Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-19 / 66. szám

1981. MÁRCIUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Dobó István nyomdokain Középiskolai katonai kollégium Egerben A szemben lévő hegyol­dalon Eger vára emelkedik, a szomszédban meg laktanya húzódik. Múlt és jelen egy­aránt katonás helytállásra ösztönző légkört teremt a kollégium Lakói számára. Pedig ők még nem katonák. Ugyanolyan középiskolások, mint ezernyi társuk bárhol az országban. Alapvetően egyben különböznek a töb­biektől: ők már az általános iskola elvégzésekor — szü­leik egyetértésével — eldön­tötték, hogy az érettségi le­tétele után katonai főisko­lán folytatják tanulmányai­kat, és a hivatásos katonai szolgálatot életpályájuknak választják. Így kerültek ide Egerbe, a Magyar Néphadsereg 1. szá­mú Középiskolai Katonai Kollégiumába. Hasonló in­tézmény egyébként Nyíregy­házán és Tatán is van. Szer­vezeti és működési szabály­zata szerint a kollégium fel­adata: „Otthont, ellátást, ta­nulmányi segítséget nyújta­ni a növendékeiknek: pótol­ni és kiegészíteni a családi nevelést; változatos lehető­ségeket biztosítani személyi­ségük sokoldalú fejlesztésé­hez, érdeklődésük felkeltésé­hez. tehetségük kibontokozá- sához: a közöségi élet szo­cialista tartalmi megszerve­zésével szélesíteni világnéze­ti -politikai látókörüket: elősegíteni maxista-leninista világnézetük alapjainak ki­alakulását, tudatosítani és gyakoroltatni a szocialista és erkölcsi normákat; bizto­sítani sokirányú művelődé­süket, szabad idejük tartal­mas eltöltését, testi fejlődé­süket, igényes szórakoztatá­sukat, felkészíteni őket a katonai főiskolákon való to­vábbtanulásra, a katonai hi­vatás tudatos vállalására.” — Egyértelmű és világos célkitűzés, de mindez hogyan realizálódik, miként telnek itt a növendékek hétköznap­jai? — ezzel a kérdéssel for­dultunk dr. Miski Sándor alezredeshez, a kollégium pa­rancsnokához. — Növendékeink Eger két gimnáziumában, egy gép- és műszeripari, valamint egy közgazdasági szakközépisko­lájában tanulnak. Életük a többi kollégistáétól alapvető­en abban különbö-ök. hogy rendszeres a felkészítésük a katonai főiskolán való to­vábbtanulásra. Ennek érde­kében katonai előadásokat hallgatnak meg a hadsereg életéről és szakcsapatairól. Ellátogatnak a katonai főis­kolákra. Amelyiken folytat­ni akarják tanulmányaikat, •oda a szakválasztás előtt még egyszer elmennek, és tüzete­sen megismerkednek az ot­tani élettel. A nyári szünidőben vala­melyik katonai kiképző bá­zison kéthetes táborban vesz­nek részt a növendékek. Olyankor katonai isme­reteket tanulnak és gyako­rolnak. Ismerkednek például a tereptannal, lövészeten, járőrversenyen vesznek részt, őrséget adnak. Egy szóval játékosan, szórakozva gyakorolják a katonai éle­tet. Minden évben más-más fegyvernemet látogatnak meg. Részt vesznek harcá­szati bemutatókon — így például tü'’x"~V,i éleslövésze­ten, vagy folyón való erősza­kos átkelést néznek végig Ilyenkor módjuk nyílik a tisztek életkörülményeinek megismerésére is. Ezek mel­lett természetesen számtalan egyéb formában tárul ki előt­tük a katonaélet. Elviszik őket például katonai eskü­tételekre, harcászati gyakor­latokra, részt vesznek lakta­nyalátogatásokon. A kollégiumban is rendsze­resek a honvédelmi foglalko­zások, a lövészetek és a hon­védelmi versenyek. A kato­nai főiskolák tanárai minden fegyvernemről tartanak elő­adást a növendékek számá­ra. Felkészítésük tehát szisz- tematikus a katonai pályá­ra. — És a növendékek ellá­tása? — ök még nem katonák, egyenruhát sem hordanak. Amikor a kolégium lakói lesznek, mintegy tizenötezer forint értékű felszerelést kapnak. Ebbe a tankönyvek­től a bőröndig a farmertől a kimenő öltözékig minden be­leértendő. A kinőtt, vagy az elhasználódott ruházatot év­ről évre pótolják. — Milyen az ünnepi öltö­zék? — Világoskék zakó. a bal karján a kol'égium emblé­májával. Az ing vajszínű, a nadrág sötétkék, a nyakken­dő és a cipő fekete. Elegáns viselet. Egyéb polgári ruhát is kapnak. — És mibe kerül mindez a szülői háznak? — Itt semmiért sem kell fizetni. Sem a taníttatásért sem a sportszerekért sem az étkezésért, sem a szállásért. Ellenkezőleg A növendékek kapnak havi 230 forint zseb­pénzt. A szocialista munka­versenyben elért helyezésük alapján pedig félévenként tanulmányi pótlékban is ré­szesülnek, — bár ennek in­kább csak eszmei értéke van. A kiváló és az élen járó nö­vendékek különböző ked­vezményeket is kapnak. így például hosszabb kimenőt vagy soron kívül hazautaz­hatnak. — Egyébként milyen sű­rűn mehetnek haza? — Évente hat alkalommal fizeti útiköltségeiket a kol­légium. Az ennél többszöri hazautazás a . tanulmányi eredménytől, a magaviselet­től, a közösségi munkától függ. A nevelő tanároknak joguk van bárkit hazaenged­ni hét végén. — Az itteni kollégisták előnyt élveznek-e a katonai főiskolai felvételeknél? — Aki képességei szerint tanul, annak nem kell felvé­teli vizsgát tennie. Aki meg hanyag azt eltanácsoljuk. Ilyen esetben vissza kell té­ríteni a kollégiumi költsége­két. — És ha valaki egészségi állapota miatt lesz alkalmat­lan a katonai szolgálatra? — Akkor eltekintünk a költségek visszatérítésétől. — Hogyan jelentkezhetnek ide a fiatalok? — Iskolájuk és a terület- védelmi és hadkiegészítési parancsnokságok útján. — Van elég jelentkező? — A felvehető létszám többszöröse jelentkezik. Egyébként három kibocsáj- tásunk volt már, és akik ná­lunk eljutottak az érettségi­ig. kivétel nélkül katonai fő­iskolán tanulnak. — Köszönjük a beszélge­tést. Simon Béla Rövid úton Folyóiratszemle pedagógusoknak, A tavaly utolsó negyedév­ben megjelent pedagógiai tárgyú cikkekből állította össze a Verseghy Ferenc me­gyei Könyvtár a Rövid úton folyóiratszemlle legújabb szá­mát. Az első oldaliakon részle­teket közölnek a kötet ösz- szeálh'tói abból az interjúból, amelyet Pozsgay Imre műve­lődési miniszterrel készített a Pedagógusok Lapja. A be­szélgetésben többek között a közoktatás és a közművelő­dés kapcsolata, a szakember - képzés és a népgazdaság munkaerőszükséglete között még meglévő ellentmondá­sokról. a korszerű oktató-ne­velő munka legfontosabb fel­adatairól. yalamint a peda­gógusok társadalmunkban elfoglalt helyéről, szerepéről esik szó. A Társadalmi Szemlében jelent meg Óvári Miklós: „Művelődéspolitikai felada­taink a XII. kongresszus után” című cikke. Az írásból a Rövid úton szerkesztői ugyancsak azt a részt válasz­tották ki. amelyben az ok­tatásügyről fejti ki nézeteit a szerző. A kötet következő fejeze­teiben ismertetést olvasha­tunk a szolnoki Varga Kata­lin Gimnáziumban az UNES­CO irányításával végzett kí­sérletek tapasztalatait, ered­ményeit tartalmazó, nemrég megjelent könyvről, a fel- nőtínevelés, az anyanyelvi nevelés kérdéseiről, a törté­nelemtanítás módszereiről, valamint az iskolai könyvtá­rakról. Végül a Köznevelés cikkeiből közöl válogatást a folyóiratszemle legújabb jól szerkesztett. Igen tartalmas száma, amelyet haszonnal forgathatnak a pedagógusok mellett a népművelők, könyvtárosok .is. Szabadidőben a művelődési házban Foglalkozás gyerekeknek, szülőknek A jászberényi Déryné Mű­velődési Központban vasár­naponként délután 3-tól 5 óráig gyermekfoglalkozásokat tartanak, amelyeken néptán­cot, énekeket, játékokat ta­nulhatnak a legkisebbek. A gyermekeiket kísérő szülők sem unatkozhatnak azonban, a foglalkozások idején külön­böző programok várják őket Legközelebb például az ott­hon is kivitelezhető gyermek­bútorok, könyvespolcok, tér­elválasztók elkészítéséhez kapnak hasznos tanácsokat a szakemberektől. A különböző bútorok makettjeit a helyszí­nen elkészíthetik. Téma: a lakás fiO^Késziil a Jogi esetek Kedd délután. Két nappal az adás előtt együtt a stáb a televízió 2-es stúdiójában. Az elkövetkező órákban áll össze véglegesen a Jogi ese­tek 40 perces műsora, ame­lyet csütörtökön este láthat­nak a nézők. Rajtra készen a műszaki apparátus, a két csapatkapitány: a szerkesztő és a rendező, s a reflektorok kerszttüzére felkészülve a kamerák előtt a műsor sze­replői: dr. Erőss Pál legfel­sőbb bírósági bíró, a Jogi esetek állandó szakértője, akinek két éve halljuk vilá­gos, közérthető, a jogi zsar­gonoktól mentes szakmai vá­laszait Mellette dr. Rakvács József legfelsőbb bírósági bí­ró, 'a lakásügyi perek szak­értője, és dr. Pintér László, az ÉVM jogi főosztályának vezetője. A műsor vezetője ezúttal dr. Baranyai Jáno6, az Igaz­ságügyi Minisztérium tör­vényelőkészítő főosztályának csoportvezetője A műsor egyetlen női szereplője Va­dász Ági, a rádió kellemes hangú, népszerű bemondónő- je. aki az olvasók leveleit tolmácsolja Nemcsak a szakértők sze­mélyéből, hanem a legutób­bi adás zárófilmjéből, amely­ből egy elvált házaspár la­kásvitáját ismertük meg, tudni lehet, hogy a márciusi adás témája: a lakás. De hol vannak az úgyne­vezett laikus résztvevők? — Kivételes eset, hogy nem hívtuk meg őket. Ennek egyetlenegy oka, hogy az utóbbi időben több televíziós műsor foglalkozott lakáskér- désékkel, a kritikus, vitás esetekkel, köztük például a Hét című politikai adás, amely péntek este, egy nap­pal a Jogi esetek műsora utíán' küllőn kiadásban to­vább folytatja a témát, — mondja Koós Béla, a műsor szerkesztője. ,’,Kérem, először nézzék meg a filmbetéteket” — hang­zik az első rendezői inst- tirukció fentről, az üveg­falak mögül. Dr. Erőss Pál­tól tudom, hogy a története­ket, az interjúkban feldolgo­zott vitás eseteket nem most látják először a szakértők, írott anyagként már ismerik, a felvételre felkészülten jön­nek. — Az idő kíméletlen. A kamerák előtt nem lehet a jogi megoldásokat hosszasan magyarázni. Percek vannak rá. Pereg a film. Bizonygatja igazát a tanácstalan fiatal- asszony, aki a válás után is kénytelen egy fedél alatt él­ni a lakáshoz makacsul ra­gaszkodó volt férjjel. Azután egy lelkeseredett fiatal!, két gyerekes házaspár panaszoln­ia. hogy szerették volna, a bérházi közös mosókonyha átalakításával bővíteni kicsi lakásukat, de egyetlen lakó­társ rosszhiszemű ellenkezé­se meghiúsította. Majd egy bajuszos férfi a riportalany, aki e'mondia, hogy az idős, magányos Olga nénivel kö­tött eltartást szerződést évek­kel ezelőtt, és most derült ki, hogy nem igényjogosult Olga néni lakásra. A következő filmben is egy eltartó kese­reg. Méltánytalannak tartja, hogy a tíz éven át becsület­tel ápolt, gondozott, idős La- ios bácsi halála után várat­lanul előkerült fia, akiről azt sem tudták, hogy a világon Fluckné dr. Papácsy Edit, a másik műsorvezető, aki a la­kásról szóló adás felvételét a vezértő szobából figyelte van, most az örökségét köve­telheti tőlük. Nemcsak most, a stúdió­ban, otthon a képernyő előtt is többször eltöprengtem azon, hogy vajon kik ezek­nek a filmriportoknak, inter­júknak a szereplői. Valódi, vagy fiktív személyek? Ve­lük történt meg mindez, ami­ről beszélnek, vagy mások történetét játszók el. S egyál­talán, kitalált konfliktusok, élethű feldolgozását látjuk-e, vagy megtörtént eseteket? És ki a filmriportok láthatatlan riportere? Kulisszatitok? Nem alkalmas a pillanata kérdezősködésre. Máris el­hangzanak a tömör rendezői instrukciók. Felvétel -indul, kigyulladnak a lámpák, moz­dulnak a kamerák. A műsor­vezetőé a szó, s ettől fogva minden szót, minden mozdu­latot hang- és filmszalag rög­zít Egy baki, egy bonyolult, befejezheteblen körmondat — s kezdődik újból az egész. A rendező, Endrődi Sándor és a tévé képernyőjéről jól is­mert másik műsorvezető, Fluckné dr. Papácsi Edit (az Igazságügyi Minisztérium fő­munkatársa) szigorú. — Amióta Baranyai János­sal felváltva vezetjük a mű­sort, van egy egyezségünk: aki nem szerepel az adásban, az innen felülről, a vezérlő- szobából kontrollál. — Ügy hallottam, önök ketten nemcsak a műsor ve­zetői, hanem alkotói is. — Mi írjuk a forgatóköny­vet. — A filmriportokat? — Igen. — Önök is találják ki? — Szó sincs róla Az élet produkálja. Amit a nézők az adásban látnak, az mind megtörtént, valódi história. Olyan konfliktus, vitás eset, amelyben a bíróságnak kel­lett igazságot tennie '•— És a szereplők? — Vállalkozó szellemű em­berek közül választja ki őket a rendező, aki egyben a film- riportok riportere is. — Meg kell hagyni, min­denki remekül játssza a sze­repét — Talán róluk ennyi elég Hogy miként keressük, és vá­lasztjuk ki a szereplőket, ez hadd maradjon továbbra is műhelytitok, — állja útját további 'kérdéseimnek a szer­kesztő, Koós Béla. — Talán igaza van, amikor azt mondja, hogy nem ez a legfontosabb, hanem azok az izgalmas konfliktushelyezetek, amelyek a képernyőre kerül­nek a jogi megoldásokkal együtt. Hogy a műsor készí­tői megteremtik a feltételét az igazságérzet, az erkölcsi felfogás s a paragrafusok szembesítésének. Jogi isme­retterjesztés ez a javából, ér­dekes, izgalmas tálalásban. Gondolom, hogy az idén tíz­éves jubileumát ünneplő mű­soruk népszerűségének is ez a titka. A tömegkommuniká­ciós kutatóközpont adatai szerint minden adásuknak több mint ötmillió nézője van. — Hogy a fél ország nézi a műsorainkat, tudjuk, és na­gyon jólesik, örülünk neki, éop úgy, mint a százával ér­kező leveleknek. Győződjön meg róla A szerkesztő parányi, zsú­folt irodájának falát vaskos irattartók borítják a földtől a plafonig. — Több mint tizenötezer levél, tíz év gyűjteménye. A szociológusoknak aranybánya lenne. — Egy panasz, vagy ta­nácsadó irodának is becsüle­tére válna ekkora forgalom. — A levélíróink közül sokan abban a téves hiszem ben for­dulnak hozzánk segítségért, hogy mi valami legfelsőbb igazságosztó fórum vagyunk, minden méltánytalan sérel­met orvosolni tudunk. Csak arra vállalkozhatunk, hogy a iogi jellegű kérdésekre vá­laszolunk, pontosabban nem is mi, hanem néhány kívül­álló lelkes jogász teszi ezt, hadd tegyem hozzá, hogy fil­lérekért A műsor értelmi szerzői­nek, alkotóinak valóban ki­csi a csapata. Megszálottak- nak tartják őket, a rendezőt, a szerkesztőt, az állandó szak­értőt, a két forgatókönyv­írót és az operatőrt. Czóbel Annát, a Magyar Népköztár­saság érdemes művészét aki egy hete ment nyugdíjba, és az volt az egyetlen kérése, hogy továbbra is a Jogi ese­tek operatőre lehessen. Kovács Katalin Fotó: Sárospataki Gyöngyi Akiket soha nem lát a néző: (balról jobbra) Nagy György képvágó, Endrődi Sándor rendező és Czóbel Anna operatőr Ünnepi öltözékben... Harcászati bemutatón a technikával ismerkednek a növendékek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom