Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-13 / 61. szám

XXXII. évf. 61. szám, 1981. március 13., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szovjet ember a világ századik kozmonautája Újabb űrhajó indul! a Szaljnt —6 űrállomásra A világűr egyik veteránjával, s földünk századik, a Szovjetunió ötvenedik űrhajósával fedélzetén, tegnap újabb szovjet űrhajó indult a Szaljut—6 űrállomáshoz. A Szojuz— T—4 űrhajó, amelynek parancsnoka Vlagyimir Kovaljonok, fedélzeti mérnöke pedig Viktor Szavinih, a késő esti órák­ban rajtolt a bajkonuri űrrepülőtérről. Az első jelentések szerint az űrhajó rátért a Föld körüli pályára, ahonnan majd pá-- lyamódosításokkal közelíti meg a csaknem három és fél éve működő űrállomást. Mint ismeretes, a Szaljuthoz már korábban eljuttatták egy Progressz típusú szállítóűr­hajóval az új expedíció szá­mára szükséges felszerelést. Az űrhajó parancsnoka, Vlagyimir Kovaljonok, ezút­tal már harmadszor indulta világűrbe. A Szaljut űrállo­máson a második tartós űr­expedíció parancsnoka volt, és Alekszandr Ivancsenkov- val 140 napot töltött munká­val a világűrben. Korábban ő volt a parancsnoka a Szo­juz—25 űrhajónak is; partne­re ekkor Valerij Rjuminvolt, de az 1977 októberi úton űr­hajójukat nem sikerült ösz- szekapcsolni a Szaljuttal. A belorusz származású Koval­jonok 39 éves, korábban a szovjet légierőnél teljesített szolgálatot, és 1967 óta tag­ja az űrhajós egységnek. A világűrben végzett kima­gasló jelentőségű munkájá­ért a Szovjetunió Hőse cí­mét kapta meg, számos szov­jet és külföldi kitüntetés bir­tokosa. ' Viktor Szavinih, aki a szovjet űrhajósok sorában az ötvenedik, és a Föld kozmo­nautái között a századikként indult útnak a világűrbe, ma­ga is az űrkutatás veterán­jai közé tartozik, noha ez el­ső útja. Hosszú évek óta fog­lalkozik azonban űrhajók tervezésével és egyik leg­jobb ismerője a Szojuz—T típusnak, amelynek szerkesz­tésében kezdettől fogva részt- vett. Szavinih a kirovi területen levő Berezovka községben (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap megkezdődött, és ma befejeződik az általános iskolák leendő első osztályosainak beíratása. A megyében összesen 6 ezer 980 kisdiákot vesznek fel. Fotónk Szolnokon, a Csanádi körúti Általános Iskolában készült Részt vesznek a népfront­kongresszuson 3. oldal fl rádió és televízió % lövő heti miisora 4. oldal Könyvet féláron 5. oldal Sport 7. oldal Elutazott hazánkból Meló Kntnnes Tegnap elutazott hazánk­ból Ernesto August« Meló Antunes, a Portugál Forra­dalmi Tanács tagja, az Al­kotmánybizottság elnöke, aki Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására hivatalos lá­togatást tett hazánkban. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes bú­csúztatta Jelen volt Fernan­do Delfint Maria Lopes Viei­ra, a Portugál Köztársaság budapesti nagykövete. Kekkonen fogadta Marjai Józsefet CUKORRÉPA A HÁZTÁJIBAN Befejezte a szerződéskötést a Szolnoki Cukorgyár A Szolnoki Cukorgyár körzetében véget értek az idei termelési szerződéskötések. A mezőgazdasági kormány­zat intézkedése, miszerint azok a gazdaságok, amelyek a tavalyihoz képest legalább 5 százalékkal növelik a cukortermelést, az öt százalékon felül átadott mennyi­ség után külön felárat kapnak, jelentősen növelte a ter­melési kedvet. Urho Kaleva Kekkonen finn államfő csütörtökön Helsinkiben fogadta Marjai József, minisztarelnökhe- lyettest Ezt megelőzően Marjai Jó­zsef Esko Rekola fihn külke­reskedelmi miniszterrel foly­tatott megbeszélést. A dél­előtt folyamán a magyar kormány elnökhelyettese el­látogatott a helsinki város­házára, ahol találkozott Rai- mo Ilaskivi főpolgármester­rel. Marjai József délután Tur- kuba utazott, ahol csütörtö­kön nyitották meg a magyar gazdasági napokat. A magyar gazdasági és műszaki napok keretében csütörtökön Turkuban talál­koztak a finn és a magyar gazdasági élet képviselői. Dr. Bartha Ferenc, a kor­mány nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője és Geist Róbert, a Külkereskedelmi minisztéri­um főosztályvezetője tartott előadást Magyarország gaz­dasági életéről, külgazdasági kapcsolatairól, majd kerek- asztal-beszélgetésen tekin­tették át a kétoldalú kapcso­latok kérdéseit. Számolva azzal, hogy min­den mázsa többletcukor után 240 forint prémiumot fizet a gyár, a partner gazdaságok kétharmada növelte termő- területét. Különösen kiemel­kedő a szolnoki Állami Gaz­daság, a tószegi Petőfi, a tö­rökszentmiklósi Béke és a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag Tsz vállalkozása. Ezek az üzemek átlag 100— 150 hektárral bővítették ré­paföldjeik nagyságát. A táj­körzet üzemei együttesen 15 500 hektár cukorrépa ter­melésére vállalkoztak, ez a szám kétezer hektárral na­gyobb mint az elmúlt évben volt. A cukortermelés növe­lésére — igaz Szolnok me­gyén kívül — új kezdemé­nyezés is indult Törtei, Kő­cser, Lászlófalva térségében a háztáji gazdaságok egy ré­sze is bekapcsolódott a jó jö­vedelmet jelentő cukorrépa­termelésbe. A gyáriak úgy látják, hogy ez a vállalkozás is segítheti a nagyobb cukor- termelést a szükségletek jobb kielégítését. A vállal­kozó kedvű kistermelőket a gyár és az érintett gazdaság együttesen segíti. Az üzem­től jó /minőségű vetőmagot kapnak, a tsz-ek munkaesz­közöket. műtrágyát, vegy­szert. gépeket biztosítanak. A betakarítás formáját egyez­séggel döntik el, kézzel vagy géppel szedik fel a répát. Nyilván a kézi munka igény­bevétele tovább növeli a ház­táji föld jövedelmét. A ter­mést együtt értékesítik a kö­zös hozamával. A gyárban máris mérlegelték, hogy a gazdaságok törekvése a na­gyobb termelésre milyen elő­nyökkel jár: segíti az ország jobb cukorellátását, ugyan­akkor az utóbbi évek átlagá­hoz képest 20—25 millió fo­rinttal növeli a termelők be­vételét. A szolnoki üzem minden feltételt biztosít ahhoz, hogy a gazdaságok terveiket reali­zálják. Február végéig vala­mennyi területre kiszállította a jó minőségű vetőmagot. Háromezerötszáz hektárra import eredetű, a többi terü­letre hazai vetőmagot sze­reztek be. A vetőgépek min­denütt kijavítva várják a munka kezdetét, egy-egy gépre 100—120 hektár beve­tése vár. A jelenlegi időjá­rást. talajállapotokat figye­lembe véve Várhatóan már­cius 20. körül kezdhetik meg a vetést. A szolnoki AÉV poligonüzemében készülnek a papírgyá­ri rekonstrukcióhoz szükséges egyedi betonvázszerkeze­tek Beszámoló a szövetkezeti ipar munkájáról A KISZÖV küldöttgyűlése Szolnokon Küldöttgyűlést tartott tegnap Szolnokon az Ipari Szövetkezetek megyei Szövetsége. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Németh Ferenc, az OKISZ elnökhelyet­tese és Mohácsi Ottó, az MSZMP megyei bizottságának titkára. A küldöttgyűlés elnöke, Ipolyszegi Mihály a tanács­kozás elején bejelentette: az OKISZ 3/1981-es számú el­nöki ajánlása szerint tíz, korábban fővárosi szövetség­hez tartozó Szolnok megyei ipari szövetkezet kéri fel­vételét az Ipari Szövetke­zetek Szolnok megyei Szö­vetségébe. Miután a bejelen­tést a küldöttgyűlés elfogad­ta, közölte, hogy a korábbi 33 helyett a szövetséghez 43 tagszövetkezet tartozik, ame­lyik 86 küldöttével képvisel­teti magát. A küldöttgyűlés ezután meghallgatta Molnár János a szövetség elnöke szóbeli kiegészítését, amelyet az írásban megküldött értéke­léshez a hatodik ötéves terv szövetkezeti irányelveihez fűzött. Az értékelés a tag- szövetkezetek, a szövetség választott szervei, valamint a küldöttgyűlési bizottságok ötödik ötéves tervi tevé­kenységéről szólt. Az ipari szövetkezetek az ötödik ötéves tervükben leg­főbb feladataikként a tőkés export fokozását, a lakossá­gi árulapok választékának növelését és a szolgáltatások bővítését, valamint az álla­mi nagyipart gazdaságosan kiegészítő termelés dinami­kus fejlesztését határozták meg Az írásos bejelentés és a szóbeli kiegészítés is ön­kritikusan elismerte: a terv­időszakban a termelés fej­lődési üteme az előirányzott­nál mérsékeltebb volt, bár több fontos feladatot sike­rült megvalósítani. A terme­lés értéke 1980-ban elérte a kétmilliárd forintot, amely mintegy négyszázmillióval több, mint öt évvel koráb­ban volt. Ehhez természete­sen hozzájárult a termelési koncentráció, — kialakultak a tiszta profilú megyei szol­gáltató szövetkezetek —, va­lamint az, hogy tovább kor­(F oly tatás a 3. oldalon) A Jászsági Építő- Vas- és Faipari Szövetkezet cibakházi te­lepén húsz asszonynak ad állandó munkalehetőséget a csipesz- összeszerelő műhely. Havonta egymillió ruhaszárító csipesz kerül a dobozokba, és ezeknek jelentős részét külföldön értékesítik

Next

/
Oldalképek
Tartalom