Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-06 / 55. szám
1981. MÁRCIUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Négymilliárdos beruházás Próbaüzem a szabadegyházi folyékony cukor- és szeszgyárban II kukoricaszem minden részét hasznosítják Begyújtották az első kazánt, megindult a gőztter- melés, s ezzel tegnap megkezdődött a négymilliárd forintos költséggel felépített szabadegyházai folyékonycukor és szeszgyár júliusig tartó próbaüzeme, amelynek során folyamatosan kezdik működtetni, próbálják ki a gyár gépeit, berendezéseit, legelőbb a kazánokat. A lengyel, szakemberek és egy osztrák konzorcium közreműködésével tető alá hozott üzem — élelmiszeriparunk egyik legnagyobb beruházása — a kukorica feldolgozásra szolgál. Az év második felétől naponta ötmillió forint értékben, ötféle. a világpiacon igen keresett, s gazdaságosan értékesíthető terméket állít elő: évente csaknem százötven- ezer tonna kukoricából 49 500 tonna folyékony cukrot, csaknem 195 000 hektoliter finomszeszt, 26 000 tonnánál több magas fehérjeértékű takarmányt, s több, mint 8600 tonna — finom olaj készítésére alkalmas — kukoricacsírát készít. A feldolgozás során a kukorica- szemnek szinte minden részecskéjét hasznosítják. A szabadegyházai gyár jövendő termékei igen keresettek : a folyékony cukrot az üdítőital és konzervgyárak használják majd, a fi- nomszeszre vegyi- és gyógyszeriparunk tart igényt. A kukoricacsírából készített olaj pedig igen keresett, jó értékesíthető exportcikk. A több, mint négy hónapig tartó próbaüzem következő lépéseként hamarosan megkezdődnek az úgynevezett „vizespróbák” majd ezt követően kóstol csak kukoricát a feldolgozórendszer. Országos tanácskozás II vasúti személyszállítás fejlesztéséről A vasúti személyszállítás fejlesztésének, korszerűsítésének feladatait vitatták meg a MÁV Vezérigazgatósága és a területi igazgatóságok vezető szakemberei tegnap, p Szegeden tartott országos tanácskozásukon. Az eszmecserén elmondották, hogy a következő években 340 négy- tengelyes korszerű személy- kocsit vásárol a MÁV, főként az NDK-ból és Lengyel- országból. A, következő két évben 45 új, csehszlovák gyártmányú. Diesel-motorko - csit is vásárolnak. Emellett harminc mélyhűtővel felszerelt étkezőkocsi beszerzését is tervezik. Az utazóközönség nagyobb részének kívánságára korlátozzák a dohányzást a vasúti kocsikban és a várótermekben. Csupán egy váróteremmel rendelkező vasútállomásokon ugyancsak dohányzási tilalmat rendelnek el. A vasúti kocsik tisztítására új mosóberendezéseket szerelnek fel. Javítják az utazási tudnivalókkal kapcsolatos információs szolgálatot is. K! MINT FEJ, ÚGY KERES Megduplázták a tejtermelést Negyvennegyedikröl a második helyre Figyelemre méltó számadat a Szolnok megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség által összeállított kimutatásban: szarvasmarha-tenyésztési mutatói alapján a termelő- szövetkezetek között 1979 végén a negyvennegyedik, 1980 decemberében a második helyen „jegyezték” a tiszasülyi Béke és Barátság Tsz-t. A közös gazdaság elnökét, Bak- say Endrét kérdeztük: — Hogyan sikerült egy esztendő alatt „felhozniuk” az ágazatot? — Legnagyobb részt a szaktelepünk 1977-ben megkezdett és 1979-ben befejezett rekonstrukciójának tudható be, hogy a mostani zárszámadáskor végre jó szarvasmarha-tenyésztési eredményekről adhattunk számot. Növénytermesztésünk bizonytalansága egy stabil állattenyésztési ágazat kialakítását indokolta és sürgette, ugyanis a szántóföldjeink több mint húsz százaléka nyári gáttal védett árterület. A szarvasmarhatartás fejlesztése mellett szólt, hogy az említett gyenge földterületeinken szálas és tömegtakarmányok termelhetek legnagyobb biztonsággal. A tárgyi feltételek javítása, a szaktelep megújhodása és korszerűsödése természetesen csak az egyik feltétele volt annak, hogy megduplázhassuk a tejtermelésünket. A tavalyi 4434 literes, egy tehénre jutó kifejt tejmennyiség ugyanis 91,4 százalékkal volt több az 1979. évinél. A szaktelepen dolgozók jobban szervezett, lelkiismeretesebb munkáját is dicsérik az eredmények, amelyek értékét növeli, hogy olyan nagy feladat megoldása közepette értük el, mint a tehénállomány állategészségügyi mentesítése, Makra Géza főállattenyésztőt hiába kerestük a szaktelepen, odajár, mondták. Nagyrédén vemhesüszőket vásárolni. Helyette Vona Imre törzstenyésztő kalauzolt a szaktelepen, tőle hallottunk a változásokról. — Kétszáz férőhelyes új istálló, tejház. 450 vagonos betonsiló, növendék istálló és szociális helyiség épült itt a rekonstrukció során. Felújítottuk a 104 férőhelyes régebbi istállót, a borjúnevelőt és az elletóistállót. A magyar tarka teheneket mind lecseréltük Holstein- Friez keresztezése marhákra. Nesuta József: „— Jó minőségű silót tároltunk, és kitart bőven az újig” Kiss Káimánné: „— Jó lenne még lefaragni a másfél százalékos borjúelhullásból is” Lényegesen jobban tejelnek az F—l esek, de többet is esznek. Az pedig, hogy mit teszünk a jószágok elé, nagyon nem mindegy. Drága az abrak, különösen ha vásárolni kell. merthogy nem terem a gazdaságban. Elismerés illeti a tehenészeinket: a korábbi negyven helyett tavaly 27 deka abrakot használtak fel egy-egy liter tej előállításához. Tudomásom szerint harminchat deka a megyei termelőszövetkezeti átlag. Nesuta Józseffel, a- tsz fő- agronómusával legutóbb a keserves, tavaly őszi rizsaratáskor találkoztunk. Arra. hogy mi dolga a tehenészeti telepen, kézenfekvő a magyarázata : — Új silót bontottak meg éppen a takarmányosok, átjöttem megnézni, hogyan sikerült a tartósítás. Bennünket növénytermesztőket, vagy ahogy mostanában divatos: a takarmánytermesztési hátteret is dicsérték a zárszámadáson. Az egy kérődző számosállatra jutó tíz tonnás silómennyiséggel a másodikok vagyunk a megye termelőszövetkezetei között. Tavaly a terület növelése nélkül, a szénakészítésre nagyon kedvezőtlen időjárás ellenére megdupláztuk a lucerna és a fű termőterületek hozamait. Igaz, volt úgy, hogy éjjel-nappali műszakban szedtük fel a rendről, mentettük az eső elől a szénát. Feltétlenül nézzünk be, ,■-biztatott Vona Imre, a borjúnevelőbe, .ahol harmadával 68 kisborjút gondoz Kiss Káimánné. A fekete meg vöröstarka bocik épületében feltűnően nagy tisztaság, rend fogadott. — Naponta többször felmosunk, ahol kell súrolunk — magyarázta a fiatalasz- szony. — A tisztaság a jószágoknál is fél egészség, és nem mindegy, hogy milyen kondícióban kerülnek ki a kezünk alól a növendékistállóba a borjak. Az előző évit 91,4 százalékkal meghaladó. 4434 literes tehenenkénti feiési átlagot 4500 literre kívánják növelni az idén a tiszasülyi tsz-ben. Ehhez, és a szarvas- marhatenyésztés komplex fejlesztéséhez — merthogy most már arról is beszélhetnek a Béke-Barátságban — újabb intézkedéseket hoznak majd. T, F. %. jmmmmZ, «- mm? ' ’ X Milyenek a bútorok? Járom a Domust, kedvtel- ve nézegetem a szép új lakószobákat, a kárpitos 'garnitúrákat, a gyönyörű szekrénysorokat. Hát, szó se róla, tudnék választani. Tudnék? Járkálok a bútorok között, s rájövök, nehezen. Ugye, tekintetbe kell venni sok mindent, ami adott, ami már van. És nem utolsósorban a kényeimet, a tartósságot. Nem .is ■biztos'; hogy tudnék gyorsan választani. Harminchétezer forintos szekrénysor. Szemmel mérem a hosszát, s rájövök más baja nincs, csak a hossza. És van 37 ezresem egy szekrénysorra? Megyek tovább. Kárpitos garnitúrák. Ami tetszenék, húszezren felül. Persze, nem ezzel a szövettel, nem ebben a színiben, s talán itt is baj lenne a mérettel. Mellettem colstokkal a kezében gondterhelt férfi a feleségével. Mérnek, számolnak, vitatkoznak, összerakható, modern csoda előtt állnak, már csak az elemek számát kell eldönteniük... Különben én egészen másért jöttem. Azt akarom megkérdezni, milyenek a bútorok? Mit mond a kereskedő és a javító, a garanciális szakember? Aki szerint jók Kuliiga László áruházigazgató és munkatársai mit is mondhatnának a kérdésre. Természetesen jók a bútorok. Egyébként is az elmúlt évtizedben a bútorgyárak költséges rekonstrukciója révén a választék és a minőség is sokat javult. Ez ugyebár, hihető. — Az utóbbi időben ilyen gazdag választékunk nem volt mint tavaly, meg az idén — mondja az igazgató. — Sajnos, a bútorpiacon éppen a hetvenes évek végén változás következett be, ami miatt a kereskedő kicsit aggódik. Túlsúlyba került a kínálat. Mi pedig nemcsak kínálni, eladni is akarjuk a bútort. Ezért vagyunk! A gyárak is ezért csinálják. — Szépek a bútorok — mondom, de csak kitartok a kérdésem mellett. — Jók is? Az igazgató, a helyettes, a rekalmációk intézője kicsit elbizonytalankodik. Jók, jók, bár időnként sok fejfájást okoznak. — A Kanizsa Bútorgyárban már tudják, amelyik vagon — bútorral télé — végigmegy a szolnoki gurítón, abban az áru hatvan százaléka hibásan érkezik az áruházba. Ezárt többnyire konténerben szállít, sok ezer forintját menti, ha így gondolkodik. No, jó, nem hátvan, de általában a vagonban érkező bútorok negyven százaléka sérült. Ilyenkor a vevő hozzá se jut, hiszen a raktárban vagy előbb kiderül, s nem kínáljuk hibásan. — S az összerakhatok? — Azok már nincsenek kitéve annyi veszélynek, mint a hagyományosok. Dobozban, gyári csomagolásban érkeznek. A vevő úgy veszi át, ahogy a gyári csomagoló kiadja a kezéből. Ha azokkal baj van, legfeljebb annyi, hogy hiányzik egy díszléc, egy kulcs, valami apróság. — Akármilyen apróság, a vevőnek az igazi méreg. — Érthető, s mi meg is értjük. Készséggel fogadjuk, adunk alkatrészt, ha van, ha nincs, szólunk a gyárnak, vagy mi magunk megcsinálVálaszol a kereskedő és a javító szakember itatjuk. Azért gondolja el, egy elemes jugoszláv konyhabútor például 114 darabból áll... Elgondolom. Valamint azt is, nem sokan hívei az úgynevezett, bemutatós rendszernek. Az ember választ bútort az áruházban, aztán tehertaxit fogad, kimegy vele a raktárhoz, s ott becsomagolva átveszi. A csomagolást most nem az elemesekre értem, hanem mondjuk egy kárpitos garnitúrára. És ha otthon jön rá, hogy szakadt a szövet, s karton nélkül lógós a láb? ... — A bútorokra tizennyolc hónap a jótállási idő. — De ha a vevő á vásárlás után azonnal, három napon bélül jogos reklamációval bejön, kötelesek vagyunk kicserélni. A nyolc napon túl észrevett hibák már a garanciális javítóra tartoznak. Persze azért nekünk is van szervizkocsink, asztalosunk, kárpitosunk, kimegyünk, kisebb javítás tőlünk is elvárható. Különben m,i az évi 180 milliós forgalmunk után 20— 25 kártalanítást intézünk évente, tehát visszaadjuk a pénzt, vagy cseréljük a bútort. Ám ebben már nem az áruház dönt! Napok, jegyzőkönyvek, lapok — Azért szeretném felkeresni, hogy megkérdezzem, milyenek a mai bútorok — török telefonon Molnár Vilmosra, a Hajdú-Bihar megyei Szolgáltiatóipari Vállalat Szolnok megyei osztályvezetőjére. A válasz lákónikus rövidségű: — Rosszak. — Kis szünet. — Beszélhetünk róla, mert azért nem ilyen egyszerű a dolog. — Mi vagyunk a megyében vásárolt bútorok garanciális javítói. Két ki-vétel van, a Szatmár Bútorgyár és a stílbútorokat készítő néhány kisebb vállalat, szövetkezet. A megbízást a Bútoripari Garanciális Központ adta. pontosan 1974 óta javítjuk a Szolnok megyei vásárlók, — kérem, így jegyezze: — rendeltetésszerű használata ellenére is. a vásárlástól számított 18 hónapon belül elromlott bútorát. Az ügyintézés menete: a vevő itt. a Ságvár.i körút 20. szám alatt személyesen vagy postán, a bútorvásárlást igazoló iratokkal, a garanciális levéllel bejelenti a Ihiibát. A szerviz szakembere nyolc napon belül otthonában felkeresi a vevőt (az időpontot egyeztették), s megvizsgálja a bútort. A hibáról hatlapos jegyzőkönyvet vesz fel, s ha az áru hazai gyár terméke, a jegyzőkönyv birtokában mi rendeljük meg a javításhoz szükséges cikkeket a gyártól, — ha import a bútor, a Bútoripari Garanciális Központ rendel anyagot, alkatrészt külföldről. A vevőnek ez csak látszólag mindegy, de jó ha tudja (sokan tudják!) ha a bejelentéstől számított hatvan napon belül így vagy úgy a javítás nem történik meg, cserére vagy kártalanításra jogosult! — Így vagy úgy? — Ha a hiba kicsi, az asztalos vagy a kárpitos a vevő lakásán javít. Ha nagyobb, például egy heverő áthúzása — azért a lakásban nem dilik annyi piszkot csinálni — akkor mi a saját költségünkön beszállítjuk Szolnokra, az Ady Endre 27. szám alatti műhelyünkbe, s ott készül el. A gondunk azonban nem ez, s a vevőnek se. _ ? — A szükséges anyag, alkatrész érkezése. Mondhatom, korrekt, jó kapcsolatunk van a gyárakkal. Ám, míg a gyári raktárból ideér a javításhoz szükséges anyag, telik az idő. Megértem a vásárlót, aki azt mondja, a he- verőt nem azért vette, hogy ránézvén elátkozza a vásárlás napját, hanem mert heverni szeretne rajta! — S ha eközben letelik a- hatvan nap? ... — Igen, ez már a csere lehetőségét, a törvény szerint is biztosított vásárlói jogot jelenti. — És ha a vásárló azt mondja, írhat nekem jegyzőkönyvet húsz példányban, nekem ez a vacak nem kell, cseréljék ki, vagy kártalanítsanak? — Ilyenkor a Bútoripari Garanciális Központ műszaki ellenőrt küld. aki külön jegyzőkönyvbe felveszi az ügyet... — Bocsánat, ha a vevő az ő véleményére is hajthatatlan? — A KERMI következik. - S ha közben eltelik sok idő, sok vitával, jegyzőkönyvvel, érthetően nagyon sokba kerül. — A vásárlónak is sokba került a hibás bútor. Részleteit éppen addig fizeti, amíg a garancia tart. — Igen. ezért a vásárlót is meg .kell érteni, ügyeit a lehető leggondosabban intézni. A gyárak általában igen készségesek. van néhány most „futó” ezt bizonyító ügyünk is. Epilógus 1980-ban a Hajdú-Bihar megyei Szolgáltatóipari Vállalat Szolnok megyei osztályához — mint a garanciális bútorjavítás gazdájához — 991 h.ibabeie^entés érkezett. A hibák kétharmada asztalos-szerelő-. egybarmada kárpitos munka. A garanciális javításokra a megyei osztálynak gépkocsival rendelkező két főállású asztalosa és egy mellékállású kárpitosa van. 1981. március 3-ig a megyei osztályra 183 bejelentés érkezett. Tizennégy hónap alatt több mint ezer reklamáció már sok. A vevő azért vett bútort, mert szüksége volt rá. Ülni akar az asztalnál, ruhát tárolni a szekrényben. feküdni a heverőn. A vevőt ugyan törvény védi, jogait paragrafusok biztosítják. érdekeiben hozzáértő szakemberek jegyzőkönyveznek. levelieznek, vizsgálnak, dolgoznák — de: Ki mondja ezek után ma- eabiztosan, hoigy jók a bútorok ? Nem csodálkozom, hog” a kínálat túlsúlyba került... 8, J.
