Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-17 / 90. szám
a.«.-SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! H húsmarha sem ingyen hozza a pénzt 3. oldal A rádió és televízió jövő heti műsora 5—6. oldal A parlament elfogadta a megújított törvényt — Beszámoló a MNB államigazgatási munkájáról ULEST TARTOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS 1982. január 1-re várható, hogy hatályba léptetik az államigazgatási eljárás megújított és egységes szövegbe foglalt jogi rendelkezéseit, miután ezeket az általános szabályokat csütörtökön megvitatta és törvényerőre emelte az országgyűlés. Másik napirendi témaként a képviselők meghallgatták és tudomásul vették a Magyar Nemzeti Bank munkájáról szóló beszámolót. Az Országházban délelőtt 11 órakor kezdődött a törvényhozó testület tavaszi ülésszaka, amelyen a javasolt napirendnek megfelelően fogadták el a tárgysorozatot: 1. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosítására és egységes szövegére vonatkozó törvényjavaslat. Előadó: Markója Imre igazságügyminiszter. 2. A Magyar Nemzeti Banknak az V. ötéves tervidőszakban végzett tevékenységéről szóló tájékoztató. Előadó: Tímár Mátyás államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A törvényhozók tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek több vezetője és tagja. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vett, s a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a budapesti 33. számú választókerületben országgyűlési képviselővé választott Maróthy László megbízólevelét. A bizottság megállapította: a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolja a képviselő igazolását. Az országgyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, és igazolta Maróthy László képviselőt. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd *a tárgysorozat első témájának tárgyalása következett. Kz eljárások korszerűsítése a cél Markója Imre expozéja A Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka Markója Imre miniszteri expozéjában azon fő gondolat köré csoportosította mondanivalóját, hogy a beterjesztett törvényjavaslattal az államigazgatási eljárás korszerűsítése a cél. E jogszabály-tervezet elfogadása és törvényerőre emelése — mutatott rá — fontos hozzájárulást jelenthet ahhoz, hogy folytatódjék .közigazgatásunk szükséges megújulási folyamata, mindinkább igazodjon mai életünk követelményeihez. E folyamat fundamentumaként említette a szocialista demokrácia további szélesítését. Az államélet fejlesztésének kérdéskörében szólt a demokratikus centralizmus elvének következetes megvalósításáról, elemezte a Minisztertanács testületi munkáját, és sorra vette a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek feladatait hatósági; jogalkalmazói munkájuk korszerűsítése, egyszerűsítése érdekében. A tanácsokkal kapcsolatban megnövekedett önállóságuk kapcsán megjegyezte: nem elegendő csupán jogilag felruházni a tanácsokat és a gazdálkodó szervezeteket ilyen önállósággal, hanem egyidejűleg a feltételeket is biztosítani kell ahhoz, hogy jól tudjanak élni kibővült hatáskörükkel. Miként az expozéban elhangzott: társadalmi érdek, hogy — a lakosság igényeinek, szükségleteinek mind színvosalasabb kielégítése érdekében — az igazgatás szervezési-szolgáltató jellegét a jövőben erősítsük. Itt fontos teendőként említette a miniszter a közigazgatás koordináló, összehangoló szerepének és tevékenységének fejlesztését, amely — mint mondta — biztosítéka lehet valamennyi helyi erőforrás összefogásának, ésszerű és leghatékonyabb hasznosításának, s ennek révén annak is, hogy a terület- és település- fejlesztési célok mihamarabb megvalósuljanak, minél jobban kielégítsék a lakosság t/ xnális, kulturális és egyéb igényeit. Az ésszerű takarékoskodás az élet minden területén alapvető . követelmény, s ez kihat az igazgatás rendelkezésére bocsátott pénzeszközök mértékére is, viszont jó koordináló, összehangoló tevékenységgel bővíthetők a lehetőségek, a lakosság „közérzetének” javításához. Ennek pedig elsőrendű politikai jelentősége van — mutatott rá Markója Imre, majd szinte tételesen elemezte a beterjesztett törvényjavaslatot. A javaslat — mondta — arra törekszik, hogy az indokolt és lehetséges mértékben tovább egységesítse az államigazgatási eljárást. Az újjászülető törvény hatályát csaknem válamennyi állam- igazgatási • eljárásra tervezzük kiterjeszteni, és a törvény rendelkezéseitől csak ott lehet majd eltérni, ahol ezt a jogszabály kifejezetten megengedi. Sajátos vonása a javaslatnak, hogy általánosságban, az egész eljárás során csökkenti az írásbeliséget, és lehetővé teszi a korszerű technikai eszközök alkalmazását. Minden ügyfelet, másszóval minden állampolgárt érintően hangzott el az expozéban, hogy az államigazgatási eljárásban a legáltalánosabb jogorvoslat a fellebbezés; a törvényesség eljárási garanciái között is elsődleges helye van a fellebbezési jog biztosításának. Ezért a törvényjavaslat minden első fokú határozat ellen biztosítja ezt a jogorvoslatot, kivéve a Minisztertanács vagy annak tagja által hozott első fokú határozatot. Üj szabályozást vezet be a törvényjavaslat az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára, amely a szocialista törvényesség egyik igen hatékony, elismert eszköze. Tételes felsorolás helyett a törvény új szövege egy általános szabályt tartalmaz, s ebben rögzíti, hogy az alkotmányban biztosított és más alapvető személyi, családi és vagyoni jogot megvonó vagy korlátozó, illetve ilyen kötelezettséget megállapító államigazgatási határozat támadható meg bíróság előtt. A javaslat szerint — a törvény végrehajtásaként — minisztertanácsi rendelet határozza meg részletesen a bírósági felülvizsgálat eseteit. Megváltozik a végrehajtási bírság összege: azzal szemben, aki az államigazgatási szerv határozatának nem tesz eleget, az eddigi 1000 illetőleg 5000 forint helyett 10 000 forint bírság szabható ki. Mivel az államigazgatási határozatok gyors végrehajtása elsődleges társadalmi érdek, a törvényjavaslat a végrehajtás elévülését — amely eddig nem volt korlátozva — három évben határozza meg. Végül a kormány nevében beterjesztett törvénytervezethez egy módosítható indítványt tett az igazságügyminiszter; hagyják el azt a megfogalmazást, hogy „az államigazgatási szervek' a meggyőzést és szükség esetén a hatósági kényszert egyaránt Képviselők Gajdócsi István (Bács-Kis- kun m. 13. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadójaként elmondta: a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága két alkalommal is foglalkozott a napirenden szereplő törvényi témával. Először Szolnok megyében, Törökszentmiklóson tájékozódott az államigazgatási munka úttörő korszerűsítési formáiról, törekvéseiről, szembesítve a kiVérlet szándékait a napi munka gyakorlatával. Második alkalommal a törvényjavaslatot magát tárgyalta meg a bizottság nagy felelősséggel, hozzáértéssel. A bizottság részéről tízen tettek módosító javaslatot, alkalmazzák” mármint a jogok érvényesülésének, a kötelességek teljesítésének előmozdítása, az állampolgári fegyelem megszilárdítása érdekében. A módosítást a miniszter azzal indokolta, hogy a szóbanforgó szövegrész feleslegesen ismétlődnék, mivel az abban foglalt gondolatot a törvény alapelvei és több konkrét rendelkezése- is világosan kifejezésre juttatják. felszólalása Bóka Mihályné (Békés m. 5. vik.), a méhkeréki Községi Tanács elnöke elismerőleg szólt arról, hogy a törvényjavaslatban ismét megfogalmazódott az anyanyelv használatának joga. Szentistványi Gyuláné (Baranya m. 10. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára kiemelte: A javaslat tervezetének a népfront áltail rendezett társadalmi vitáin, sok olyan érdemi észrevétel hangzott el, amelyet a törvényelőkészítők figyelembe vettek. Azért is fontos ez — tette hozzá —, mert a törvényerőre emelkedő eljárási szabályok és módszereik alkalmazása naponta befolyásolja az állampolgárok tíz- és tízezreinek közérdekét. Széles Lajos (Szabolcs- Szaitmár m. 15. vk.), a fehér- gyarmati Járási Hivatal elnöke egyetértését fejezte ki azzal a már folyamatban lévő indtéz'kedéssel, hogy az újjászülető törvény végrehajtására megfelelően fel kell készíteni az államigazgatás — a tanácsok és más szervek — jogalkalmazó apparátusát, Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke hangsúlyozta: A tanácsok számára abban van a törvényjavaslat jelentősége, hogy az államigazgatási eljárás korszerűsítése tovább javítja a közigazgatási tevékenység, mindenekelőtt a hatósági ügyintézés, benne a hatóság—ügyfél kapcsolat feltételeit. Miként a megújuló törvény szabályai és szelleme 1957 óta közéletiségre, jogokra és kötelezettségekre nevelték, tanították az ügyintézőket és az állampolgárokat egyaránt, most is azon leszünk — mondta —, hogy az új rendelkezésben foglalt célok és alaoelvek maradéktalanul érvényesüljenek, Szilágyi Gábor (Hajdú-Bi- har m. 3. vk.), a Debreceni Postaigazgatóság igazgatója a tanácsi munka elismerésre méltó eredményei között említette, hogy a döntések meghozatalakor egyre inkább figyelembe veszik a lakosság véleményét, javaslatait, s a végrehajtásban is építenek a közösség erejére. Borbély Gábor (Budapest, 13. vk), az MSZMP V. kerületi Bizottságának első titkára elmondta, hogy a fővárosban évente 2,5 millió ember fordul meg a tanácsoknál, félmillió határozat születik, 3,2 milliós az ügyiratforgalom — fontos tehát, hogy korszerű, jól alkalmazható szabályok segítsék e munkát. Papp Gy. Lászlóné (Csong- rád m. 14. vk.), a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskola tangazdaságának sertésgondozója elsősorban a lakosság, az ügyfél nézőpontjából elemzte és minősítette jónak a javaslatot. Bori Gyuláné (Bács-Kis- kun'm. 2. vk.), z Kecskeméti Konzervgyár csoportvezetője a megújuló törvény rendelkezéseinek várható időtálló(Folytatás a 2, oldalon)
