Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-29 / 75. szám
1981. MÁRCIUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Öröm a megyeszékhely nyolcadik kerületében. A szolnoki áfész a Munkásőr úton korszerű ABC-áruházat épít fel még az idén. Képünk az alapozásról készült Például a karcagi SZIM-ben A főbizalmi Szerepe nem csak az érdekképviselet bérenkívüli juttatások mérKörültekintó tanácsi ügyintézés Az ügyek olykor az utcán hevernek A szakszervezeti választások óta — főleg a népesebb munkahelyeken — létrejött a bizalmi, a főbizalmi rendszer és a legfelsőbb üzemi szakszervezeti fórum a bizalmi testület tanácskozása lett. Tagjai hogyan tudnak eleget tenni hatáskörüknek, megfelelni választóik bizalmának? A kérdezett Husonyicza László, forgácsoló szakmunkás, jelenleg meós, akit a SZIM karcagi gyárában vá- laszottak munkatársai szakszervezeti főbizalmivá. — Nálunk a hatszáz dolgozó 97,2 százaléka szakszervezeti tagi és az üzem szervezeti felépítése szerint gyárunkban hat főbizalmi tevékenykedik. Külön főbizalmija van a szerszámgépüzemnek, a lakatosüzemnek, az alkalmazottaknak, az adminisztrátoroknak, a tmk-nak. Én a meó-ban és a gondnokságon dolgozók problémáit kísérem figyelemmel. — Mit jelent ebben a gyárban az új szakszervezeti „felállás”? — Korábban nálunk szakszervezeti- bizottság és tanács dolgozott. A huszonhét tagú tanács szava volt a döntő, és jószerével valamennyi, dolgozónkat érintő ügyet ez a fórum tárgyalt Előfordultak ezeken az üléseken egyéb közérdekű felvetések is, meg személyes sérelmek is. Az utóbbiakért a legtöbb esetben kár volt a huszonegyné- hány embernek tanácskozni. Most viszont a negyventagú bizalmi testület elé csak azok az ügyek kerülhetnek, amelyek mindenkit érintenek. Ilyenek például az évenkénti béremelések. A bizalmi testületben dolgozik egy héttagú szakszervezeti bizottság is. Ennek nálunk a hat főbizalmi és az szb-titkár a tagja. A kollektíva nem afféle, mindenki felett álló közösség, hanem a testület része. A fő feladata a vitára, az állásfoglalásra bocsátandó anyagok, a napirendi pontok előzetes előkészítése, véleményezése. Mivel a hat főbizalmi a gyár minden jelentős területét ismeri, az üléseken fontos szerep jut neki. — Mi mindenben dönthet, a testület? — A szakszervezeti csoportok kialakításában, az értekezletek megtartásában, a jutalmazások, a segélyek, a tékeben stb. — Minden személyes kiságy az érintett dolgozónak jelentős, fontos. Mi történik akkor, ha valakinek a panasza a műhelyben számára elfogadhatatlanul alakul? Fellebbezhet-e ebben az esetben a legfelső, gyári szakszervezeti fórumhoz ? — Elvileg igen, bár az ügy kis vargabetűvel úgyis visz- szakerül a műhelybe. Az eljárás az, hogy a panaszos szól a munkhelyi bizalminak, aki felkeresi a főbizalmit. A főbizalmi továbbadja a kérést az szb-titkárnak, de az a gyakorlat; hogy X vagy Y személyes panasza miatt nagyon ritkán hívják össze a gyári bizalmi testületet. Elvégre akár jutalmazásról, akár rendkívüli segélyről vagy üdülési beutalókról van szó, ennek az érdemelt vagy érdemtelen voltát a közvetlen közösségi a brigádtagok, a művezetők ismerik jobban, így végül is az ő állásfoglalásuk a döntő, amelyben természetesen benne van a területileg illetékes főbizalmi szava is. — Ezek szerint a főbizalmi egy kisebb üzemi közösség, illetve a gyár összes munkását képviselő bizalmi testület jelentős személye. Ennek a kollektívának az egyetértése mi mindenhez szükséges ? — Például a bérek alakulásához. Van egy adott ősz- szeg, amely felett a negyvenfős testület rendelkezik. Mivel tavaly eredményes exporttevékenységet folytattunk, a karcagi gyárban 6,8 százalékos lesz az ez évi bérfejlesztés. Ezt az összeget lebontjuk a hat nagycsoportra azon az ülésen, amelyre meghívjuk a párt, a KISZ, az üzemben dolgozó nők illetékes vezetőit képviselő és természetesen az üzemvezetőket. a „termelésirányítókat. Ilyenkor parázs viták alakulnak ki arról, hogy például egy-egy művezetőhöz beosztott csoport, mennyi fizetés- emelést érdemel, mert a differenciálás valahol itt kezdődik nálunk. — Mi történik akkor, ha valamelyik főbizalmi a hat közül sérelmezi a vállalatvezetés, a gazdaságirányítás pénzfelosztását? Magyarán szólva: azoknak, akiket képvisel, több pénzt követel? — Ebben az esetben újra kell tárgyalni a bérfejlesztést Volt és valószínű lesz rá példa, hiszen az ember olykor hajlamos arra, hogy a saját munkaterületét túlértékelje. — De mégis dönteni kell. — A kollektíva, a negyventagú testület azért mindig talál valamilyen megoldást. A munka minősége, bonyolultsága, egészségre való ár- talmassága, a több műszak, a teljesítmény, stb. iránytűként is felfogható a gyáron belüli differenciált bérfejlesztéseknél. — ön szerint jó a bizalmi rendszer? — Szerintem igen. Kevesebb az értekezlet, az akta, a papírmunka, hiszen a bizalmi testület munkáját nem zavarják az „apró” ügyek. Ezeket keletkezésük helyén igyekszünk orvosolni a főbizalmi vezette munkahelyi, műhelyi bizalmi testület bevonásával. így a valóban mindenkit érintő legfontosabb kérdésekkel, mint a szocialista brigádcímek odaítélése, a versenymozgalom, a gyári követelményrendszer módosítása; a bérfejlesztés, stb. többet bírunk üléseinken foglalkozni. — A jó főbizalmi ismérvei? — Ismerje, hogy a területén dolgozó munkásokat milyen gyári és üzemen kívüli gondok foglalkoztatják. Elvégre a teljesítményben nemcsak az esetleges, rcxssz munkahelyi légkör, hanem esetleg „külső” intézkedések is éreztetik hatásukat. Az is fontos, hogy egy főbizalmi merjen állást foglalni az érdekek esetenkénti ütköztetésénél. Ha kell, a gazdaságvezetéssel szemben is, meg a megalapozatlan dolgozói követelésekkel szemben is. Elvégre a főbizalmiak reszortja nemcsak az érdek- képviselet, hanem olyan fontos politikai munka, amely során formálni, alakítani kell az emberek véleményét, vitatkozni velük. Mert a cél a mi vállalatunknál is az, hogy a minőségi munka, a hatékony munkaszervezés, a munkahelyi demokrácia szélesítése, a differenciált bérezés érvényesüljön. D. Szabó Miklós Gyár az iskoláért, diákok a gyárért Évek óta jó kapcsolat alakult ká a MEZŐGÉP tószegi gyára és a helyi általános iskola között. A gyár autóbuszokkal szállítja úszásoktatásra a gyerekeket a megye- székhelyre, sokat segít a nyári táborozásokhoz szükséges felszerelések fuvarozásában is, azon kívül gyakran meghívja a diákokat üzemlátogatásra. Mindezekért cserébe a fel- sőtagoeatos iskolások vállalták, hogy a gyár területén összegyűjtik a hulladékot, gondozzák, tisztítják a parkokat, a játszótereket Úttörök a munkásörbázison A munkásőrség megyei parancsnoksága, az Üttörő Szövetség megyei elnöksége és az Üttörő Gárda megyei parancsnoksága április 6—8 között a kunhegyes i bázison rendezi meg az úttörő munkásőr szakalegységek találkozóját A fiatalok játékos elméleti és gyakorlati feladatok megoldásával adnak számot felkészültségükről, találkoznak a munkásőrség néhány alapítótagjával, élménybeszámolót hallgatnak meg. Mindezek mellett segítséget kapnak a munkásőr szakal- egységi munka végzéséhez. Korszerűsítik a villanyvezetéket Jászberényben az Alkotmány utcában az EMÁSZ dolgozói Az idős hölgy tudta a kötelességét. Miután elsiratta hűséges kis tacskóját, bement az illetékes tanács illetékes ügyintézőjéhez, és bejelentette, nincs többé kutyája. Két hét múlva hivatalos papírt kapott a tanácstól, amelyben közölték, hogy tudomásul vették a bejelentését, kutyáját törölték az élők sorából. Ám hetek múlva újabb hivatalos papír érkezett a tanácstól, amelyben viszont azt közölték, hogy kötelező oltásra vigye kutyáját. Az idős hölgy bízott abban, hogy előbb-utóbb korrigálják a félreértést. Néhány hét alatt bizonyára nem jutott el a bejelentés a hivatalos nyilvántartás megfelelő rub- likájáig. Akkor jött rá, hogy tévedett, amikor megkapta a pénzbírság kiszabásáról szóló határozatot. Üjfent bement a tanátshoz, újfent bejelentette, hogy nincs többé kutyája... Roppant egyszerű a kutyanyilvántartási rendszerünk, s egy házon belül, két íróasztal között nincsenek már olyan útvesztők, amelyekben ebek harmincadjára juthat az eb papírja. Pusztán egyetlen ügyintéző fele- dékenysége miatt vált bosz- szantó tortúrává az egyszerű bejelentés. Bagatell ügy, igaz. De annál dühítőbb, mert hajlamosak vagyunk általánosítani a névtelen ügyintéző helyett a hivatalt szidni, annak pack ázását emlegetni, azzal vádolni, hogy ott kutyába sem veszik az embert. Nem azt mondjuk, hogy X, Y. ügyintézőnél, hanem a tanácsnál intézzük ügyes-bajos dolgainkat, s egy-két lelkiismeretlen, felkészületlen hivatalnok miatt, aki úgy beszél és úgy „ügyintéz”, mintha szívességet tenne megkérd őj el ezz ük egy egész apparátus jó szándékú igyekezetét egyszerűségre, gyorsaságra való törekvését. Sértettségünkben, dühünkben hiábavalónak tartjuk talán még azokat a változásokat is, amelyek az elmúlt években a tanácsi apparátus szervezetében történtek, amiről olyan sokat hallunk, és ami vitathatatlanul a javunkat szolgálja. Mi Szolnok megyeiek még kivételezett helyzetben is vagyunk, mert' megyénk tanácsaitól indult el jó néhány országosan is elismertté vált kezdeményezés. Ebben a megyében találták ki és teremtették meg egymás után a lakossági ügyintézésnek azokat a feltételeit, ame_ lyek az ügyfél és az ügyintézők dolgát egyaránt megkönnyítik, és ez nagyszerű dolog. De az már nem, ha beérik pusztán eny- nyivel, s az első elismerést kiváltó sikeres lépések után megállnak, mi több elgédet- ten ülnek a babérjaikon a szép, gépesített ügyfélszolgálati irodákban. Kiderült, hogy a gyors ügyintézést reprezentáló nagyszerű kimutatások nemcsak elégedettséget, „vakságot” is okozhatnak. Elvonhatják a figyelmet a tartalomról, el1 takarják a kritikus ponto_ kát. Van olyan tanács, ahol évek alatt sem tűnt fel, tehát nem is kutatták, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy olyan sokan elégedetlenek és fellebbezik meg rendre az építésügyi határozatokat. De nem csupán a szakszerűtlen. törvénysértő vagy a rossz beidegződéseken alapuló határozatok sikkadhatnak el az imponáló kimutatások között. A megye legjobban szervezett, legkorszerűbb keretek között működő tanácsi apparátusának tisztségviselőié a közelmúltban nem kis aggodalommal mondta, hogy íróasztalhoz ragadtak az ügyintézők. Megrekedtek az ügyfélszolgálati iroda falai között. Mintha azokon túl semmi sem volna. Holott a tanácsi munkának csak egy része, természetesen nagyon fontos része, az ügyfélszolgálat. A lakosság szolgálata azonban ennél többet jelent. S az utóbbi időben mintha megfeledkeznének erről. A tanács a település egészéért felelős. Neki kell garantálni annak ellátását, fejlődését, tisztaságát. De felelősséggel tartozik azért is, hogy a társadalom, vagy a település lakóközösségének érdekét vé- ' dó jogszabályok se maradjanak pusztán írott mailasztok. A tanácsi apparátusok nem válhatnak íróasztalukhoz ragadott hivatalnokok gyülekezetévé. Azjroda ablakából nem látni, hogy van-e elegendő áru az üzletekben, előfordul-e, hogy megrövidítik a vevőket, hogy hol dugult el egy áteresz, hogy kik azok, akik munka nélkül busás jövedelmekre tesznek szert, hogy kik építettek engedély nélkül, hogy pokollá teszi-e a családja életét az alkoholista apa. Az íróasztal mögül nem lehet eldönteni, hogy ki szorul támogatásra, hol élnek, és hogyan élnek a magányos, elesett öregek. Van-e, aki gondjukat viselje? ő fogalmazott így és igazát nem lehet kétségbe vonni : a legnagyobb felelőtlenség arra várni, hogy ha nagy baj van, majd szól valaki, és akkor majd intézkedik, mondván, hogy épp elég munkát adnak neki. Meggyőződésem, hogy valóban nem tartozik a kényelmes foglalkozások közé. a tanácsi ügyintézőké. Csak Szolnok megyében évente kétmilliószor keressük fél őket. (Igaz, hegy azt nem tudni, ebből mennyi az üresjárat.) Egy esztendő alatt több mint 300 ezer ügyben döntenek, s meghaladja a 60 ezret a hatósági határozataik száma. (Arról nem készül kimutatás, hogy milyen gyakorisággal születnek felesleges, a kimúlt kutyát oltásra kötelező határozatok.) Mindenesetre egy részük — van, ahol csak elenyésző töredékük — amelyben tiltanak vagy köteleznek, nem jelent többet egy darab papírnál. Nem, mert senki sem kéri számon. S nemcsak a határozatok, hanem a tanácsrendeletek között is akad olyan, amelynek nem sok a foganatja. Egy példa a legszembetűnőbbek közül: a tiltó ' rendelkezések ellenére változatlanul megmaradtak az utcai „talponállók” az élelmiszerboltok környékén, és történetesen Szolnokon egy év alatt senkit sem büntettek meg az utcai kocsmá- zásért. Pedig megtehetnék, ott nyomban a helyszínen. Hiába a tanácsrendelet, hiába a helyszíni bírságolás joga, mintha nem is lenne. Épp olyan szemetes, koszos a város, mint amilyen volt. Hogy kik tévesztik össze a szemétdombbal a város utcáit, köztereit? Kik teszik tönkre, tekintik prédának a- parkokat, a iátszótéri felszereléseket? Ezt az irodából valóban nem lehet látni. Ki kell mozdulni, mint ahogyan például a mezőtúri tanács dolgozói teszik immáron egy éve. Nagyon egyszerű a módszerük. Csoportokat alakítottak, körzetekre osztották a várost, s minden csoport a maga körzetében negyedévenként „terepszemlét” tart”. Felkészülve indulnak útra. Tudja a gyám ügyes. az építési, a műszaki, a kereskedelmi az adóügyi, lakásügyi szakember, hogy mi az. amiről a helyszínen meg kell győződnie, és nyitott szemmel járva keresik, hol van szükség a közbelépésükre. Arra. hogy segítsenek, esetleg tiltsanak, utasítsanak és uram bocsá’ büntessenek is. K. K.
