Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-20 / 67. szám
1981. MÁRCIUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Cipőfelsőrészt gyártanak a November 7. Tsz-ben A kenderesi November 7. Tsz asszonyai lassan másfél éve a hagyományos mezőgazdasági munkáktól eltérő tevékenységet folytatnak. Akkor' indult meg a cipőfelsőrész-készítés a martfűi Tisza Cipőgyár részére. A szövetkezet és a cipőgyár között létrejött ötéves szerződés alapján a gépeket Martfű, a munkaerőt . és a korszerű munkahelyet Kenderes biztosítja. A November 7. Tsz ebből a melléküzemági tevékenységéből ez évben 8 millió forintos árbevételt tervez. Az új üzemrész egy szalaggal indult, ahol az eddig tésztagyártással foglalkozó asszonyok hamarosan elsajátították a tornacipő-felsőrész készítésének fogásait. Kezdetben lépcsős norma határozta meg, a munka tempóját, amely „normaugrások” után most éri el a gyáriak által kitűzött száz százalékot, vagyis a napi 5200 párat. A kezdeti sikerek alapján másik szalagot is beállítottak, amelyen tavaly év végétől a marhabőrből készült munkavédelmi bakancs felsőrészét varrják. Az új munkahelyek kapósak voltak a kenderesi asszonyok között, így ma 118-an dolgoznak az üzemben. Sok ingázó talált itt munkát, de a helyi műanyagüzemben és az eddig háztartásban dolgozók közül is többen kedvet kaptak a cipőfelsőrész-készítéshez. A A bakancs-szalagon dolgozó Adamecz Lászlóné teljesítménye már eléri a napi 200—220 párat „bakancsszalagon” dolgozók most a 70 százalékos normalépcsőnél tartanak, ez napi 840 pár elkészítését jelenti. A tervek szerint nyárra elérik a napi 1200 párat. A szövetkezet gyári körülményeknek megfelelő „légkört” igyekszik kialakítani. A jó munkahelyi közérzetet elősegíti a korszerű csarnok, a kapcsolódó szociális létesítményekkel. Az előfizetéses étkeztetést eddig hatvan dolgozó vette igénybe. A hajdani „tésztás” brigádok mellett két új brigád is alakult az üzemben, amelyek a napokban teszik meg munka- verseny-vállalásukat. F. E. Meg egy fordítás... Egy-egy turbógenerátor — amiből a paksi Atomerőműnek nyolcra van szüksége —, kész állapotban 210 tonna súlyt nyom; csak az állórészben levő 9 méteres tengely 46 tonnás. Egy ilyen monstrum mintegy 100 millió forint értékű. A generátor álló részének egyik darabját emeli át az egyik oldaláról a másikra az 50 tonnás szabadtéri daru. Ezután visszakerül a „munkadarab” a műhelybe, további megmunkálásra. Még egy fordítás — és kezdődhet a szilárdsági és tömörségi próba. Képünk a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárának udvarán készült. (Két- két állórész képez egy egységet, amit a törzsgyárban majd a szolnokiak hegesz- tenek össze. A kettő együtt 7200 milliméter hosszú -és súlya megközelíti a 80 tonnát.) Ez a negyedik darab, az ötödik összeállítása az év vége felé várható. Fotó: Kováts Béla A Tanácsköztársaságra emlékeztek Törökszentmiklóson Politikai nagygyűlés, vetélkedők a forradalmi ifjúsági napok további programjában K ÖT1VIZIG KISZ-szervezete D KISZ KB Vörös Vándorzászlaját kapták Bensőséges ünnepséget rendezett tegnap Szolnokon a Helyőrségi Művelődési Otthonban a Középtiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság KISZ- bizottsága abból az alkalomból. hogy szervezetük negyedik alkalommal nyerte el a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Vörös Vándorzászlaját. Az ünnepségen részt vett Tóth András, a KISZ KB osztályvezetője. Szabó István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője és Bánóczy Lajos, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkára, valamint az Országos Vízügyi Hivatal és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetői. A fiatalok megemlékeztek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 62. és a KISZ zászlóbontásának 24. évfordulójáról. A Vörös Vándorzászlót Tóth András adta át Munkácsi Ferencnek, a KÖTIVI- ZlG- KISZ-bizottsága titkárának. A KISZ KB osztály- vezetője hangsúlyozta, hogy a KISZ-szervezet hosszú ideje tartó eredményes munkájának méltó elismerése 1975, 1976 és 1978 után immár negyedik alkalommal a Központi Bizottság legmagasabb kitüntetésének elnyerése..annak elismerése, hogy a Kö- TIVIZIG-nél dolgozó fiatalok az elmúlt mozgalmi éviben is élen jártak a rmumkáJban, kiegyensúlyozott, sokoldalú mozgalmi munkát végeztek. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 62. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak tegnap délután a törökszentmiklósi Székács Elemér Mezőgazda- sági Szakközépiskolában. Az ünnepség után az iskola tanulói — a fegyvernek! volt Schwarcz kastélyban megkínzott kommunista mártírok emlékének tisztelegve — 12 kilométeres emlékfutást rendeztek az ottani emlékműhöz. A fiatalok rövid köszöntő után a kegyelet koszorúit és virágait helyezték az emlékmű talapzatára^ Az ünnepségen részt vettek az egykori kastélyban a* Tanácsköztársaság leverése után fogva tartott kommunisták is. A Tanácsköztársaság kikiáltásénak évfordulója alkalmából politikai nagygyűlési tartanak ma délután Karcagon. a Tanácsköztársasági Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert és Szabó Istvánt tegnap Szolnokon, a megyei pártbizottság székházában fogadta Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Megbeszélésükön időszerű Imezögazdasági és szövetkezetpolitikai kérdéseket tárgyaltak meg. emléktáblánál. Az ünnepségen tesznek fogadalmat a KISZ új tagjai. Holnap délelőtt fél 10-től nagyszabású mezei futóversenyre kerül sor a városi KISZ-bizottság, az úttörőelnökség és a karcagi sportegyesület tömegsport bizottságának rendezésében, A versenyen az óvodásoktól kezdve a felnőttekig indulhat a város apraja-nagyja. A családok a 600 méteres kocogásban versenyeznek. Március 24-én, kedden délután ifjúságmozgalmi vetélkedőre kerül sor. A vetélkedő résztvevői kipróbálhatják a politikai kaszinó különféle játékait is. A hónap utolsó napján 11 csapat méri össze tudásét a „35 év az irodalomban” elnevezésű vetélkecüősorozat döntőjén, amelyen Sántna Ferenc életművéről lesz szó. Ezután a zagyvarékasi Béke Tsz baromfifeldolgozó üzemében tettek látogatást, majd a térség termelőszövetkezetei elnökeivel folytattak eszmecserét a mezőgazdaság és élelmiszeripar-, illetve a szövetkezeti mozgalom előtt álló feladatokról. Megbeszélés agrár- és szövetkezetpolitikai feladatokról Ezt tartják az újszászi Szabadság Tsz-ben A korszerűsítés olcsóbb Előbb volt a tojás, azután a csirke Nem a nagy kérdés — tojás vagy tyúk volt-e előbb? — megoldására utal címünk, hanem az újszászi Szabadság Tsz baromfiágazatában kialakulóban lévő, a jelenA termelőszövetkezetből tavaly hétmillió tenyészto- jást szállítottak a Szolnok megyei Baromfikeltető Szövetkezeti Közös Vállalatnak. Évente átlagban három— négymillió forinttal növelték az árbevételt, amely 1980-ban meghaladta a 32 millió forintot. Csakhogy ebben az összegben már az előző években eladottnál jóval nagyobb mennyiségű broy- lercsirkéért kapott bevétel is szerepelt. Beruházással nem járt a csirkenevelés fejlesztése. Az ólakban több tojótyúkot helyeztek el egy-egy négyzet- méteren. A zsúfoltabb férőhelyeken a szokásosnál figyelmesebb, lelkiismeretesebb gondozói és állategészségügyi munkát kellett végezniük a baromfitenyésztőknek, de megérte. Sikerült a tojástermelésből felvállalják a Nem titok, a zömében külföldi eladásra termelő ré- kasi üzem exportbevételeiből is számítanak visszatérítésre az újszásziak. Természetesen tisztában vannak azzal, hogy ennek feltétele a folyamatos, jó minőségű és nagy mennyiségű alapanyagszállítás. Ehhez viszont vállalni kell azt a kockázatot, hogy a szomszédos gazdaság korszerű feldolgozó üzemének színvonalára emeljék a broylercsirke előállítását. Ehhez egy új, évente 1 millió' 200 ezer csirkét kibocsátó telep megépítését határozták el. A csaknem 80 millió folegi kedvező hitelfeltételek, a társulásokban rejlő lehetőségek és nem utolsósorban a termelésnövelési feladatok ösztönözte gazdaságos profil- bővítésre. szabadítani egy ólat, amelyben 200 ezer broylert neveltek fel, zömében szerződésen felül, a kilogrammonkénti 4 forintos többletértékesítési felárért. A hatodik ötéves tervben a tojás- és a broylertermelés jövedelmezőbb arányának kialakítására ösztönzi a gazdaság vezetőségét, hogy a külkereskedők megbízható, jó piacokat találtak határainkon túl a feldolgozott csirkének, és az élő baromfit is a tavalyinál 2—3 forinttal magasabb áron veszik át a hazai felvásárlók. A szerződéses értékesítés biztonságát szavatolja az új- szásziaknak a közelben megépült zagyvarékasi feldolgozó üzem, ahová a kis távolság miatt — mondják viccesen a téeszbeliek — akár futószalagon szállíthatnák az alapanyagot. kockázatot rintos beruházás azonban a hitelekkel együtt is meghaladta a szövetkezet fejlesztési lehetőségeit, és minimum négy évbe tellett volna, mire a végtermék-értékesítést megkezdhetik. Amellett döntöttek tehát, hogy a meglevő baromfitelep rekonstrukciójával teremtik meg az évi 1 millió 200 ezer broylercsirke felnevelésének lehetőségét. A tervek szerint a második félévben megkezdik és úgy számítják. hogy 1982 végére befejezik a rekonstrukciót, amelyet konvertálható exportárualapot növelő beruházáshoz igényelt 30 millió forint hosszú lejáratú kölcsönnel, saját kivitelezésben valósítanak meg. A felújított telepen 1983-tól évente ötmilliós tojástermelésre alkalmas törzsállományt alakítanak ki, és már az ötéves terv harmadik esztendejében az 1 millió 200 ezer broylerre szerződnek. Előnyős társulások A rekonstrukció biztosította olcsóbb megoldásokon, a kedvező hitelfeltételeken kívül a különböző termelési társulásokban rejlő lehetőségeket is igyekeznek kihasználni. A Hunniahibrid baromfitermelési rendszer, — amelynek tagja az újszászi téesz — szállítja a korszerűsítéshez a technológiát. A csirkeneveléshez szükséges gazdasági abrak megterem a gazdaságban, az ipari jellegű takarmányok, tápok beszerzésénél a Tiszavidéki Takarmánygazdálkodási Társasághoz történt csatlakozás jelent előnyöket. Résztulajdonosa a szövetkezet a baromfikeltető vállalatnak. Számottevő megtakarítást érnek majd el azzal is, hogy a saját törzsállományuktól nyert tojásból keltetett naposbaromfit kapják vissza, jóval kedvezőbb áron, mintha „idegen” keltetőüzemből vásárolnák. A baromfitelep rekonstrukciója minden bizonynyal hamar megtérülő beruházása lesz az újszászi Szabadság Tsz-nek. Az ágazat árbevétele ugyanis — az 1,2 millió darab, azaz 1680 tonna csirke, és a keltetéshez szükséges mennyiségen felüli tojás értékesítéséből — meghaladja majd 1983-ban a 80 millió forintot. Jelenleg ennyi az állattenyésztési főágazat összes bevétele a közös gazdaságban. T. F. Közel a feldolgozó
