Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-29 / 75. szám
10 1981. MÁRCIUS 29. Kulturális kilátó Élő dokumentumok Beszélgetés Bokor Péterrel, a Századunk rendezőjével A neves magyar doku- mencaiista, Bokor Péter, 1965 óta dolgozik a Századunk című televíziósorozaton. Az első 25 részben 1 a huszadik század legfon- ■ tosább történelmi eseményeit jelenítette meg. A legutóbbi hetekben sugározta a Magyar Televízió a sorozat újabb négy alko- ' tását. Ezek 1944. március j 19-től fogják át a második világháború befejezéséig tartó év tragikus történetét. A filmek taláh legérdekesebb részei azok az interjúk, amelyekben megszólaltak az akkori ese- i mények közvetlen mozgatói, például a Gestapo budapesti főnöke, dr. Alfred Trenker, a náci biztonsági szolgálat (SD) magyarországi képviselője, dr. Wilhelm Höttl, Hitler teljha- hatalmú megbízottja, dr. Edmund Veesenmayer és Franz Novak, az a névtelen tiszt, aki összeállította a magyarországi zsidókat Auschwitzba szállító vonatok menetrendjét. — Magyar újságírónak még nem sikerült a volt háborús bűnösökkel interjút készíteni. Ügy tudom, dr. Veesenmayer önt is többször elutasította, míg végül is ráállt, hogy beszélgessenek. Dr. Höttl minden baloldali és kommunista újságírót náthára hivatkozva utasított el. Hogy érte el, hogy mégis nyilatkozzanak? — Senkit nem lehet kötelezni,! hogy interjút adjon. Rendszerint levélben megírtam a kiszemelt .partnereknek, hogy miről és hogyan szeretnék filmet készíteni. Sokan elutasítottak, de ha valaki hajlandó nyilatkozni, akkor korrektnek kell maradnom, azaz nem hamisíthatom meg a beszélgetésünket, nem jelenhet meg a kész filmen olyan, amit én nem mondtam a partnerem szemébe. Betartom a fair play szabályait. Én nem vagyok vádló, bíró. Ha valakit nem ítéltek el a háború után — bár a világnézetem szemben áll az övékével — nem vághatom a szemébe, hogy uram, ön gyilkos. Ha agresz- szív és provokatív vagyok, azonnal bezárkóznak. Az a célom, hogy tisztázzak valamit, amiről ők sokat tudnak. — De már egyre kevesebben vannak életben. Nem kellett volna korábban felkeresni őket? — Korábban nem válaszoltak volna. Meg kellett öregedniük. Azért mernek nyilatkozni, mert már csak múltjuk van, jövőjük nincs. — Kik voltak a legérdekesebb interjúalanyok? — A „nagy halak” nem feltétlenül azok, akik a legnagyobb rangot viselték. Számomra minden interjú egy leendő film tartozéka. Dr. Trenker például, a hajdani Gestapo-főnök .Budapesten „kis ember” volt a német katonai hierarchiában, de a beszélgetések közben kiderült, hogy sok érdekes dologról tud. A másod-, harmadvonal tisztjei sokszor értékesebbek, számomra, mert hitelesebb, objektívebb képet nyújtanak: kisebb szerepet játszottak, s kevésbé akarják a maguk személyiségét előtérbe tolni. Közeli példát említek: nemrég Ausztriában találtam egy szárnysegédet, Franz Ado- nyi-Naredyt, aki bizalmas embere volt Vörös Jánosnak, a magyar honvédhadsereg egykori vezérkari főnökének. Adony-Naredy szerepe nem volt jelentős, de mindent tud Vörös Jánosról. Érdekes dolgokat mesélt például Sztójay Döme miniszterelnökről és Vörös látogatásáról Hitlernél 1944. június 6-án, éppen a normandiai partraszállás napján. Előkerült Vörös János naplója is, s megkaptam a feljegyzéseket a Hitlernél tett látogatásról. De az esemény képszerű megjelenítéséhez számomra nélkülözhetetlen egy jó filminterjú. — Hogyan talál azokra, akiket megszólaltat? — Csak a kezdet volt nehéz. Amikor az ember különböző iratokat forgat, sok mindent találhat. Főleg a háború utáni népbírósági perek iratanyaga jelentett sokat, például a tanúk vallomása, mert feltüntették az adataikat is. Ennek alapján el tudtam indulni. S ha már beszélgetek valakivel, közben elő-előfordul egy név, azonnal rákérdezek, él-e még az illető, hol lakik, hivatkozhatok-e az interjú- alanyra. Itt térek vissza a beszélgetésünk elejéhez. Ha én korrekt vagyok valakivel, ha nem csaptam be, s el- mondthatta, amit akart, ajánlani fog másoknak is, hiszen azonnal leadják egymásnak a „forró drótot”. Ha csak egyszer vétek a fair play szabályai ellen, vége a munkámnak, többé nem nyilatkozik senki. — Miről szólnak a következő epizódok? — A legutóbbi négy epizód témája a német megszállás, az utána következő hetek, és a magyarországi zsidók deportálása. A következő három film forgatókönyve már szintén készen van, ezeken 1944 nyarát elevenítjük fel. Ekkor valósult meg a normandiai partraszállás; a Hitler elleni merényletet ekkor követték el, ekkor történt a romániai fordulat is. De Magyarországon nem történt semmi. Horthy és környezete megkísérelte a partraszállás után egy, a németektől függetlenebb politika kialakítását; a kormányzónak sikerült is nagy katonai erő felvonultatásával/ meg-1, gátolni a budapesti zsidók deportálását, de a Sztójay- kormányt már nem tudta meneszteni. Horthy pontosan látta, mit kellett volna tenni a kiugráshoz, de a határozott lépést mégsem tette meg. Csak várt és várt. De ez struccpolitika volt, s tudjuk, a strucc nem ér el semmit, ha a homokba dugja a fejét. Eszéki Erzsébet Műemlékvédelem, filmművészet Nyári egyetemek Egerben A Tudományos Ismeret- terjesztő Társult Heves megyei Szervezete idén is megrendezi Egerben hagyományos nyári egyetemeit. Elsőként a műemlékvédelmi tagozat hallgatói érkezne^ a városba, akik július 27-től augusztus 5-ig a képzőművészeti alkotások védelméről, megóvásáról hallgathatnak meg előadásokat a magyar, szovjet és jugoszláv szakemberektől. Ezenkívül a mintegy száz résztvevőnek a helyszíneken is bemutatják a megye értékesebb emlékeit, így megtekinthetik a gyöngyöspatai templomot, az egri Ráctemplomot, valamint megismerkedhetnek a fel- debrői altemplommal is. Augusztus 8-itől 17-ig kerül sor a filmművészeti tagozat rendezvényeire, amelynek fő témája Kovács András munkássága lesz. Marx György, akadémikus ismerteti a művész életútját, és annak fontosabb állomásait. Ezenkívül a tíz országból érkező nemzetközi hallgatóságnak dr. Király Jenő, a Filmtudományi Intézet munkatársa tart ismertetőt az 1980-as esztendő magyar filmterméséről, majd Janko- vics Marcell animációs filmrendező alkotásaival és Kollányi Ágoston néprajzi témájú műveivel foglalkoznak az érdeklődők. Sor kerül egy olyan nemzetközi találkozóra is, amelyen a filmklubvezetők beszélhetik meg a mozgalom jelenét és legfontosabb jövőbeni feladatait. Karcagiak Becsben Kántor Sándor Kossuth- díjas fazekas népművész két, több mint egyméteres kunsági figurát készített a bécsi Mátyás pince részére. A stilizált, népviseletbe öltözött kunsági kocsis és a kunsági menyecske a legnagyobb agyagmunkák egyike, amely a Kántor-műhelyben készült. Korongozásukat csak szakaszosan, néhány napos „pdhentetők” után lehetett végezni, miután az agyag már elbírta a következő réteg súlyát. A csodálatos szépségű mammut kerámia méretére jellemző, hogy a különös párossal megtelt az égetőkemence. Egy másik jeles karcagi műhelyből is Bécsbe „készülődnek” a kerámiák. Ifj. Szabó Mihály — ugyancsak Reneszánsz tál- és korsó- „maradvány” Ez a „derék” karcagi pár már Bécsben büszkélkedik a Mátyás pince részére — negyvennyolc darabból álló, összesen hat méter hosszú, csaknem másfél méter széles „fazekas reliefet” készített. — Tulajdonképpen még nem szívesen beszélek erről a munkámról , mert mint minden újnak — divatosan szólva — igen nagy a rizikó factora — szabadkozik ifj. Szabó Mihály, de azért bepillantást kaptunk a hatalmas munka részleteibe. Nagyszerű gondolat, ragyogó /kivitelezés. Képzeljenek el olvasóink egy olyan régészeti ásatást, mondjuk Vi- segrádon, Mátyás király palotája közelében, ahöl a hat méter hosszú, közel másfél méter „mély” szelvényen „megtalálták” a reneszánsz- kori magyar cserépkultúra minden jelentősebb darabját, motivációját. Ezt a gyakorlatban csaknem elképzelhetetlen „szelvényt”, illetve még csak egyes darabjait, ifj. Szabó Mihály képzélő- ereje, kor- és tárgyismerete ifj. Szabó Mihály: Remélem, jól sikerül... — s persze fazekas művészete— eredményeként láthattuk a karcagi műhelyben, de a közeli hetekben már a bécsi étterem egyik büszkesége lesz. Balmazújvárosban nyilt meg MAI MAGYAR GRAFIKAI GALÉRIA A balmazújvárosi Veres Péter Művelődési Központban szérián nyitották meg a mai magyar grafika galériáját. A mai magyar képzőművészetben minden bizonnyal jelentős helyet kapó új intézmény alapjait Csohány Kálmán vetette meg néhány jelentős grafikai sorozatának ajándékozásával. A közelmúltban elhunyt művész gondolata tovább terebélyesedett, s ma már harminc kitűnő grafikusművész számít az alapítók közé. A kiállítás anyaga — amely munkanapokon 9—»18, ünnepnapokon pedig 8—17 óra között tekinthető meg — széles akkordba fogja a különböző műfajok, technikák, stílusok képviselőit, így a tárlat horizontális áttekintést ad a mai magyar grafikáról. Július 12, — augusztus 10. Történelmi drámákkal várja közönségét Gyula A gyulai Várszínház — a hagyományokhoz híven — idén nyáron is magyar történelmi drámákkal várja a közönséget. A tervek szerint Weöres Sándor vagy Hubay Miklós egy alkotását valamint Filadelfi Mihály „Torzó Messiás” című, Áchim L. András életéről írt drámáját láthatják a nézők. A Várszínházban Illyés Gyula két drámáját is színre viszik. A békéscsabai Jókai Színház társulata a Bolha- bál, a pécsi Nemzeti Színház társulata bedig a Sorsválasztók című darabot mutatja be. A Bartók centenárium alkalmából A kékszakállú herceg vára, a Can- táta profán a és a Magyar parasztdalok című Bartók- mű bemutatójára kerül sor a városban. A vár lovagtermében Rolf Hochhuth Egy vadász halála és Móricz Zsigmond A nap árnyéka című monodrámáját láthatja a közönség. Bessenyei Ferenc és a romániai magyar színésznő Ádám Erzsébet tolmácsolásában. A gyulai Városi Tanács udvarán az Universitas együttes Dugonics András Cserei című drámáját mutatja be. Chiovini Ferenc sikere Hírül adtuk, hogy Chiovini Ferencet meghívták a dániai Comer művészcsoport kiállítására. A szolnoki művésztelep doyenje — egyetlen külföldi meghívottként — hét festményével vett részt a koppenhágai tárlaton. A dániai szaksajtó nagy elismeréssel írt a bemutatott képekről, méltatva Chiovini Ferenc munkásságát. Békéscsabán Nemzetiségi népzenei fesztivál Idén ötödik alkalommal rendez nemzetiségi népzenei fesztivált a Magyar Rádió. A fesztiválon — amelynek április 10. és 12. között Békéscsaba ad otthont — a hazánkban élő nemzetiségek legjobb hagyományőrző, hagyományápoló énekesei, hangszeres szólistái, kórusai és zenekarai lépnek a közönség elé. A horvát, szerb, szlovén, német, román és szlovák népzenei hagyományok hazánk folklórkincsének sajátságos, értékes színfoltjai, kultúránk szerves részét képezik, ugyanakkor jellegzetességeik szerint egy- egy baráti, szomszédos nemzet kultúrájához kötődnek. A fesztivál Bartók Béla születésének 100. évfordulóján, a világhírű zeneszerző életművének, munkásságának szellemében azt a célt szolgálja, hogy hazánk nem magyar anyanyelvű népdalha- gyományát s rajta keresztül szomszédaink népzenéjét minél jobban megismerjük. A nemzetiségi népzenei fesztivál megnyitóját április 10-én tartják, másnap a délszláv és német, majd a román és szlovák énekesek, zenekarok és kórusok mutatkoznak -be. A fesztivál műsoráról rádiófelvétel készül, amelyet a Kossuth adó április 29-én, a Petőfi adó pedig április 30-án, május 1- én, 2-án és 3-án sugároz. Összeállította: Török Erzsébet
