Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-28 / 98. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981- ÁPRUIS 28. Ezüst pénzeket talált négy józsai erdőmunkás — Marin- csák Istvánná, Soós Sándor, Balogh Imre és Andirkó Imre — tuskóvágás közben a szentgyörgyl erdőben. A munka-során egy törött korsóban 1521 darab ezüst dénárt, egy reneszánsz ízlésű, köves ezüst gyűrűt és egy ezüst rubakapcsot találtak. A debreceni Déry Múzeumban megállapították, hogy a pénzeket 1460 és 1551 között verték. Képünkön: a Déry Múzeum munkatársai restaurálták a kincseket rejtő kis korsót is A szép magyar beszéd országos döntője Győrött Ünnepélyes eredményhirdetéssel zárult A szép magyar beszéd országos döntőié vasárnap Győrött. A Kazinczy érmet és az oklevelet Péchy Blanka érdemes művész, a Kazinczy díj alapítója adta át a győzteseknek. A gimnáziumi és a szakközépiskolai tanulók kategóriájában Kazinczy érmet kapott: Fekete Csaba (Kecskemét), Forray Antónia (Székesfehérvár), Radics Péter (Székesfehérvár), Epres Attila (Sopron), Csóka Éva (Püspökladány), Győri Gábor (Szekszárdi, Tanay Ibolya (Szombathely), Bellus Attila (Budapest), Dózsa Lajos (Budapest), Mihályi Anikó (Budapest), Molnár Ágnes (Budapest), Simon Valéria (Budapest), Nagy Miklós (Debrecen), Győri Péter (Győr), Kocsis György (Szeged). A szakmunkásképző intézeti tanulók kategóriáiéban Kazinczy érmet kapott : Horváth Margit (Kecskemét), Nuszer Tamás (Mosonmagyaróvár), Berecz Vilma (Eger), Bozsó József (Cegléd), Takács Zsolt (Szőcsény- puszta), Gábner Natália (Szombathely), Ferenci Ilona (Pápa), Mecséri Lajos (Veszprém), Tóth Katalin (Zalaegerszeg), Varga Judit (Budapest), Szabó Éva (Debrecen), Kálmán Mária és Szeitz Éva (Győr), Fodor Ibolya (Pécs), Vincze Emese (Szeged). Kazinczy emlékéremmel jutalmazták a Kecskeméti Egészségügyi Szakiskola felkészítő tanárait és Kisger- gelV Máriát, az égni 212. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanárát az előző években Kazinczy érmet nyert diákok példás és lelkiismeretes felkészítéséért. Nívódíjas amatőrök Hárman a megyei seregszemle résztvevői közül Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban rendezték meg a megye amatőr képző- és iparművészeinek kiállítását. A kiállításon több kiemelkedő alkotást láthattunk, köztük Németh Zoltán grafikáit, Pro- hászka Antal festményeit és Dómján Sándor szobrait. Az alkotók elnyerték a zsűri nívódíját is. A grafikus Németh Zoltán, nem tartozik a beszédes emberek közé, különösen akkor nem, ha alkotómunkájáról kérdezzük. Azt vallja, a képek többet mondhatnak el alkotójukról, mint a szavak. Fagass.uk tehát a képeket Először is ami feltűnik, az különleges technikájuk. A színek, amelyeket egy saját maga kikísérletezett módszerrel visz fel a lapra Németh Zoltán. Nem .ecsettel, szivaccsal dolgozik, az úgynevezett „kitakarásos” eljárást alkalmazza. — Három-négy éve készülnek így munkáim. Kezdetben a hagyományos módon dolgoztam, — jegyzi meg. De mikor is volt a kezdet? Gyermekkorában Kiskunhalason, ahol Diószegi Balázs festőművész irányításával készültek első munkái. Tehetsége igazolódott, amialkotásán tűnik fel múlt és jelen, a kettő sajátos ötvözetét adva korunk gondjaira, a ma emberét körülvevő jelenségekre figyelmeztet. Egyszerű jelképrendszerrel, gazdag gondolatisággal. — Szeretnék minél egyszerűbben, minél többet mondani — jegyzi meg. A festő kor felvételt nyert a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumba. Ekkor már tudatosan készült a művészi pályára, a főiskoláig azonban nem jutott el. — Kétszer próbálkoztam sikertelenül. Eleinte bántott, de aztán felhagytam ezzel a tervvel — mondja. — Voltam szobafestő, díszletfestő, dolgoztam bútorgyárban, tizenkét esztendeje pedig- a Damjanich János Múzeum grafikusaiként tevékenykedem. Megmaradtam tehát amatőrnek, alkotómunkával csak szabad időmben foglalkozom. S hogy mik foglalkoztatják, milyen érzéseket, gondolatokat fejez (ki képein? Sok Prohászka Antal néhány éve esett át azon a krízisen, amely nagy elhatározását megérlelte. A művészetre tette fel életét Maga mögött hagyva múltját, biztos megélhetését ma azt teszi, amiben érzése szerint legtöbbet tud nyújtani. Fest. Belső kényszer hajtotta erre az útra s az vezérli továbbra is. Önbecsülése, hite az alkotómunka szépségében, örömében és értelmében számára mindennél fontosabb. Autodidakta módon nevelődött festővé Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Szentesen, Túrkevén, Szolnokon, de különösen a vásárhelyi hagyományok határozták meg fejlődésének útját. Képein sokáig ott kísérte a kibocsájtó város nagyjainak festői világa. Elszakadni a hagyományoktól, a „hagyományostól” akkor tudott mikor saját gondolatai a világról, emberekről,' emberi viszonylatokról kifaristályozódtak s szinte követelték, kikényszerítették belőle az újfajta, jellemzően egyéni ábrázolásmódot. — Gondolatokat vetít a vászonra, szabad utat adva a nézők fantáziájának, a képek kiváltotta érzelmeknek, gondolatoknak. Megszállottan dolgozik, másként talán nem is tudja elképzelni a munkát A létbizonytalanság árnyékában sem. Bírája az idő, igazsága képein mérhető. S talán mihamarabb meg is méretik. A szobrász Szolnokon, a Mártírok útja egyik házának hátsó udvarán aprócska műhelyt bérel Dómján Sándor. Itt készülnek a szobrai. Húsz évvel ezelőtt, amikor először vette kezébe a vésőt, még nem adatott meg neki, hogy munkája végeztével a „műterem” felé vegye útját. Elvonuljon a mindennapi hajsza, megany- nyi gond elől egy másik világba; a művészetek birodalmába. Könyvek, nagy mesterek műveinek oltalmába; hogy tanuljon, hogy ügyes kezét értékek létrehozására igazítsa. Vasmunkás volt, az ma is. Az anyag, a fém megmunkálása mindig is izgatta, de a gyári munka nem elégítette ki teljesen. Tudta, hogy a vas, a réz másra, többre is alkalmas, az emberen múlik, mivé válik a keze alatt Kezdetben rézdomborításokat ötvösmunkákat készített, csak később fedezte fel az agyagot a követ a márványt a fát A hagyományos szobrászatot művelte, és igen hosszú idő telt el addig, amíg a naturális ábrázolásból átlépett egy el vontabb világba. — Nyaranta részt veszek az encsi alkotótáborban, az ott töltött hetek, hónapok vezettek rá arra, hogy mindig előre kell lépni. A mesterségbeli tudás gyarapítása éppoly fontos, mint az, hogy újabb stílusokat, irányzatokat ismerjek meg és alkalmazzak. Űjabban az emberi környezet, annak elsivárosodása, egyhangúsága okoz Dómján Sándornak fejtörést Olyan térplasztikáikon dolgozik, amelyek felodhatnák, elviselhetőbbé tehetnék mindennapi életterünket; a városokat, utcákat, parkokat lakótelepeket. T E Fotó: H.‘ L. MAJUSFA Májusban Szocialista filmek fesztiválja Máius 4—10. között — a béke és 'barátsági hónap eseménysorozatának részeként — rendezik meg hazánkban a szocialista filmek fesztiváliát. A programban tíz szocialista ország filmművészetének alkotásai kannak helvet. A fesztivál szervezői — a MOKÉP, a fővárosi és a megyei moziüzemi vállalatok, valamint a szocialista országok budapesti kulturális köz- pontiai — elsősorban a baráti országok filmművészetének feilődéséről kívánnak képet adni, megismertetve a közelmúltban született kiemelkedő műveket. A vetítéseken tizennégy alkotás kerül műsorra, ebből hétnek ekkor lesz az ősbemutatója. Több, már nemzetközi sikert aratott film is szerepel az programban. így például Krzysztof Kieslowski lengyel rendező Az amatőr című. a moszkvai filmfesztiválon nagydíiat nyert műve, továbbá az NDK-beli Konrad Wolf Solo Sunny című alkotása, amely a nyugat- berlini filmfesztiválon kapott díiat. Az első műsor, amelyben Kóthy Judit a tévében, mint segédszerkesztő részit vett, ezt a címet viselte: Máiusfa. Szórakoztató összeállítás volt gyermekeknek, Vitnay vezette — valamikor a hetvenes évek közepén. És amiért a televízió néprajzosát megkerestem', beszélgetésünk további témáia ugyancsak a máiusfa. — A máiusfa állítása a népi - kultúráiban pogány, valószínűleg germán eredetű, a zöld ág kultuszával függ ösz- sze. A regi szokás szerint a máius elseiét előző éjszaka vagy h a inaiban a legények csoportosan vagy egyenként fcilopakodnak az erdőre, onnan fiatal fát. vagy gyönge lombos ágat hoznak be, és még virradat előtt kitűzik szeretőiük vagy a lányos házak kapuja elé, a ház elé vagy a kapufélfára. Ez a nap katolikus naptár szerint Le1 veles Fülöp és Jakab napja, ezért a Székelyföldön a májusiét Jakab-fának is nevezik, sőt hajnaliénak is. Helyenként változik azután a máiusfa feldíszítésének mód- ia. Vagy a legények vagy a lányok díszítik fel. A régi szokás szerint Pünkösdig tart iák meg a május fát, akkor „kitáncolják”, azaz énekes, táncos mulatságot rendeznek, úgy szedik le, és viszik ki a fafu végére. * — A majálisok is a május- fához kapcsolódnak? — Eredetileg igen. Régen kizárólag máius elsején tartották a majálisokat; ez többnyire a városi ember kirándulása volt a természetibe, a megújuló zöldbe. Május élseie és a maiális is szoros kapcsolatba került a múltszázad vége óta a munkás- mozgalommal. A második Internacionálé 1889-ben a munka ünnepévé tette máius elseiét. Az első magyarországi munkás ünnep 1890-ben volt. Majálisokat rendeztek, közös vidám együttléttel demonstrálták a munkásság egységét, mert a majálisnak mindig volt politikai tartalma ! A Tanácsköztársaság tétté először máius elseiét munkaszüneti nappá, majd a felszabadulás óta hivatalosan is ünnep. A máius elsejei felvonulások „imájusfái”, a középen vitt lombos ág és a róla lelógó szalagokat vivő emberek, azt hiszem, legszebb példái az ősi hagvó- mánv mai továbbélésének!... (T. A.) A rádió huBámhosszán Népművészet, vagy...? A népművészet továbbélése, napjainkban látszott szerepe, hagyományőrző vagy esztétikai funkciói, a népművészet elemeit felhasználó árutermelés — megannyi téma, amelyek minduntalan felbukkannak a lapok hasábjain, a rádió, a televízió műsoraiban. A képes hetilapok kétkolumnás színles képriportot közölnek fazekasokról, fafaragókról, pángáló- asszonyokról, bútorkfssz í tökről, hímezőkről, lószerszámkészítőkről. A televízió sóhajt egyet a fafaragó utánpótlás miatt, az ismert művészettörténész pedig hevesen érvel: micsoda értékrombolás folyik a népművészeti árutermelés álcája alatt. Mitagadás: teljes a tanácstalanság. „Helyi”, Szolnok megyei példákat is idézhetünk, A fiatal fazekas a népművészet if jú mestere, — s lapunk olvasóinak szinte személyes ismerőse — a háziipari szövetkezet „széria” követelményei mellett csak úgy képes a saját, valóban igényes elképzeléseit megvalósítani, hogy családon belül segítséget kap a szövetkezeti munkákhoz. A nagyhírű mezőtúri szövetkezet igényességét sem kis mértékben befo- lyásaliák a megrendelők, akik között bizony akadnak olyanok is, akik az általuk adott matricával kérnék a korsókat, bokályokat. G. bácsi szépen kifánagia a cite- ráit, de azok hangminősége épp csak eléri a gyáriakét, a Tisza menti kis faluban élő furulyakészítő viszont nem fest, nem farag, épp „csak” teljesen egyéni stílusú, tökéletes hangolású, rendkívül szépen szóló hangszereket készít — bodzafából. Ha választanom keli, én az utóbbi mellett teszem le a vokso- mat, de ettől aligha lesz kisebb a ki&árutermelő citera- készítő forgalma. A „Gondolatjel” utóbbi jelentkezésének iava részét a népművészet napjainkban lejátszódó színeváltozásának szánta, „mintavételi” területül a mezőkövesdi matyó népművészetet, illetve az azon kis'ariadzott árutermelő háziipari választva.' A választás kitűnőnek bizonyult: a matyó hímzés sorsában föl- tárul t sok minden, ,ami a tárgyalható népművészet mai megítélése szempontjából (fontos lehet. Az is többek között, hogy nem létezik, nem létezhet olyan vonal, ami élesen elválasztaná: eddig népművészet, innen nem. Mert igaz, hogv a mezőkövesdi háziipari szövetkezet évente 16 millió forint bevételhez jut, műanyag dobozba csomagolt miniatűr babák gyártásával, ám ugyanakkor az is igaz, hogy a Néprajzi Múzeum matyó-kiállítását, mely értékes anyagot tartalmaz, meg kell ismételni, olyan nagy sikere volt. A műsor egyik „passzusa” meggyőzően érvelt a mindennapi használhatóság kritériuma mellett, teljes ioggal. Aggódom viszont, hogy mű- , szálas, műanyagos, paneles világunkban az abtentikus, a természetes helyett sokan beérik azzal is, ami a természetesség, eredetiség látszatát kelti. Kézi hímzés helyett, lyukkártyás gépek valódit utánzó termékeivel. Röviden A „Szivárvány” a táncról szólt, az ember tallán legősibb, indulatok, érzelmek közlésére alkalmas jelrendszeréről. Az összességében kellemes, szórakoztató műsor legerősebb részei azok voltaik. amelyek a tőrje mai életünkben elfoglalt helyét ku-. látták egyfajta közösségi, kulturális indíttatás nyomán. eszjé —■
