Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-11 / 59. szám

1981. MÁRCIUS 11 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Havonta mintegy 1500 tonna áru fordul meg a Compakt Kereskedelmi Csomagoló Válla­lat tiszaroffi telepén. A rakodást motoros targoncák végzik Fiatal műszaki értelmiségi véleménye Mi kell a kiegyensúlyozott élethez? Nem minden a szakma Beszélgetés közben a ko­moly arcon csak néha villan fel mosoly, a vékony ujjú kezek összekulcsolódnak. A szavak gördülékenyen köve­tik egymást amíg a kémiá­ról, a munkáról van szó. A fiatal vegyészmérnök, Gra- bicza Erzsébet, a TVM mo­sószerkutatási osztályán vé­gez kutatómunkát, és tavaly óta a MTESZ Szolnok me­gyei Szervezetének vb-tagja. Amikor először megkér­deztek, elfogadnám-e a meg­bízást, nem nagyon töpreng­tem, miért pont én? Elfo­gadtam, bár nem tudtam még pontosan, mit is várnak tőlem. — Az első időben megfi­gyelőként veszek részt a "vb munkájában, viszonylag ke­vés önálló feladattal. A Ma­gyar Kémikusok Egyesüle­tének eddig is tagja voltam, most ennek és a Faipari Tu­dományos Egyesületnek a munkáját kell figyelemmel kísérnem, az üzemi szakcso­portokkal kell tartanom a kapcsolatot. A Szolnok me­gyei műszaki hetek előkészí­tésébe biztosan bevonnak majd, elsősorban a fő té­mák, az energiatakarékosság, hulladékmentes technológi­ák TVM-en belüli tenniva­lóival kapcsolatban. — Más szemmel nézi-e az üzemet megválasztása óta? — A vb-tagnak tudnia kell, milyen új technológiák in­dulnak, hol kelne el segít­ség. Csak így tehet konk­rét lépéseket a MTESZ-eso- portok közötti együttműkö­désért. Sokat segíthetne egy- egy komplex csoport, ahol a problémák megoldásán együtt dolgozhatna gépész, vegyész, biológus. — Tudna példát mondani a saját területéről? — Amikor a tripolifoszfát üzem megkezdte munkáját, az egyik vezetékben maradt szilárd foszfor halálos bal­esetet okozott. Senki nem gondolt arra, hogy ez az anyag ennyire veszélyes, bár közismert, hogy mérgező. Na­gyon fontos olyan védekezési eljárás kidolgozása, amely a balesetveszélyt a mini­mumra szorítja. Ehhez kap­csolódva két munkatársam­mal megvizsgáltuk a KÖJÁL által ajánlott X és Z jelű szűrőálarc-betéteket. Az eredmény azt mutatja, hogy ezek a foszfén elleni véde­lemre készült betétek a fosz­forgőzök ellen csak rövid időre nyújtanak védettséget. Az új betéteket mi vegyé­szek nem tudjuk kidolgozni, ehhez már orvosok, biológu­sok segítsége kellene. — ön a mosószerekkel foglalkozó osztályon dolgo­zik. Hogy került kapcsolat­ba a tripolifoszfát üzem szű­rőálarcaival? — Ez még az osztály át­alakulása előtt volt. Tavaly vált ki a fejlesztési osztály­ból a mosószeres témával foglalkozók csoportja. Azóta külön laborokban dolgo­zunk. Van ennek jó és rossz oldala is. A kollektívát ki­csit megviselte, eddig lap­pangó ellentétek kerültek felszínre. Szakmai szempont­ból viszont jó, hogy élesen körvonalazott kutatási terü­letet kaptunk. Most már nem nagyon van időm más terü­leten való kalandozásra, le­köt régi „szerelmem”, a szerveskémia. — És mikor kezdődött ez a „szerelem”? — Még hetedikes korom­ban. Bár nagyon szerettem rajzolni, festeni, eszembe se jutott, hogy más is lehetnék. Különösen a szerveskémia vonz, ez izgalmas, mindig újat hozó terület. Itt nincs naprakész tudás. Eljárok az MKE analitikai csoportjának előadásaira, olvasom a szak- irodalmat. Kell, hogy állan­dóan tájékozódjam, mert a nyugati mosóporgyárak sorra jönnek az új anyagokkal, új típusú mosószerekkel, amik­re itthon is lenne igény. Most kezdtük el egy — a közkedvelt Persil mosópor­hoz hasonló minőségű — univerzális mosószer recep- túrájának kidolgozását. ' — A TVM szakembergár­dája fiatal, sok a pályakez­dő mérnök. Milyennek látja a friss diplomások helyzetét a gyárban? — „Körbejárással” kezde­nek, minden részlegnél eltöl­tenek valamennyi időt. Meg­ismerkedhetnek a munkahe­lyek vezetőivel, a szervezeti felépítéssel, a munkafolya­matok vázlatával. Feladatot nem kapnak, nézelődnek. Ne­kem ezzel fél év ment el, aztán egy másik fél év a jövendő szakterület irodal­mának tanulmányozásával telt. Szerencsés voltam, hogy a fejlesztési osztály akkor kapott egy gázkromatográ- fot, ezzel kezdtem a mun­kát. Felületaktív anyagokat mértem. Mivel a diploma- munkám is ilyen témájú volt, nem éreztem nehéznek a váltást. Nagyon jó kis mű­szer ez, rendkívül kicsi anyagmennyiségeket lehet vele megmérni, bármilyen összetett anyag komponense is legyen. A fiatalok beillesz­kedését az FMKT — fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa — is segíti. Havonta egyszer jövünk össze, ami­kor vállalaton belüli prob­lémákról hallunk előadást. Más szemmel nézzük ezután az ott dolgozókat, és így ösz- szefoglalva sehol nem hall­hatjuk ezeket a gondokat. Sokszor még két órával az előadás után is vitatkozunk. Kell, hogy ismerkedjünk egy­mással. Kezdettől szokatlan volt nekem, milyen éles az elkülönülés felsőfokú és kö­zépfokú szakemberek között. Közvetlen munkatársaimnál nem érzem, de a más terü­leteken dolgozóktól sokszor hallom. Pedig nem nélkülöz­hetik egymást, a munkájuk szorosan kapcsolódik. A munka utáni kapcsolatokról meg ne is beszéljünk! — Ez úgy hangzik, mint­ha csalódott volna a vállalat fiataljaiban. — Az biztos, hogy ebben mást vártam. Bár szolnoki vagyok, szüleim is itt él­nek, mégis nehezen találok vissza a régi városhoz. Má­sok a fiatalok, mint Szege­den. Ügy érzem, egysíkúak a kapcsolataik, csak a munka­helyre szorítkoznak. Vala­hogy elszigetelődnek egy­mástól, bezárkóznak a szűk családi körbe. Grabicza Erzsébet egy, a megyében élő műszaki pá­lyán mozgó fiatalok közül. A többlet, amiért mégis őt kerestük meg, a szakmasze­retetén túl a közösség iránti nyitottság, amely a pálya­kezdés és beilleszkedés idő­szaka után kiegyensúlyozott élet kialakításához segíti. Fejszéd Edit Több mint 10 milliárd a hulladékok hasznosítására Hazánkban az ipar anyagfelhasználásának csupán 2—3 százalékát teszik ki az újrahasznosított mellékter­mékek és hulladékok. Az évek óta rendszeresen haszno­sított hulladékfajtákból, — többek között vas- és acél-, a színesfém-, a papír-, a textilhulladékokból — tavaly 6,3 milliárd forint értékűt gyűjtöttünk be. A tartalékok mozgósítása, a hazai természeti erőforrá­sok gazdaságos felhasználá­sa egyaránt indokolja a másodlagos nyersanyagok na­gyobb arányú hasznosítását, a környezetvédelemhez iga­zodó feldolgozását. A VI. ötéves tervidőszak fontos feladatai között sze­repel a másodlagos nyers­anyagok begyűjtésének, ipari előkészítésének és feldolgo­zásának fejlesztése, melynek programjáról Vallus Pál, az Országos Anyag- és Árhivá- tal elnökhelyettese kedden’ a Parlamentben tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta, hogy a terv­célok szerint a begyűjtésre kerülő hulladékok és mellék­termékek értéke öt év múl­va 5,4 milliárd forinttal ha­ladja meg a jelenlegit, 11,6 milliárd forint lesz. Ez a mennyiség 86 százalékos nö­vekedését jelenti, mellyel csaknem megduplázódik az ipar anyagfelhasználásban a másodnyersanyagok rész­aránya. — A program végrehajtá­sa 10,2 milliárd forint össze­gű beruházást és forgóesz­köz-fejlesztést igényel. Ezzel jelentősen csökkennek elma­radásaink — hangsúlyozta. — A VI. ötéves terv hul­ladék és melléktermék hasz­nosítási programjában sze­replő beruházások vállalati hatáskörben valósulnak meg. A hitelpolitikai irányelvek­ben a hulladékhasznosítás a preferált célok között szere­pel, így a beruházó vállala­toknak lehetőségük van ar­ra, hogy az előírt követel­ményeknek megfelelve, saját erőforrásaikat állami köl­csönnel, hitellel egészítsék ki. A program legfontosabb célkitűzései között szerepel a vas- és acélhulladékok be­gyűjtésének és kohászati előkészítésének fejlesztése, szorosan kapcsolódva a hazai acélgyártás követelményei­hez. A begyűjtött vashulla­dékok mennyiségi növelése mellett előtérbe kerül a fo­kozott válogatás, a darabo­lás és térfogatsúly - növelés. Az alumíniumhuilladékok be­gyűjtésének fejlesztésére — melynek eredményeként a jelenlegi 25 ezer tonnáról 34 ezerre nő a feldolgozásra al­kalmas mennyiség — MÉH Tröszt és a Metalloglobus Vállalat közösen vállalkozik. A program a réz- és alumí­niumkábel, vezeték, hulladé­kok alacsony hatékonyságú exportjának megszüntetését is előírja, korszerű bontási technológia megvalósításával ugyanis a nagyértékű féme­ken kívül a mű- és szigete^ lőanyagok is újra hasznosít­hatók. A tervek vaióraváltásához nélkülözhetetlen a lakosság egészének, a társadalom minden tagjának aktív rész­vétele, támogatása. A kór- bavesző hulladékok jelenfős része ugyanis a lakosságnál termelődik. A begyűjtés nö­velésére a MÉH felvevőhá­lózatának bővítésével javít­ja az alapfeltételeket. A program szerint erre 2,4 milliárd forintot költenek öt év alatt egyebek között száz új felvevőhelyet és há­rom központi telepet létesí­tenek. Módosítják a begyűj­tők érdekeltségi " rendszerét is, korszerű eszközökké!; például konténerek, mozgó átvevőhelyek alkalmazásával igyekeznek vonzóvá tenni ezt a tevékenységet. — A program sikeres vég­rehajtásához, a pazarlás megszüntetéséhez, a hulla­dékhasznosítás helyes meg­ítéléséhez erőteljes társadal­mi szemléletváltozásra is szükség van — hangsúlyozta végezetül Vallus Pál. Min­denekelőtt azért, mert ered­ményeit nemcsak a megta­karított tonnákban, millió forintokban, hanem minden­napi életünk, környezetünk és körülményeink javulásá­ban is mérhetjük. Huszonkilenc szakma kiváló tanulóinak versenye Kovács József kitüntetése Kedves ünnepség színhe­lye volt tegnap délután az MSZMP Kisújszállási városi Bizottságának székháza. Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára az Elnöki Tanács megbízásából átadta .a Munka Érdemrend ezüst fokozatát a 75. születésnapját ezen a napon ünneplő Ko­vács József veteránnak, aki 1928 óta vesz részt a mun­kásmozgalomban és 1931 óta tagja a pártnak. Barna Károly, a városi bi­zottság első titkára, pártbi­zottság-, és Szilágyi Lajos, a III-as számú lakóterületi pártszervezet titkára az alap­szervezetük tagjai nevében köszöntötte az idős kommu­nistát. Ma megkezdődnek az ipa­ri, építőipari szakmunkásta­nulók tanulmányi versenyé­nek országos döntői. A hosz- szú évek óta hagyományosan megrendezett vetélkedők célja elsősorban az, hogy a fiatal szakmunkástanulók minél alaposabban megis­merjék, s megszeressék vá­lasztott mesterségüket, és szakmáját jól értő, munkájá­ban örömeit találó szakmun­kás váljék belőlük. A Művelődési Minisztéri­um által 29 szakmában meg­hirdetett tanulmányi verseny első, iskolán belüli fordulója még a ihúlt év decemberé­ben lezajlott, ekkor több tízezer végzős szakmunkás- tanuló mérte össze szellemi erejét, mesterségbeli tudását. A legjobbak részt vehettek a megyei szántű, második fordulóban. A megyei verse­nyen legeredményesebben szereplő diókök jutottak be az országos döntőbe. Az ország csaknem 30 szakmunkásképző iskolájá­ban megrendezett döntők el­ső napján elméleti felké­szültségükről, a második na­pon holnap, mesterségbeli tudásáról ad számot szak­mánként 25—30 tanuló. A záró, pénteki, versenynapon a legsikeresebben szerep­lők letehetik a kizárólag a részükre előrehozott szak­munkásvizsgát. A szakma ki­váló tanúlója a verseny el­ső három helyezettje jelen­tős jutalomban részesül. Az elmúlt tíz esztendőben mezőgazdaságunknak kilenc búzafajtát adott a Magyar Tudo­mányos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete. A búzanemesítés egyik fő területe Martonvásár, ahol évente ezer nemesítési kombinációval dolgoznak a szakemberek. Eze­ket a kombinációkat különféle mesterségesen előállított éghajlati viszonyok mellett vizs­gálják. A képen: laboratóriumi vizsgálat

Next

/
Oldalképek
Tartalom