Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-27 / 73. szám
XXXII. évi. 73. szám, 1981. március 27., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA He csökkentsük, gazdálkodjunk! Hallgatom a tanácskozáson az iparvállalatok képviselőinek ingerült kifakadásait. Valamennyien a mezőgazda- sági szövetkezetek melléküzemágai miatt háborognak, mondván: amit ezek a munkaerőpiacon művelnek, az tarthatatlan. E háborgások közös jellemzője, hogy tudniillik: „higgye már el mindenki, aki illetékes: kimerülőben a belső munkaerőtartalék-for- rás, jó ideje mást sem teszünk, minthogy egyre csökkentjük a létszámot... ” Az említett tanácskozás második témája az ötnapos munkahétre való felkészülés volt. Az áttérés vezérjelszava, a végrehajtás legfontosabb követelménye: teljesítménycsökkenés nélkül és minden külső segítség nélkül, csakis a belső tartalékokra számítva, tehát önerőből kell megvalósítani az ötnapos munkarendet. S a Munkaügyi Minisztérium jelenlévő vezetői lepődtek meg a legjobban, amikor a vállalatok képviselői egy emberként nyugtatták meg őket: szűkös ugyan a belső létszámtartalék, de az áttérésre még bőven futja belőle! Furcsa és elgondolkoztató ellentmondás. Egyfelől igaz, hogy a vállalatok valóban hozzáláttak a létszámcsökkentéshez (vállalati szóhasználattal élve: a „tartalékok” feltárásához és hasznosításához). Másfelől: a nagy buz- golkodás közepette nemhogy „kimerülőben” lennének, éppen ellenkezőleg: érintetlenül maradtak, vagy éppenséggel növekednek a létszám- fedezettel biztosított teljesítménytartalékok. Kérdezhetné bárki, ugyan miként lehetséges ez a furcsaság? Nos, egyszerűen úgy, hogy amit vállalataink racionális létszámgazdálkodásnak neveznek; az jószerével nélkülözi az ésszerűséget; amit meg „létszámcsökkentésnek” tüntetnek fel, az nem más, mint — egy újabbkeletű kifejezéssel élve — passzív munkaerőgazdálkodás. Ha valaki kilép, nyugdíjba megy, bevonul, gyereket szül, munkakörét szétaprózzák a többiek között, s nem vesznek fel helyette senkit. Mindez rendben is lenne, ha a távozó vagy a hiányzó munkaerő pótlásáról a tudatos munkaerőgazdálkodási megfontolások miatt mondanak le. Ma már egyre inkább érzik, hogy e passzív munkaerőgazdálkodás következtében egészségtelen szakmai- és életkori torzulások jellemzik a vállalati létszámot. Rövidre zárva a bonyolult (nak látszó) folyamatot: tudják jól a vállalatok, sőt ha érdekeik úgy diktálják, el is ismerik, a létszámhelyzettel „globálisan” semmi gond. A létszám strukturális megoszlásával viszont annál több. No de ki és mikor, s milyen érvekkel biztatta őket arra, hogy hasznavehetetlenné torzítsák a létszámstruktúrát? Minden idevágó határozat, irányelv, agitáció és biztatás csakis a racionális létszámgazdálkodást sürgeti, ami persze feltételezné az előrelátó vállalati munkaerőpolitikát és gazdálkodási gyakorlatot. Gépeket, technológiai rendszereket sem lehet — súlyos következmények nélkül — ötletszerűen átrendezni. Akkor meg mi okból hiszik azt, hogy a termelőerők legértékesebbjével, az emberi munkaerővel hirtelen támadt ötletek alapján lehet gazdálkodni. K. S. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1981. március 26- án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott.A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a nemzetközi helyzetről szóló tájékoztatót, és a belpolitikai élet időszerű kérdéseire vonatkozó előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Mérsékelt forgalomnövekedés a kiskereskedelemben Kevesebb a hiánycikk, bővliit a választék Februárban a kiskereskedelmi forgalom viszonylag mérsékelten — az előző év azonos hónapjához képest 5,8 százalékkal emelkedett, csaknem elérte a 27 milliárd forintot. A januári és a februári együttes 51,4 milliárd forintos értékesítés folyó árakon 9 százalékkal haladta meg a múlt év első két hónapjáét. A Belkereskedelmi Minisztérium most kiadott áruforgalmi jelentése részletesen értékelte a februári ellátási helyzetet. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből 8,1 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le, s összességében kiegyensúlyozott volt a kereslet és a kínálat Húsáruból megfelelő volt az ellátás minőségi szalonnákból, füstölt és főtt árukból viszont adódtak választékhiányok. Élőhalat gyakorlatilag nem kínáltak a piacon, viszont tengeri és fagyasztott halakból kielégítették a keresletet, akárcsak baromfiból és tojásból. Ügy szólván mindenféle tej és tejtermékből az igények szerinti ellátást nyújtott a kereskedelem. Az édesipari termékek közül viszont továbbra is kevés a finomlisztes áru, esetenként választékhiány van a cukorkából. A tartósított élelmiszerekből általában jó volt a kereskedelem kínálata, több helyen engedményes konzervvásárt is rendeztek, s az akcióba bevont termékekből élénk volt a forgalom. A mélyhűtött készítmények — a színes gyümölcsök kivételével — megfelelő választékban álltak rendelkezésre. A téli tárolású árukból összességében kiegyensúlyozott kínálatot nyújtott a szocialista kereskedelem, s már primőráruk is színesítették a választékot. Ennek ellenére a lakosság a múlt hónapban csaknem 16 százalékkal kevesebb burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt vásárolt a tavalyinál; erősen visszaesett az almakereslet. A háztartási vegyiáruk kínálata a kedvező beszerzési lehetőségek eredményeként kiegyensúlyozott volt. Termelési gondok miatt akadozott viszont az ablaktisztító, a habpatron és a Fabulon babakozmetikumok folyamatos utánpótlása. A korábbi időszakhoz képest viszont jó volt a festék, a kefe-, ecsetáru és a gyümölcsillatú testápolószerek kínálata. A vendéglátás hárommil- liárd forintos árbevétele februárban 0,7 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Az átlagot meghaladóan, 4—4,3 százalékkal növekedett a szállodák és a vidéki tanácsi vendéglátó vállalatok forgalma, míg a fővárosi tanácsi, a munkahelyi vendéglátó vállalatok és a szövetkezeti vendéglátás árbevétele csak mérsékelten emelkedett. A ruházati kereskedelem 3,9 milliárd forintos forgalmát erősen befolyásolta a téli vásár előző évinél nagyobb árualapja. A február 9—21. között lebonyolított téli vásár idején engedmény nélküli áron 1,1 milliárd forint értékű áru fogyottéi, jóval több a tavalyinál. Az engedményes áru 700 millió forintos forgalom is 63 százalékkal haladta meg a múlt évit. Az ország egyes területein nem tudták folyamatosan kielégíteni az igényeket tréningruhából, nagyobb méretű zokniból, harisnya- nadrágból. A vegyesiparcikk-kereske- delemben a 11,9 milliárd forintos forgalomhoz nagyban hozzájárult, hogy mérséklődött a hiánycikkek száma, a kínálat lényegesen jobb volt a tavalyinál. Olajkályhából, szilárd tüzelésű tűzhelyekből és kályhákból — az olcsóbb termékektől eltekintve — a keresletet színvonalasan elégítették ki. Még mindig kevés a porszívó, az olcsóbb rádió és a Modul színes televízió, nem eléggé választékos a hűtőszekrénykínálat. A bútor iránti kereslet változatlanul élénk volt, s a kínálat is javult. Az elemes bútorokból és a kiegészítő bútorokból azonban még mindig nem tudtak igények szerinti ellátást biztosítani. A hosszúra nyúlt tél ellenére a tüzelőellátásban probléma nem adódott, az utánpótlás azonban nem volt folyamatos, s a legtöbb területről választékhiányokat jeleztek. Viszonylag mérsékelt kereslet mellett a legtöbb építőanyagból kevesebbet adtak el, mint a múlt év azonos hónapjában. Üj sugárfűrógéppel gyarapodott az újszászi Vegyesipari Szövetkezet. A több mint negyedmillió forintba kerülő gépet a közelmúltban helyezték üzembe A BVM kunszentmártoni gyárában ebben az évben is gyártják a Sentáb típusú vízvezeték-idomcsöveket. Havonta mintegy harminc készül különböző típusokból Hazaérkezett Athénből a népfrontküldöttség Hazaérkezett Athénből a Hazafias Népfront Országos Tanácsának küldöttsége, amely Sarlós István főtitkár vezetésével megbeszéléseket folytatott Andreas Papand- reuval, a pánhellén szocialista mozgalom vezetőjével és a mozgalom végrehajtó bizottságának tagjaival. A megbeszélés során áttekintették a nemzetközi helyzet időszeriű kérdéseit, kifejezésre juttatták a haladó, a nemzeti erők összefogásának szükségességét, az európai biztonság és együttműködés eredményeinek megvédése, az enyhülési folyamat folytatása, az államok közötti békés egymás mellett élés érdekében végzett tevékenységben. Véleményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésére irányuló törekvésekről. A küldöttség megbeszélést foytatott Harilaosz Flora- kisszal, a Görög Kommunista Párt főtitkárával. Mezőtúron a szakemberképzés érdekében és középiskola összefogása A mezőgazdasági szakemberképzés egyik megyei „fellegvárának” is nevezhetnénk Mezőtúrt, hiszen évente — a levelezőtagozatos hallgatókkal együtt — megközelítőleg kétszáz üzemmérnököt, illetve középfokú végzettséggel rendelkező mezőgazdasági gépészt „ad” a naev- üzemeknek. Két oktatási intézményében, a Dózsa György szakközépiskolában és a ■ DATE mezőtúri főiskolai karán gyakorlatilag azonos profilú a képzés, a fiatalok a mezőgazdasági gépész szakmát sajátítják el. természetesen az iskolatípusnak megfelelő szinten. Kézenfekvő tehát az együttműködés az oktató-nevelő munkában, hisz az intézmények célja is közös, nevezetesen, hogy jól felkészült, magas szintű szakmai ismeretekkel rendelkező fiatalok kerüljenek ki az iskolákból. Ennek érdekében — a korábbi években kialakult, jó kapcsolatokra építve — idén tovább bővítette a két oktatási intézmény az együttműködés körét. A szakközépiskola és a főiskola tanárai többek között a mezőgazdasági gépészeti szakmai ismeretek oktatási módszereinek fejlesztését, a mezőtúri szakoktatási bázis további erősítését várják az együttműködéstől. Az országban elsőként szeretnének kialakítani egy mezőgazdasági-műszaki oktatási és továbbképzési központot, amelynek munkájába mindkét intézmény bekapcsolódna. A jövőben megoldják a két iskola szakembereinek összehangolt továbbképzését is. Óriási előrelépést jelent a képzéshez szükséges tárgyi • feltételek összehangolt fejlesztése, közös használata is. Nem kevésbé fontos azonban az oktatási programok egyeztetésének bevezetése sem, amely a szakemberek szellemi „energiájának” ésszerű hasznosítását szolgálja. A főiskola már a korábbi években is lehetőséget biztosított arra. hogy a szak- középiskola diákjai alkalmanként az intézményben tarthassák szakmai gyakorlati foglalkozásaikat. Korszerűen felszerelt tanüzemét, modern szemléltető eszközeit. laboratóriumát, berendezéseit a jövőben az ösz- szefüggő gyakorlatok idején is igénybe vehetik a diákok. A szakközépiskola egyébként a tanüzem gyártó tevékenységébe is bekapcsolódott, és részt vesz a főiskola AGRO- KER-géptelepének kialakításában is. Nyilván mindez a szakmai képzés színvonalának növekedését szolgálja, ez pedig elősegítheti az oktatott szakma népszerűsödé- sét. azt, hogy a jövőben mind több pályaválasztó fiatal jelentkezzen a szakközépiskolába, illetve azt elvégezvén. a főiskolára. Jótékonyan járul hozzá ehhez a közművelődés, a sport és a KISZ-tevékenységben kialakult ' együttműködés is. A közös sport- és kulturális rendezvények. KlSZ-progra- mok bepillantást engednek a főiskola hallgatóinak életébe. amely az eddigi tapasztalatok szerint igen vonzónak tűnik a szakközépiskolás diákok előtt. A szakközépiskolában megtartott közös érettségi és felvételi vizsgákon — amelybe más megyék is bekapcsolódtak — egyre több diák felel meg a követelményeknek és nyer felvételt a DATE mezőtúri mezőgazdasági gépészeti főiskolai karára. Veszélyes „nem” (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON.)
