Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-08 / 57. szám

1981. MÁRCIUS 8. 6 Nemzetközi körkép Madrid, puccskísérlet után Nyomok a hadseregben Az elvetélt spanyol katonai puccs utóhatásai a politikai eseményeket jóformán hát­térbe szorították. Annál is inkább, mert kiderült, hogy sokkal szerteágazóbb és na- gyobbszabású katonai össze- esküvésiről volt szó, mint azt a csendőrkülönítmények fel­lépésének kritikus óráiban sejteni lehetett. Az á tény, hogy letartóztatták Armada tábornokot, a spanyol kato­nai arisztokrácia egyik veze­tő tagját, a puccskísérlet mély gyökereit tárta fel. Hi­szen Armada még Franco idejében a jelenlegi uralko­dó, János Károly nevelője, utóbb tanácsadója volt és ez év januárjában nevezték ki a spanyol hadsereg helyettes vezérkari főnökévé. így a képviselőház „felsza­badítása” után is tartó' drá­mai események sodrában szinte észrevétlenül szavazta meg a parlament Leopoldo Calvo Sotelo kormányának a bizalmat. A spanyol válság ezzel azonban távolról sem ért véget. Az új kabinetből hiányzik Gutierrez Mellado tábornok, aki esztendőkön keresztül a katonai kérdése­kért felelős miniszterelnök- helyettes posztját töltötte be a hadsereg alkotmányhű fő­tiszti csoportjának vezető képviselőjeként. Kimaradása jelezte, hogy a puccs után az ország vezetése még mindig úgy Véli: igen erős a hadse­regben az elégedetlenség és Gutierrez Mellado tábornok hivatalban hagyása ingerelné ezeket a tiszti köröket Hasonló óvatosságról val­lott a válság óráiban sors­döntő és igen pozitív szere­pet játszó uralkodó, János Károly beszéde, amelyet a zaragozai katonai akadémián tartott. Ismételten intette a hadsereget az alkotmány be­tartására, de hangoztatta azt is, hogy helytelen lenne az eseményekért minden fele­lősséget a hadseregre hárí­tani. Tiltakozás országszerte Mindez azt mutatja, hogy rendkívül kényes és óvatos .poüitjikai időszakra számít­hatunk Spanyolországban. Nagy kérdés, hogy mennyire mélyen lehet feltárni a ka­tonai összeesküvés teljes hát­terét. Calvo Sotelo új kormá­nya az első minisztertanács után kiadott nyilatkozatban kötelezettséget vállalt a vizs­gálat következetes lefolyta­tására. Ezzel csaknem egy- időben milliókat megmozga­tó tömegtüntetések zajlottak az egész országban az alkot­mány védelmében. Ezeken mindén parlamenti párt hívei részt vettek, bele­értve a kormány jobboldali ellenzékét is. A tüntetések végén a pártok közös nyilat­kozatban ugyancsak a puccs­kísérlet végrehajtóinak — sőt felbujtóinak és fedezői­nek — a teljes felderítését és megbüntetését követelték. Kérdéses persze, hogy ez a továbbra ás feszült légkör­ben mennyire lesz lehetséges. Megvalósításának első felté­tele minden bizonnyal az lenne, hogy a Baszkföld sze­paratista fegyveres terror- osztagait rákényszerítsék ak­cióik beszüntetésére, miután ezek. állandó ürügyet adnak a katonák ellenakcióihoz. Spanyolországban jelenleg nincs napirenden az egypárti kisebbségi kormány átalakí­tása és felváltása egy széle­sebb körű kabinettel. A leg­nagyobb ellenzéki párt, a szocialisták felajánlották a puccs után, hogy hozzanak lista koalíciót. Kétségkívül óriási előnye lenne, ha a je1- lenlegi kisebbségi, egypárti kabinet helyett egy széles népi támogatást élvező kor­mány irányítaná az országot. Hatalmi állóvíz Nyilvánvaló azonban: a politikusokat óvatosságra in­ti az, hogy miként reagálna a koalíció -megalakítására a még mindig nyugtalan had­sereg. így — a drámai kato­nai puccsot követő napok eseményei is erre utalnak — a közeljövőben a Calvo Sote­lo által vezetett, a korábbi­nál jobboldalibb polgári kor­mány kezében marad az irá­nyítás. (— i — e.) letre ketparti, UCD-szocia­Milliók vonultak fel országszerte az alkotmány védelmében NORVÉGIA Orvosnő a kormányrúdnál Margaret Thatcher brit és Vigdis Finnbogadottir izlandi miniszterelnök után február eleje óta Európában harmadik­ként került nő a kormányfői székbe: Gro Harlem Brundt- land szociáldemokrata orvosnő vette át a norvég kormány irá­nyítását. A Norvég Munkáspárt tö­megei számára már jóideje nem volt kétséges, hogy az egészségi okokból visszalépő 53 éves Odvar Nordli posztját Gro Hariem Brundtlandnak kell átvennie. A hónapokkal korábban a párttagság köré­ben végzett közvéleményku­tatás jelezte népszerűségét; 54 százalékot kapott, miköz­ben az őt második helyen követő Hansen munkaügyi miniszter mindössze nyolc százalékot. A párt felső vezetésében nem volt ilyen egyértelmű a választás. Többen a norvég szociáldemokrata hagyomá­nyokkal összeegyeztethetet­lennek tartották, hogy ilyen fiatal — mindössze 42 éves — asszony kerüljön a kor­mány és áprilisban előrelát­hatólag a párt élére. Odvar Nordli és Thor Halversen, a párt jelenlegi vezetője sze­mére veti továbbá, hogy „nincs elég szakszervezeti gyakorlata”. A fiatal orvosnő korábban az Oslói Egészségügyi Hiva­talban dolgozott. 1975-ben kerületi pártszervezete aján­lása alapján választották meg a pártelnök helyettesének. Népszerűsége már. akkor ki­terjedt az egész országra. „A mi nyelvünkön beszél — mondták az emberek —, és igyekszik kérdéseinkre vála­szolni”. A pártban egyesek a sze­mére vetik, hogy politikai pályafutásában hétéves hé­zag van. Erre így válaszol: „Ezt azért mondják. mert asszony vagyok. Négy gyer­mekem közül hármat 1965 és 1972 között hoztam a vi­lágra. És közben befejez­tem tanulmányaimat”. Az 1977-es parlamenti vá­lasztás óta erősen visszaesett a Munkáspárt. A közvéle­ménykutatás szerint a koráb­bi 42 százalék helyett ma a választóknak csak 30 száza­léka szavazna rá. A legna­gyobb ellenzéki párt, a nagytőkét képviselő konzer­vatív Höjre-párt ugyanakkor 24 százalékról 30 százalékra rukkolt. A 155 tagú S'tor- tingban a szociáldemokra­táknak csupán egyetlen sza­vazattöbbségük van. Megfi­gyelők szerint, ha most tar­tanának választást, a polgári pártok többségbe kerülnének. Brundtland asszony olyan ország kormányát vette át, amely az Északi-tenger ola­ja révén néhány éven belül Európa leggazdagabb orszá­ga lehet. Ütja mégsem prob­lémamentes. A munkáspárt­ban ellentétek vannak a NA- TO-hoz való viszony és ál­talában a katonapolitika kér­désében. Sokallják a katonai célokra előirányzott idei két­milliárd dollárt. Nemkülön­ben kifogásolják, hogy a par­lament jóváhagyta a kato­nai kiadások évi háromszá­zalékos növelését. Széles kö­rű vita_ tárgya az amerikai hadianyag norvégjai raktáro­zása. Attól tartanak, hogy egy váratlan konfliktus auto­matikusan háborúba sodor­hatja a fjordok országát. Gro Harlem Brundtland kormányzásától azt várják, hogy kompromisszumokkal áthidalja az ellentéteket, s hogy a NATO-hűségen túl fenntartja a kelet—nyugati jó kapcsolatok folytatását célzó eddigi külpolitikát. Pártja pedig abban bízik, hogy a miniszterelnök-asz- szony intelligenciája, tár­gyalóképessége mozgósító és egyesítő erővel hat. s az őszi választásokon győzelemre ve­zeti a munkáspártot. Gáti István KÍNA GAZDASÁGA Erdemes-e aranyat musni? A pekingi perek, a halálos ítéletek mellett elkerülte a figyelmet egy kis hír. „Menjetek a folyókhoz, mossatok aranyat!” — így mozgósított nemrég a kínai kormány a legújabb tömegakcióra. Nyilván nincs szó új „népi kohó” mozgalomról, de új „nagy ugrásról” sem. Inkább az el­lenkezőjéről. Éppen e hír emlékeztet erre, különösen, ha mellé tesszük azt a kínai gazdasá­gi jelentést, amely a 15 szá­zalékos inflációról és a 20 milliárd juanos költségveté­si hiányról szól. A háttér kedvéért vessünk egy pillantást a kínai gazda­ság lehetőségeire. Az ener­gia az alapja Kínában is münden nek. Villamosener- g'ia-termelésük 1949-ben 4,3 milliárd kilowattóra volt. 1959-ben 41,5 milliárd, 1965- ben 64 milliard, 1978-ban 256 Imdlliiárd. (összehasonlításul: a Szovjetunió villamosener- gia-termelése az utóbbi év­ben egy billió 201 milliárd kilowattóra.) Bár szép a fej­lődés. a csaknem milliárdos Kínában ennyi viillamosener- gia bizony kevés. A tervek? Említésre méTtó az épülő Jangce erőmű első lépcsője, amely 1985-re 2,7 milliárd kilowattórát ad majd. Ez azonban csak he­lyi megoldás lesz, hiszen Kí­nában egyelőre nincs orszá­gos elektromos-hálózat. És az atomenergia? A napok­ban érkezett róla a hír. Csengtunban üzembe helyez­ték Kína első hazai gyárt­mányú atomreaktorát. Ter­vezett teljesítménye 125 ezer kilowatt. Igaz. volt szó na- gyobbróli, két egyenként 900 000 kilo wattos francia gyártmányú atomerőmű megvásárlásáról, de két éve Kína ettől visszalépett. • Nos, talán itt van valahol az aranymosás kulcsa. Jött ugyanis a napokban egy ha­sonló, de ennél jóval jelen­tősebb hír. Japánból várat­lanul haza rendeltek ezernél több kínai fiatalt, akik ott a modem acélművek kiszol­gálásához kaptak képzést. Hamarosan kiderült, hogy Kína végleg visszalép a 6,5 milliárd dolláros paosani acélmű felépítésétől. A japán kormány tiltako-. zásában közölte, hogy. a berendezések egy részét már leszállították, a többit most gyártják. Veszteségük csilla­gászati és a tetejében fizet­ségül szánt kínai olajszállí­tás akadozik. Kína mindösz- sze ennyit válaszolt: „Mos­tanában nemcsak Kína ál­lítja le a nem kifizetődő be­ruházásokat.” Az ilyen furcsa lépés nor­mális körülmények között is feltűnő. Ám a háttérből több rajzolódik ki. Az acélmű és a hideghengermű beruházá­sa leállításának nemcsak pénzügyi oka van: hiányzik a szükséges energia. A Zsen- min Zsipaö jelentette ami­nap, hogy a nagyipar az energiahiány miatt csupán 70 százalékos kapacitással dol­gozik. Következésképpen — szintén kínai adat — az ipar évente 70 milliárd jü- annyi termékkel adós marad, a tavalyelőtti bruttó ipari termák 15 százalékával. Kiegészíti ezt a képet a szovjet APN .jelentése, amely szerint Sanghaj. városa és nyolc -tartomány katasztro­fális. — olykor 40 százalé­kos! — energiahiánnyal küzd. Itt él a lakosság 36 százaléka. A kínai fal vak­ban. 170 millió csalód csak az év kilenc hónapjában jut meleg ételhez, mert nincs mivel fűtenie. Ugyanakkor — mutat rá az APN —, az energiát el­képesztően pazarolják. ' Egy tonna nyersvas kiolvasztá­sára kétszer annyi kokszot használnak fel, egy kilowatt­óra energia előállítására pe­dig 41 százalékkal több sze­net, mint Japánban. A pa­zarlást egy ideig leplezhették a szén- és az olajtartalékok mesés gazdagságáról szóló hírek, de az utóbbi időben kiderült, hogy kitermelési nehézségeik vannak. Nemrég az Államtanács elrendelte, hogy sok erőmű­vet állítsanak át olajról szén- tüzelésűre, Jü Csiu-li, az Ál­lamtanács elnökhelyettese energiatakarékosságra hívott fel. Csakhogy közben, s ezt szintén a Zsenmin Zsipao- ból tudjuk, egy földgáztele­pen egyetlen hét alatt négy millió köbméter földgázt eresztettek a levegőbe, bü-. rokratikus huzavona miatt. Kínának sürgős moderni­zálásra lenne szüksége. A per zöld utat adott a né­gyek bandája • által sokáig szabotált iparosításhoz. Li Csiang külkereskedelmi mi­niszter a következő négy év fokozott exportjával elin­dulhatnak az úton, amelyen az ezredfordulóra modern ipari hatalommá válhatnak. Ilyen nagy lépéshez, persze, nemcsak politikai energia kell. Az elektromos-energia viszont aranyait ér. Most már csak az a kérdés, hogy mit ér az aranymosás? F. A. KAMBODZSA fingkor kincsei-sóért Nyolc évszázaddal ezelőtt Kambodzsa trópusi erdejé­ben mesébe illő látvány tá­rult, az utazó elé: az ókori templomváros, Angkor.- De nemcsak a korabeli vándor ámult el a pazar épületek láttán. Korunk kutatói is csodának tartják — egyedül­állónak nemcsak a khmer kultúrkörben, hanem * az egész világon. Fél évtizeddel ezelőtt azon­ban úgy tűnt, hogy romhal­mazzá válik a világ „nyolca­dik csodája”. Pol Pót legé­nyei ugyanis nemcsak az embereket gyilkolták halom­ra, hanem az ember alkotta civilizációt, a kultúrát is kár­tékonynak vélték. Uralmuk négy éve alatt négy évszáza­dot öregedett az Angkor. Feltört a talajvíz, behatolt az épületek repedéseibe, alá­mosta a templomokat. A rozsda terrakotta színűre festette a halott várost. A nyugati galéria páratlan freskói ma is áznak. A város bejáratát, a Győzelem kapu­ját őrző sokfejű sárkány fej nélkül ágaskodik. A valami­kor húsz méter magas, dí­szes kapu megsüllyedt Az Elefántok teraszának kő­oroszlánjai darabokban he­vernek. A híres khmer mo­solyt szimbolizáló három mé­teres kőarcok ki sem látsza­nak a mindent benövő liánok közül. A 36 éves Tan Sun Hen, a Phnom Penh-i múzeum igaz­gatóhelyettese most útrakelt, hogy megmentse, föltámassza az Angkort. Legalábbis meg­kísérli, mert olyanná vará­zsolni. mint korábban volt, aligha tudja majd. Már csak azért sem, mivel Pol Pót em­berei Thaiföldre hurcolták a templomok kincseinek java részét. Ami mozdítható volt 'Az új forradalmi kormány támogatásával ismét fellépnek a művészeti együttesek. A képen; Psi táncot mutat be a tánc­együttes — bronztárgyak, kisebb szobrok, kerámiák — teher­autókon útra kelt, s a thai­földi határon gazdát cserélt — sóért. Tan Sun Hen és társai azonban megpróbálják a le­hetetlent. A helyreállításhoz szükség volna technikai se­gédeszközökre, de ilyesmik nincsenek. Ezért puszta kéz­zel láttak munkához. Pich Keo szerint, akit tavaly ne­veztek ki az Angkor fő véd­nökévé, 1975-ben még 900 ember dolgozott a templom­város műemlékvédelmén, ma mindössze öt szakember él közülük. Ok viszont hisznek benne, hogy Angkor újra a világ egyik csodájává tehető. ' (seres) összeállította: Hájos László

Next

/
Oldalképek
Tartalom