Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-28 / 98. szám
XXXII. évf 98 szám 1981. április 88., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ifjúságunk tevékeny résztvevője, alakítója a megye életének KISZ megyei küldöttgyűlés Szolnokon Egy hónap múlva, május végén összeül a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa. E nagy jelentőségű fórumra való felkészülés jelentős állomása volt vasárnap, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban rendezett megyei küldöttgyűlés, amelyen a küldöttek Szolnok megye harmincháromezer ifjúkommunistáját képviselték. A meghívottak között a városi és a járási pártbizottság első titkárai, a munkásmozgalom veteránjai, a tömegszervezetek és mozgalmak, és a nagyüzemek, intézmények vezetői foglaltak helyet. A Himnusz elhangzása után a Szolnoki Járműjavító és a Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskola egyesített férfikórusa adott munkásmozgalmi, forradalmi dalokból álló rövid műsort, majd Várnai Zseni költeményét tolmácsolta Fehér Ildikó színművésznő. A küldöttgyűlés .résztvevőit — közöttük Andrikó Miklóst, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkárát, Köpj Lásziónét, a KISZ Központi Bizottságának titkárát, Barta Lászlót, a megyei tanács elnökét, a társadalmi és tömegszervezetek, -mozgalmak jelenlévő vezetőit, közéleti személyiségeket — Deák László, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának titkára köszöntötte. Elmondta, hogy megyénk ifjúkommunistái az év eleje óta alapszervezeti taggyűléseken, üzemi, intézményi, vállalati, tanintézeti és városi, járási küldöttgyűléseken, — készülve a KISZ X. kongresszusára — értékelték munkájukat, megvitatták a KISZ KB kongresszusi levelét és meghatározták tennivalóikat. A megyei küldöttgyűlés feladata, hogy a KISZ IX. kongresszusa határozatának tükrében értékelje az előző küldött- gyűlés óta végzett munkát, a megyei pártbizottságtól kapott megbízatás alapján határozza meg az elkövetkezendő időszak tennivalóit, és a kongresszusi levél vitáinak tapasztalatait összegezve alkosson véleményt a KISZ X. kongresszusának határozattervezetéről. Megválassza a KISZ megyei vezető testületéit és a kongresszusi küldötteket. Felkészülten várjuk a kongresszust BÁNÓCZI LAJOS SZÓBELI ELŐTERJESZTÉSE A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szolnok megyei Bizottságának írásos beszámolóját előzetesen megkapták a résztvevők. A beszámolóhoz Bánóczi Lajos, a KISZ megyei bizottságának első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy megyénk KISZ-szervezetei sokrétű politikai munkával készültek az ifjúsági szövetség kongresszusára, és készen állnak határozatainak megvalósítására. Elismeréssel szólt azokról a KISZ- szervezetekről, amelyek ki - magasló munkájukért megkapták a KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándorzászló- jált. Ezeket az ifjúsági kollektívákat — a szolnoki Járműjavító, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, a jász- fényszarui Béke Tsz és a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szak- középiskola KISZ-eseit — példaképül állítottá megyénk ifjúkommunistái elé. Beszédében ezután az ifjúság társadalmi szerepével, helyzetével foglalkozott: — Napjainkban a közvélemény fokozott figyelemmel fordul a fiatalok felé. Növekszik a fiatalok számaránya, aktivitása, társadalmi szerepe. Szolnok megye ifjúságának döntő többsége eredményesen vett részt az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításában, bővült a fiataloknak nyújtott társadalmi juttatások Ijöre. Megyénk lakosságának 21 százaléka, az aktív keresők 38 százaléka KISZ-korosztályú fiatal. Nagyobb számban vesznek részt a közéletben, fejlődött anyagi, szociális és kulturális helyzetük. A megye ifjúsága aktív részttve- vője. alakítója a megye társadalmi. politikai, gazdasági, kulturális és sportéletének. A KISZ-szervezetek eredményes munkájának biztosítéka a hatékony pártirányítás volt, ami a konkrét párt- megbízatásokban. az ifjúsági szövetségben dolgozó kommunisták munkájának segítésében, értékelésében, elismerésében nyilvánult meg. A párt ifjúságpolitikai határozata és az If júsági Törvény megvalósítása során fejlődött az állami és a társadalmi szervek közös munkája. A megye anyagi lehetősségeit összpontosítva nagyobb figyelmet fordítottak az ifjúság jogos igényeinek kielégítésére. A dolgozó fiatalok többsége becsülettel helytállt a munkában. A népgazdasági és a megyei célok eléréséTanácskozik a küldöttgyűlés Bánóczi Lajos, a megyei KlSZ-blzottság első titkára beszámolóját tartja hez jelentősen hozzájárultak a védnökségi mozgalmak, a KISZ-építkezések. A központi és a helyi védnökségekben megyénk kétszázötven KISZ- szervezete tevékenykedett. Kiemelkedő munkáit nyújtottak a MÁV Szolnoki Járműjavító új Diesel-csarnokának üzembe helyezésénél a Ti- szamenti Vegyiművek nátrl- umtripolifoszfát, a Hűtőgépgyár Bosch-üzeme. a martfűi növényolajgyár és Szolnok gyermekintézményeinek építésénél. Megyénk KISZ-szervezetei a Tisza II. vízlépcső és öntözőrendszer, a környezetvédelmi, a húsprogram és á számítástech^, nikai program megvalósítása során országos elismerést vívtak ki.. Az eddigi tapasztalatok alapján került sor a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciós nagyberuházása fölött vállalt KISZ-védnökség előkészítésére. A diákok közhasznú munkájának színtere a nyári építőtábor és az őszi betakarítás. A központi építőtáborokban megyénket évről évre több, tavaly háromezer tanuló képviselte. Ugyanennyi fiatalt foglalkoztattunk a megyei táborokban is. Az eredményes építőtábori munkára való ösztönzést jól szolgálta. hogy a megyei KISZ- bizottság 1978-tól minden évben meghirdette a 100 százalék a mozgósításban, 100 százalék a munkában versenymozgalmat. A KISZ tagjai és a KISZ- en kívüli fiatalok többsége saiátiának vallja szocialista társadalmi rendszerünket, azonosul a párt politikájával. Az ideológiai munkán belül a KISZ politikai képzési rendszerében évente mintegy huszonk“tezer KISZ- tag és hatezer KISZ-en kívüli fiatal tanult. A KISZ-szervezetek a fiatalok hazafias honvédelmi nevelésében a fegyveres erőkkel és testületekkel szorosan együttműködtek. A KISZ IX. kongresszusát követően megyénkben is megszilárdult az Ifjú Gárda szervezeti helyzete, színesebbé, tartalmasabbá vált a megye több mint kétezer ifjúgárdistájának tevékenysége A közművelődésben az új kulturális akciók — a Művelt ifjúságért, korszerű műveltségért; a Könyv és ifjúsóig, a Művészet és ifjúság — és a hagyományos közösségi művelődési formák — a klubmozgalom, az olvasó- és művészeti táborok — hatására gazdagodott a fiatalok szabadidős tevékenysége, fejlődött, általános műveltsége. Ugyanakkor növekedtek, megváltoztak a fiatalok szórakozási igényei. A lehetőségek azonban nem bővültek az igényeknek megfelelően. Kedvezőek az ifjúság életét, munkáját és tanulását meghatározó feltételek. A fiataloknak azonban ma sem könnyű eszményeket, pályát és társat választaná, aktívan bekapcsolódni a társadalmi haladásért vívott küzdelembe. A pályaválasztás, a pályakezdés közben a fiatalok sok olyan jelenséggel találkoznak, amelyek nem azonosak a bennük kialakult elképzelésekkel. Szép ideáljaikat — nem ritkán — árnyékolja bürokrácia, lekicsinylés, véleménynyilvánításuk és aktivitásuk kibontakozásának sokféle korlátja. Közismert, hogy az önálló (Folytatás a 2, oldalon) Az Alföldi Szilikátipari Vállalat szolnoki műanyagözemében közel 12 ezer bukósisakhéjat készítenek ebben a negyedévben a kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezet részére Budapesten az osztrák külügyminiszter Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Budapestre érkezett dr. Willibald Pahr, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisztere. A vendéget a Keleti-pályaudvaron Púja Frigyes fogadta. Délután a külügyminisztérium épületében megkezdődtek a hivatalos magyar— osztrák külügyminiszteri tárgyalások. A két külügyminiszter a nyílt, szívélyes légkörű eszmecserén pozitívan értékelte a kétoldalú kapcsolatok fejlődését, és kölcsönösen egyetértett abban, hogy az eddig elért eredmények jó alapot adnak az együttműködés további elmélyítéséhez. A tárgyalások során a nemzetközi helyzet főbb kérdéseit is érintették, s elsősorban azokra a tényezőkre fordították figyelmüket, amelyek a béke és biztonság megőrzését, az enyhülési folyamat vívmányainak továbbvitelét szolgálják. A megbeszélésen részt vett dr. Randé Jenő és dr. Johann Josef Dengler. Púja Frigyes este vacsorát adott vendége tiszteletére. Súlyos károkat okozott a hideg Jól halad a tavasziak vetése Az utóbbi napokat jellemző hűvös és száraz időjárás — a lehullott csapadék sem volt számottevő a megyében — nem kedvezett a kelésben vagy már fejlődésben lévő tavaszi szántóföldi kultúráknak, de a szőlőnek, a gyümölcsféléknek sem. Amint azt a mezőgazdasági szervezési bizottság tegnap megtartott, idei első ülésén megtudtuk, az április 19— 20-án bekövetkezett erős lehűlés csaknem háromezer hektáron okozott különböző mértékű károkat a mezőgazdasági üzemekben. Negyventől 65 százalékos fagykárt becsültek mintegy 750 hektár szőlőben, a gyümölcsösökben pedig ezer hektárnál valamivel nagyobb területen 30-tól 100 százalék között változik a károsodás mértéke. Az idejében elvetett cukorrépaterületek'ből csaknem 900 hektáron nem kelt ki a hideg miatt, illetve megfagyott a növény, amelynek újravetésére a cukorgyárakkal együttműködve hozzáláttak a gazdaságok. Az elvetett területek arányát tekintve a megye nagyüzemei a tavaly ilyenko- rinál mintegy 13 százalékkal előbbre tartanak a munkákkal — állapították meg a hét végén megtartott helyszíni szemlék során a megyei tanács és a TESZÖV szakemberei. Huszonkilenc termelőszövetkezetben * és négy állami gazdaságban már befejezték a napraforgó vetését, így az ütemezett terület több mint 90 százalékán már földbe került az olajos mag. A nagyüzemi táblákba és a háztáji földekbe együttesen tervezett 70 ezer hektár kukoricának eddig 77 százalékát vetették el. A megye 15 termelőszövetkezetében és egy állami gazdaságában fejezték be a kukoricavetést eddig, és a tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben már megkezdték a hibrid kukorica vetését . is. A tavalyinál jobb feltételek között láthattak a megye gazdaságai a rizs vetéséhez. Amíg tavaly ilyenkor az előirányzottnak alig több mint 10 százalékát, most az 191-re tervezett területnek csaknem 70 százalékát, összesen négy és fél ezer hektárt vetettek be „ví- zigabonával”. A tavaszi szárazság ellensúlyozására a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban — ahol idejében felismerték a mesterséges csapadékellátás fontosságát — folyamatosan üzembe helyezték az öntöző- berendezéseket. Eddig 301 hektár búzával, 213 hektár cukorrépával és 209 hektár egyéb kultúrával bevetett földterületre juttattak vizet. Az őszi kalászosok gyomirtását befejezték a megyében, a levéltrágyázott terület pedig mintegy 40 ezer hektár. Az utóbbi munka ütemét meglehetősen visza- veti, hogy a gazdaságok nehezen tudják beszerezni, a különböző, lombtrágyázásra alkalmas műtrágyákat. A mezőgazdasági üzemek időszerű feladatai között a legfontosabbnak ítélte meg a szervezési bizottság a mesterséges csapadékellátás fokozását az öntözhető területeken. Fontos tennivaló a hamarosan „bevetésre” kerülő zöldtakarmány betakarítógépek karbantartanának, felújításának befejezését, és a földhivatal által megkezdett szántóföldi, zártkerti és gyepterületi határszemlék körültekintő megszervezése annak érdekében, hogy ne maradjon műveletlen terület A a megyében.
