Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-27 / 73. szám

1981. MÁRCIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 4. Miként élünk 7 Mindkét munkahelyen tő- esi a helyi vágóhíd teljesítő- rődnek a nők egészségi ál- képessége, ezért az illetéke- lapotával. — Kisújszálláson sek úgy döntöttek, meg kell például kétévenként kötele- vizsgálni, hogyan lenne arra ző a szem-szűrővizsgálaton lehetőség, hogy a környék­részt venni. Van üzemorvosi ről szerezzen be árut az rendelőjük, heti két órát áfész. És az asszonyaink dolgozik ott az orvos. gyakran panaszkodnak: — Szerettünk volna nő- nincs elég gyermekholmi gyógyászati szakrendelést is' sem. bevezetni a gyárban Holott nemcsak a helyben mondja Vági István üzemve- iakók. az Ecsegfalváról be- zető —, de nem volt rá le- járók is — a püspökladá­hetőseg. Talán az új ötéves nyiak, a kenderesiek nem, tervben megvalósul majd ez mert szerintük azokon a te- az elképzelésünk. lepüléseken nagyon jó az el­látás — Kisújszálláson vá­sárolnak. íapétázúgép, vitorlás, lakókocsi Csúcsforgalom az X-nél Része az útnak Miért e szakrendelés be­vezetésének igénye ebben az üzemben? Miért sürgeti az üzemvezető, hogy a Vörös- kereszt gyári szervezete a véradáson kívül rendszere­sen végezzen egészségügyi felvilágosítást is ? Nemcsak azért, mert a szociális he­lyiségek higiéniája enyhén szólva kifogásolható náluk, mert egyes nők nincsenek tisztában az alapvető higié­niai követelményekkel. Saj­nos a FÉK ON-ban elég sok a leányanya. „Csak akkor tudjuk ezt. ha megnézzük, hogy a jogsegélyszolgálatunk hány apasági kereset beadá­sában segít. A rendszeres orvosi vizsgálat, a folyama­tos egészségügyi felvilágosí­tás segítene megértetni a nőkkel, hogy a XX. század­ban más útja is van egy terhesség elleni védekezés­nek, mint az abortusz, és hogy egy nem kívánt ter­hességet meg lehet előzni. Aztán vannak nők. akik gyermekük gondozásával sem törődnek megfelelően, talán azért, mert az a kicsi nem kívánt „vendégként” jött a családba. Mindkét üzemben próbál­koztak a munkahelyi test­nevelés bevezetésével is — sikertelenül. A nők szégyel­lenék tornázni. kinevetik magukat és egymást. Szóval kudarcba fulladt a próbál­kozás. Az ötperces szüne­tekben inkább kávéznak. — és sokan inkább elszívnak egy cigarettát. „Mozgunk mi otthon éppen eleget” — mondják. Azért Kisújszál­láson a fiatalok csináltak maguknak egy röplabdapá­lyát. Van, amikor ott „lazí­tanak” — persze nem a be­járók, meg a családosok — munka után. Az előbbiekben arról volt szó, hogyan, mivel lehetne még könnyíteni a több mű­szakba járó nők helyzetén. Hát például a kereskedelem is többet tehetne értük. Kisújszálláson arra nincs lehetőség, hogy egy nagyobb büfé, vagy üzlet létesülhes­sen a gyárban, vagy a gyár szomszédságában. — A városi ellátással sem vagyunk elégedettek — mondja Vági István. — Kü­lönösen húsban és töltelék­áruban van hiány. Mivel ki­Szolnokon ennél sokkal többre lenne lehetőség. Ne­vezetesen : az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak van egy büféje a gyárban. Az üzem vezetői jónak tar­tanák, ha ott műszakkezdés előtt leadhatnák a nők az előrendeléseket nemcsak tej­re és kenyérre, hanem hús­ra, más élelmiszerre is. és műszak végén átvehetnék az árut. Sőt, a gyár ott vehetné meg a védőételt, védőitalt a dolgozói részére, és nem kel­lene azt a városból kihor- datniuk. Valamikor így volt ez, de a régi kereskedő el­ment, azóta az ott dolgozók havonta váltják egymást, így aztán nem csoda, ha eb­ben az ügyben nem halad­nak előre egy jottányit sem. Amikor a megyei pártbi­zottság évekkel ezelőtt a nő­politikái határozat végrehaj­tásának helyzetével foglal­kozott. állást foglalt abban, hogy: „nagyobb erőfeszítése­ket kell tenni az élet- és munkakörülmények javításá­ra, az áruellátásra, a szol­gáltatás színvonalának eme­lésére”, Vagyis, bár jelentős eredményeket értünk el, még keresni kell és főként megtalálni azokat a lehető­ségeket. amelyekkel köny- nyíthetünk a dolgozó nők, különösen a több műszakban dolgozó nők helyzetén. Mert úgy hiszem, mindabból, amit eddig leírtam — és amiről még írhatnék, például ho­gyan birkóznak a vállalt társadalmi feladataik telje­sítésével — kiderül, hogy azt a bizonyos megjegyzést — amelyet sorozatom elején említettem — nemcsak tré­fának szánta az a fiatalasz- szony. Tartalmasabb választ Milyen ma a több mű­szakban dolgozó nők hely­zete a megyében? Azok, akik városban élnek, nem küsz­ködnek annyi gonddal, mint a vidékről bejárók. Sajnos a községekben lakók élet- körülményeit, munkakörül­ményeit nemcsak a bejárás nehezíti. Sokuk egész élet- felfogását, gondolkodását be­folyásolja egy szemlélet: „Ha a szomszéd már ., ak­kor nekünk is... ” — és dolgoznak látástól vakulá­sig a többletjövedelemért. Különösen a középkorúakra jellemző ez. Van szabad szombatjuk, de akkor örül­nek, hogy . elvégezhetik a nagymosást, hogy nem kell éjfélig vasalniuk. A szabad szombat lehetőséget adott életmódjuk megváltoztatásá­hoz, de még nem elegen él­nek ezzel. A fiatalok már megpróbálnak kicsit köny- nyíteni saját helyzetükön több-kevesebb sikerrel. Tudom, hogy életünkben, amikor drágul a megélhetés, a családoknak több pénzre van szükségük a megélhe­téshez, az anyagi előrehala­dáshoz. És azzal is tisztában vagyok, hogy szükség van a háztáji jószágra, a zöld­ségre is a lakosság ellátá­sához. amit esetleg éppen a több műszakban dolgozó asszonyok termelnek. Mégis szívem szerint azt kérdem: szabad ennyire, sokszor erejükön felül vállalva, tör­niük magukat? Szabad fel­áldozni a fiatalságukat, eset­leg az egészségüket, hogy a húszéves fiúnak is épülhes­sen már a saját háza? Feladategyeztető tárgyalás Tegnap Szolnokon, a me­gyei pártbizottság székházá­ban feladategyeztető tárgya­lást tartottak a SZŐ VOSZ és Szolnok megye párt- és ta­nácsi vezetői. A tanácskozást Mohácsi Ottó, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak titkára vezette, a SZÖV- OSZ-t Imre István elnökhe­lyettes, a megyei tanácsot Bereczki Lajos általános el­nökhelyettes képviselte. A tanácskozáson Szentesi László, a MÉSZÖV elnöke a fogyasztási, a lakás- és a takarékszövetkezetek ötö­dik ötéves tervteljesítéséről adott számot, ismertette a szövetkezetek hatodik ötéves tervi céljait, feladatait is. A Zöldért Vállalat tevékenysé­géről Kosik István igazgató számolt be. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták: Szolnok megyében 1976—80 között az országosnál is na­gyobb dinamikával fejlődtek a fogyasztási, a takarék- és a lakásszövetkezetek. Ezt bi­zonyítja, hogy öt év alatt 109 élelmiszer-áruházát illetve -boltot nyitottak a megye városaiban és községeiben, felépítették a megyeszékhe­lyen a Tiszavidék Skála áru­házát, átadtak 1200 szövetke­zeti lakást. A falu bankjai, a takarékszövetkezetek meg­kétszerezték pénzforgalmu­kat. A tanácskozáson vázol­ták a VI. ötéves tervidőszak­céljait is. A fogyasztási szö­vetkezetek tovább javítják a lakosság alapellátását, kor­szerűsítik a falusi egy-két személyes kisboltokat, javít­ják a zöldség- gyümölcsfel­vásárlás feltételeit, ösztönzik a szakcsoportok, kis térinél ők munkáját, A lakásszövetke­zetek 1300 lakás felépítését tervezik, s azt is, hogy a régebben épült lakóházaikat korszerűsítik, felújítják. Újdonság: a szőnyegpadló- ápoló és a tapátézógép. csúcsforgalom az X-nél — vitorlás még van, lakókocsi már nincs. Csúcsforgalom van az Ipar­cikk-kölcsönző és Szolgál­tató Vállalat (X) fővárosi és vidéki kirendeltségeinél. Há­ziasszonyok százai bérelnek hosszabb-rövidebb időre a tavaszi nagytakarításhoz és lakásfelújításhoz parkett- csiszolókatt porszívókat, fal­festőhengert és mintázatot, komplett barkácsfelszerelést. Az X ezúttal olyan takarító­gépeket is beszerzett, ame­lyekből eddig sem a kölcsön­ző boltokban, sem a kiske­reskedelmi üzletekben nem lehetett kapni. A közelmúlt­ban 165 szőnyegpadló-ápoló gépet vettek külföldről, ame­lyekkel bármilyen más sző­nyeg és bútorkárpit is gyor­san, víz és némi fékezett habzású mosópor adagolásá­val kitisztítható. Ezeket az új berendezéseket Budapes­ten 18, vidéken 22 kölcsön­zőben lehet kibérelni egy napra (24 órára) 300 fo­rintért, de ha a bérlő az es­ti üzletzárásig visszaviszi a gépet, csak 180 forint a bér­leti díj. Az új lakáskarban­A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium be­jelentette: az ország szarvas­marha-állománya mentes a gümőkartól. A mentesítési program be­fejezése elsősorban közegész­ségügyi szempontból jelentős. Kimutatható összefüggés van ugyanis a gümőkorral fertőzött szarvasmarhák szá­mának csökkenése és az em­beri gümőkóros megbetege­dések előfordulása között. A szarvasmarha gümőkór fel­számolásával megszűnt egy tartó gépek iránt bizonyára nagy lesz az igény, hiszen a házgyári lakások többsége szőnyegpadi ós. Az X-boltokban újdonság­nak számítanak a tapétázó­gépek is. A készülék egyszeri beállítása után egyenletesen keni fel a ragasztót a tapétá­ra, majd azt méretre szabja, így a tapétázás előkészítő műveleteinek gépesítésével lényegesen meggyorsul, s házilag is könnyebben elvé­gezhető a munka. Megkezdődött a szezon azokon a szakkölcsönző he­lyeken is, ahol a turistautak­hoz szükséges kellékeket le­het bérelni. A vitorlás hajók­ra például már felvesznek előjegyzést, összesen 127 kü­lönböző típusú hajót lehet kölcsönözni, április végéig még a fővárosban, később csak Balatonbogláron. Sát­rakból, kempingcikkekből bőven van, mert a téli hó­napokban felújították a kész­letet, újakat is beszereztek — így ezeknél a cikkeknél nincs szükség előjegyzésre. Ugyan­akkor igen rövid idő alatt már előjegyzésben elkelt va­lamennyi lakókocsi és gépko­csi-utánfutó. olyan fertőzési forrás, amely az ember egészségét közvet­lenül is veszélyeztetheti. Azzal, hogy mentes lett az ál­lomány, nemcsak az állat- tenyésztést közvetlenül ért károkat sikerült megszüntet­ni, hanem e téren is telje­sen megfelelünk az élő ál­latok és állati eredetű ter­mékek nemzetközi kereske­delmében támasztott köve­telményeknek. A jövőben a fő feladat a betegség esetleges újból je­lentkezésének megelőzése. előtt mire vállalkoznak. Szeren­csére sokan vannak ilyenek, úgyhogy tudunk válogatni. — Milyen szempontok alapján? — Elsősorban a rátermett­ség dönt. De bizonyos előnyt adunk azoknak a gyerekek­nek, akiknek a szülei, ro­konai már ott dolgoznak. Akik aztán felvételt nyer­nek, a legkorszerűbb műsze­rekkel felszerelt tanműhely­ben ismerkednek választott szakmájukkal. Jól tudjuk persze, hogy milyen döntő az üzemi gyakorlat során szerzett tapasztalat. Éppen ezért nagy gondot fordítunk azoknak a szakmunkások­nak a kiválasztására, akikre egy-egy gyereket rábízunk. — Bár minél előbb és mi­nél több helyen bevezetnék ezt a módszert — sóhajt Szalai Béla, aki mint kis­iparos kapott helyet a zsű­riben. — A verseny tapasz­talatai ugyanis azt mutat­ják, hogy bár elméletileg kiválóan felkészültek az in­dulók, gyakorlati szempont­ból sok még a pótolná való, a legjobbaknál is! Általános jelenség volt például, hogy a versenyző nem tudta he­lyesen megválasztani a mű­veletek sorrendjét. Arról nem is beszélve, hogy egyik­másik a reszelőt sem hasz­nálta helyesen, ami pedig igazán alapvető tudnivaló! Mindez arra enged követ­keztetni, hogy nem mindig megfelelő az iskoláknak a termelő üzemekkel való kap­csolata. Márpedig az ifjú szakemberek olyanok lesz­nek, amilyen példát maguk előtt látnak. A szerint sze­repelnek majd a legnagyobb vizsgán: az üzemek minden­napi gyakorlatában. Káposztás János Persze arra múlhatatlanul szükség van, hogy minden üzem, vállalat, állami, tár­sadalmi szervezet könnyít­sen a nők helyzetén, segít­sen amire lehetősége van. Nemcsak anyagi, szellemi segítségre is szükség van. „Hogy élünk; az akara­tunktól független; hogy mi­ként élünk, ez már tőlünk, magunktól függ. s nem mindegy, hogyan válaszo­lunk erre a gyakorlatban” — írta a szociológus. Jó len­ne, ha egyre többen mind tartalmasabban adnák meg azt. ■ VÉGE Varga Viktória Mesterek és tanítványok Vizsga után, vizsga iiiili a:::: Kilincs, némi verejtékkel Változatok a törődésre Legjobb nevelő a jó példa Nemrégiben Szolnokon versenyzett 24 mechanikai műszerész, a „Szakma kiváló tanulója” címért... — Nehéz volt? — kérdez­tem a Szolnok megyét kép­viselő Pótári Józseftől, aki a törökszentmiklósi 604. Ipari Szakmunkásképző In­tézet tanulója. — Az elméleti vizsga vi­szonylag könnyen ment, vi­szont a gyakorlati feladat alaposan megizzasztott. Egy kilincsszerkezetet kellett ké­A tiszaföldvári Lenin Tsz dobozkészítő üzemében évente 40 millió forint értékben készülnek a különböző méretű kar­tondobozok Fotó: Hargitai szítenünk, és bizony elég sok időbe telt, mire sike­rült eligazodnom a rajzon. — Hogyan fogott a mun­kához? — A legnehezebb alkatré­szen kezdtem: a villás anyán. Ezen nagyon sokat kellett dolgozni: reszelők segítségé­vel ki kellett alakítani a vil­lát, aztán törzsárazott túrá­tokat kellett bele készíteni, többet is. — Nem számított ilyen műveletekre? — De igen. A verseny előtt jónéhány héttel meg­kaptuk azoknak a szerszá­moknak a listáját, amelye­ket hozni kellett magunk­kal. Benne volt a menetfúró is, a dörzsár is. A versenyzőket kísérő szakoktatókkal beszélgetve kiderül: szinte minden inté­zetben gondot fordítottak arra, hogy a versenyre kül­dött tanulójuk ideális kö­rülmények között készülhes­sen a nagy erőpróbára. Ez a törődés természetesen vajmi keveset érne, ha csupán a versenyt megelőző hetekre s arra a néhány tucatnyi — kiemelkedően tehetséges — tanulóra korlátozódna, akik a szakmai verseny országos döntőjéig eljutottak. — A törődés nálunk már a kiválasztáskor elkezdődik — mondja a hajdúböszörmé­nyi Gombos János. — Az általános iskolások előtt sűrűn kinyitjuk az üzem kapuit, hogy akik nálunk — az Egyesült Izzó helyi üze­mében — szeretnének dol­gozni, azok tudják, hogy Eredményes állategészségügyi program

Next

/
Oldalképek
Tartalom