Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-27 / 73. szám
1981. MÁRCIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 4. Miként élünk 7 Mindkét munkahelyen tő- esi a helyi vágóhíd teljesítő- rődnek a nők egészségi ál- képessége, ezért az illetéke- lapotával. — Kisújszálláson sek úgy döntöttek, meg kell például kétévenként kötele- vizsgálni, hogyan lenne arra ző a szem-szűrővizsgálaton lehetőség, hogy a környékrészt venni. Van üzemorvosi ről szerezzen be árut az rendelőjük, heti két órát áfész. És az asszonyaink dolgozik ott az orvos. gyakran panaszkodnak: — Szerettünk volna nő- nincs elég gyermekholmi gyógyászati szakrendelést is' sem. bevezetni a gyárban Holott nemcsak a helyben mondja Vági István üzemve- iakók. az Ecsegfalváról be- zető —, de nem volt rá le- járók is — a püspökladáhetőseg. Talán az új ötéves nyiak, a kenderesiek nem, tervben megvalósul majd ez mert szerintük azokon a te- az elképzelésünk. lepüléseken nagyon jó az ellátás — Kisújszálláson vásárolnak. íapétázúgép, vitorlás, lakókocsi Csúcsforgalom az X-nél Része az útnak Miért e szakrendelés bevezetésének igénye ebben az üzemben? Miért sürgeti az üzemvezető, hogy a Vörös- kereszt gyári szervezete a véradáson kívül rendszeresen végezzen egészségügyi felvilágosítást is ? Nemcsak azért, mert a szociális helyiségek higiéniája enyhén szólva kifogásolható náluk, mert egyes nők nincsenek tisztában az alapvető higiéniai követelményekkel. Sajnos a FÉK ON-ban elég sok a leányanya. „Csak akkor tudjuk ezt. ha megnézzük, hogy a jogsegélyszolgálatunk hány apasági kereset beadásában segít. A rendszeres orvosi vizsgálat, a folyamatos egészségügyi felvilágosítás segítene megértetni a nőkkel, hogy a XX. században más útja is van egy terhesség elleni védekezésnek, mint az abortusz, és hogy egy nem kívánt terhességet meg lehet előzni. Aztán vannak nők. akik gyermekük gondozásával sem törődnek megfelelően, talán azért, mert az a kicsi nem kívánt „vendégként” jött a családba. Mindkét üzemben próbálkoztak a munkahelyi testnevelés bevezetésével is — sikertelenül. A nők szégyellenék tornázni. kinevetik magukat és egymást. Szóval kudarcba fulladt a próbálkozás. Az ötperces szünetekben inkább kávéznak. — és sokan inkább elszívnak egy cigarettát. „Mozgunk mi otthon éppen eleget” — mondják. Azért Kisújszálláson a fiatalok csináltak maguknak egy röplabdapályát. Van, amikor ott „lazítanak” — persze nem a bejárók, meg a családosok — munka után. Az előbbiekben arról volt szó, hogyan, mivel lehetne még könnyíteni a több műszakba járó nők helyzetén. Hát például a kereskedelem is többet tehetne értük. Kisújszálláson arra nincs lehetőség, hogy egy nagyobb büfé, vagy üzlet létesülhessen a gyárban, vagy a gyár szomszédságában. — A városi ellátással sem vagyunk elégedettek — mondja Vági István. — Különösen húsban és töltelékáruban van hiány. Mivel kiSzolnokon ennél sokkal többre lenne lehetőség. Nevezetesen : az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak van egy büféje a gyárban. Az üzem vezetői jónak tartanák, ha ott műszakkezdés előtt leadhatnák a nők az előrendeléseket nemcsak tejre és kenyérre, hanem húsra, más élelmiszerre is. és műszak végén átvehetnék az árut. Sőt, a gyár ott vehetné meg a védőételt, védőitalt a dolgozói részére, és nem kellene azt a városból kihor- datniuk. Valamikor így volt ez, de a régi kereskedő elment, azóta az ott dolgozók havonta váltják egymást, így aztán nem csoda, ha ebben az ügyben nem haladnak előre egy jottányit sem. Amikor a megyei pártbizottság évekkel ezelőtt a nőpolitikái határozat végrehajtásának helyzetével foglalkozott. állást foglalt abban, hogy: „nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az élet- és munkakörülmények javítására, az áruellátásra, a szolgáltatás színvonalának emelésére”, Vagyis, bár jelentős eredményeket értünk el, még keresni kell és főként megtalálni azokat a lehetőségeket. amelyekkel köny- nyíthetünk a dolgozó nők, különösen a több műszakban dolgozó nők helyzetén. Mert úgy hiszem, mindabból, amit eddig leírtam — és amiről még írhatnék, például hogyan birkóznak a vállalt társadalmi feladataik teljesítésével — kiderül, hogy azt a bizonyos megjegyzést — amelyet sorozatom elején említettem — nemcsak tréfának szánta az a fiatalasz- szony. Tartalmasabb választ Milyen ma a több műszakban dolgozó nők helyzete a megyében? Azok, akik városban élnek, nem küszködnek annyi gonddal, mint a vidékről bejárók. Sajnos a községekben lakók élet- körülményeit, munkakörülményeit nemcsak a bejárás nehezíti. Sokuk egész élet- felfogását, gondolkodását befolyásolja egy szemlélet: „Ha a szomszéd már ., akkor nekünk is... ” — és dolgoznak látástól vakulásig a többletjövedelemért. Különösen a középkorúakra jellemző ez. Van szabad szombatjuk, de akkor örülnek, hogy . elvégezhetik a nagymosást, hogy nem kell éjfélig vasalniuk. A szabad szombat lehetőséget adott életmódjuk megváltoztatásához, de még nem elegen élnek ezzel. A fiatalok már megpróbálnak kicsit köny- nyíteni saját helyzetükön több-kevesebb sikerrel. Tudom, hogy életünkben, amikor drágul a megélhetés, a családoknak több pénzre van szükségük a megélhetéshez, az anyagi előrehaladáshoz. És azzal is tisztában vagyok, hogy szükség van a háztáji jószágra, a zöldségre is a lakosság ellátásához. amit esetleg éppen a több műszakban dolgozó asszonyok termelnek. Mégis szívem szerint azt kérdem: szabad ennyire, sokszor erejükön felül vállalva, törniük magukat? Szabad feláldozni a fiatalságukat, esetleg az egészségüket, hogy a húszéves fiúnak is épülhessen már a saját háza? Feladategyeztető tárgyalás Tegnap Szolnokon, a megyei pártbizottság székházában feladategyeztető tárgyalást tartottak a SZŐ VOSZ és Szolnok megye párt- és tanácsi vezetői. A tanácskozást Mohácsi Ottó, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára vezette, a SZÖV- OSZ-t Imre István elnökhelyettes, a megyei tanácsot Bereczki Lajos általános elnökhelyettes képviselte. A tanácskozáson Szentesi László, a MÉSZÖV elnöke a fogyasztási, a lakás- és a takarékszövetkezetek ötödik ötéves tervteljesítéséről adott számot, ismertette a szövetkezetek hatodik ötéves tervi céljait, feladatait is. A Zöldért Vállalat tevékenységéről Kosik István igazgató számolt be. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták: Szolnok megyében 1976—80 között az országosnál is nagyobb dinamikával fejlődtek a fogyasztási, a takarék- és a lakásszövetkezetek. Ezt bizonyítja, hogy öt év alatt 109 élelmiszer-áruházát illetve -boltot nyitottak a megye városaiban és községeiben, felépítették a megyeszékhelyen a Tiszavidék Skála áruházát, átadtak 1200 szövetkezeti lakást. A falu bankjai, a takarékszövetkezetek megkétszerezték pénzforgalmukat. A tanácskozáson vázolták a VI. ötéves tervidőszakcéljait is. A fogyasztási szövetkezetek tovább javítják a lakosság alapellátását, korszerűsítik a falusi egy-két személyes kisboltokat, javítják a zöldség- gyümölcsfelvásárlás feltételeit, ösztönzik a szakcsoportok, kis térinél ők munkáját, A lakásszövetkezetek 1300 lakás felépítését tervezik, s azt is, hogy a régebben épült lakóházaikat korszerűsítik, felújítják. Újdonság: a szőnyegpadló- ápoló és a tapátézógép. csúcsforgalom az X-nél — vitorlás még van, lakókocsi már nincs. Csúcsforgalom van az Iparcikk-kölcsönző és Szolgáltató Vállalat (X) fővárosi és vidéki kirendeltségeinél. Háziasszonyok százai bérelnek hosszabb-rövidebb időre a tavaszi nagytakarításhoz és lakásfelújításhoz parkett- csiszolókatt porszívókat, falfestőhengert és mintázatot, komplett barkácsfelszerelést. Az X ezúttal olyan takarítógépeket is beszerzett, amelyekből eddig sem a kölcsönző boltokban, sem a kiskereskedelmi üzletekben nem lehetett kapni. A közelmúltban 165 szőnyegpadló-ápoló gépet vettek külföldről, amelyekkel bármilyen más szőnyeg és bútorkárpit is gyorsan, víz és némi fékezett habzású mosópor adagolásával kitisztítható. Ezeket az új berendezéseket Budapesten 18, vidéken 22 kölcsönzőben lehet kibérelni egy napra (24 órára) 300 forintért, de ha a bérlő az esti üzletzárásig visszaviszi a gépet, csak 180 forint a bérleti díj. Az új lakáskarbanA Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium bejelentette: az ország szarvasmarha-állománya mentes a gümőkartól. A mentesítési program befejezése elsősorban közegészségügyi szempontból jelentős. Kimutatható összefüggés van ugyanis a gümőkorral fertőzött szarvasmarhák számának csökkenése és az emberi gümőkóros megbetegedések előfordulása között. A szarvasmarha gümőkór felszámolásával megszűnt egy tartó gépek iránt bizonyára nagy lesz az igény, hiszen a házgyári lakások többsége szőnyegpadi ós. Az X-boltokban újdonságnak számítanak a tapétázógépek is. A készülék egyszeri beállítása után egyenletesen keni fel a ragasztót a tapétára, majd azt méretre szabja, így a tapétázás előkészítő műveleteinek gépesítésével lényegesen meggyorsul, s házilag is könnyebben elvégezhető a munka. Megkezdődött a szezon azokon a szakkölcsönző helyeken is, ahol a turistautakhoz szükséges kellékeket lehet bérelni. A vitorlás hajókra például már felvesznek előjegyzést, összesen 127 különböző típusú hajót lehet kölcsönözni, április végéig még a fővárosban, később csak Balatonbogláron. Sátrakból, kempingcikkekből bőven van, mert a téli hónapokban felújították a készletet, újakat is beszereztek — így ezeknél a cikkeknél nincs szükség előjegyzésre. Ugyanakkor igen rövid idő alatt már előjegyzésben elkelt valamennyi lakókocsi és gépkocsi-utánfutó. olyan fertőzési forrás, amely az ember egészségét közvetlenül is veszélyeztetheti. Azzal, hogy mentes lett az állomány, nemcsak az állat- tenyésztést közvetlenül ért károkat sikerült megszüntetni, hanem e téren is teljesen megfelelünk az élő állatok és állati eredetű termékek nemzetközi kereskedelmében támasztott követelményeknek. A jövőben a fő feladat a betegség esetleges újból jelentkezésének megelőzése. előtt mire vállalkoznak. Szerencsére sokan vannak ilyenek, úgyhogy tudunk válogatni. — Milyen szempontok alapján? — Elsősorban a rátermettség dönt. De bizonyos előnyt adunk azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei, rokonai már ott dolgoznak. Akik aztán felvételt nyernek, a legkorszerűbb műszerekkel felszerelt tanműhelyben ismerkednek választott szakmájukkal. Jól tudjuk persze, hogy milyen döntő az üzemi gyakorlat során szerzett tapasztalat. Éppen ezért nagy gondot fordítunk azoknak a szakmunkásoknak a kiválasztására, akikre egy-egy gyereket rábízunk. — Bár minél előbb és minél több helyen bevezetnék ezt a módszert — sóhajt Szalai Béla, aki mint kisiparos kapott helyet a zsűriben. — A verseny tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy bár elméletileg kiválóan felkészültek az indulók, gyakorlati szempontból sok még a pótolná való, a legjobbaknál is! Általános jelenség volt például, hogy a versenyző nem tudta helyesen megválasztani a műveletek sorrendjét. Arról nem is beszélve, hogy egyikmásik a reszelőt sem használta helyesen, ami pedig igazán alapvető tudnivaló! Mindez arra enged következtetni, hogy nem mindig megfelelő az iskoláknak a termelő üzemekkel való kapcsolata. Márpedig az ifjú szakemberek olyanok lesznek, amilyen példát maguk előtt látnak. A szerint szerepelnek majd a legnagyobb vizsgán: az üzemek mindennapi gyakorlatában. Káposztás János Persze arra múlhatatlanul szükség van, hogy minden üzem, vállalat, állami, társadalmi szervezet könnyítsen a nők helyzetén, segítsen amire lehetősége van. Nemcsak anyagi, szellemi segítségre is szükség van. „Hogy élünk; az akaratunktól független; hogy miként élünk, ez már tőlünk, magunktól függ. s nem mindegy, hogyan válaszolunk erre a gyakorlatban” — írta a szociológus. Jó lenne, ha egyre többen mind tartalmasabban adnák meg azt. ■ VÉGE Varga Viktória Mesterek és tanítványok Vizsga után, vizsga iiiili a:::: Kilincs, némi verejtékkel Változatok a törődésre Legjobb nevelő a jó példa Nemrégiben Szolnokon versenyzett 24 mechanikai műszerész, a „Szakma kiváló tanulója” címért... — Nehéz volt? — kérdeztem a Szolnok megyét képviselő Pótári Józseftől, aki a törökszentmiklósi 604. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulója. — Az elméleti vizsga viszonylag könnyen ment, viszont a gyakorlati feladat alaposan megizzasztott. Egy kilincsszerkezetet kellett kéA tiszaföldvári Lenin Tsz dobozkészítő üzemében évente 40 millió forint értékben készülnek a különböző méretű kartondobozok Fotó: Hargitai szítenünk, és bizony elég sok időbe telt, mire sikerült eligazodnom a rajzon. — Hogyan fogott a munkához? — A legnehezebb alkatrészen kezdtem: a villás anyán. Ezen nagyon sokat kellett dolgozni: reszelők segítségével ki kellett alakítani a villát, aztán törzsárazott túrátokat kellett bele készíteni, többet is. — Nem számított ilyen műveletekre? — De igen. A verseny előtt jónéhány héttel megkaptuk azoknak a szerszámoknak a listáját, amelyeket hozni kellett magunkkal. Benne volt a menetfúró is, a dörzsár is. A versenyzőket kísérő szakoktatókkal beszélgetve kiderül: szinte minden intézetben gondot fordítottak arra, hogy a versenyre küldött tanulójuk ideális körülmények között készülhessen a nagy erőpróbára. Ez a törődés természetesen vajmi keveset érne, ha csupán a versenyt megelőző hetekre s arra a néhány tucatnyi — kiemelkedően tehetséges — tanulóra korlátozódna, akik a szakmai verseny országos döntőjéig eljutottak. — A törődés nálunk már a kiválasztáskor elkezdődik — mondja a hajdúböszörményi Gombos János. — Az általános iskolások előtt sűrűn kinyitjuk az üzem kapuit, hogy akik nálunk — az Egyesült Izzó helyi üzemében — szeretnének dolgozni, azok tudják, hogy Eredményes állategészségügyi program
