Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-28 / 74. szám

XXXII. évf. 74. szám. 1981. március 28., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA •■■■•■••••■•••••■■•■■a aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaaaaaaa" ■aaaaaaaaaaaaaaaaaaa aaaaa 5-ar­••■•••aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaSaSSaSaSaa* Tervezés több változattal 3. oldal A szerkesztőség postájából 4. oldal KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1981. március 26-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1981. március 26-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői a me­gyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának előterjeszté­sében az időszerű nemzetközi kérdések­ről adott tájékoztatót; — Óvári Miklós elvtársnak, a Politi­kai Bizottság tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának előterjesztésében a belpolitikai élet időszerű kérdéseiről szóló tájékoztatót. I. A Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit párt- és államközi kapcsola­taink alakulását Megálla­pította: a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élése, az enyhülés eredményeinek megvédése, a feszültség csökkentése az emberiség egyetemes érdeke. A világ békéjére növekvő veszélyt jelentenek a két vi­lágrendszer között fennálló katonai erőegyensúly meg­bontására, a fegyverkezési hajsza fokozására irányuló imperialista törekvések. A szélsőséges imperialista kö­rök durva és ellenséges pro­pagandakampánya mérgezi a nemzetközi légkört, rom­bolja a bizalmat, s ezzel ne­hezíti a legfontosabb világ- politikai problémák kon­fliktusok, közös erőfeszítések­kel történő megoldását. A Magyar Szocialista Mun­káspárt ezért elengedhetet­lennek tartja minden béke­szerető erő, felelős politikai tényező cselekvő fellépését a katonai szembenállás csök_ kentése, az enyhülés vívmá­nyainak megőrzése érdeké­ben. 1 A Központi Bizottság ■ meghallgatta a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség munkájáról szóló tájékozta­tót. A küldöttség részt vett a kongresszus tanácskozása­in; Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára megbeszé­lést folytatott Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával. A küldöttség ellátogatott Moszkva zelenográdi kerüle­tébe és Minszkbe, ahol nagy­gyűlésen találkozott a szov­jet dolgozókkal; továbbá ta­lálkozóra került sor a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság vezetőivel, aktivistáival. A Központi Bizottság jóvá­hagyta a küldöttség tevé­kenységét. A kongresszus nagy hord­erejű tanácskozását méltán kísérte figyelemmel az egész világ. A magyar kommunis­ták, a magyar nép a béke és a szocializmus minden hívé­vel együtt elismeréssel adóz­nak a szovjet nép eredmé­nyeinek, amelyeket lenini pártja vezetésével a XXV. kongresszus határozatait megvalósítva elért. A Köz­ponti Bizottság kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szovjet nép sikerre viszi a XXVI. kongresszus nagysza­bású gazdasági és társada­lomépítő programját, ered­ményesen oldja meg a fejlő­dés során jelentkező új fel­adatokat. A szovjet kommunisták ta­nácskozásán meggyőzően ki­fejezésre jutott, hogy a szo­cializmus és a béke ügye elválaszthatatlan. A kong­resszuson jóváhagyott ja­vaslatok, a legfontosabb vi­lágpolitikai problémák meg­oldását célzó kezdeményezé­sek a Szovjetunió őszinte békeakaratát, nemzetközi po­litikájának építő jellegét, el­vi szilárdsággal párosuló ru­galmasságát tanúsítják. A szovjet kommunisták kongresszusának nemzetközi irányvonala egybeesik a szo­cialista országok, a békesze­rető népek, a magyar nép érdekeivel, törekvéseivel. Eb­ből kiindulva a Köz­ponti Bizottság hangsú­lyozta: a Magyar Népköz- társaság helyesli és támogat­ja azokat a javaslatokat, amelyek- a feszültség csök­kentésére, a leszerelés ügyé­nek előmozdítására, a helyi tűzfészkek kioltására, s mindezek érdekében a szov­jet—amerikai viszony javítá­sára, a szocialista és a tőkés országok közötti párbeszéd fenntartására» a kölcsö­nösen előnyös kapcso­latok fejlesztésére irá­nyulnak. A Központi Bizott­ság kifejezte reményét, hogy minden érintett ország kor­mánya konstruktív szellem­ben és cselekvő szándékkal válaszol e fontos kezdemé­nyezésekre. Az SZKP XXVI. kong­resszusának állásfoglalásai újólag igazolták, hogy a Szovjetunió mint a szo­cialista közösség leg­főbb ereje szilárd tá­masza a társadalmi hala­dásért, a nemzeti független­ségért, az imperializmus el­len küzdő minden erőnek. Történelmi útjának gazdag tapasztalatai felbecsülhetet­len jelentőségűek a kommu- nist pártok, forradalmi moz­galmak számára. A kongresszus állásfogla­lásai mutatták, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között teljes a nézet- azonosság minden lényeges politikai és ideológiai kér­désben. A szovjet kommu­nisták tanácskozásának ered. ményei újabb lendületet ad­nak a közös elveken és cé­lokon alapuló, az élet min­den területére kiterjedő ma­gyar—szovjet kapcsolatok fej­lesztésének, barátságunk erő­södésének. Pártunk, a magyar nép azt kívánja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja sikere­sen váltsa valóra a XXVI. kongresszus határozatait, a szovjet nép haladjon töret­lenül előre a kommunizmus építésének útján. 2 A Központi Bizottság ■ megállapította, hogy párt- és államközi kapcsola­taink az elmúlt időszakban is hazánk, népünk érdekeit a szocialista közösség erősí­tését. a társadalmi haladás és a nemzeti függetlenség, a béke ügyét szolgálják. Hazánk és a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság képviselőivel a Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülése óta létrejött találko­zások erősitették kapcsola­tainkat, együttműködésün­ket. Pártküldöttségünk rész­vétele a Kubai Kommunis­ta Párt kongresszusán szo­rosabbra fűzte szolidaritá­sunkat az amerikai földrész első szocialista országával, a kubai néppel. A Központi Bizottság meg­hallgatta a tájékoztatást Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első tit­kárának és Stanislaw Kania elvtársnak, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának budapesti találkozójáról. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a magyar nép aggodalommal figyeli a Lengyelországban kialakult bonyolult és sú­lyos helyzetet, amely veszé­lyezteti a lengyel nép vív­mányait, a szocialista rend­szer alapintézményeit. Pár­tunk, népünk bízik abban, hogy a kommunisták, a szo­cializmus lengyel hívei, az igaz lengyel hazafiak elég erővel rendelkeznek . ahhoz,' hogy legyőzzék az ellensé­ges és anarchikus erők egy­re nyíltabb támadását, biz­tosítsák a rend helyreállítá­sát a szocialista irányú ki­bontakozást. Pártkapcsolataink mélyí­tette Ausztria Kommunista Pártja elnökének, valamint az Egyesült Államok Kom­munista Pártja főtitkárának hazánkban tett látogatása, küldöttségünk részvétele az osztrák, az izraeli és a me­xikói testvérpárt kongresz- szusán. pártküldöttségünk tárgyalása Finnországban és Svédországban. Az imperializmus ellen, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő erőkkel vállalt szolidaritá­sunk és együttműködési készségünk jutott kifejezés­re azokon a tárgyalásokon, amelyeket hazánkban foly­tattunk a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság, a Szíriái Arab Űjiászületés Szocialista Pártja és az Al­gériai Nemzeti Felszabaditá- si Front képviselőivel, vala­mint Nicaragua párt- és ál­lami küldöttségével. Jól szolgálta a két ország kapcsolatainak fejlesztését az Iraki Köztársaság kor­mányküldöttségének magyar- országi látogatása. 3 A Központi Bizottság ■ hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a mad­ridi találkozón olyan meg­állapodások szülessenek, amelyek a Helsinkiben meg­kezdett folyamat megőrzé­sét és továbbvitelét szolgál­ják. A Magyar Népköztársa­ság abban érdekelt, hogv a 35 résztvevő állam képvise­lői az európai biztonság és együttműködés erősítését ténylegesen előmozdító ja­vaslatokat fogadjanak el. Kiemelkedő jelentőséget tu­lajdonít annak, hogy mi­előbb összehívják az euró­pai katonai enyhüléssel, a leszereléssel, a bizalomerő­sítő intézkedések kidolgozá­sával foglalkozó konferen­ciát. A Magyar Népköztársaság a helsinki záróokmányban foelalt elvek és ajánlások szellemében építi kapcsola­tait a tőkés országokkal. A jövőben is arra törekszik, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös érdekek alapján bővítse a politikai kapcsola­tokat, az együttműködést gazdasági, műszaki-tudomá­nyos. kulturális és más te­rületeken. II. A Központi Bizottság átte­kintette belpolitikai életünk időszerű kérdéseit. Megálla­pította, hogy a XII. kongresz- szus értékelése ma is érvé­nyes: hazánkban a belpoliti­kai helyzet kiegyensúlyozott, a párt és »a tömegek viszo­nyát a kölcsönös bizalom jel­lemzi. Mindez kedvező felté­teleket biztosít a szocialista építőmunkához, a párt és a kormány nemzetközi tevé­kenységéhez. 1 Belpolitikai életünk ■ középpontjában a XII. kongresszus határozatainak végrehajtása áll. A kongresz- szust követően olyan fontos eseményekre került sor, mint az országgyűlési és tanácsi választások, a kormány öt­éves munkaprogramjának jó­váhagyása az országgyűlés­ben, a VI. ötéves terv kidol­gozása, széles körű társadal­mi vitája és elfogadása, a szakszervezetek, valamint a Hazafias Népfront kongresz- szusa. Nagy •■hazai és nemzetközi figyelem kísérte a magyar szakszervezetek múlt év de­cemberében tartott XXIV. kongresszusát Ezen egyértel­műen kifejezésre jutott, hogy a szakszervezeti mozgalom betölti hivatását, és társa­dalmi rendszerünk fontos intézménye. A szocializmus ügye melletti elkötelezettség­gel és a törvényekben bizto­sított jogaival élve eleget tesz kettős feladatának: segíti a szocialista építomunkát és képviseli tagságának érdeke­it. A kongresszus a szervezett dolgozók véleményének han­got adva állást foglalt a párt irányvonala mellett, és iga­zolta pártunk szakszervezeti politikájának helyességét. A Magyar Szocialista Munkás­párt a jövőben is nagy fi­gyelmet fordít az önállóan tevékenykedő szakszerveze­tekre, épít munkájukra. A Hazafias Népfrontnak a közelmúltban megtartott VII. kongresszusa a szocialista nemzeti egység jegyében zaj­lott le, és bizonyította, hogy a párt szövetségi politikája jó feltételeket teremt a tár­sadalom alkotó erőinek ösz- szefogására. A Központi Bi­zottság nagyra értékeli pár- tonkívüli szövetségeseink hoz­zájárulását nemzeti céljaink eléréséhez. A kongresszuson is megmutatkozott politikai egység nagy történelmi vív­mányunk, amelyet a további­akban is politikánk követke­zetes folytatásával, a töme­gek meggyőzésével kívánunk erősíteni. A hazafias nép­frontmozgalomnak a jövő­ben is fontos szerepe lesz a szocialista demokrácia fej­lesztésében, a szocialista ha- zafiság és nemzeti egység erősítésében. 2 Belpolitikai életünk ki- ■ egyensúlyozottságának alapvető tényezője, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, népünk túl­nyomó többsége a párt veze­tésével sikeresen dolgozik a szocializmus építésének fel­adatain. A magyar közvéle­mény reálisan értékeli hely­zetünket. Megérti és támo­gatja, hogy a következő években, a nehezebb külső és belső feltételek között a fő feladat az elért eredmé­nyek megszilárdítása és a későbbi gyorsabb fejlődés feltételeinek megteremtése. A feszült nemzetközi viszonyok, a hazai építőmunka nehe­zebb feltételei miatt van ag­godalom is, de népünket bi­zalommal tölti el, hogy lát­ja, munkájának értelmét, társadalmi-politikai céljain­kat, a célokhoz vezető utat, és azt is tudja, hogy nincs egyedül, vannak barátai, szövetségesei. Hazánkban a munkásosz­tály, a dolgozó nép hatalma szilárd. Ezt tudva sem sza­bad megfeledkezni arról, hogy ellenségeink soha nem mondanak le szocializmus­ellenes céljaikról, aknamun­kájukról. A jelenlegi nemzet­közi helyzetben, amikor a hidegháborús hangok erő­södnek, az antikommunista propaganda fokozódik, gya­koribbak az ilyen próbálko­zások. A szocializmus min­den ellenségének tudnia kell, hiú remény az, hogy bárki is megrendítheti a magyar nép­nek a szocializmusba vetett bizalmát, a párt és a nép egységét. 3 A szocialista rendszer ■ erősítésének alapvető feltétele nemzeti progra­munk valóra váltása, a gaz­dasági és kulturális építő­munka feladatainak jó meg­oldása. További erőfeszíté­sekre van szükség annak ér­dekében, hogy a népgazda­ságunkban az utóbbi évek­ben kibontakozott kedvező folyamatok tartóssá válja­nak. Különleges jelentősége van a tudományos-technikai eredmények, a találmányok, újítások gyors gyakorlati al­kalmazásának, az anyag- és energiatakarékosságnak, a jó munka nagyobb megbecsülé­sének, a hasznos kezdemé­nyezések felkarolásának, a felelősséget vállaló, a fe­gyelmezett munkát megkö­vetelő vezetők támogatásá­nak. Növekvő fontossága van az emberi, a tudati tényezőknek. A szocializmus építésének előttünk álló feladatai meg­kívánják, hogy nagyobb fi­gyelmet összpontosítsunk az ideológiai, politikai kérdé­sekre, a kulturális nevelésre, az emberi kapcsolatokra, a szocialista erkölcs és életmód fejlesztésére. A pártszervezetek fordít­sanak egyaránt nagy figyel­met a gazdasági és a kultu­rális építőmunka feladataira. Erősítsék a szemléleti és cse­lekvési egységet a pártban és a közvéleményben, mé­lyítsék el azt a meggyőző­dést, hogy további előreha­ladásunk. népünk felemelke­dése elsősorban saját mun­kánk eredményességétől függ. Az előttünk álló idő- ■ szakban is az a legfon­tosabb feladatunk, hogy meg­őrizzük és erősítsük a párt és a tömegek közötti köl­csönös bizalmat. Ennek to­vábbra is nélkülözhetetlen feltétele a nyílt beszéd, az őszinte szó, a szavak és a tettek egysége. Belpolitikai feladataink megoldásában bátran tá­maszkodhatunk pártunknak, népünknek a szocializmus építésében szerzett történel­mi tapasztalataira. Népünk vívmányait megőrizzük, a XII. kongresszus határoza­tainak végrehajtásával to­vább gyarapítjuk. 1981-85 34 milliárd rubeles árucsere-forgalom Magyar—szovjet kereskedelmi megállapodást írtak alá Moszkvában Veress Péter magyar és Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter írta alá pénteken Moszkvá­ban Magyarország és a Szovjetunió 1981—1985. évre szó­ló árucsere-forgalmi és fizetési megállapodását. A megállapodást előkészí­tő tárgyalások során a két küldöttség az 1981—85. évi népgazdasági tervek koor­dinációjának eredményeiből indult ki, s figyelembe vet­te a termelési szakosítási és kooperációs egyezményekből származó kötelezettségeket A megállapodás által elő­irányzott árucsere-forgalom az 1981—85, közötti években Magyarország és a Szovjet­unió között több mint 34 milliárd rubel lesz. A Ma­gyarországra irányuló szov­jet exportban fontos helyet foglalnak el a fémforgácso­ló szerszámgépek, emelő­szállító berendezések, útépí­tő gépek, mezőgazdasági gé­pek és berendezések, teher- és személygépkocsik, repülő­gépek és repüléstechnikai cikkek. Magyarország kőolaj- és kőolajtermékei, szén-, gáz-, vasérc, elektromos energia, faanyagok és nyersgyapot- szükségleteinek jelentős ré­szét a szovjet szállítások elő- gítik ki. Magyarország fémforgá­csoló szerszámgébeket, hír­adástechnikai berendezéseket. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom