Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-12 / 60. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁRCIUS 12. IA tudomány világa I Vigyázat: nagyfeszültség! A Vimyfca-Albertirsa között felépített 750 kilovoltos magasfeszültségű távvezeték úttörő volt a maga nemében. E távvezeték üzemeltetésének rendkívül kedvező tapasztalatai alapján azt tervezik, hogy újabb hasonló vezeték-rendszerekkel bővítik a KGST-országok energiaszolgáltató hálózatát. A Szovjetunió egységes energetikai rendszerét a KGST- rendszerrel összekötő szupervezetékek nemzetközi összefogással készülnek, s rendkívül nagy energiamegtakarítást tesznek lehetővé (minél nagyobb feszültségű az energiatovábbítás, annál kisebbek a szállítási veszteségek). A két rendszer összekapcsolásával — a számítások szerint — eddig már mintegy másfél millió kilowatt kapacitású áramfejlesztő berendezés megépítése vált szükségtelenné a KGST-országokban. Az újabb szupervezeték, amelynek építési előkészületei már megkezdődtek, a szovjetunióbeli HmeJ- nyickii atomerőműből juttat majd áramot Lengyelországba. A vezeték építésében Magyarország is részt vesz a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és az NDK-val együtt. De már folyik egy harmadik hasonló szupervezeték tervezése is. Ezen keresztül Romániába és Bulgáriába vezetnek majd szovjet áramot. Közben a szakértők vizsgálják a negyedik 750 kilovoltos, naponta mintegy 500 000 kilowatt áramot továbbító távvezeték építésének a lehetőségeit, amely a Szovjetuniót Lengyelországon keresztül az NDK-val kapcsolná össze. A nagyfeszültségű távvezeték-technikának nélkülözhetetlen részei a különféle transzformátorok, energiaátviteli, energiaelosztó és kapcsoló berendezések. Ezek egyik specialistája az NDK- beli erősáramú ipar. Képünkön egy ott készült 66 kV-os szabadtéri alállomást láthatunk, mely a szupervezetékek letranszformálás utáni hálózatába épül be. A tranzisztor és korunk A lengyelországi Bydgoszcz-ban működő Unitra-Eltra gyár kisméretű, mégis nagy teljesítményű rádiókészüléke, amely természetesen kiváló minőségű tranzisztorok beépítésével készül A háború utáni évek egyik első, de legjelentősebb műszáki találmánya a tranzisztor volt, amely új irányba terelte az elektronikai ipart. A találmányt bejelentő jegyzőkönyv szigorúan ragaszkodott a tényékhez, de a tranzisztor alkalmazásának az elektroncsőéhez képest mutatkozó előnyét, — kis méret, energiamegtakarítás, stb. — csak szerényen említi, noha ezzel a találmány- nyal kezdetét vette az elektronikus készülékek miniatürizálása — egyebek között a rádiókészülékeké is. Ma olyan parányi elektronikus kapcsolási elemeket is gyártanak, amelyekből egy köbcentiméterbe több tízezer elhelyezhető. Ha egy tranzisztor tokját óvatosan eltávolítjuk, egy parányi fémlapot találunk alatta. Ennek közepén van a kristálylemez, amely egy vékony elektródához közvetve két másikhoz pedig rendkívül vékony aranyhuzalokkal kapcsolódik. A lemezke a tranzisztor lelke, működő része. Azt hihetnénk, hogy e lemezke már nem „szedhető szét” további részekre, pedig három, különböző feladatot ellátó része van, de e részek szabad szemmel nem különíthetők el egymástól. Ugyanis egyetlen lemez kristályszerkezetét az adott helyen megváltoztatják. A tranzisztorok — és általában a félvezető eszközök csak nagyon pontos összetételű anyagból készülhetnek. A gyártás mindig a félvezető anyag tisztításával kezdődik, s a tiszta anyag „szennyezésével” folytatódik. Így pontosan olyan szerkezetű és összetételű lesz az anyag, amilyen a tranzisztor működéséhez szükséges. Ma már fel sem sorolhatók azok az eszközök, műszerek, amelyek tranzisztorokkal működnek. Mindany- nyian naponként azonban találkozunk velük rádió- és tévékészülékünkben. Számítógép a műszaki fejlesztésben Korunkban a természettudományos és ipari kutatás hallatlanul műszerigényes, drága és nagy teljesítményű, sok tényező mérésére alkalmas készülékek ontják az adatokat. A kutató ember az adattömegen saját erőből már nem tud úrrá lenni, nem tudja azokat rendszerezni, belőlük helyes következtetéseket levonni. A nagyobb kutatóintézetekben ezért nélkülözhetetlenné vált a számítógép, mégpedig sok esetben annak olcsóbb, rugalmasabb változata, a miniszámítógép. Ipari üzemekben is sok helyen használnak miniszá- mítógép-rendszert folytonos gyártási folyamatok irányítására vegyi gyárakban, kohókban és acélművekben. Működik már a világon olyan atomreaktor, ahol a nukleáris anyag előkészítését és kezelését miniszámítógép irányítja. A reaktorban közel 3000 urániummal töltött, egyenként 80 centiméter magas grafittömb van. A nukleáris anyag mozgatását egy nagy nyersanyagkezelő berendezés végzi. amelynek a fő része a manipulátor és az irányító számítógép. Az ellenőrzési Elterjedőben Papírhegyek helyen mikrofilmtárak A mikrofilmről sok szó esik mostanában. Hazánkban e korszerű információhordozó szélesebb területen való fel- használása most van elterjedőben. Iratokat, nyomtatványokat, rajzokat, általában mindenfajta dokumentumot biztonságosan és nagy helymegtakarítással őrizhetnek meg, ha fototechnikai úton filmanyagra viszik rá azok megfelelően lekicsinyített képét. A későbbiek során azután az így tárolt dokumentumok könnyen hozzáférhetők és felhasználhatók. A mikrofilm talán legnagyobb előnye az óriási térmegtakarítás. Alkalmazásával az eredeti dokumentumokat tartalmazó irattár helyének csupán öt-tíz százalékára van szükség. Hivatalok, vállalatok, tervezőirodák, könyvtárak, irattárak és dokumentációs központok, a tudományok jóformán valamennyi ága érdekelt az új információtárolási technika bevezetésében. A jelenlegi mikrofilmtechnikai eljárásokkal általában húsz-harminc- szorosan kicsinyítik le a dokumentumokat, mert a különféle optikai rendszerek és filmanyagok feloldóképessége e mértékig alkalmazható a legkisebb hibaszázalékkal. A kicsinyítési arány és a hibaszázalék ugyanis tapasztalatok szerint fordított arányban áll egymással. Minél parányibbra kicsinyítenek például egy nyomtatott könyvoldalt, annál nagyobb a valószínűsége, hogy néhány sora olvashatatlanná válik a szabad szemmel láthatatlan filmhibák miatt. Arra is gondolni kell persze a kicsinyítési arány megválasztásakor, hogy a mikrofilm egyes kockáiról — megfelelő visszanagyítás révén — bármikor papírmásolatot kell tudni készíteni. Gyors segítség a tengeren Automatikus jeladó bója bemérés közben. Egy 36 000 kilométer magasba felbocsátott kísérleti műholddal sikerült is kapcsolatba hozni e bóját, amikor az Azori-szigeteknél a tengerbe dobták A szikratávíró és a rádió feltalálása előtt a hajótörötteknek vajmi kevés reményük volt a megmenekülésre, hiszen csak a jószerencséjüktől függött, hogy útjukba kerül-e egy hajó, amely felvette őket. Amióta veszély esetén SOS jelek szétsugár- zására van lehetősége a bajba jutott, netán süllyedő hajónak, reményteljesebb a hajótöröttek sorsa is. Habár míg a mentőhajók, repülőgépek, helikopterek megtalálják a szerencsétlenség pontos helyét, felfedezik a vízben levőket és kimentésükről gondoskodhatnak, sok idő eltelik, amit nem biztos, hogy azok át tudnak vészelni. Éppen ezért a jelzés, a helymeghatározás, a mentés technikáját tovább finomították, tökéletesítették az utóbbi évek során. Nyugatnémet kutatók például olyan — a vízben „keljfeljancsi” módjára viselkedő, gyakorlatilag elsüllyeszthetetlen — tengeri bóját fejlesztettek ki, amely rádióadóval van ellátva s rögtön sugározni kezdi az SOS jeleket és a hajó helyzetét megjelölő adatokat, mihelyt vízre bocsátották, vagy a tengerbe dobták. Energiaforrása persze csak gyenge középhullámú adás sugárzására elegendő, amit a hajók kb. 60 kilométeres körzetben foghatnak. Ám nem elképzelhetetlen, hogy a nem is olyan távoli jövőben olyan műholdakat bocsátanak föl és helyeznek geosta- cioner (mindig ugyanazon az égbolti ponton levő) pályára, a világtengerek fölött, amelyek a lentről érkező rendkívül gyenge rádiójelek felfogására, felerősítésére és ekként való továbbítására is alkalmasak lesznek. így gyorsabban és hatékonyabban lehetne a bajba jutottakat felfedezni és számukra segítséget nyújtani. A műszaki fejlesztésben jól alkalmazható a Bolgár Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézetében készű pontokon elhelyezett potenciálméterektől, fordulatszámlálóktól és egyéb eszközöktől érkező jelek egy sok- csatornás analógdigitális jel- átalakítón keresztül jutnak a számítógépbe, ahol azokat a gép értékeli, és a megfelelő utasításokat kiadja. A 8080 jelzésű miniszámítógép gép alkalmazásával két fő célt kívánnak elérni: maximálisan tökéletesíteni a biztonsági berendezések működési rendszerét, valamint csökkenteni az anyagmozgatás idejét. Mdniszámítógép alkalmazása esetén az anyagmozgatási idő a kézi és segédberendezése irányításhoz képest harmadrészre ‘csökkent. A rniniszámítógépeket a gazdasaga és műszaki élet különböző szintjein állandóan növekvő információs igény, a számítási feladatok ugrásszerű emelkedő mennyisége és bővülő köre hívta életre.
