Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-29 / 75. szám

XXXII. évf. 75. szám. 1981. március 29.. vasárnaD A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KÖZLEMÉNY a megyei pártbizottság 1981. március 28-i üléséről Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Andrikó Mik­lós elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának'el­nökletével 1981. március 28-án kibővített ülést tartott. Az ülésen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek: a megyei pártbizottság osztályvezetői, a járási és városi pártbizottságok első titkárai, a tömegszervezetek és moz­galmak megyei vezetői, a megyei tanács elnökhelyettesei, az ipari és mezőgazdasági üzemek, kereskedelmi szerveze­tek, kutatóintézetek és közintézmények meghívott párt­és gazdasági vezetői. A megyei pártbizottság megvitatta és elfogadta: — Andrikó Miklós elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának az MSZMP Központi Bizottsága 1981. március 26-i üléséről szóló tájékoztatóját; — Mohácsi Ottó elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében a megye VI. ötéves tervi te­rületfejlesztési irányelveire tett javaslatot. I. Irányelvek a megye VI. ötéves tervének területfejlesztési feladataira A megyei pártbizottság áttekintette az V. ötéves terv területfejlesztés^. feladatainak végrehajtását, megállapította, hogy megyénk gazdasága tervszerűen, sokoldalúan, gazda­ságpolitikai céljainkkal összhangban fejlődött. A kedvező vonások a gazdálkodás valamennyi területén erősödtek. Va­lamennyi népgazdasági ágban nőtt a termelés, a munka ter­melékenysége, bővültek a termelési alapok. A megye több új létesítménnyel gazdagodott, a vállalatok, üzemek, szö­vetkezetek rugalmasabban alkalmazkodtak a változó gaz­dasági körülményekhez, a növekvő követelményekhez. A lakosság élet- és munkakörülményei tovább javultak. Az ellátást alapvetően meghatározó létesítmények, fejlesz­tések megvalósultak, egyes területeken a tervezettet meg­haladó mértékben. A településhálózat a területfejlesztéssel kölcsönhatásban fejlődött. Az azonos szerepkört betöltő települések közötti indokolatlan ellátottsági különbségek mérséklődtek, ugyanakkor egyes térségek fejlődése újabb feszültségeket eredményezett. Az ipari termelés 33—34 százalékos növekedése — a *“ változó körülményekhez igazodóan — az előirányzott 40—45 százaléknál mérsékeltebb. A termelésbővítést több mint 90 százalékban a termelékenység javításával, műszaki fejlesztéssel, rekonstrukciókkal értük el. Az állóeszközök értéke csaknem megkétszereződött. Az ipar fejlesztése az erre kijelölt 11 településen valósult meg, az iparban foglalkoztatottak 85 százaléka ezeken a telepü­léseken dolgozik. A megyei építőiparban mérsékelt volt a termelésnöve­kedés. Az építési igényeket néhány terület kivételével — főként Jászberény és Kunszentmárton térsége — más épí­tőipari vállalatok részvételével kielégítették. Kezdeti lépé­sek történtek a lakások karbantartásának, felújításának szer­vezeti és technikai fejlesztésére, korszerűsítésére. O A mezőgazdaságban előirányzott 20 százalékos terme- lésbővülés megvalósult, ami teljes egészében a ter­melékenység javulásából származott. A vetésszerkezet — rizs kivételével — céljainknak meg­felelően alakult. A termésátlagok számottevően emelked­tek. Az állattenyésztés fejlődése felgyorsult, növekedett az állatállomány, a hústermelés az előirányzatnak megfelelő volt. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelése 11—12 szá­zalékkal bővült. Előreléptünk a racionális földhasználatban. Több mint 12 ezer hektáron önkéntes földcserére került sor. Meliorá­cióra — többségében vízrendezésre és talajjavításra — 370 millió forintot fordítottak. A mezőgazdasági üzemek között a racionális földhasználatban, az eszközök kihasználtságá­ban, a fajlagos anyag és energia felhasználásában, valamint a munkaerőgazdálkodásban még indokolatlanul nagy a szín- vonalbeli különbség. O A lakosság munka- és életkörülményei az V. ötéves terv életszínvonalpolitikai céljaival összhangban ala­kultak. — Megyénk népessége növekedett, lakóinak száma 447 ezer, ebből 196 ezer az aktív kereső. A dolgozók keresete jobban igazodott a végzett munka mennyiségéhez, minő­ségéhez, növekedett a teljesítménybérben dolgozók aránya. Az elmúlt két évben számottevően mérséklődött a mun­kaerő-kereslet. a munkaerő-vándorlás. Felgyorsult a haté­konyabb területekre történő munkaerő-átcsoportosítás. A vállalatok közötti átcsoportosítás során ezerkétszáz dolgozó került új munkahelyre. — Az áruellátás — néhány hiánycikk kivételével — ki­egyensúlyozott. javuló színvonalú volt. Minden településen biztosított az alapellátás. Bővült a kiskereskedelmi és ven­déglátó üzlethálózat. A tömeg- és gyermekétkeztetésben jelentős előrelépés történt. Javultak az idegenforgalom fel­tételei. A lakossági szolgáltatások 42—43 százalékkal növeked­tek, jobban igazodtak a kereslethez. — A lakásépítés megyei előirányzatának felső határát megközelítve 17 500 új lakás épült, amelynek 10 százaléka a munkáslakásépítési akció keretében. A tervidőszakban mintegy 2500 állami lakás épült fel. Az új lakások több mint fele két-, egyharmada pedig kettőnél több szobás. — Minden településen biztosított az egészséges ivóvíz, a lakosság kilenc tizede részesül vezetékes vízellátásban. A csatornahálózat és a szennyvíztisztító kapacitás fejlesztése elmarad a tervezettől. Túrkevén. Kisújszálláson. Mezőtúron és Karcag-Berekfürdőn új tisztítótelep létesült. Szolnokon megkezdődött a szennyvíztisztító telep kivitelezése. — Jobbá váltak a tömegközlekedés feltételei. Javult a tömegközlekedésben a menetrendek betartása, a kulturált­ság, csökkent a zsúfoltság. Az állami utak korszerűsítése, szélesítése, a tanácsi utak kiépítése a tervet meghaladó mértékben folytatódott. — A hagyományos postai szolgáltatások színvonala ja­vult, új kispostaházak létesültek, a régiék közül többet kor­szerűsítettek. A telefonellátottságban a feszültségek nem csökkentek. — Jobbá váltak az egészségügyi feltételek. Átadták a Hetényi Géza megyei Kórház 268 ágyas pavilonját és folya­matban van ugyanott a 400 ágyas, valamint a jászberényi 50 ágyas kórházbővítés kivitelezése. Bővült az általános orvosi és a gyermekorvosi körzetek száma. Elkészült a kar­cagi 250 személyes egészségügyi gyermekotthon, 460 böl­csődei hely létesült, ennek ellenére a bölcsődéskorúak 12,5 százalékát nem tudták felvenni, a zsúfoltság pedig növe­kedett. A tervezettnél több, 3 ezerrel szemben 4200 férőhely létesült, öt év alatt 235-tel bővült az általános iskolai tan­termek száma, de a feszültségek csak kis mértékben mér­séklődtek. A diákotthoni férőhely 172-vel növekedett, ami a tervezettet nem éri el. A Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Főiskola szolnoki nappali tagozatán megkezdődött az oktatás az 1979—80-as tanévben; felépült a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ. II. Területfejlesztési célok a VI. ötéves tervre A VI. ötéves területfejlesztési irányelvek az MSZMP XII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatai­ban foglalt társadalmi és gazdasági célok megyei megvaló­sítását szolgálják. Feladatul jelölik meg: erősítsük a megye fejlődésének gazdasági alapjait, váljon hatékonyabbá gaz­dasági munkánk, lehetőségeink szerint járuljunk hozzá a népgazdasági egyensúly megszilárdításához, őrizzük meg az életszínvonal terén elért eredményeket és javítsuk a megye lakosságának élet- és munkakörülményeit. fl Megyénkben is a legfontosabb feladat a gazdasági " munka javítása. Gyorsabban kell a megye adottságait és lehetőségeit figyelembe véve korszerűsíteni a termékszer­kezetet, fokozni a műszaki fejlesztést; következetesen érvé­nyesüljenek a termelés minőségi követelményei. Elsőbbsé­get kell adni a technológiák korszerűsítésének, a mezőgaz­dasági hozamráfordítás arányjavításának, az üzemek együtt­működésében rejlő lehetőségek jobb kihasználásának. Gyor­sabban és rugalmasabban kell alkalmazkodni a változó fel­tételekhez. — A termelés bővítése jelentős részben a gazdaságos expL növekedését, a szocialista országokkal kötött állam­közi szerződésekből a vállalatokra háruló kjjtelezettségek teljesítését eredményezze. Törekedni kell a fizetőképes ke­resletnek megfelelő mennyiségű, minőségű és összetételű belföldi értékesítésre. A termelés hatékonyságának javítása érdekében csök­kenteni kell a fajlagos anyag- és energia-felhasználást,, kü­lönös gondot kell fordítani az ésszerű, takarékos gazdálko­dásra, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok össze­gyűjtésére. feldolgozására, hasznosítására. A termelékeny­ségnek a termelést meghaladó mértékben kell növekednie. A munka- és üzemszervezés korszerűsítését folyamatos fel­adatnak kell tartani mindenütt. , ’ — A termékszerkezet korszerűsítése érdekében a piac­feltáró és szervező munka javításával is fokozni kell a ter­melés rugalmasságát, a piaci követelményekhez való iga­zodást. Növelni kell a korszerű, jó minőségű, gazdaságo­san termelhető, versenyképes termékek gyártását. Gyor­sabban kell bevezetni, elterjeszteni a korszerű termelési eljárásokat. A gazdaságtalanul gyártott termékek terme­lését gazdaságossá kell tenni, az elavult, a népgazdaság számára szükségtelen termékek előállítását meg kell szün­tetni. Az ipar termelése öt év alatt 20—22. százalékkal növe- ■ kedjen úgy, hogy elsősorban a gazdaságos export- növelést. importmegtakarítást, jobb belföldi ellátást szol­gálja. Ezt a célt az előző tervidőszak végén üzembehelvezett új kapacitások, illetve rekonstrukciós bővítések termelésé­nek felfutásával kell megalapozni. — Az ipar fejlesztését a közel 6.5 milliárd forint értékű nagyberuházás, a szolnoki papírgyári rekonstrukció is szol­gálja. Ezen túlmenően a termelés fejlesztését, a termékszer­kezet átalakítását és a versenyképesség javítását kell elérni a meglévő üzemek korszerűsítésével, rekonstrukciójával. (Folytatás a 2. oldalon) Műszaki közgazdasági hetek áprilisban, májusban Áprilisban és májusban zajlik a megye műszaki, gaz­dasági és agrárszakemberei­nek rendezvénysorozata: a Szolnok megyei műszaki és közgazdasági hetek. Az idén annyiban tér el az eddigi­ektől az eseménysor, hogy együtt szervezi a MTESZ és a Magyar Közgazdasági Tár­saság megyei szervezete. A megnyitó rendezvényt április 10-én tartják, s a megye ha­todik ötéves tervidőszakra szóló gazdasági és társada­lompolitikai célkitűzéseiről hallhatnak előadást a részt­vevők, az ehhez kapcsolódó korreferátumok pedig a megye lakosságának életkö­rülményeivel, a versenyképes termékszerkezet kialakításá­val, s a racionális talajhasz­nosítással foglalkoznak. Társadalmi, gazdasági éle­tünk neves személyiségei tar­tanak előadásokat, így pél­dául az MKT vendége lesz Nyitrai Ferencné államtit­kár, aki az erőforrások haté­kony felhasználásának tarta­lékairól szól a szakemberek előtt. Bácskai Tamás, az MNB ügyvezető igazgatója pedig Külgazdaságunk és a világgazdaság címmel tart előadást. Kiállítások, szakmai napok és ankétok is gaz­dagítják a műszaki és köz gazdasági hetek programját. Korszerűsítik a karcagi húsüzemet A _ karcagi Húsfeldolgozó Társulás Húsüzeme hat év­vel ezelőtt létesült, és ma már évente 26 millió forint értékben mintegy ötvenféle húskészítményt szállítanak az élelmiszerüzletekbe. Kez­dettől fogva gondot okozott, hogy az üzemkialakítás, a feldolgozás menete nem kö­vette a technológiai sorren­det. (Például a készáruk ki­adása ugyanazon az útvona­lon történt, ahol a félserté­sek átvétele.) Ráadásul kü­lön pácolóhelyiség és kész­áruraktár sem állt rendel­kezésre. Mindezen a hiányosságok — amelyeket a városi NEB- vizsgálat is megállapított —- elodázhatatlanná tették az üzem rekonstrukcióját. A korszerűsítés tavaly kezdő­dött. Az udvaron a hússzál­lító autók fertőtlenítésére be_ tonteret alakítottak ki, ahol hideg-meleg vizes zuhannyal tisztítják a járművek rakte- rét. Zuhany épült a vágóhíd­ra is, amely segítségével vá­gás előtt szabadítják meg az állatokat a külső szennyező­désektől. A folyamatos me­leg vizet két új 800 literes bojler biztosítja. Átalakítot­ták a régi fa_ és széntüzelé­sű zsírolvasztókat, és ezek ma már gázzal működnek. Megváltozott a feldolgozás menete is, a különböző szál­lítási útvonalak nem keresz­tezik egymást. Kialakítottak egy külön pácolóhelyiséget, ahol a húsféléket tartósítják. A vágóhíd egy légkondicio­nált épületszárnnyal is bő­vült. A létesítmény egyik ré­sze énlelőterem, amelyben az elkészült töltelékáruk „pi­hennék” néhány napig, a másik helyiségben pedig a füstölt készítményeket tá­rolják. Az új létesítmények építé­se 770 ezer forintba került, és az üzem területén továb­bi 150 ezer forint értékű re­konstrukciót is elvégeztek, jelenleg a dolgozók az auto­mata kéz- és. eszközfertőtle­nítő gépet szerelik. A teljes felújítás az elkövetkezendő időben az új zslrtároló kád üzembe állításával fejeződik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom