Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-25 / 96. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A népgazdaság hatodik ötéves tervéről szóló tör. vény végrehajtásáról intézkedő minisztertanácsi határozat előirányozta, hogy 1982. január 1-től fokozatosan át kell térni az ötnapos munkahétre. Az áttérés pontosan meghatározott feltételeiről, a végrehajtással kapcsolatos tennivalókról Trethon Ferenc munkaügyi miniszter tájékoztatta az újságírókat tegnap a. Parlamentben. Mint elmondta, az ötnapos munkahét társadalompolitikai jelentőségére való tekintettel az előkészületi munkálatok a szokásosnál is jóval sokrétűbbek voltak, ezekbe bevonták az érdekelt központi irányító és társadalmi szerveket, és véleményt cseréltek jónéhány termelő és szolgáltató vállalattal. Az Elnöki Tanács által jóváhagyott törvény- erejű rendelet szerint a rö- videbb munkahétre általában 1982. január 1-től lehet áttérni. A folyamatosan, három vagy több műszakban termelő üzemek, továbbá azok a gazdasági egységek, amelyekben’ a három vagy több műszakban illetve a folyamatos munkarendben dolgozók száma meghaladja a fizikai dolgozók létszámának a felét, már 1981. július 1-től kezdődően alkalmazhatnak ötnapos munkahetet. 1982 első félévének végére általánossá kell tenni a rövidített munkaidőt. Az egy műszakban dolgozók heti törvényes munkaidejét 42 órában, a több műszakban és a folyamatos munkarendben dolgozókét pedig 40—42 órában kell megállapítani. Az utóbbi esetben a munkaidőt a gazdálkodó szervek saját hatáskörükben állapíthatják meg. Űj vonása a munkarendnek, hogy az ebédidő a követ(Folytatás a 3. oldalon) XXXII. évf. 96. szám, 1981. április 25., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Iparjogvédelem A takarékosság korát éljük. Csínján kell bánnunk költséggel, anyaggal, energiával; felajánlásokat teszünk a villanyok oltogatá- sára is. Mozgalmunkat néhány éve az ésszerűség elve vezérli, mégis: ki ne tudna cifra történeteket olyan „megtakarításokról”, melyeket fölülmúlt az általuk okozott veszteség. • Vállalatvezető lelkendezett nemrégiben, hogy sok éves kísérleték árán kidolgoztak egy olyan gyártási eljárást, ami a maga nemében páratlan. A kérdésre — vajon mindent megtettek-e „kincsük” védelme, hasznosítása ügyében — már akadozott a válasz. Túllépték a költségkeretet, most nincs pénzük ilyesmire. Arról persze nem készül majd gazdasági számítás. hogy efféle „takarékosság” miatt mekkora bevételtől esik el a vállalat. Azt sem jegyzik föl sehová, ha majd a páratlan technológiai eljárást egy külföldi cég nevével kapcsolja össze a világ. A Minisztertanács legutóbbi ülésén állapította meg, hogy a hazai iparjog- védelem színvonala elmarad gazdasági és külkereskedelmi céljaink mércéjétől, sürgős fejlesztésre szorul. A sarkos fogalmazás igazolására elegendő egyetlen adat: Magyarország a benyújtott találmányok számát tekintve utolsó helyen áll az európai szocialista országok között. Miből ered ez a lemaradás? Elsősorban abból, hogy a szabadalmazható találmány védelmét a feltaláló személyes ügyének tekintik. AblKól a szemléletből, amely egy-egy találmány úidon- ságértékének megállapítására, védelmére sajnálja a pénzt, a fáradságot. • A leckét ma már mindenki fújja: a külpiaci jsles versenyben csak az maradhat állva, aki minden tekintetben korszerűt képes gyártani. Arról már méltánytalanul kevés szó esik. hogy valóban előnyös helyzetbe csak a szabadalommal, az áruvédjegy- gyel óvott termékek kerülhetnek. A találmány: szellemi érték. Mint ilyen, a nemzeti vagyon része, amivel gazdálkodni kell. Arról egyre többször hallunk, hogy vállalataink sikeresen honosítják meg a külföldről vásárolt licencet, know-how-t. Magyar szabadalmak világsikeréről azonban ritkábban adhatunk számot. Gyakran pusztán azért, mert a jelenlegi szervezeti-jogi keretek között egy-egy találmány megszületésétől a bevezetéséig rendkívül hosszú idő telik el. Ha az adatokból nem is tűnhet ki. az utóbbi két évben a kormány tudománypolitikai bizottságának intézkedései nyomán történt némi előrelépés az iparjog- védelemben. A hazai szabadalmi bejelentések száma tavaly 25 százalékkal több volt. mint a korábbi években. A Magyar Nemzeti Bank innovációs alapot létesített. a jelentős hasznot ígérő találmányok finanszí- re--sára. Mindez azonban csak a kezdet. A legfontosabb, hogy a vállalatok belássák: mivel új. haladást jelentő műszaki megoldásokból származnak csak korszerű, versenyképes termékek, ezért a találmányok, licencek, know- how-k létrejöttének, bevezetésének. hasznosításának támogatása elemi érdekük, önállóságuknál fogva nyitva áll előttünk az út. hogy serkentsék ezt a folyamatot. AZ ÖTNAPOS MUNKAHÉT BEVEZETÉSE Nem csökkenhet a teljesítmény Program készül az átálláshoz Meg kell vitatni a dolgozókkal A MÄTRAPLAST Müanyafefeldolgozó Szövetkezet kenderesi üzemében évente százmillió darab gyógyszercsomagoló fiolákhoz szükséges zárókupakot készítenek a Kőbártyai és a Chinoin gyógyszergyárak részére Az Orion jászfényszarui gyáregységében különböző nagyságú, erősségű hangsugárzókat készítenek belföldre és külföldre. Itt történik a teljes üzletkész állapotba szerelés is Bz Elnöki Tanács módosította a Munka Törvénykönyvét A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a Munka Törvény- könyvét. A rendelkezések szerint a heti munkaidő 42 óra, ezzel összefüggésben — a munkaidőalap védelmében — az ebédidő kiadásának rendje is módosul. A törvényerejű rendelet 1981. július 1-én lép hatályba és rendelkezéseit az ötnapos münkahét bevezetésének időpontjától kell alkalmazni. Az Elnöki Tanács módosította az anyakönyvekről és a házasságkötési eljárásról szóló törvényerejű rendeletet. Az anyakönyvezést eljárás egyszerűsítése érdekében a törvényerejű rendelet mentesíti az eljáró hivatalokat az anyakönyvi másod- példányok készítésének kötelezettsége alól. Hozzájárult az Elnöki Tanács ahhoz, hogy az Elnöki Tanács Aranygyűrűjének adományozásával az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. három, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen egy. a József Attila Tudomány- egyetemen egy. a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen egy, valamint a Szegedi Orvostudományi Egyetemen egy végzett diplomást kitüntetéses doktorrá avassanak. Az Elnöki Tanács megfosztott magyar állampolgárságától öt külföldön tartózkodó személyt, akik bűnöző életmódjukkal, illetőleg az állampolgári hűség súlyos megsértésével arra érdemtelenekké váltak. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel. végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. Korszerűsödik a sertéstelep Olcsó juhhodályok épülnek Fejlesztési elképzelések a jászberényi Kossuth Tsz-ből Bartók-emlékülés és hangverseny létesítése ad munkát a beruházással foglalkozóknak. 1983-ban 2 millió forintért bővítik a javítóműhelyt, a befejezés után már a nagy teljesítményű ■ gépeket sem a szabad ég alatt kell szerelni. Két év múlva készül el a gazdaság két, egyenként 600 anyajuhnak helyet adó hodá- lya. Ezt a beruházást nemcsak azért tartják igen - kifizetődőnek a szövetkezetben, mert üzembe lépésük után több mint másfélszeresére növekszik az igen jövedelmezően dolgozó juhtenyésztő ágazat termelése. Lényeges dolog az is, hogy igen olcsó építészeti megoldásokat alkalmazva teremtik meg a több birka szállását. A tervek között fontos helyet foglal el a szarvasmarha-tartás fejlesztése: 1984-ben és 1985-ben a fejő- és tejkezelő berendezések cseréjével korszerűsítik az ágazat technikai eszközeit. A Kossuth Termelőszövetkezetben öt év alatt 45 millió forintot kívánnak gépekre költeni. A pénz zömét nagy teljesítményű berendezések (például E—516-os kombájnok, korszerű vetőgépek és teherautók) vásárlására fordítják. Az 1030 hektár erdőt birtokló gazdaság sok pénzt költ a fakitermelő és művelő eszközök megvételére is, ugyanis az eddigi 1800 köbméterről 4500 köbméterre akarják növelni az évente kivágott és feldolgozott faanyag mennyiségét A VI. ötéves terv fejlesztési elképzeléseinek megvalósítása várhatóan 112 millió forintba kerül. A pótlási beruházások anyagi fedezetét az 58 millió forintos amortizációs alap, a bővítésekét pedig a 37 millió forintos fejlesztési alap biztosítja. Az erdészeti berendezések megvételére 6 millió forint hitelt kért a gazdaság és számítanak a gépvásárlásokhoz kapcsolódó, körülbelül 18 millió forintot kitevő állami támogatásra is. A Bartók-centenárium alkalmából emlékülést és hangversenyt tartottak" csütörtökön a karcagi Déryné Művelődési Központban. A tudományos ülésen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának tanárai tartottak előadásokat Kövics Zoltán docens A pályakezdő Bartók és Ady címmel értekezett, féltárta a zeneszerző és a költő életútjában. munkásságában fellelhető azonosságokat és ellentéteket. Bartók és a népzene kapcsolata elemzését Mező Judit docenstől hallgathatták meg az érdeklődők. A jól felépített néhány kérdés új megvilágításba helyező előadást zenei szemelvények példázatok színesítették. Demény P. János docens Bartók nemzetköziségét tárgyalva bemutatta azt az utat. amelyen a nagy zenetudós, zeneszerző eljutott a Duna menti népek zenéjének általános vizsgálatáig. Az előadásokat követően a főiskola kamarakórusa és Helyes Erzsébet zongoraművész adott hangversenyt. Az emléküléshez kapcsolódva a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeumban népi hangszereket bemutató kiállítást nyitottak meg. Az érdekes tárlaton közel száz régi. s ma is használatban levő népi hangszert mutatnak be. A VL ötéves tervben megvalósuló fejlesztések előkészítését már az elmúlt évben megkezdték a jászberényi Kossuth Termelőszövetkezetben, így már az idén termelni kezdhet a téesz évi 1800 helyett 6000 hízott sertés kibocsátására alkalmassá tett és korszerűsített állattenyésztő telepe A rekonstrukció során 460 férőhelyes kocaszállást, 2200 jószág elhelyezésére alkalmas hizlaldát, 1400 fiatal állatot befogadó malacnevelőt és 81 anyának otthont adó ffiaztatót építenek. Jó ütemben halad a Kossuth Tsz 360 vagonos terménytárolójának készítése is. Az 5 millió forintos létesítményre igen nagy szüksége volt a szövetkezetnek, hiszen az utóbbi években egyre több termény elhelyezéséről kell gondoskodnia. Jövőre a sertéstelepen elvégzendő befejező munkálatokon kívül a szövetkezet 350 adagos üzemi konyhájának Kuvaiti vendég Moszkvában (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON.)
