utazásra a szakemberek, amelyeket a szomszédban vagy a megyén belül is jól csinálnak már mások, bizony nagyon költséges léhet az a szellemi import. Vitathatatlianok azok az eredmények, amelyeket a szállítási munka racionalizálásában. az üzemanyagárak növekedésével párhuzamosan •bevezetett takarékossági intézkedések révén elértek a mezőgazdasági üzemek. A szövetkezetek többségében sokat tettek a fuvaroztatás •gazdaságosságának, hatékonyságának javítására, az úgynevezett üresjáratok kiküszöbölésével, az üzemi úthálózat korszerűsítésével. A gazdálkodás eredményességét, ha csak közvetve is, de minden bizonnyal tetemes megtakarításokkal javító tartalékok azonban akadnak még a szállításszervezésben is. Gyakran előfordul — elsősorban a kampánymunkák, például a nyári és az őszi betakarítás idején, az aszály sürgette öntözési időszak kezdetén —, hogy a téesz anyagbeszerzőjének nyakába kell venni az országot valamilyen alkatrészért. Számos példát hallottunk már arra is, hogy az említett hiánycikkért másnap vagy egy hét múlva a településen lévő másik gazdaság vagy szomszédos termelőszövetkezetek anyagbeszerzői is útra kelnek, nem kímélve időt, benzint, fáradságot. Lehet hogy csak egy telefonba került volna, hogy egyeztessék, mi hiányzik itt, minek vannak szűkében ott, és máris fele időt, felle pénzt megspórolhatták volna. Az eredményesebb gazdálkodást segítő tartalékok feltárását szorgalmazva aligha ik bll hangsúlyozni, milyen nagy jelentőséggel bír a munkaerő-gazdálkodás színvonalának javítása a mező- gazdaságban is. A termelőszövetkezetek többsége — részben saját szervezetén belül, a termelési rendszerék segítségével kialakított melléküzemági tevékenységgel megteremtette a növénytermesztés gépesítésiével folyamatosan felszabaduló munkaerő hasznos foglalkoztatásának feltételeit. Hol van hát még tartalék? Például a kampánymunkák idején számos gazdaságban a hetedik faluból, leginkább megyéin kívülről, nagy távolságról szállítják a gyümölcsszedésre, paradiicsom- betakaritásra, szőlőszüretre szegődő vendégmunkásokat. Mozgósíthatnák pedig a néhány kilométerre lévő szomszédos szövetkezetnek nyugdíjasait is ezekre a munkákra. Jelentős szállítási költséget takaríthatnának meg így, ugyaniakkor nem lenne kisebb a szövetkezetpolitikai jelentősége sem annak, ha esetenként elfoglaltságot biztosítanának az év nagyobb részében egyébként tétlenségre itéllt munkabíró szövetkezeti nyugdíjasoknak. Mezőgazdasági nagyüzemek közötti, esetenkénti kisebb együttműködés fontosságáról beszélgetve az egyik nagy gazdaság vezetője így fogalmazott: mindehhez szemléletváltozásra is szükség van. Mert sok esetben előfordul még, hogy a nagyobb, ha úgy tetszik erősebb szövetkezeteknek derogál megkeresni a kedvezőtlenebb talajadottságú, kisebb szomszédot, hogy ugyan adja már kölcsön a gépeit, mert az ő táblái már szánthatok, vethetők. Vagy Mohamed, vagy a hegy Pedig a munkája befejeztével jól jönnie a viszontsegít- ség a szomszédoknál, amikor már náluk is rámehetnek a földekre. Esetenként igaz még sajnos a fordítottja is: restell a kisebb, kevésbé eredményesen gazdálkodó téesz tanácsért fordulni a nagyobb szakmai-technikai felkészültségűekhez, inkább egymagában *■ próbálkozik megoldani a problémáit. Nem juthatnak előbbre — summázhatjuk — ha nem mozdul se Mohamed, se a hegy. A mezőgazdaság számára a népgazdasági tervben, és a megyei pártbizottság közeli- múltban elfogadott határozatában kitűzött feladatok megkívánják a nagyobb és tartós, valamint ezeknek az apróbb, de célszerű alkalmi kapcsolatoknak a karbantartását, fejlesztését. Az üzemek együttműködésében rejlő további tartalékok feltárása és hasznosítása a gazdaságok termelési,- fejliesztésl terveinek összehangolt, könnyebb, gyorsabb, olcsóbb megvalósítását segíti elő — az ország javára és a résztvevők hasznára Temesközy Ferenc A varratok művészei Aki nem ért hozzá, köny- nyen hímzésmintának is nézhetné ezeket a rajzokat. Apró kis ívek. kicsiny rádiuszok — ha ezeket pin- gálják a kis hézagba az ívvel, törni-zúzni kell az anyagot, hogy a varrat engedjen. Egy idősebb „vasas” így emlegette: három évtizedig rajzoltam egybe a lemezeket Művészet ez kérem — tette hozzá. Hogy mitől az — egyáltalán lehet-e az — arról két fiatal kollégája, a Ganz Villamos- sági Művek szolnoki gyárának hegesztője beszél. S szól arról is, hogyan, mitől lehet a varratoknak esztétikai értéke. A két kudarc Haris István, a szakmunkásképző első osztályában megbukik. Mari Lajos pedig dühös lesz az oktatóra, és mérgében otthagyja az iskolát. Nem szívesen beszél róla, de a kudarc, a balsiker tény. Szerencsére a hiúsága és nem utolsó sorban a szakmai érdeklődése visszahozza az elektróda és a pajzs mögé. Ma már mindketten a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárának legjobb hegesztői. Bizonyos vagyok benne hogy megszenvedtek érte. A kudarc pofonokat jelent — van, aki könnyen rátalál magára, van aki csak fiaskók után. Van aki egyből tudja, hol a helye, mások ide-oda vetődnek, míg „kitalálják” magukat. Mari Lajos mondja, hogy mindent Somogyi Sándornak, az oktatójának köszönhet, aki szerette a hegesztést, és így megszerették tanítványai is. Vallomások Haris István: — Mit tud a salak alatti hegesztőgép? Ott kezdem, hogy amikor visszajöttünk Pestről. a törzsgyárból, igaz, ezt a megmunkálási módot tanultuk, de alig mertük bekapcsolni a gépet. Salak alatt kapaszkodik össze a két fém az elektródával. A lemezek vastagságáról any- nyit mondanék, hogy különleges dolgokat is tud ez, mert például most hatvan millimétereseket hegesztek, de volt olyan, ami elérte a 105-öt. Csináltam egyfolytában vele öt óra hosszás varratot. Azt hiszem, negyediknek az országban. Ezt megjegyzi az ember. Mari Lajos: — HEG A 450-es típusú és Siemens dinamókkal dolgozom. Hát ezek a gépek. A hegesztésről persze egy hétig lehetne beszélni. Mitől függ a varrat minősége? Mondok néhány meghatározót: ívtar- tiáa, ívhúaás, elektródáim! - nőség, mágneses fúvóhatás, vagy említhetném a gázképződést, az amperek számát Azonban csak azt mondom, legjobban az embertől függ. Például az ember idegállapotától. Mondok valamit: egyszerűen érződik a hegesztés minőségétől, ha valaki az előtte való nap úgy alaposan felönt a garatra. Számítanak a reflexek, számít a családi élet, a konfliktusok, a fáradtság vagy a kiegyensúlyozottság. Olyan ez a munka, ha mondjuk különleges testhelyzetben kell hegeszteni, például a fej fölött ha remeg az ember teste, nem bírja, egy idő után átveszi a kéz a remegést. Azt mondja egy lakatos: odakened komám, és kész. Hát egy fenét kened oda. OíTTOi Kérdések és válaszok — Kihasználják eléggé a salak alatt hegesztő gépet? — Régebben nem dolgozott szerintem eleget — mondja Haris István — most azonban van rengeteg munka. Jelenleg például villamos motorok külső részeit munkáljuk meg. • — Az üresjáratok? — A megmunkálás gyorsaságát előírják Az előkészítés gyorsításával, idejének rövidítésével lehet „kereskedni”, a teljesítményt növelni. — Mi lassítja a munkát? — Mondanék rá példát: mondjuk kimarad a hűtővíz. Elzárják az utcán a gyárba jövő vezetéket. Senki nem tud semmit. A gép megy, nincs hűtővíz, leállás, kapkodás. Azután újra elölről, elveszett idő, elveszett energia. — Hogy a víznél maradjunk — egészíti ki Mari Lajos — amikor a széndioxid gáz nedves. A salgótarjáni elektróda minőségéről ne is beszéljünk — S még? — Számít az is, hogyan készíti elő hegesztésre a munkát a lakatos. A két szakmának szinkronban kell lennie, ha „olyan” a fűzővarrat, hát sokszor „olyan” a hegesztő- is. Vagy pedig köszörülni kell. Persze, ha a hegesztő köszörül1, utána pihennie kell tíz percet, mert remeg a keze. Történetek A lakatos csoportvezetőről, akiről amikor megkérdezték, tudja-e milyen ötvözök vannak az anyagban, azt mondta, valami kokszféle. Történet arról, aki nem találta, mert nem tudta mi az, a zárványokat. Vagy történet a csoportbérezésről, ami eltakarja a lazításokat, mert az egyik ember lassúságát — hogy ne essék szó lustaságról — kiegyenlíti a másik ügyessége, szorgalma, gyorsasága. így jön ki a százegynéhány százalék. S végül Mari Lajos története a versenyről: — Felvonultak a gyári nagymenők, akikről én is tudom, hogy igen-igen ismerik a szakmát, Az”tán voltak szép számmal más vállalatoktól is. Készültem rá, fizikát, matematikát és a szakmi ismereteket tanultam. Ezeken kívül volt gyakorlat, és kül- meg belpolitika. Emlékszem rá jól, éppen a namíbiai harcokról kellett beszélni. Amikor a sarokvarratos törőpróbát nem tudták eltörni, egyből — akkor éreztem, rendesen megcsináltam. Persze, előtte izgultam. Nem is kezdtem neki rögtön, elszívtam egy cigarettát. Ahogyan Tóth Karcsi, aki már megnyert egy nemzetközi versenyt, mondta, amikor kérdezgettem tőle a dolgokat, úgy csináltam. Az áthúzás! idő fele a kitartási időnek. Számoltam: egy ... kettő ... egy... kettő ... A verseny után lementünk asztalifocizni az eredményhirdetésig. Megvertük a partnereinket. Akkor jött oda a KíISZ-ititkár, hogy gratulálok, nyertél. Én azt hittem, hogy a foci miatt mondja. Az eredményhirdetést a végén kezdték. Jött az ötödik, a negyedik, még mindig nem én vagyok. Azután a harmadik, a második, még mindig nem hallottam a nevemet. Egyszer- csak mondták. Lehet-e a varratot mesterien csinálni? Lehetnek-e a hegesztésnek a műszaki mellett esztétikai értéked? A Ganz Vili-ben akad néhány hegesztő a megszólaló két fiatal munkáson kivül még, akik előtt nem kétséges, hogy igen. Ügy gondolom, Haris István és Mari Lajos mondandója után másoknál sem. Hajnal József Egymilliárd üzemanyag-tárolásra ■T Szajolban az APOR bázistelepén befejezéséhez közeledik az 1960-ban kezdődött beruházás. A tárolótér építése és feltöltése üzemanyaggal már tavaly megtörtént, a hatalmas tartályok és csövek egy része viszont még az utolsó simításokra vár. A korrózió- védelem, festés és finom tereprendezés után végleg átadják a beruházásban részt vevő vállalatok az üzem- anyagtároló-telepet. A bázistelep feltöltése a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalattól és a le- ninvárosi Tiszai Finomító Vállalatitól csővezetéken történik. Mivel ez a Szovjetunió vezetékrendszerével is kapcsolatban van, így a nemzetközi egyezmények alapján az import késztermékek vezetékes fogadása is lehetséges Szajolban. A továbbszállítás egy része vezetéken történik, Cegléd, Füzesabony, Ócsa üzem- anyagellátását is így biztosítják. A Bács, Csongrád és Békés megyei kirendeltségek vasúti szállítással kapják a mindennapi élethez annyira fontos üzemanyagot, amíg el nem készül az ÁFOR hosszú távú terveiben szereplő vezetékrendszer. A telepen az állóeszközök értéke egymilliárd forintot ért el a beruházás tíz éve alatt. Jelenleg a tereprendezésen dolgozik a KÉV Metró és korrózióvédelmet végez az Országos Szakipari Vállalat. Rajtuk kívül a budapesti Vegyipari Gépgyár és a Mátraaljai Szénbányák gáz- és vezetéképítő üzeme is részt vett a beruházásban. A legnagyobb — húszezer köbméter üzemanyag befogadására alkalmas — előregyártott tartályok szovjet szakemberek kíséretében érkeztek a Szovjetunióból. A szakemberek az összeállításban a magyar munkatársakkal együtt vettek részt. A telep tűzveszélyessége miatt az állóeszközök harmada tűzvédelmi berendezés. Ezek közül a legfontosabb a hatmillió forintos értékű oltóközpont, melynek berendezései a Ganz-MÁ- VAG-ban készültek. A habközpont tartályaiban 103 köbméter habképző anyag vár bevetésre készen, a vízgépház — amely közvetlenül a Holt-Tisza partjára épült — egyidejű vízszállítási kapacitása 54 köbméter víz percenként. Hasonló méretű berendezés biztosít- ' ja. Pécs ivóvízellátását. Kép és szöveg: Fejszés Edit
