Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-19 / 92. szám
II hónap II község 1981. ÁPRILIS 19. JÁSZAPÁ TI NEKIRUGASZKODOTT elvezetés kérdését Ezen a téren is lehet lépni, ha nem is túl nagyot. A Jásztej üzem a tervek szerint kiköltözik a központból, szennyvíztisztítójára rá lehet kapcsolni a környező intézmények (csecsemőotthon, étterem-presszó, iskolák) szennyvizét. Jövőre elkészül a belvízrendezési terv, ez azért fontos, mert jelenleg a község legmagasabb pontján is csak 60 centiméter mélyen van a talajvíz. Ez részben éppen a sok szikkasztó következménye. Jóllehet a szennyvízszippantás költségei óriásiak, a talaj egyre jobban elszennyeződik. Jelenleg 130—140 lakásigénylés fekszik bent a nagyközségi tanácsnál. Megindítanák a munkáslakás- éoítési akciót, de ehhez a Tüzép-teliepnek ki kellene költöznie. A Tüzép tizenegy éve ígéri, hogy költözik, a község az új telep helyének kialakítására kétmillió forintot költött, de most már az ígéretek is elmaradtak, pedig a telep és néhány környező épület helyén 120 lakásos minilakóteíepet lehetne építeni. Költözik viszont a már említett Jásztej, és a sütőüzem. Bővül a Váci Kötöttárugyár helyi telepe. A felmérések szerint jelentősebb szabad munkaerő már nincs a községben. A férfiak zöme a kisebb helyi üzemek mellett a Velemi Tsz-ben, a jászkiséri MÁV Építőgépjavító Üzemben, illetve Budapesten az építőiparban dolgozik. A nők főleg a Váci Kötöttárugyár helyi üzemében és a tsz-ben találnak munkát. Az áfész, mint Szalóki József elnök elmondta, szeretné bővíteni ipari tevékenységének körét, részben hogy árualapot teremtsen, részben pedig, hogy jövedelmezőségét javítsa. É célt már csak a bedolgozói rendszer bővítésével lehet elérni. Az áfész A Váci Kötöttárugyár jászapáti telepének üzemcsarnoka. Az itt készült fürdőruhákat az NSZK-ban is árusítják. Az 1985-ig szóló terveket mintegyftíz kilométernyi szilárd burkolatú belterületi út és száz óvodai hely létesítése egészíti ki. Az eddigi eredmények, a fölépült, illetve épülőben levő létesítmények meggyőzték a lakosságot és a gazdasági egységeket, hogy érdemes összefogni, minden lehetőséget kihasználni a fejlődés érdekében. Sokat mond erről a társadalmi munka évi alakulása: értéke az 1977-es majdnem hétmillióról 1980-ra 22 millió 700 ezerre növekedett. Ebből kevés híján 10 milliót a vállalatok végeztek, legtöbbet, körülbelül1 az öszeg felét kitevő mértékben, a Velemi Tsz. A vállalatok által összeadott úgynevezett koordinációs pénz egymillió körül volt tavaly. Miközben ennek a cikknek az anyagát gyűjtöttem, nagyon sok jászapáti emberrel beszéltem. Adatokat, tényeket, terveket soroltak, s valamennyien egyetértettek abban, hogy néhány éve korábban elképzelhetetlen lendületét kapott Jászapáti fejlődése. Az élet minden területére kiterjedő általános fel- pezsdülésről van szó, amely korántsem csak külsőségekben, a megszaporodó építkezésekben mutatkozik. egyébként szinte „egyed------------------ uralkodó” J ászapátin az ellátásban, de tevékenységét még négy községben folytatja; Jászladány- ibany Jász'kiséren, Jászszent- andnáson és Jászi vány ban. Furcsa helyzet, hogy — különösen az éíelmiszerkeres- kedelemben — a székhelyen a legrosszabb az elátás. Valamivel jobb az iparcikk és a textil-bőráruk terén. Az élelmdszerkereskedelem kultúráltsáigát javítja majd a Velemi Tsz-nek még ebben az ötéves tervben felépülő kis üzletsora a tsz-székház- zal szemben. Elekes Feflrra kértem reneet, a ■■ nagyközségi pártbizottság titkárát, hogy jellemezze ezt a változást, mondja el, milyen okai, mozgatói vannak. — Körülbelül három éve, 1978-ban őrségváltás következett be a nagyközség vezető testületéinek, majd később több gazdasági egységének, kulturális intézményének élén. Gyorsan kialakultak a fejlesztés tervei, hiszen az élet sürgette őket Sikerült megnyerni a vezető testületeket) a gazdasági egységek vezetőit a terveknek. Rangsoroltuk a feladatokat: az iskola került az első helyre, utána a vízellátás és az óvoda. Segített a tévé emlékezetes adása 1978 novemberéA Mezőgazdasági Szakmunkásképző tanüzemének tehenészete ben, felhívta a figyelmet a helyzetünkre. A járási és a megyei szervek megértették a problémáinkat, segítséget is adtak, és ígértek a továbbiakra is. Nagyon fontos fordulat volt, hogy a lakosság észrevette: a vezetés akar változtatni, és valóban a legnagyobb gondoknál kezdi. Minden fórumot kihasználtunk terveink ismertetésére: voltunk például az általános iskolai pedagógusok pártszervezetében, a gimnáziumban, de például átmentünk Jász- kisérre a MÁV Építőgépjavító Üzemhez, ahol 350 jászapáti ember dolgozik, és ott beszéltünk velük. Az eredmény mindenhol lelkes támogatás és sok-sok társadalmi munka felajánlása volt. Előfordult, hogy túl sokan iöttek az óvoda építésére, a hetven ember közül harmincat megkértünk, jöjjön másnap, mert ennyien nem tudnák igazán hasznosan dolgozni. Zokszó nélkül vállaltak átmenetileg áldozatokat. is, ha tudták, hogy miért van rá szükség. Például azt, hogy egy évig nem lehetett vizet bekötni a házakba, vagy szűkíteni kellett az orvosi rendelő területét. — A nyílt, demokratikus községpolitika hatalmas energiákat szabadított fel. Nem lát olyan veszélyt, hogy esetleg túlbecsülik a lehetőségeiket, megvalósíthatatlan célokat tűznek ki? — Kaptunk máshonnan is ilyen figyelmeztetést. Meggyőződésem, hogy terveink megalapozottak, nem építünk légvárakat. — Vegyük például az utakat. Jelenleg a belterületi szilárd burkolatú utak hosz- sza 11 kilométer. Az ötéves terv végéig újabb tíz kilométert akarnak építeni. Milyen konkrét biztosítékok vannak, hogy ez meglesz? — Évekre lebontott ütemtervet készítettünk az útépítésre. Ebben a félévben például 15 ezer tonna kohósalak érkezik Ózdról, egy része már itt is van. Az út első szakasza mintegy 350 méter lesz, a vikendtelepet köti össze a meglevő aszfaltúttal. Az alapot már készítik, szétterítjük a salakot, jövőre kap aszfaltszőnyeget, ha már megállapodott. Az útépítésnek megvan az anyagi alapja, ez részben pénz, részben konkrét ígéret az intézményektől és a lakosoktól társadalmi munkára. Telkenként ötezer forintot fizetnek az építendő út mellett lakók, de volt aki tízezret is ajánlott, csak legyen jó út. Kiszámítottuk; hogy ha mindenki fizet ötöt. az a társadalmi munkával együtt elég lesz. A jászapátiak szeretik a lakóhelyüket szeretnék ha szebb, fejlettebb volna, jobb életfeltételeket biztosítana számukra. Jászapáti nekirugaszkodott ! Jiistey András helyben támasztható jogos igényeket. Ennek az az előzménye, hogy összehívták az orvosokat, és megkérdezték tőlük, mire van szükség a munkájukhoz. Elmondták, s most mindez a megvalósulás útján van, a rendelő bővítése az év végére befejeződik. ~rrr ~ van a nagyVáltozoban község kuitu——— rális arculata is. Mint Gazsó Józsefné, a művelődési ház művészeti előadója elmondta. Jászapátin — az általános községi — nagyközségi gyakorlattól eltérően — nem ráfizetésesek az irodalmi műsorok, nem volt az Szemes Mari estje vagy Kun János Gyászom a színészkirályért cí- .mű Latinovits-estje sem. Reggeltől estig hangos a művelődési ház. nem is jut hely minden foglalkozásnak, olyankor a lebontásra ítélt Petőfi úti Általános Iskola segíti ki a művelődési házat, amely egyébként maga is megérett a lebontásra. Az egykori Ipartestület négy részletben épült, a legrégibb rész éppen tavaly volt százéves. A négy rész most négyfelé csúszik, itt a vil- lanvórát kellett áthelyezni a nedves falak miatt. A helytörténeti múzeumban az állandó kiállítások mellett gyakran rendeznek időszakos bemutatókat is. Ízelítő az utóbbi hónapok programjából: vadászati kiállítás, lószőrből font ékszerek kiállítása. Gecse Árpád festményeinek bemutatása. s most péntektől subaszőnyegeket láthatnak az érdeklődők. A megnyitókon rendszerint nyolcvanan— százan gyűlnek össze. S ha már a kulturális életnél tartunk. el kell mondani, hogy az utóbbi néhány év pezsdülése nem kerülte el a Mészáros Lőrinc Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskolát sem. Az elmúlt három évben például a korábbi 50 százalékról 60-ra növekedett a gimnáziumból továbbtanulásra jelentkezők aránya, a fölvet- teké pedig a jelentkezettek 45—50 százalékáról szintén 60 százalék fölé emelkedett. A tanulók 80 százaléka fizikai dolgozók gyermeke, gyakorlatilag minden jelentkezőt fölvesznek. A céltudatosan javított pályairányítás, az úgynevezett minőségi korrepetálások rendszere a fölvételre készülőknél. néhány év alatt máris hozott eredményeket. A kulturális bemutatókon, vetélkedőkön a javulás a részvételi hajlandóság növekedésében mutatkozik. az eredmények egyelőre szerényebbek. A fejlődésnek van olyan hatása is. hogy új igényeket teremt, vagy régi igények kielégítését teszi egyszerre elodázhalatlanná. így történik ez Jászapátin is. Az ivóvízellátás külön ö---------------------------- sen a n yaranta fel-felbukkanó fertőző májgyulladások után. már halaszthatatlan feladat. Az ivóvízbázis megvan, most a hálózat bővítése került sorra. A tervek hárommillió forintba kerülnek, a vízműtársulat szervezése a VI. ötéves tervben megoldandó feladat. Az ivóvízellátás javítása azonban fölveti a szennyvíz~ 7~ történetéI nagyközség nek kutai tói feltárták, hogy az első írásos emlékek 1391-ből maradtak fönn Jászapátiról De akkor sem volt már új település, az írás tanúsága szerint. Hogy ezelőtt majd’ hatszáz évvel milyen lehetett, azt még találgatni sem nagyon lehet. Száz. száztíz évvel ezelőtti arcula’ áról azonban sokat elárul egy festmény, amely a tanácselnök előszobájában látható, s bár festője nem szignálta. Vágó Pálnak tulajdonítják. Ezen a képen a templom már a mai formájában látható. előtte hosszan elnyúló tér. annak túlsó végén egy malom. Állítólag e malom megmaradt része a mai csecsemőotthon épülete. Kicsit hátrább, valahol a mostani kosság némi apátiával tudomásul vette ezt, a község vezetői pedig alig tettek valamit e belenyugvás ellen. Egyetlen adat sokat elárul: a ’70-es évek elején a Jászapátin végzett társadalmi munka egy főre jutó értéke alig több mint tizede volt annak, amit a nagyközségek kategóriájában az akkori győztesek elértek. Bizonyos területeken a helyzet úgy alakult (romlott), hogy tenni kellett valamit. Példaként a Petőfi úti Általános 'Iskola kívánkozik ide, amelyet 1978-ban a tévé is bemutatott, „Például Jászapáti” című műsorában. Azóta a helvzet tovább romlott. A nedvesség elérte a villanykapcsolókat, s használatukat csak úgy engedélyezték, ha magasabbra helyezik Hangulatos sarok a helytörténeti múzeum Vágó Pál-emlék- szobájában fényképészet helyén, hatalmas, karcsú kémény mered az égnek. A másik oldalon, ott ahol a Petőfi utca a Beloiannisz utcába torkollik, földbe süppedt hosszú épület áll. A többit elképzelheti bárki: a képen ábrázolt rész volt a központ. Nem volna igazságos dolog ehhez a Jászapátihoz hasonlítani a mostanit. De húszévet azért érdemes visszalépni az időben. Miért éppen húszat? Azért mert húsz éve, hogy Jászapáti elveszítette járási székhelyi rangját. — Jászapáti fejlődése megtorpant 1961 után — mondta Török Sándor tanácselnök, s ezzel az egész lakosság véleményét fogalmazta meg. — Bár a lakosság száma nem fogyott naey mértékben, jelenleg 10 ezer 650. a társközség, Jászivány nélkül, alig fejlődött az infrastruktúra, a legfiatalabb iskola is a fel szabadulás előtt épült, a kereskedelmi hálózat két bolt kivételével szintén régi helyiségekbe kényszerült. A felszabadulás előtt 7 kilométernyi szilárd burkolatú út volt a község belterületén, ez harminchat év alatt növekedett 11 kilométerre. Természetesen felmerül a kérdés, hogy mi okozta ezt az évtizedesnél . hosszabb megtorpanást? Többféle ok egyidejű hatása mutatható ki. Egyrészt a járási székhelyi rang elvesztése, ami eleve visszafogta a fejlődés ütemét. Ehhez járult, hogy a laőket. Azóta csak ágaskodva tudnak villanyt gyújtani az iskolában.' épült JászAkkoriban apátin az új ■■ tanácsháza, s az emberek a tévében is értetlenül kérdezték: miért nem iskola épül? A „tanácsháza vagy iskola” dilemmája azóta a lehető legkedvezőbben oldódott meg: a tanácsháza is fölépült s már épül az új általános iskola, a régit pedig lebontják, mert már semmire sem jó. park lesz a helyén. S ha már az építkezésnél tartunk, ide kívánkozik az új étterem — presszó a főtéren, a fedett piac a templom mögött, a könyvtár átköltözése mai szűkös otthonából a jóval tágasabb régi községháza már üresen álló épületébe, ahol lehet majd használni a lemez-, kazetta- és diafilmgyűjteményt is. Hogy ez mennyire indokolt, bizonyítja, hogy a lakosság 24 százaléka beiratkozott a községi könyvtárba Jászapátin, pedig a diákoknak a 18 ezer kötetes gimnáziumi könyvtár is rendelkezésükre áll. Megszépült sok középület is, a legszembetűnőbben a gimnázium és szakközépiskola. a Beloiannisz úti Általános Iskola, a Vágó Pál múzeum, nem is beszélve kisebb épületekről. Bővítik az orvosi rendelőt, s miként a tanácselnök mondta, maguk az orvosok jelentették ki. hogy tíz-tizenöt évre ezzel kielégíthetik az egészségügyi ellátással szemben
