Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-12 / 60. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁRCIUS 12. IA tudomány világa I Vigyázat: nagyfeszültség! A Vimyfca-Albertirsa kö­zött felépített 750 kilovoltos magasfeszültségű távveze­ték úttörő volt a maga ne­mében. E távvezeték üzemel­tetésének rendkívül kedvező tapasztalatai alapján azt tervezik, hogy újabb hasonló vezeték-rendszerekkel bőví­tik a KGST-országok ener­giaszolgáltató hálózatát. A Szovjetunió egységes energe­tikai rendszerét a KGST- rendszerrel összekötő szu­pervezetékek nemzetközi összefogással készülnek, s rendkívül nagy energiameg­takarítást tesznek lehetővé (minél nagyobb feszültségű az energiatovábbítás, annál kisebbek a szállítási veszte­ségek). A két rendszer összekap­csolásával — a számítások szerint — eddig már mintegy másfél millió kilowatt kapa­citású áramfejlesztő beren­dezés megépítése vált szük­ségtelenné a KGST-orszá­gokban. Az újabb szuperve­zeték, amelynek építési elő­készületei már megkezdőd­tek, a szovjetunióbeli HmeJ- nyickii atomerőműből juttat majd áramot Lengyelország­ba. A vezeték építésében Ma­gyarország is részt vesz a Szovjetunióval, Lengyelor­szággal, Csehszlovákiával és az NDK-val együtt. De már folyik egy harmadik hasonló szupervezeték tervezése is. Ezen keresztül Romániába és Bulgáriába vezetnek majd szovjet áramot. Közben a szakértők vizsgálják a ne­gyedik 750 kilovoltos, napon­ta mintegy 500 000 kilowatt áramot továbbító távvezeték építésének a lehetőségeit, amely a Szovjetuniót Len­gyelországon keresztül az NDK-val kapcsolná össze. A nagyfeszültségű távve­zeték-technikának nélkülöz­hetetlen részei a különféle transzformátorok, energiaát­viteli, energiaelosztó és kap­csoló berendezések. Ezek egyik specialistája az NDK- beli erősáramú ipar. Képün­kön egy ott készült 66 kV-os szabadtéri alállomást látha­tunk, mely a szupervezeté­kek letranszformálás utáni hálózatába épül be. A tranzisztor és korunk A lengyelországi Bydgoszcz-ban működő Unitra-Eltra gyár kisméretű, mégis nagy teljesítményű rádiókészüléke, amely természetesen kiváló minőségű tranzisztorok beépítésével készül A háború utáni évek egyik első, de legjelentősebb mű­száki találmánya a tranzisz­tor volt, amely új irányba terelte az elektronikai ipart. A találmányt bejelentő jegy­zőkönyv szigorúan ragasz­kodott a tényékhez, de a tranzisztor alkalmazásának az elektroncsőéhez képest mutatkozó előnyét, — kis méret, energiamegtakarítás, stb. — csak szerényen em­líti, noha ezzel a találmány- nyal kezdetét vette az elek­tronikus készülékek mini­atürizálása — egyebek kö­zött a rádiókészülékeké is. Ma olyan parányi elektro­nikus kapcsolási elemeket is gyártanak, amelyekből egy köbcentiméterbe több tíz­ezer elhelyezhető. Ha egy tranzisztor tokját óvatosan eltávolítjuk, egy parányi fémlapot találunk alatta. Ennek közepén van a kristálylemez, amely egy vékony elektródához közvet­ve két másikhoz pedig rendkívül vékony aranyhu­zalokkal kapcsolódik. A le­mezke a tranzisztor lelke, működő része. Azt hihet­nénk, hogy e lemezke már nem „szedhető szét” továb­bi részekre, pedig három, különböző feladatot ellátó része van, de e részek sza­bad szemmel nem különíthe­tők el egymástól. Ugyanis egyetlen lemez kristályszer­kezetét az adott helyen meg­változtatják. A tranzisztorok — és álta­lában a félvezető eszközök csak nagyon pontos összeté­telű anyagból készülhetnek. A gyártás mindig a félveze­tő anyag tisztításával kez­dődik, s a tiszta anyag „szennyezésével” folytatódik. Így pontosan olyan szerke­zetű és összetételű lesz az anyag, amilyen a tranzisztor működéséhez szükséges. Ma már fel sem sorolha­tók azok az eszközök, mű­szerek, amelyek tranziszto­rokkal működnek. Mindany- nyian naponként azonban találkozunk velük rádió- és tévékészülékünkben. Számítógép a műszaki fejlesztésben Korunkban a természettu­dományos és ipari kutatás hallatlanul műszerigényes, drága és nagy teljesítményű, sok tényező mérésére alkal­mas készülékek ontják az adatokat. A kutató ember az adattömegen saját erőből már nem tud úrrá lenni, nem tudja azokat rendsze­rezni, belőlük helyes követ­keztetéseket levonni. A na­gyobb kutatóintézetekben ezért nélkülözhetetlenné vált a számítógép, mégpedig sok esetben annak olcsóbb, ru­galmasabb változata, a mini­számítógép. Ipari üzemekben is sok helyen használnak miniszá- mítógép-rendszert folytonos gyártási folyamatok irányí­tására vegyi gyárakban, ko­hókban és acélművekben. Működik már a világon olyan atomreaktor, ahol a nukleáris anyag előkészíté­sét és kezelését miniszámí­tógép irányítja. A reaktor­ban közel 3000 urániummal töltött, egyenként 80 centi­méter magas grafittömb van. A nukleáris anyag mozgatását egy nagy nyers­anyagkezelő berendezés vég­zi. amelynek a fő része a manipulátor és az irányító számítógép. Az ellenőrzési Elterjedőben Papírhegyek helyen mikrofilmtárak A mikrofilmről sok szó esik mostanában. Ha­zánkban e korszerű in­formációhordozó széle­sebb területen való fel- használása most van el­terjedőben. Iratokat, nyomtatványokat, rajzo­kat, általában minden­fajta dokumentumot biz­tonságosan és nagy hely­megtakarítással őrizhet­nek meg, ha fototechni­kai úton filmanyagra vi­szik rá azok megfelelően lekicsinyített képét. A későbbiek során az­után az így tárolt doku­mentumok könnyen hoz­záférhetők és felhasznál­hatók. A mikrofilm talán legnagyobb előnye az óriási térmegtakarítás. Alkalmazásával az ere­deti dokumentumokat tartalmazó irattár helyé­nek csupán öt-tíz száza­lékára van szükség. Hivatalok, vállalatok, tervezőirodák, könyvtá­rak, irattárak és doku­mentációs központok, a tudományok jóformán valamennyi ága érdekelt az új információtárolási technika bevezetésében. A jelenlegi mikrofilm­technikai eljárásokkal általában húsz-harminc- szorosan kicsinyítik le a dokumentumokat, mert a különféle optikai rend­szerek és filmanyagok feloldóképessége e mértékig alkalmazható a legkisebb hibaszázalék­kal. A kicsinyítési arány és a hibaszázalék ugyan­is tapasztalatok szerint fordított arányban áll egymással. Minél parányibbra ki­csinyítenek például egy nyomtatott könyvoldalt, annál nagyobb a valószí­nűsége, hogy néhány sora olvashatatlanná válik a szabad szemmel látha­tatlan filmhibák miatt. Arra is gondolni kell persze a kicsinyítési arány megválasztásakor, hogy a mikrofilm egyes kockáiról — megfelelő visszanagyítás révén — bármikor papírmásolatot kell tudni készíteni. Gyors segítség a tengeren Automatikus jeladó bója bemérés közben. Egy 36 000 kilo­méter magasba felbocsátott kísérleti műholddal sikerült is kapcsolatba hozni e bóját, amikor az Azori-szigeteknél a tengerbe dobták A szikratávíró és a rádió feltalálása előtt a hajótöröt­teknek vajmi kevés remé­nyük volt a megmenekülés­re, hiszen csak a jószerencsé­jüktől függött, hogy útjukba kerül-e egy hajó, amely fel­vette őket. Amióta veszély esetén SOS jelek szétsugár- zására van lehetősége a baj­ba jutott, netán süllyedő ha­jónak, reményteljesebb a hajótöröttek sorsa is. Habár míg a mentőhajók, repülő­gépek, helikopterek megta­lálják a szerencsétlenség pontos helyét, felfedezik a vízben levőket és kimenté­sükről gondoskodhatnak, sok idő eltelik, amit nem biztos, hogy azok át tudnak vészel­ni. Éppen ezért a jelzés, a helymeghatározás, a mentés technikáját tovább finomí­tották, tökéletesítették az utóbbi évek során. Nyugat­német kutatók például olyan — a vízben „keljfeljancsi” módjára viselkedő, gyakorla­tilag elsüllyeszthetetlen — tengeri bóját fejlesztettek ki, amely rádióadóval van ellát­va s rögtön sugározni kezdi az SOS jeleket és a hajó hely­zetét megjelölő adatokat, mi­helyt vízre bocsátották, vagy a tengerbe dobták. Energiaforrása persze csak gyenge középhullámú adás sugárzására elegendő, amit a hajók kb. 60 kilométeres körzetben foghatnak. Ám nem elképzelhetetlen, hogy a nem is olyan távoli jövőben olyan műholdakat bocsáta­nak föl és helyeznek geosta- cioner (mindig ugyanazon az égbolti ponton levő) pályára, a világtengerek fölött, ame­lyek a lentről érkező rendkí­vül gyenge rádiójelek felfo­gására, felerősítésére és ek­ként való továbbítására is alkalmasak lesznek. így gyorsabban és hatékonyab­ban lehetne a bajba jutotta­kat felfedezni és számukra segítséget nyújtani. A műszaki fejlesztésben jól alkalmazható a Bolgár Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézetében készű pontokon elhelyezett poten­ciálméterektől, fordulat­számlálóktól és egyéb eszkö­zöktől érkező jelek egy sok- csatornás analógdigitális jel- átalakítón keresztül jutnak a számítógépbe, ahol azokat a gép értékeli, és a megfe­lelő utasításokat kiadja. A 8080 jelzésű miniszámítógép gép alkalmazásával két fő célt kívánnak elérni: maxi­málisan tökéletesíteni a biz­tonsági berendezések műkö­dési rendszerét, valamint csökkenteni az anyagmozga­tás idejét. Mdniszámítógép alkalmazása esetén az anyagmozgatási idő a kézi és segédberendezése irányításhoz képest harmad­részre ‘csökkent. A rniniszámítógépeket a gaz­dasaga és műszaki élet kü­lönböző szintjein állandóan növekvő információs igény, a számítási feladatok ugrás­szerű emelkedő mennyisége és bővülő köre hívta életre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom