Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-28 / 74. szám

1981. MÁRCIUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tervezés több változattal Avagy szavaz egy vállalat I kistermelőknek Házhoz szállított takarmány és más kedvezmények Ezekben a hetekben, hó­napokban már véglegesen eldől, milyen lesz az a „bib­lia”, amit a vállalatvezetők forgatnak az esztendők és az elkövetkezendő fél évtized során. A tervkészítő appa­rátusok a kiválasztott mó­dozatok részletein dolgoznak, majd következik a zsűrizés. A tervek készítésénél or­szágos vita a szakemberek között, hogy melyik típust részesítsék előnyben. Azt, amelyik jobban épít az úgy­nevezett értékekre, vagy azt, amelyet a „naturáliákra” alapoznak. Nemrégiben egy faipari vállalatról, amely előbb meghatározta a nyere­ségét, és utána csoportosí­totta köré a tennivalókat — elmarasztalólag szólt az egyik központi lapunk. A nézőpontok sokféleségét jel­zi, hogy ugyanaz a vállalat a rádió hullámhosszán mind­ezekért elismerést kapott. Ahol a tervkészítés me­chanizmusa iránt érdeklőd­tünk — az Alföldi Szilikát­ipari Vállalatnál — elmond­ták, mint minden tervben, így náluk is az éves és a középtávú koncepcióban tük­röződnek az ágazati és a népgazdasági kívánalmak. Azzal' a furcsa módosulás­sal, hogy náluk a kiindu­lási alap a rendelés állomá­nya volt. (Különös helyzet­ben van tehát a vállalat, már csak azért is, mert nem csupán az Ipari Miniszté­rium, hanem a megyei ta­nács orientációját is figye­lembe kellett venni, hiszen az ASZV az utóbbihoz tar­tozik.) A félhomály után A megrendelések állomá­nya, illetve az így terem­tett kényszerpálya okai visz- szanyúlnak 1980. első fe­lére. Arra az időszakra, amikor a szabályozó- és ár­rendszer változása miatt szinte félhomályban tapoga­tózva dolgozott a cég. ugyan­így a partnerei. Hiányoztak a rendelések, hiányoztak az árak. Mindenki óvatos volt. a szállító és a vevő egyaránt, ennek az eredménye egyebek között itt úgy csapódott le. hogy nem volt tennivaló. Az év második felében azután zúdult a vevők igénye a vállalatra, s a folyamat, noha beruházásokhoz, fej­lesztésekhez is készít gyárt­mányokat az ASZV, úgy ala­kult, hogy 1981-re a megyei cég egész teljesítőképessége lekötött. Orientáció, szabályozó rendszer .. . Olyan gazdasági elemek, amelyek irányt ad­nak. korlátokat szabnak a gazdálkodók tevékenységé­nek. Mégis, hol keresendő a vállalati rugalmasság? Leg­egyértelműbben az operatív lépéseknél találkozunk ve­le. Az Alföldi Szilikátipari Vállalatnál például a nyere­ség jó néhány esetben egy- egy gyártmánynál azon mú­lott, hogy képes-e a válla­lat hirtelen tempót vagy ter­mékszerkezetet váltani. (Ta­valy jóformán az év máso­dik felében kellett megter­melni az esztendőre szóló produktumot. Vagy: a jól befutott gyártmány a ma már mind több teherautón látható légelterelő igen rö­vid előkészületi, piackutatá­si idő után került a vevők­höz.) Mekkora a kockázat? A tervezéssel egy időben tavaly és tavalyelőtt olyan szervezési intézkedések tör­téntek itt, amelyek meg­alapozzák a tervdokumentu­mokban foglalt elképzelések valóra váltását. Nagyobb te­ret kaptak bizonyos gyárt- - mányok — így a műanyag- ipari cikkek — korszerűsí­tettek termékeket, a válla­lat produktumai közé került például az R—6T típusú tranzisztoros készülékekhez való szárazelem és jó né­hány termék lekerült a lis­táról. Átrendeződött például a szolnoki üzem, a műanya­gos munkához pedig a szer­számokat már nem Török- szentmiklóson készítik, ha­nem a felhasználó telepen. Kunhegyesen. (Rövidebb a szállítási út, kevesebb az ad­minisztráció, a telefonálga­tás, a hibalehetőség.) A je­lentős fejlesztési és tervezé­si feladatok miatt a vállalat központjába — úgymond’ szem elé — kerültek az ASZV jövőjével foglalkozó szakemberek. Mindezekből már követke­zik, hogy a tervkoncepció szerint a vállalati arculat úgy módosul, hogy a szili­kátipari cikkek mellett elő­re tör a műanyaggyártás. Előzetes lépések nélkül ez is csupán vágy marad, sőt a kockázat mértéke is növek­szik. Kísérleteket folytat a vállalat a Nehézvegyipari Kutató ' Intézettel, licencet vásárol és különböző ellenőr­ző szervekkel minősíti ter­mékeit. Olyan gyártmányok­kal összefüggőek ezek a munkák, amelyek ma még nem szerepelnek a termék­listán, és nem is biztos, hogy éppen százszázalékosan azok kerülnek ki az ASZV- től a tervidőszak folyamán. Részletesebben éppen a vál­lalati titoktartás miatt nem beszélhetünk ezekről, hiszen a cégnek itthon is. külföl­dön is vannak konkurrensei. Kockázatról szóltunk az imént. Megfelelő piackuta­tás, a szükséges gépvásárlá­sok felmérése, az előzetes tárgyalások mind- olyan té­nyezők, amelyek csökkent- hetik a gyártmány bukását a piacon és segítségükkel el­kerülhető a késedelmes meg­jelenése is. Mindehhez per­sze — már nem a keretszá­mok szintjén — tudnia kell a vállalati vezetésnek, mi­lyen célokért milyen felté­teleket kell biztosítani. A különböző részegységek, így a fejlesztők, a termelők, a közgazdászok összehangolt munkájára van szükség ahhoz, hogy kialakuljon a várható arculat, ennek függ­vényében a fejlesztési elkép­zelés. a létszám- és a bér­arány, az éves, a fél évti­zedes időszakra. A részprog­ramok összesítése, egyezteté­se után elkészül a többvariá­ciós koncepció. Ezt pedig különböző vállalati fórumo­kon elbírálják. Import helyett Az Alföldi Szilikátipari Vállalat termékei többnyire hazai piacon kelnek el. köz­vetve más üzemek gyártmá­nyaiba beépítve külföldre is jut belőlük. Az említett gaz­daságos termékszerkezet ki­alakítása mellett az ASZV célja, hogy importhelyette­sítő termékeket is készítsen, olyanokat, amelyeknek be­szerzése dollárkiadással jár­na. Említettük az érték-, vagy a naturálközpontú tervezést. Az Alföldi Szilikátipari Vál­lalat terveiből kiderül, hogy az előbbi mellett tették le szakembereik a voksukat. Nem hagyva figyelmen kívül néhány igen fontos meny- nyiségi mutatót — a válla­lat termelési értéke az idei 180 millió forintról a kon­cepció szerint a tervidőszak végére eléri a 250 milliót — viszont hasonlóan nagy je­lentőséget kapnak a gazdál­kodás egyéb minőségi je­gyei is az elképzelések kö­zött. flz Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a hazánk felszabadulása 36. évfordu­lójának alkalmából adomá­nyozandó kitüntetésekről. A gazdasági építésben, a kul­turális területen és az álla­mi munkában szerzett érde­mek, továbbá a haza fegy­veres védelmének biztosítá­sában és a közrend fenntar­tásában tanúsított helytállás elismeréseként 2025-en ré­szesülnek kitüntetésben. Az Elnöki Tanács bírák felmen­téséről és választásáról dön­tött és egyéb folyamatban levő ügyekben határozatokat hozott. Elméleti konferencia Az MSZMP szövetségi po­litikája, a szocialista nemze­ti egység erősítésének idő­szerű elméleti és gyakorlati kérdései címmel Huszár Ist­ván, az MSZMP KB Társa­dalomtudományi Intézetének főigazgatója tartott előadást tegnap Szolnokon, vezető propagandisták számára, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán rendezett el­méleti konferencián. Az összekapcsolt kocsiso­ron kétszemélyes hálófülkék, zuhanyozó, apró, de jól fel­szerelt konyha sorakozik egymás mellett. A társalgó­ban rádió, tévé, sakk, újsá­gok. A műhelykocsiban ha­talmas lámpák, áramfejlesz­tő, hegesztőkészülék, emelő- szerkezetek. Minden katonás rendben, megszabott helyén áll. — Akár teher-, akár sze­mélyvonatot ér a baleset, ne­künk az értesítés után húsz perccel már úton kell lenni a helyszín felé, — mondja Barta János kocsiszolgálati művezető. — Munka köz­ben nem érünk rá keresgél­ni, olyankor minden perc fontos. Szerencsére közleke­dő vonatnál ritka a baleset, inkább tolatás közben tör­ténnek bajok. „Leugrik” a kerék a sínről, vagy össze- akad két kocsi, esetleg lebo­rul a kocsi vagy mozdony. Ha nem bírjuk egyedül be­emelni, jönnek a darusok is. Szalai István III. Diesel- lakatos. Huszonnégy éve vesz részt a segélyszolgálat munkájában. — A segélyszolgálat ön­ként vállalt, bár kollektív szerződés szerint el is ren­delhető, de annyi a jelentke­ző, hogy erre nincs szükség. Napközben az állomás kü­lönböző munkahelyein dol­gozunk, rendes munkaidő­ben. Régebben hétnapon­ként került ránk a sor, most tizenegy nap telik el két A Gabonatröszt vállalatai, az elmúlt évben már 1,8 millió tonna takarmányt ér­tékesítettek a kisteímelők- nek, az idén további kedvez­ményeket adnak a vásár­lóknak. A kistermelők kiadásait csökkenti gz, hogy a takar­mány papírzsákos értékesí­tésénél olcsóbb lesz a cso­magolóanyag. A négyrétegű papírzsákban forgalomba ho­zott takarmány megvásár­lásánál a csomagolóanya­gért kilenc helyett csak hét forintot számolnak fel és 6,90 forint helyett csak hat forintot kell fizetni a három­rétegű papírzsákért. A ki­mért vetőmagnál a kilón­ként eddig felszámolt húsz fillér helyett csak tíz fillért kérnek a vásárlóktól. A vállalatok bővítik a házhoz szállítás rendszerét. Az idén 11 megyében 25 mázsán felüli szállításnál kedvezményes fuvarköltség­gel viszik házhoz a takar­mányokat és további kedvez­ményként a legalább ilyen nagyságrendű vásárlásnál — a kiskereskedelmi árnál 10 százalékkal olcsóbban — ér­ügyelet között. Ilyenkor is a munkahelyünkön dolgo­zunk, de ha baleset van, azonnal idejövünk. A mun­kaidő végétől pedig a más­nap reggeli váltásig a se­gélykocsiban töltjük az időt. Ha valahol nagyobb baj van, nem egyszer husznnégy órát is végigdolgozunk, és még a következő váltás is ott foly­tathatja. Évi 550—600 óra jön össze a szolgálatból, a készenléti időre 50 százalé- . kos bért, kiszállásra rendes órabért kapunk. A szolgálat­ban levő hat ember közül kettő-három kifejezetten ko­csival foglalkozik, egy a mozdonyos, és minden csa­patban van egy hegesztő is. — Látta a felszerelésün­ket, minden nagyon mo­dem. Kell is, mert mindegy, hogy hideg vagy meleg, nalppal vagy éjszaka, a sí­neket minél gyorsabban fel kell szabadítani — mondja Dóra József reszortvezető. — Minden csapatban van egy ember, ma Barta István, se- gélykocsikezelő, akinek az a munkája, hogy a kocsin minden rendben legyen. Ne­kik ez a munkahelyük. A többieknek négy-ötszáz fo­rint keresetkiegészítést je­lent az itt töltött ilő. Ezért, ha úgy jön ki a váltás, va­sárnap vagy ünnepnap is itt vagyunk. Számít a pénz, de van ebben virtus is, hogy vagyok olyan legény, mint a másik. — A legutóbbi nagy mun­tékesítik a takarmányokat. Szélesítik a mozgóárusító­rendszert. Kör járatokat in­dítanak a viszonylag rosz- szabbul ellátott területekre, a távoli tanyavilágba is. a mozgóboltok árujáért szál­lítási többletköltséget nem számítanak fel. A vállalatok megszervezik egyes helye­ken — például Baranya me­gyében — a körzeti ellátást. A megrendeléseket a gépko­csivezető veszi fel, és öt má­zsa feletti tételt egy héten belül átadnak a megrende­lőknek. Üjabb elárusítóhe­lyeket rendeznek be ömlesz­tett áruk forgalmazására. Mintegy 40—50 ezer tonna tápot, valamint a szemes ta­karmányok 80—90 százalé­kát értékesítik így. Az állatforgalmi és hús­ipari vállalatokkal, továbbá a baromfiipari vállalatokkal együtt szervezik meg a Ga­bonatröszt vállalatai a na­gyobb állatállománnyal ren­delkező kistermelők szerve­zett ellátását. Az így kiala­kított hármas kapcsolat azért is jó, mert már a szerződés időpontjában biztosítható a takarmány. * kánk Újsizászon volt, bizto­san hallott róla, — veszd át a szót Barta János. — Va­sárnap délelőtt történt, hogy összefutott két kocsisor. Mint a csatatér, úgy nézett ki a környék. Roncsok, tö­rött deszkák, a sok áru ki­borulva. Vagy húsz teher­kocsi sérült meg. A honvéd­ség is segített, két daru is dolgozott, még így is más­nap reggelig tartott, mire megtisztítottunk egy vágányt, hogy megindulhasson a köz­lekedés. Az emlegetett darusok má­sik vágányon állnak. Mádi István művezető vezet végig a segélykocsikhoz hasonlóan felszerelt „legénységi” ré­szen. A hatalmas daru gém­je most rásimul a 42 méter hosszú darukocsira. — Munka közben 24 mé­ter magasságig emel a da­ru, hét méteres gémkinyú- láson 125 tonnát bír ed. Egy mozdonyt úgy rak át a má­sik sínre, mint én egy gyu- fás skatulyát — mondja büszkén Mádi István. — Nemcsak segélyszolgálatot végzünk, megbízásra is dol­gozunk. Tavaly ősszel a Me­zőtúr—Szarvas közötti Körös- hídnál néhány napja meg Pesten az Üllői út feletti vasúidnál emel­tünk be nyolcvantonnás elemeket betonpillérekre. Ne_ künk itt a munkahelyünk, huszonegyen váltjuk egy­mást, egy csoportban hét ember. Ehhez jön még a há­rom „készenléti” — a nyolc csoport valamelyike. Ök az állomás más részein dolgoz­nak, ezt pluszként csinálják. Fejszés Edit Hajnal József Segítség az építkezőknek. A törökszentmiklósi Gépgyártó és Javító Ipari Szövetkezet gyártja a Favorit—250 típusú betonkeverőt, melyből már 120 darab készült el az idén Rendszeresen ellenőrzik az őrlendő gabona minőségét a szolnoki Tisza Malom gabonala­boratórium ában Gyorssegély a síneken Többször elindultam, hogy megkeressem a fűtőház mellett a segélyszolgálat kocsiját. Kora reggel már ki­mentek, délután még nem jöttek vissza. Végre egyik visszatérésük után sikerült a „csapatot” megtalálnom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom