Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-02 / 78. szám
1981. ÁPRILIS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Moszkva - Jászberény A barátság virágai „Unokái i vérem. Biihov- szkij Alekszandr főhadnagy a szovjet hadsereg harcosaként Jászberényben esett el. és ti. magyar úttörők gondozzátok sírját, szeretettel őrzitek emlékét. Ezért nagy hálával a szívemben mondok köszönetét nektek, kedves fiatal barátaim. Kaganer Mihail Naumoviics, aki együtt harcolt Szásával Jászberény felszabadításáért.” A levelet Moszkvában adták postára, sok-sok évvel ezelőtt, és azóta évente jön újabb Ile vél a jászberényi Bercsényi úti Általános Iskola úttörőcsapata címére. Az idén azonban már névre szólóan a VI. b. osztály Kossuth Lajos úttörő raja kapta. Az a raj, amelyik az iskolapadból kinőtt idősebb pajtásoktól „átvállalta” Szása bácsi sírjának gondozását. A pajtások rendszeresen kijárnak a szovjet hősök temetőjébe, virágokat, április 4-én és november 7-én koszorút visznek a sírra. Leveleznek Szása unokafivérével, és büszkék arra. hogy amikor az Jászberénybe látogat, első útja az iskolához vezet, és a pajtásokkal együtt keresik fel Szása sírját. Tőle, Kaganer bácsitól tudták meg a pajtások, hogy Moszkvában tavaly az egyik általános iskola pionír csapata Bihovszkij Alekszandr nevét vette fel. írtak a pajtásoknak. és azóta leveleznek egymással. természetesen orosz nyelven. Tehetik, hiszen osztályfőnökük, Szappanos Károlyné az iskola orosz nyelv tanára Kárpátukrajnában született, segítségével a VI. b. osztály olyan szinten beszéli már az orosz nyelvet, hogy sikerült megegyezni a moszkvai pajtásokkal. Amikor a VIII. osztályba lépnek, ellátogatnak egymáshoz. — illés — Hz országutak milliomosai MÉG KOCCANÁSUK SEM VOLT Akikről ebben a cikkben szó lesz*, különböző munkahelyeken dolgoznak. Néhány dologban azonban hasonlítanak egymáshoz: valiameny- nyien hivatásos gépjárművezetők, és kivétel nélkül milliomosok. Természetesen nem pénzben, hanem a baleset- mentesen megtett kilométerekben. Mi lehet a titkuk: hogy évtizedek óta róják az aszfaltútakat, de még koccanásos balesetük sem volt? Ács János középtermetű, negyvenegynéhány éves, vállas ember. Huszonnyolc éve a Középtiszai Állami Gazdaság rakodója, majd gépkocsi- vezetője 1979-re már 1 millió 250 ezer kilométert vezetett balesetmentesen, és azóta ez a mennyiség újabb 150 ezer kilométerrel gyarapodott Akadt olyan nap is, amikor Bánhalmáról indulva a Pápa—Győr—Bábolna— Uraiújfalu útvonalon át oda- vissza 943 kilométert tett meg. — Készül az útra? — Igen. A gondjaimat ha vannak otthon hagyom, mert a bajok sohasem jó útitór- sak a darus IFÁ-n. Virtuskodás nélkül — Mi az országúti közlekedés legnagyobb ellensége? — A külső tényezők közöl a ködöt, a telet teszem az első helyre. Emberi oldalról közelítve viszont a felelőtlenséget rakom az élre. — Milyen országutaink közlekedési morálja? — Az új KRESZ bevezetése óta javult a helyzet mintha több lenne az udvarias vezető. Azonban azt is él kell mondanom, aki naponta járja a főútjainkat nem árt ha résen van, mert a motorosokat, a kerékpárosakat olykor semmilyen tábla nem zavarja. Azután olyan „pilóta” is akad, aki kötelességének tartja, hogy minden, vele egyirányban haladó járművet megelőzzön. — Mi a balesetmentes vezetés lényege? — A nyugodtságon kívül az előrelátás. Mindig az utat fürkészem menet közben, és felkészülök arra, milyen váratlan akadály kerülhet elém egy takart kanyarban, áttekinthetetlen útszakaszion. Ehhez választom meg a sebességet is, és nem érdekel, ha elsöpörnek mellettem a kocsik. Inkább késsek öt percet, de érkezzem meg. — Megbecsülik a munkahelyén? — Kétszeres Kiváló dolgozó vagyok, és amikor „milliomos” lettem, kaptam négy és fél ezer forintot Amikor újabb 250 ezer kilométert tettem meg karcolás nélkül, arra csak ötszázat Nem vettem át, ugye megérti? Remzső Géza 51 éves, és 21 éve a Volán 7-es Vállalat nemzetközi járatokkal közlekedő autóbuszvezetője. Ismeri Európa útjait de Ázsiában is többször megfordult. Ha minden szerencsésen alakul, hamarosan másfél millió „karcolásmentes kilométer” marad mögötte. — A titok? Nem zavarj ha megelőznek, esetleg fékezésre kényszerítenek. Túllteszem magam a pillanatnyi stresz- szen, elfelejtem, megszabadulok tőle. — A haziai és a külföldi országúti etika? — Eltérő. Állítom, Európában az NDK és Magyarország útvonalain a legszabá- lyozottabb a közlekedés. — Mégis sok nálunk a baleset — Részben mert az útjaink korszerűtlenek. Keskenyek, és ami sajnos jelentős negatívum, kanyargósak. A baleseteket okozó tényezők bizonyos fokig az emberi mentalitásokban is keresendők. Köztudott, az északiak hűvösek, a déliek temperamentumosak. Az országutakon is. Mi afféle átmenetet képezünk, az a hír járja rólunk: szertelenek vagyunk, és nem eléggé kitartóak. Márpedig a volánnál egy másodpercnyi kihagyás szerencsétlenséget okozhat. — Hány kilométert vezet naponta biztonságosan? — Nem többet négyszázr náli, addig felelek a reflexeimért. A török veszedelem — A legveszélyesebb európai közutak? — Törökországban vannak. Ha .tábla jelez, ha nem, ha van, rendőri, ha nincs, akár főútvonal, akár mellékút — egyremegy. Akinek az autója tíz centivel előbb áll, elsőbbséget élvez. — Mi a legjobb a világjáró utakon? — A hazaérkezés a kétháromhetes távoliét után. Az, hogy szerencsésen, egészségesen visszajöttünk. Utána pihenő jár, de az az igazság, néhány nap után hiányzik a volán. A mentőautókról azt gondolná az ember, ezek a fehér járművek örökösen rohannak, visítva szedik a kilo- métesrteket. Bárány, Gyula — huszonnyolc éve dolgozik a mentőszolgálatnál mint ga- rózsmester és gépkocsivezető — élénken tiltakozik. — Ez tévedés, hiszen a szállításoknak csak mintegy 18 százaléka sürgős. Ekkor dobog a zászló, szól a sziréna, villog a lámpa. A többi esetben lassabban, tempósab- ban megyünk. Sőt akad olyan balesetes sérültünk is, akivel majdnem lépésben kellett a kórháziba eljutnunk. — Mennyi a megengedett legnagyobb sebesség? — Ránk is a KRESZ előírásai vonatkoznak. Ha sürgős az eseti, a körülményeket figyelembe véve 100 kilométerrel is roboghatunk. Bugyellárissal se gyorsabb — Még koccanása sem volt — Mert a szolgálatot i gyekszem testileg, lelkileg pihent állapotban elkezdeni. Ehhez nekem 6—8 óra pihenés, alvás szükséges. Még ami fontos: a tökéletes műszaki felkészültség, az üzembiztos, üzemképes kocsi. Elvégre a naprakészséget ez a műszaki állapit is felételezi. — A gépjárművezetők előnyt adnak a mentőknek? — A hivatásos gépkocsivezetők mindig. Az úrvezetőknél előfordul, hogy lassabban reagálnak a jelzésre. Mindez a gyakorlatlansággal magyarázható. — Érdekes esete? — Egy előrehaladott álla- notban lévő nőt vittem a szülészetre, és a férj is vele jöhetett. Menet közben a kilométerórára sandított: vezér úr, csak nyolcvanat mutat, itt a bugyellárisom. egy százas belőle a magáé, ha jobban siet. Visszaadtam neki, tegye el pelenkára, ne nekem adja. ' — És? — Száz forint nélkül is meglett a kicsi. Két óra múlva, komótosan, lassan. Ahogy az első gyerekhez illik. D. Szabó Miklós Ízlik az ebéd a kicsiknek a nagyrévi napközi otthonos óvodában. Negyvenkét kisgyermek minden gondját két óvónő viseli Zagyvarékason, Szászberken Három tavasz ünnepe A három tavasz ünnepe alkalmából változatos program mozgósította Zagyvarékas és Szászberek fiataljait. Az 1848-as szabadságharc emlékére sportnapot, lövészversenyt szervezett március 14- én a helyi MHSZ-klub. amelyen az általános iskola hetedikes-nyolcadikos diákjai, a helybeli és a szászbereki. meg a szolnoki Szövetség ABC-áruházban lévő — ösz- szesen hét KlSZ-alapszerve- zet részvételével. A Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából 21-én a két társközség úttörőcsapatainak és KISZ-bizottságainak képviselői felkeresték a Zagyvarékason élő munkásmozgalmi veteránt és elbeszélgettek vele az emlékezetes napokról. Április 3-án este a községi párt- és KISZ-bizottság kezdeményezésére ünnepi megemlékezéssel egybekötött fáklyás felvonulás lesz a községben, amelyen háromszáznál több fiatal részvételére számítanak. Ha jó lesz az idő. akkor szabadtéri, kedvezőtlen időben p>edig a művelődési házban rendezett szórakoztató műsor követi a megemlékezést, Külföldi diákok Magyar beszéd versenye A MÉM felsőoktatási intézményeinek körében immár néhány éves hagyományra tekint vissza az egyetemi és főiskolai hallgatók idegen nyelvi versenye. Ezt a tradíciót egészíti ki az idei tanévben, a jelzett intézményekben tanuló idegen ajkú hallgatók számára első alkalommal megrendezett magyar nyelvi verseny. A vetélkedő mintegy négyszázötven külföldi fiatalt érintett. akik két fordulóban versenyeztek. A közel négyszázötven írásbeliző közül a legjobb harminc diákot hívták be az álllatorvostudományi egyetemre, ahol két bizottság előtt folyt a szóbeli „vizsgáztatás”. A résztvevők a földgolyó szinte minden táját képviselték, a legtöbb versenyző mégis a „harmadik viiág”-ból. a fejlődő országokból került ki. A zsűri tagjai megállapították. hogy a magyar nyelvet — annak lexikáját és bonyolultnak tartott grammatikai- rendszerét — a négy-öt éve itt tartózkodó szorgalmas külföldi hallgatók szinte kifogástalanul kép>esek voltak magukévá tenni. Amiben viszont jelentős különbség volt. az nyelvünk fonémarendszerének nagyon is eltérő fokon megvalósuló elsajátítása. E területen az Európából . jött versenyzők javára billen a mérleg, melynek oka valószínű az afrikai, ázsiai népek hangképző szerveinek eltérő felépítésében keresendő. Nyelvünk tehát. mely egyébként gyakran kapja meg a „nehéz” jelzőt, a fenti példák tanúsága szerint épp>en úgy elsajátítható, mint bármely más nyelv. Élményszámba menő. magabiztos feleleteket vagy inkább előadásokat hallottunk a vetélkedőn. Némely versenyző a nyelvi magabiztosságon túl kifejezett stílusérzékéről is tanúbizonyságot tett. A DATE mezőtúri mező- gazdasági gépészeti kar első éves hallgatója. Samir Ahmed Mohamed egyike a vetélkedő díjazottjainak. Dr. Horváth Károly Mintegy 5 millió 500 ezer forintba kerül a jászládányi Művelődési Ház bővítése. A termelőszövetkezet építőbrigádja a kivitelező, és augusztusban adják át az új helyiségeket Oscar-díjas magyar film Kedden Los Angeles-ben ünnepélyesen kiosztották az idei Oscar-díjakat. Az Amerikai Filmművészeti és Fillm- tudományi Akadémia az animációs rövidfilmek kategóriájában a magyar Rófusz Ferenc „A légy” című filmjének ítélte oda a rangos kitüntetést. Túra a munkahelyre inni nem akartam a szememnek, így gyanakvóan többször is végigolvastam a Hétfői Hírek információját arról, mi mindenre lehet rávenni a magyart, ha turista. Azt írja a H. H., hogy a Budapest Tourist szüreti munkára, majd békési vadbefogásra szervez vendégeket. Gondolom borsos részvételi díjért, mert csak így sikk turistának lenni. A szüreti kiránduláson, ihaj- csuhaj, minden tíz kiló leszedett szőlőért egy liter mustot kapnak. De a világ- megváltó gondolat nem is ez, hanem a vadnyúlfogás. Gondoljuk el: a vadász- társaságok egyik leghálá- datlanabb munkája a tapsifülesekkel való fogócská- zás volt, amelyre csak azok mutattak hajlandóságot — jókora napszám fejében — akik nagyon meg voltak szorulva. Most a fogó fizet azért, hogy a békési határban kiadósat talpalhasson, mi több abba a zsákba is saját kezűleg rakhatja a zsákmányt, melybe a derék nyuszik a MAVAD túszaiként nemes küldetésre, külföldi vérfrissítésre indulnak. Innen bárki a legszegényebb fantáziával is ki- okoskodhatja a távolabbi perspektívát. Indítson a Tourist buszokat Csepelre, ahol jó pénzért nyolc órát esztergálhat a kiránduló. Panoráma buszra fel, irány a Nagykunság: kapa, kasza várja a munka romantikájára éhes utast. Szervezzen utakat a Tourist az építőiparba: „Nosza, építsünk egyet” című táncos, zenés kubikolásra. „Vágom a fát hűvös halomba” címmel téli irodalmi gyalogtúra a Bakonyba fűrésszel, sze- kercével. Az ózdi nagykohó és a perkupái gipszbánya is várja az élményre áhítozó magyar turistákat. Amit nem végzünk el napi nyolc órában fizetésért, megcsináljuk turistaként. Csak egy kikötésünk van: hogy fizethessünk is érte! — pb —
