Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-29 / 75. szám

10 1981. MÁRCIUS 29. Kulturális kilátó Élő dokumentumok Beszélgetés Bokor Péterrel, a Századunk rendezőjével A neves magyar doku- mencaiista, Bokor Péter, 1965 óta dolgozik a Száza­dunk című televíziósoro­zaton. Az első 25 részben 1 a huszadik század legfon- ■ tosább történelmi esemé­nyeit jelenítette meg. A legutóbbi hetekben sugá­rozta a Magyar Televízió a sorozat újabb négy alko- ' tását. Ezek 1944. március j 19-től fogják át a máso­dik világháború befejezé­séig tartó év tragikus tör­ténetét. A filmek taláh legérdekesebb részei azok az interjúk, amelyekben megszólaltak az akkori ese- i mények közvetlen mozga­tói, például a Gestapo bu­dapesti főnöke, dr. Alfred Trenker, a náci biztonsági szolgálat (SD) magyaror­szági képviselője, dr. Wi­lhelm Höttl, Hitler teljha- hatalmú megbízottja, dr. Edmund Veesenmayer és Franz Novak, az a névte­len tiszt, aki összeállítot­ta a magyarországi zsidó­kat Auschwitzba szállító vonatok menetrendjét. — Magyar újságírónak még nem sikerült a volt há­borús bűnösökkel interjút készíteni. Ügy tudom, dr. Veesenmayer önt is többször elutasította, míg végül is ráállt, hogy beszélgessenek. Dr. Höttl minden baloldali és kommunista újságírót náthára hivatkozva utasított el. Hogy érte el, hogy mégis nyilatkozzanak? — Senkit nem lehet köte­lezni,! hogy interjút adjon. Rendszerint levélben megír­tam a kiszemelt .partnerek­nek, hogy miről és hogyan szeretnék filmet készíteni. Sokan elutasítottak, de ha valaki hajlandó nyilatkozni, akkor korrektnek kell ma­radnom, azaz nem hamisít­hatom meg a beszélgetésün­ket, nem jelenhet meg a kész filmen olyan, amit én nem mondtam a partnerem sze­mébe. Betartom a fair play szabályait. Én nem vagyok vádló, bíró. Ha valakit nem ítéltek el a háború után — bár a világnézetem szemben áll az övékével — nem vág­hatom a szemébe, hogy uram, ön gyilkos. Ha agresz- szív és provokatív vagyok, azonnal bezárkóznak. Az a célom, hogy tisztázzak vala­mit, amiről ők sokat tudnak. — De már egyre keveseb­ben vannak életben. Nem kellett volna korábban fel­keresni őket? — Korábban nem válaszol­tak volna. Meg kellett öre­gedniük. Azért mernek nyi­latkozni, mert már csak múltjuk van, jövőjük nincs. — Kik voltak a legérdeke­sebb interjúalanyok? — A „nagy halak” nem feltétlenül azok, akik a leg­nagyobb rangot viselték. Számomra minden interjú egy leendő film tartozéka. Dr. Trenker például, a haj­dani Gestapo-főnök .Buda­pesten „kis ember” volt a német katonai hierarchiá­ban, de a beszélgetések köz­ben kiderült, hogy sok érde­kes dologról tud. A másod-, harmadvonal tisztjei sokszor értékesebbek, számomra, mert hitelesebb, objektívebb képet nyújtanak: kisebb sze­repet játszottak, s kevésbé akarják a maguk személyi­ségét előtérbe tolni. Közeli példát említek: nemrég Ausztriában találtam egy szárnysegédet, Franz Ado- nyi-Naredyt, aki bizalmas embere volt Vörös Jánosnak, a magyar honvédhadsereg egykori vezérkari főnökének. Adony-Naredy szerepe nem volt jelentős, de mindent tud Vörös Jánosról. Érdekes dol­gokat mesélt például Sztójay Döme miniszterelnökről és Vörös látogatásáról Hitler­nél 1944. június 6-án, éppen a normandiai partraszállás napján. Előkerült Vörös Já­nos naplója is, s megkaptam a feljegyzéseket a Hitlernél tett látogatásról. De az ese­mény képszerű megjeleníté­séhez számomra nélkülözhe­tetlen egy jó filminterjú. — Hogyan talál azokra, akiket megszólaltat? — Csak a kezdet volt ne­héz. Amikor az ember külön­böző iratokat forgat, sok mindent találhat. Főleg a háború utáni népbírósági pe­rek iratanyaga jelentett so­kat, például a tanúk vallo­mása, mert feltüntették az adataikat is. Ennek alapján el tudtam indulni. S ha már beszélgetek valakivel, köz­ben elő-előfordul egy név, azonnal rákérdezek, él-e még az illető, hol lakik, hi­vatkozhatok-e az interjú- alanyra. Itt térek vissza a beszélgetésünk elejéhez. Ha én korrekt vagyok valakivel, ha nem csaptam be, s el- mondthatta, amit akart, ajánlani fog másoknak is, hiszen azonnal leadják egy­másnak a „forró drótot”. Ha csak egyszer vétek a fair play szabályai ellen, vége a munkámnak, többé nem nyi­latkozik senki. — Miről szólnak a követ­kező epizódok? — A legutóbbi négy epi­zód témája a német megszál­lás, az utána következő he­tek, és a magyarországi zsi­dók deportálása. A követke­ző három film forgatóköny­ve már szintén készen van, ezeken 1944 nyarát elevenít­jük fel. Ekkor valósult meg a normandiai partraszállás; a Hitler elleni merényletet ekkor követték el, ekkor tör­tént a romániai fordulat is. De Magyarországon nem tör­tént semmi. Horthy és kör­nyezete megkísérelte a part­raszállás után egy, a néme­tektől függetlenebb politika kialakítását; a kormányzó­nak sikerült is nagy katonai erő felvonultatásával/ meg-1, gátolni a budapesti zsidók deportálását, de a Sztójay- kormányt már nem tudta meneszteni. Horthy ponto­san látta, mit kellett volna tenni a kiugráshoz, de a ha­tározott lépést mégsem tette meg. Csak várt és várt. De ez struccpolitika volt, s tud­juk, a strucc nem ér el sem­mit, ha a homokba dugja a fejét. Eszéki Erzsébet Műemlékvédelem, filmművészet Nyári egyetemek Egerben A Tudományos Ismeret- terjesztő Társult Heves me­gyei Szervezete idén is meg­rendezi Egerben hagyomá­nyos nyári egyetemeit. Első­ként a műemlékvédelmi ta­gozat hallgatói érkezne^ a városba, akik július 27-től augusztus 5-ig a képzőművé­szeti alkotások védelméről, megóvásáról hallgathatnak meg előadásokat a magyar, szovjet és jugoszláv szakem­berektől. Ezenkívül a mint­egy száz résztvevőnek a helyszíneken is bemutatják a megye értékesebb emlé­keit, így megtekinthetik a gyöngyöspatai templomot, az egri Ráctemplomot, valamint megismerkedhetnek a fel- debrői altemplommal is. Augusztus 8-itől 17-ig ke­rül sor a filmművészeti ta­gozat rendezvényeire, amely­nek fő témája Kovács And­rás munkássága lesz. Marx György, akadémikus ismer­teti a művész életútját, és annak fontosabb állomásait. Ezenkívül a tíz országból érkező nemzetközi hallgató­ságnak dr. Király Jenő, a Filmtudományi Intézet mun­katársa tart ismertetőt az 1980-as esztendő magyar filmterméséről, majd Janko- vics Marcell animációs filmrendező alkotásaival és Kollányi Ágoston néprajzi témájú műveivel foglalkoz­nak az érdeklődők. Sor ke­rül egy olyan nemzetközi ta­lálkozóra is, amelyen a film­klubvezetők beszélhetik meg a mozgalom jelenét és leg­fontosabb jövőbeni felada­tait. Karcagiak Becsben Kántor Sándor Kossuth- díjas fazekas népművész két, több mint egyméteres kun­sági figurát készített a bé­csi Mátyás pince részére. A stilizált, népviseletbe öltö­zött kunsági kocsis és a kun­sági menyecske a legna­gyobb agyagmunkák egyike, amely a Kántor-műhelyben készült. Korongozásukat csak szakaszosan, néhány napos „pdhentetők” után lehetett végezni, miután az agyag már elbírta a következő ré­teg súlyát. A csodálatos szépségű mammut kerámia méretére jellemző, hogy a különös párossal megtelt az égetőkemence. Egy másik jeles karcagi műhelyből is Bécsbe „készü­lődnek” a kerámiák. Ifj. Szabó Mihály — ugyancsak Reneszánsz tál- és korsó- „maradvány” Ez a „derék” karcagi pár már Bécsben büszkélkedik a Mátyás pince részére — negyvennyolc darabból álló, összesen hat méter hosszú, csaknem másfél méter szé­les „fazekas reliefet” készí­tett. — Tulajdonképpen még nem szívesen beszélek erről a munkámról , mert mint minden újnak — divatosan szólva — igen nagy a ri­zikó factora — szabadkozik ifj. Szabó Mihály, de azért bepillantást kaptunk a ha­talmas munka részleteibe. Nagyszerű gondolat, ragyo­gó /kivitelezés. Képzeljenek el olvasóink egy olyan régé­szeti ásatást, mondjuk Vi- segrádon, Mátyás király pa­lotája közelében, ahöl a hat méter hosszú, közel másfél méter „mély” szelvényen „megtalálták” a reneszánsz- kori magyar cserépkultúra minden jelentősebb darab­ját, motivációját. Ezt a gya­korlatban csaknem elképzel­hetetlen „szelvényt”, illetve még csak egyes darabjait, ifj. Szabó Mihály képzélő- ereje, kor- és tárgyismerete ifj. Szabó Mihály: Remélem, jól sikerül... — s persze fazekas művé­szete— eredményeként lát­hattuk a karcagi műhelyben, de a közeli hetekben már a bécsi étterem egyik büszke­sége lesz. Balmazújvárosban nyilt meg MAI MAGYAR GRAFIKAI GALÉRIA A balmazújvárosi Veres Péter Művelődési Központ­ban szérián nyitották meg a mai magyar grafika galé­riáját. A mai magyar képzőmű­vészetben minden bizonnyal jelentős helyet kapó új in­tézmény alapjait Csohány Kálmán vetette meg néhány jelentős grafikai sorozatának ajándékozásával. A közelmúltban elhunyt művész gondolata tovább te­rebélyesedett, s ma már har­minc kitűnő grafikusművész számít az alapítók közé. A kiállítás anyaga — amely munkanapokon 9—»18, ünnep­napokon pedig 8—17 óra kö­zött tekinthető meg — szé­les akkordba fogja a külön­böző műfajok, technikák, stílusok képviselőit, így a tárlat horizontális áttekin­tést ad a mai magyar gra­fikáról. Július 12, — augusztus 10. Történelmi drámákkal várja közönségét Gyula A gyulai Várszínház — a hagyományokhoz híven — idén nyáron is magyar tör­ténelmi drámákkal várja a közönséget. A tervek sze­rint Weöres Sándor vagy Hubay Miklós egy alkotását valamint Filadelfi Mihály „Torzó Messiás” című, Áchim L. András életéről írt drá­máját láthatják a nézők. A Várszínházban Illyés Gyula két drámáját is színre vi­szik. A békéscsabai Jókai Színház társulata a Bolha- bál, a pécsi Nemzeti Szín­ház társulata bedig a Sors­választók című darabot mu­tatja be. A Bartók centená­rium alkalmából A kéksza­kállú herceg vára, a Can- táta profán a és a Magyar parasztdalok című Bartók- mű bemutatójára kerül sor a városban. A vár lovagter­mében Rolf Hochhuth Egy vadász halála és Móricz Zsigmond A nap árnyéka című monodrámáját láthat­ja a közönség. Bessenyei Fe­renc és a romániai magyar színésznő Ádám Erzsébet tolmácsolásában. A gyulai Városi Tanács udvarán az Universitas együttes Dugo­nics András Cserei című drámáját mutatja be. Chiovini Ferenc sikere Hírül adtuk, hogy Chiovi­ni Ferencet meghívták a dá­niai Comer művészcsoport kiállítására. A szolnoki mű­vésztelep doyenje — egyet­len külföldi meghívott­ként — hét festményével vett részt a koppenhágai tár­laton. A dániai szaksajtó nagy elismeréssel írt a bemuta­tott képekről, méltatva Chiovini Ferenc munkássá­gát. Békéscsabán Nemzetiségi népzenei fesztivál Idén ötödik alkalommal rendez nemzetiségi népzenei fesztivált a Magyar Rádió. A fesztiválon — amelynek áp­rilis 10. és 12. között Békés­csaba ad otthont — a ha­zánkban élő nemzetiségek legjobb hagyományőrző, ha­gyományápoló énekesei, hangszeres szólistái, kórusai és zenekarai lépnek a kö­zönség elé. A horvát, szerb, szlovén, német, román és szlovák népzenei hagyomá­nyok hazánk folklórkincsé­nek sajátságos, értékes szín­foltjai, kultúránk szerves ré­szét képezik, ugyanakkor jellegzetességeik szerint egy- egy baráti, szomszédos nem­zet kultúrájához kötődnek. A fesztivál Bartók Béla szü­letésének 100. évfordulóján, a világhírű zeneszerző élet­művének, munkásságának szellemében azt a célt szol­gálja, hogy hazánk nem ma­gyar anyanyelvű népdalha- gyományát s rajta keresztül szomszédaink népzenéjét mi­nél jobban megismerjük. A nemzetiségi népzenei fesztivál megnyitóját ápri­lis 10-én tartják, másnap a délszláv és német, majd a román és szlovák énekesek, zenekarok és kórusok mu­tatkoznak -be. A fesztivál műsoráról rádiófelvétel ké­szül, amelyet a Kossuth adó április 29-én, a Petőfi adó pedig április 30-án, május 1- én, 2-án és 3-án sugároz. Összeállította: Török Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom