Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

10 Nyugdíjasok fóruma 1981. MÁRCIUS 22. Sok víz lefolyt azóta a Kakaton Az aranylakodalom éjsza­káján a bánhalmi Suszter Mihály Kakat-parti lakásá­ban hajnalig szólt a muzsi1- ka, és a reggel vetett véget a vidám nótázgatásnak. Mu­latott a hetvenöt éves házi­gazda, és vele ropta a csár­dást élete párja, az öt évvel fiatalabb. Ilona néni is. ön­feledten, vidáman, együtt a rokonsággal. Pedig komisz életet jutta­tott nekik a sors. Mihály bá­csi hosszú esztendőket robo­tolt cselédként, aratóként fe­leségével a kenderes! Hor- thy-birtokon, és bár a kör­nyék legjobb munkásának ismerték, éves keresete mindössze 24 mázsa búza, 4 mázsa árpa, egy tehéntartás és némi tűzifa volt. Foszló fedelű, roggyant urasági cse­lédlakásban nyolcszor for­dult meg a gólya, jöttek sorban, egymás után az ap­róságok, és a házban hivat- lan vendégként ottragadt a nincs is. A felszabadulás után föl­det kaptak Bánhalmán, és Mihály bácsi sajátkezűleg verte ki azt a tízezer vály- kat, amely felrakva az első igazi otthont jelentette a családnak. Azóta sok víz lefolyt a Kakaton, felnőttek a gyerekek, és nemcsak kémek, hoznak is a házhoz. Rohantak az esztendők, és ma már a ipostás minden húszadika után 2 ezer 500 forint nyugdíjjal kopog be az ajtón. Hogy jusson is, maradjon is belőle, az ólban „kiegészítésként” 12 hízó, 1 anyakoca röfög, és apró jó­szágból se szenvednek hi­ányt. Február 16-án volt fél év­százada, hogy örök hűséget fogadtak egymásnak. A csa­lád nyolcnapos berekfürdői üdülőjeggyel lepte meg az idős szülőket. Nevetve mesé­lik: úgy belefáradtak az„úri” módba, a tétlenségbe, hogy azóta alig bírják magukat összeszedni. Ez volt az első közös üdülésük, meg az utolsó is. — Korábban kel­lett volna kezdeni, mert a magunkfajta már nem bírja ki valamilyen ház körüli motaszkálás nélkül, — mo­solyog Ilonka néni. A gyerekek nyolc nap után kocsival mentek értük. Ahogy hazatérve betoppan­tak bánhalmi otthonukba, még a lélegzetük is elakadt! Az előszobában állt a nyolc gyerek, de elhozták a húsz unokát, és a három déduno­kát is. Menyeik, vők', roko­nok, összesen negyvenen ül­ték körük a terített asztalt, amelyen egy 90 kilós hízó földi maradványai kellették magukat. Mihály bácsi vala­mi nagyon szépet, valami nagyon odaillőt szeretett vol­na mondani. Olyasmit, hogy örül annak, hogy ezt is megérte, meg hogy nem kel­lett volna ennyit' költeni, de néhány könnycsepp ereszke­dett a szemére, a torkát meg kegyetlenül fojtogatta vala­mi. Ügy, hogy a mondóké­ból csak ennyire futotta: kö­szönjük gyermekeim, kö­szönjük ezt a napot. Az előszoba egyik vázájá­ban 'két hét múlva, ottjár- tamkor még csodálatosan pompázott az ötven szál vö­rös szegfű. Nem tudom, mi lehetett az oka, de úgy né­zett kii a csokor, mintha ma szedték volna. Talán az, hogy az ajándékozók igaz szívvel adták, ikét, becsületes, dol­gos, igaz szívű emberinek. D. Szabó Miklós Tavaszi fáradtság Márciusban sok emberen vesz erőt a „tavaszi fáradt­ság”. Ilyenkor gyengének érezzük magunkat, szinte ál­landóan álmosak vagyunk, és úgy véljük, hogy agyműkö­désünk sem megfelelő. Valójában mi is ez a ta­vaszi gyengeség, fáradtság? Egy biztos: nem betegség. De azt is megállapították, hogy tavaszra a szervezet­ben néhány vitaminból ke­vesebb van a kelleténél. El­sősorban a C- és A-vitamin- ról van szó. A vitaminhiány pedig csökkenti a szervezet ellenállóképességét, és okoz­hat olyan általános tünete­ket, mint amilyenekről ta­vasszal panaszkodunk. Mindenképpen helyes, ha elsősorban a C- és A-vita- min pótlására gondolunk. Vi­szonylag sok C-vitamin van a csipkebogyóban, citrom­ban, narancsban, a mirelit gyümölcsökben és főzelékek­ben. Ha valaki teheti, és pénztárcája megengedi, vá­sárolhatja már a retket, sa­látát, zöldhagymát. A tojás­sal dúsított főzelékek A-vi- taminszükségletünket is fe­dezik. A tojás mellett fontos A-vitaminforrás a máj, a tej­termékek, sárgarépa, cékla. Az ismert C-vitamin tab­lettából naponta egy is ele­gendő. Több C-vitamin tab­letta nem ajánlott, hiszen a tablettában és élelmiszerek­ben bevitt C-vitaminnak csak egy része szívódik fel a szervezetben (a.C-vitamin vízben oldódó vitamin) a felesleg kiürül a vizeletben, tehát nem hasznosul. És végül néhány szót a ta­vaszi öltözködésről. A márciusi időjárás csa­lóka lehet. A napos, meleg időt — amikor szívesen könnyű ruhára vetkőzünk a szabadban — hirtelen fel­váltják a hűvös, szeles, esős napok. Fokozatosan ügyel­nünk kell ilyenkor a helyes öltözködésre. Se túl könnye­dén, se túl melegen. A lé­nyeg a réteges öltözködés, hiszen a szobából néha té­vesen ítéljük meg az időjá­rást. A réteges öltözködésnél viszont egyszerű egy-egy ru­hadarabot le- vagy felvenni, akár séta, akár könnyű ta­vaszi kerti munka közben. Cseh Tiborné Szolnok megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya Szinte hihetetlen, de már nyugdíjas vagyok! Azért erre a tavaszra világos blézert csináltattam, s övvel hordom mert. azt mondják, ez is fiatalít. Gondolom, ezt egy kétszeres nagymama is megengedheti még magának .., Buga doktort köszöntötték Kedves vendéget fogadtak a napokban a mezőtúri szo­ciális otthon lakói: dr. Buga László érdemes orvost, aki az idős emberek életmódjá­nak aktuális problémáról tar­tott előadást a gondozottak­nak. A rádió népszerű Buga doktorát Selmeczi Sándor, a tanács szociális intézményei­nek igazgatója köszöntötte abból az alkalomból, hogy nemrég ünnepelte 75. szüle­tésnapját. Levelesláda öt héttel ezelőtt sok címet közöltünk, olyanokét, akik szívesen leveleznének hason­ló korú, érdeklődésű nyug­díjasokkal. A jeligékre ér­kezett leveleket felbontatla­nul postáztuk tulajdonosaik­nak. Azóta értesültünk róla, hogy volt olyan levélírónk, aki 15—18 levelet is kapott februárban. Reméljük, a sor tovább folytatódik, kel­lemes barátságok szövődnek. Üzenetek: Sz. Gy. Karcag: Javaslatait figyelmesen ta­nulmányoztuk, sajnos, gaz­dasági helyzetünk egyelőre nem teszi lehetővé azok meg­valósítását. Bár önnek telje­sen igaza van, az idős, ma­gára maradt öregekről in­tézményesen a legcélszerűbb gondoskodni. B. E. Szolnok: Sűrűbben szeretné látni a lapban a nyugdíjasoknak szóló egész oldalas összeállítást, örülünk a jó véleménynek, de egye­lőre nem tudunk változtatni, sűríteni. Gondolja csak el, mennyi minden a feladata egy megyei újságnak! A munkalehetőségeket legköze­lebbi összeállításunkban cso­korba kötjük. Többeknek: Kéziratokat, leveleket nem tudunk visz- szaküldeni. A nyugdíjasok fóruma legközelebb április 26-án jelenik meg Első lesz a megyében „Hetes” napközi Tisza szenti mrén Kinyílt az idő, végre kellemes a szabadban'járni-kelni, kis és nagy sétákra vállalkoz­ni. A kertes családi ház­ban élők meg a kiskert-, hobbitulajdonosok ilyen­kor kedvükre levegőzhet- nek, akár elfáradásig is szorgoskodhatnak. Ne ijedjenek meg az első „kerti” napok után az esti pihegéstöl, fáradtság­tól, annál jobb lesz az éjszakai pihenés. Igen, mondhatja a vá­roslakó, emeletes kőren­getegben élő nyugdíjas, de mit tegyek én, hol le- vegőzzem, hol dolgozhas­sak egy kicsit, hogy ne tétlenül teljen felettem az egyre hosszabb nap­pal. Nos, sokfelé erre is van lehetőség, csak meg kell találni. Mondják, a szolnoki lakótelepeken nem is egy olyan idős embert fedeztek már fel, aki nem várja senkitől a buzdítást, a ház előtt vagy ablaka alatt össze­gereblyézi a tél szemetét, ás, virágmagot vet, hogy majd egész nyáron át le­gyen miben gyönyörköd­nie. Neki, az így szorgos- kodóknak van igaza! Má­sok — a nehezebben mozgók — birtokukba veszik az erkély kis vi­rágosládáját, palántáznak vagy virágmagot ültet­nek, aztán locsolják, itat­ják, s napjában megné­zik, mikor bújik ki az első kis levél. Megint- csak mások unokát — ha nincs egy-egy szomszéd gyerekét pótunokaként — sétáltatnak, játszótérre kísérnek. így nem unal­mas a szabadban a le­vegőzés, van kihez szól­ni, vagy kire ügyelni. Hasznosnak, hasznosabb­nak érzi magát az ember. Kinyílt az idő, az ebéd tutáni szunyókálás után ma is jólesik majd a sé­ta, a kertészkedés! — sj — A megyében az idős em­berek nappali, klubszerű foglalkoztatására, kulturált körülmények közötti idő­töltésére, nem különben tisztálkodási lehetőségeinek és étkeztetésének biztosítá­sára eddig kialakított 49 napköziotthon között a ti- szaszentimrei bizonyult a legrosszabbnak. Tisztában voltak ezzel a község taná­csi. társadalmi és gazdasági vezetői, keresték is a jobb megoldást. A Középtiszai Állami Gaz­daság felajánlott egy épüle­tet — ingyenes használatra, kizárólag szociálpolitikai cél­ra — a tanácsnak, a helybeli szocialista brigádok úgy­szólván vakolókanállal cse­lekvésre készen állnak; hogy rendbehozzák a házat, amelyből az Egészségügyi Minisztérium elvi támogatá­sával — az öregek „hetes" A Szolnok megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat sok szakboltjában — a megyeszékhelyen kívül Jász­berényben, Törökszentmikló- sonj, Mezőtúron, Kisújszállá­son és Tiszafüreden — vala­mint a ruházati áruházakban március 31-ig 40 százalékkal olcsóbban lehet cipőt vásá­rolni. napközijét alakítják ki. Ilyen nincs még a megyében, ezért az illetékesek a /közelmúlt­ban SzentmártoScátán jártak tapasztal a tc.secáft, Megálla­pították, hogy ‘ fenntartási költsége felébe kerül, mint a szociális otthoni ellátás és alig duplájába a hagyomá­nyos napközis költségnek. Előreláthatóan népszerű lesz az új megoldás, hiszen ősztől tavaszig bent lakhat­nak a gondozottak, csupán a hét végét töltik otthon, illet­ve bármikor hazamehetnek napközben, még az állatokat is el tudják látni, s ha úgy kívánják akár minden este otthon alhatnak. A társadalmi munkások napokon belül hozzáfognak az épület rendbehozatalához. Bár a kiskereskedelmi vál­lalat mindezt Tavaszi cipő- vásár címmel lapunkban is meghirdette, az idős embe­rek szíves figyelmébe ajánl­juk a lehetőséget A negyven százalékos engedmény jelen­tős, s bizonyosan találnak kényelmes, jó árut kedvük­re valót. A hónap Végéig még sok idő van, addig nyugdíjat is hoz a postás. A postások is segítenek A rákóczáfalvi posta kézbesítőinek II. Rákóczi Ferenc Szocialista Brigádja rendszeresen felkeresi a község főbb mint ezer nyugdíjasa közül a teljesen egyedül állókat. A magatehetetlen, idős emberekhez eljuttatják a brigád pénzén vásárolt színes folyóiratokat és időnként még a házi munkába — begyújtás, vízhordás, ebédelhazás — is besegí­tenek. — re —­MÁRCIUS 31-IG Tizenöt ajtón kopognak naponta i Az öregek napközi otthona még 1975-ben kitárta kapuját Zagyvarékason, azóta is kel­lemes otthont és napi kétsze­ri étkezést nyújt húsz idős embernek. Két évvel később a házi szociális gondozást is megoldotta a tanács, mert több idős házaspár, egyedül­álló öreg szorult ápolásra, el­látásra. A hivatásos gondozónő, Si­mon Istvánná kezdetben 8— 10 házhoz járt ki, elvégezte a kisebb munkákat, orvost hí­vott, beszerezte a gyógyszert, ápolta a betegeket, bevásá­rolt a boltban, megvarrta a szakadt ruhát, levelet írt, kimosta a szennyest, évente kimeszelte a házat, naponta ebédet hordott — egyre több helyre. Állami támogatásból, saját erőből a tanács nem tudott többet vállalni — társadalmi segítség nem adódott, még a felajánlott tiszteletdíj ellené­ben se —l, ezért decemberben a Béke Tsz vezetőségéhez fordultak gondjukkal, s nem hiába. Március elejétől segít­séget kapott Simonná, aki et­től kezdve hét; Kovács Im­rémé, akit a termelőszövetke­zet fizet, nyolc ajtón kopog­tat naponta... A 92 esztendős Szegedi Já­nos bácsinál kezdtük a napot. Nemrég jött haza Törökbá­lintról, ahol meghalt fia csa­ládjánál, kisunokájával töl­tött két hetet. Most éppen a csirkéket etette, de látható­an megörült a vendégeknek. Jó szalonnát, mellé savanyú káposztát kínált, a friss ke­nyeret hozta „az aranyos Marika... Jaj, lelkem, kor- mól ám a sparhelt, ki kelle­ne megint tisztítani... Meg a párnát áthúzni, vérzett az orrom ... Más baj nincs, csak a lábam .. . azért taka- rítgatok ám, ne találjon ren­detlenséget ez a menyecske, ha már eljár hozzám ...” A másik „menyecske” már hajnalban kihamuzott, befű- tött a Fürdő utcai kis házban özvegy Polónyi Istvánnénál Most elszámol, mert befizet­te az ebédpénzt, aztán meg­fésüli a fekvőbeteg asszonyt, Közben a postás is kopogtat, meghozta az újságot, meg a lottót, úgy hogy a következő percekben Kovácsné Juci tolat fog, a néni a jövő he­ti nyerőszámokat diktálja ... Hetvenéves korában még fürge volt, mint a csík, ak­kor leesett a padlásról. A jó szomszédok törődtek vele azóta napközben, hisz a fia dolgozik, csak este tud rá­nézni. Most már, vgn, aki vi­seli gondját, minden köny- nyebb. A két asszony, aki az öre­gek gondját-baját fizetésért vállalta, nem tanult beteg­ápolást, nem végzett szakis­kolát. Hosszú évekig a téesz növénytermesztésében dol­goztak, aztán óvodai, bölcső­dei konyhán, legvégül a lúd- üzemben. Nem is elsősorban anyagiak miatt változtattak munkahelyet, a lelkiismere­tűk ösztönözte őket az öre­gek mellé gondviselőknek. — rónai — Összeállította: Sóskúti Júlia

Next

/
Oldalképek
Tartalom