Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-08 / 57. szám

$1 xxxii. évi. 51. szám, 1981; március 8., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nőnapi köszöntő A nőnapon minden virág kevés. Aminthogy a beszé­dek, a köszöntők annyi szép jelzője is mintha kevés len­ne, mert ehhez az ünnephez oly sok érzelem, olyan mély gondolati tartalom kötődik, hogy ahhoz képest szegényes a nyelv kifejező ereje. Édesanyánknak köszönhet­jük a szeretetélmény állan­dóságát, azt a biztonságér­zetet, amit először az ő kar­jaiban éreztünk, s ami nél­kül, tudjuk, elvész az ember a világban. A férfiak életé­nek valahány fontos állomá­sa a másik nemhez kapcso­lódik. A házasságunk, a gye­rekünk születése és nevelke­dése. A családi életben az a bizonyos összetartozás-tudat, amely ha létezik, átsegít bennünket a keserves próba­tételeken, az édesanyáknak, a feleségeknek köszönhető. De nem mondhatjuk, hogy mindenkiben egyformán él a hála. Épo ezért szükséges emlékeztetni rá, az ilyen al­kalommal, március 8-án. A nőnap elsősorban társa­dalmi ünnep, világszerte az, mostmár hetvenegy év óta. amikor 1910-ben, Koppenhá­gában, a második nemzetkö­zi nőkonferencia. Olara Zet­kin javaslatára a világ dol­gozó női nemzetközi szoli­daritásának napjává nyilvá­nította. Abban az időben a szolidaritás, az akcióegység célja az egyenjogúság kiví­vására irányult. Nálunk már megvalósult a női egyen ’o- gúság; a választójog, a mun­ka, a tanulás, a művelődés, a társadalmi előrehaladás, a közéleti szereplés tekinteté­ben a mi törvényeink nem tesznek különbséget férfi és nő között. Az egyenjogúsággal a nők számos új kötelezettséget vállaltak, vállalnak. Ügy, hogy közben megmaradtak a régi kötelmek is. Napjaink­ban is rájuk hárul a gyer­meknevelés, a család össze­tartásának gondja. Nagyon sok teher nehezedik rájuk. Nem mondhatnánk. hogy mindenütt egyforma az igye­SZOLNOK, ’81 Háromszáztizenegy célcsoportos lakás — Telekkialakítás a családi házakhoz — Új iskolák, kollégium A megyeszékhely tanácsa jóváhagyta a város idei költ­ségvetését és fejlesztési alapját. Szolnok idei költségve­tése 355 millió 8 ezer forint, a tavalyinál 1,1 százalékkal nagyobb. Gazdasági és kommunális feladatokra 15,4 millió, ; egészségügyi és szociális cé- I lókra több mint 54 millió, i kulturális és közművelődési ! feladatokra 205 millió forin­tot fordítanak. A költségve­tés többi része megoszlik a jogi és rendbiztonsági, az igazgatási, a felújítási fel­adatok és a költségvetési | tartalék között. Fejlesztési célokra 370 mil- \ lió 309 ezer forint áll az ; idén a városi tanács rendel- ' kezésére. Ennek az összeg- i nek a felhasználása minde- í nekelőtt a lakás és a gyer- I mekintézmények (elsősorban az általános iskolai osztály- termek) építésének, valamint a legfontosabb közműfejlesz­tési munkálatok folytatását biztosítja. A célcsoportos lakásépítés fő területe a Széchenyi lakó­telep, ahol 87 házgyári és 130 polygon lakás épül. Foly­tatódik a Csanádi körúti építkezés is, ahol 90 polygon lakást, míg az Arany János úton négy hagyományos technológiával épített lakást adnak át. összességében az idén 311 célcsoportos lakás átadására lehet számítani a városban. A célcsoportos la­kásépítés egyéb költségeire több mint 14 millió forint áll a tanács rendelkezésére. Telekkialakításokra mint­egy ötmillió forintot fordíta­nak az idén Szolnokon. Eb­ből az összegből fedezik a szandaszőlősi Kiss János és a Krúdy Gyula úti tömbben a családi házak építési tel­keinek . kialakítási költségeit. Jelentősek * az oktatásügyi fejlesztések is. Megkezdődik a Török utcai 16 tantermes és a Széchenyi lakótelepi II. számú általános iskola, vala­mint a 605. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet kétszázszemélyes kollégiumá­nak és hatszázadagos kony­hájának építése. Elkészül a szandaszőlősi nyolctantermes általános iskola terve és a Schönherz Zoltán úti ötven- személyes szükségóvoda, A város több részén foly­tatják az út- és járdaépíté­seket. ÉLED A HATÁR Ha lehet, szántanak a hétvégén Ha nehezen adja is (meg magát a tél, már megye- szerte a talajmunkákkal próbálkozó erőgépek zaja jelzi, hogy közeleg a tavasz, éled a határ. szövetkezet növénytermeszté­Jászkisénen a Lenin Ter­melőszövetkezetben 500 hek­tárnyi kukonicaföld felszán­tása húzódott át erre az évre. A hét közepén már „kóstol- i gatták” az ekékkel a talajt, | péntektől folyamatosan i szántják a napraforgónak szánt területet. Nyolcvan— ; száz hektárt tudnak megmű- \ vélni naponta a tizennégy I erőgéppel, amelyekkel, ha i nem lesz hó vagy eső, és mí- i nusz tíz foknál hidegebb, ! szombat—vasárnap is hu­szonnégy órás műszakban dolgoznak. Az utóbbi években meg­szokottnál zordabb tél mes- I kímélte a gazdaságban a 250 hektáros lucernatáblát, és a si szakemberei szerint a 2 ezer 300 hektár őszi kalá­szos nyolcvan százaléka is jól telelt. A búza-, az árpa- és a repceterületek nagy ré­szén már befejezték a mű­trágya kiszórását, mintegy 350 hektár fejtrágyázása vár még a téeszben dolgozó nö­vényvédő repülőgépre. A termelőszövetkezet kertésze­tében is megindult a muiyka, a 6 ezer négyzetméternyi fó­liasátor alatt a belső talaj- előkészítést végzik, és meg­kezdték a paradicsommag ve­tését. Jól kihasználták a fagyo­sabb téli napokat a beseny- szögi Kossuth Tsz-ben: a re­is pülőgéppel végzett tápanyag- visszapótlásnál lényegesen olcsóbb módszerrel, szántó­földi gépekkel szórták ki a műtrágyát a tavalyinál 100 hektárral nagyobb területen, összesen 2 ezer 600 hektáron vetett őszi kalászosakra. Néhány csapadékmentes napra van még szükség ah­hoz, hogy a hátralévő terüle­tekre is rámehessenek a gé­pekkel. A traktorosok addig is a műhelyekben segítenek, ahol a munka- és erőgépek, szállítójárművek 85 százalé­kát már kijavították. A kora tavasai munkákhoz feltétle­nül szükséges néhány gép ki­javítását, sajnos alkatrészhi­ány késlelteti. Nem kapnak például a téesz szerelői hen- gerhüvely-dugattyút az MTZ traktorokhoz, a Zetor—120- asok felújításához pedig hi­ányzik tengelykapcsoló tár­csa és nyomórugó. Magyar gazdasági napok Helsinkiben Kedden Helsinkiben meg­kezdődik a magyar gazda­sági és műszaki napok ren­dezvénysorozata, amelyet a két ország külkereskedelmi miniszterének védnökségével a magyar és a finn keres­kedelmi kamara rendez. A négynapos programso­rozat keretében — amelynek színhelye az Alvaro Aalto tervezte Finnlandi-ház lesz — magyar szakemberek tar­tanak előadásokat azokról a szakágazatokról, amelyek el­sőrendű fontosságúak a ma­gyar—finn gazdasági kap­csolatokban, illetve, amelyek lehetőségeket kínálnak az együttműködés elmélyítésé­re. Az előadásokkal párhuza­mosan kiállításon mutatják be a magyar formatervezők legszebb alkotásait. Hasonló rendezvény leg­utóbb 1975-ben volt Helsin­kiben. Azóta kölcsönös in­tézkedéseket tettek a ke­reskedelmi akadályok meg­szüntetésére. Ennek eredmé­nyeként 1980-ig meghárom­szorozódott a kétoldalú áru­csere értéke. Az elmúlt év­ben Magyarország 67,2 mil­lió dollár értékben expor­tált Finnországba, finn fél­től származó magyar import értéke 94,1 millió dollár volt. kezet: levenni róluk amit csak tudunk a terhekből. A társadalmi könnyítések — bölcsődei, óvodai hálózat, i gyermekgondozási segély, a technika ezerféle elérhető és meghonosítható segítsége a háztartásban — távolról sem ; járnak együtt az egyéni igye­kezettel, már ami a család­tagok szolidaritását illeti. A családon belül ma még sok­szor a régi értékítélet érvé­nyesül. az egyenjogúság előtt. Amiben a nő túlságosan gyakran válik kiszolgáltatot­tá::: Holott ettől kellene óvnunk őket leginkább. Mert egyál­talán nem szolgálnak rá. : Épp ellenkezőleg: munkájuk­kal, életük minden percével régen kivívták maguknak azt a jogot is, hogy ne csak jo- I gaikban, hanem társadalmi ! rangjukat tekintve is egyen- j ■ lőek legyenek a férfiakkal. Mert az lenne az igazi. Akár virág nélkül is. ÉVENTE 140 VAGON FŰZVESSZŐ Évente mintegy 140 vagon fűzvesszőt dol­goz fel az Erdőgazdasági Fűz- és Kosár­ipari Vállalat tiszafüredi fűzüzeme. A vesszőt több órás főzés után hántolják, osztályozzák, szárítják, majd öt- és tíz­kilós kévékbe kötve szállítják a vállalat Békés megyei telephelyeire. A Tiszafüre­den feldolgozott fűzvesszőkből bútorok, ko­sarak, dísztárgyak készülnek tőkés ex­portra. Felvételeinken a feldolgozás né­hány pillanatát örökítettük meg — (Fotó: TKL) un i

Next

/
Oldalképek
Tartalom