Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-19 / 66. szám

A nemzeti egység kongresszusa A hetedik népfrontkong­resszus záróakkordjaként a Szózat hangjai csendültek fel, s zúgva-zengve töltötték be a termet —, ahol alig egy éve a XII. pártkongresszus is ülésezett. Ebben a terem­ben, ahol ezúttal — 1981. március idusán — a szocia­lizmust építő Magyarország minden foglalkozású, feleke­zetű és nemzetiségű, párttag és pártonkívüli állampolgára képviselve volt. Ezerszáz küldött érezte erősebbnek, eltökéltebbnek magát, s ugyanez, az egymás iránti bi­zalom által felerősödő tett- rekészség tölthetett el min­den igazi hazafit, aki figye­lemmel kísérte a Hazafias Népfront VII. kongresszusát. Harmadvirágzás. Így mond­ta Kádár János, aki a kom­munisták nevében köszönte meg, hogy a XII. pártkong­resszus helyzetelemzését és határozatait magáénak fo­gadta el a népfront, hogy a kormány programja nemcsak szavakban, hanem tettekben is visszhangra talált az em­berekben. Harmadszor vi­rágzik a népfrontmozgalom, mondta Kádár János; első­ízben alapvetően más társa­dalmi viszonyok közepette volt képes virágot bontani, másodízben a felszabadulás után virágzott* majd rövid időre elsorvadt megint, de most — miután jónéhány éve öntözzük hajtásait — újra virágzik. Nemzeti egy­ség ebben az országban alap­vetően más történelmi viszo­nyok közepette máskor is létrejött, de ez a nemzeti egység ma —, amikor már magunk mögött tudjuk a nagy osztályösszeütközések korszakát — erősebb, mint valaha. Egységes abban ez a nemzet, hogy békét akar, hogy épp ezért várta biza­lommal, s fogadta örömmel a Szovjetunió Kommunista Pártja legutóbbi kongresszu­sának az imperializmus hi­degháborús kihívására adott, az enyhülési politika folyta­tására elkötelezett, konstruk­tív válaszát. Aztán egységes abban is a mi nemzetünk, hogy a szocializmus felépíté­sére szövetkezett, hogy ép­pen ezért tartja-érzi a saját­jának a párt immár hosszú évek óta változatlan irány­vonalát, a pártét, amely — ismét Kádár János szavaival élve — nem tekinti sem csal­hatatlannak, sem tévedhetet­lennek önmagát, s amelynek a szövetségi politika követke­zetes folytatása szükségkép­pen nem pusztán taktikája, hanem stratégiája is, hiszen a szocializmus felépítése a tenniakaró emberek szövet­ségét, és a döntések előtti ér­demi vitáját egyaránt nem nélkülözheti. Nem ideológiai egységről volt szó ezen a kongresszuson — nem is le­hetett, ma már senki sem ringatja magát ebben az il­lúzióban —, de politikai egy­ségről igen. a mindenki ál- 'tal elfogadható célokról, a szocializmus és a demokrá­cia elválaszthatatlan voltá­ról igen. a család társadalmi jelentőségéről, a munka elis­merésének fontosságáról, az oktatás, a nevelés, a közízlés formálásának szükségességé­ről igen. És igen: az egység éppen a különbözőségben öltött testet — ezt lehetetlen volt nem érzékelni — ezen a kongresszuson. A harmadvi­rágzását élő népfrontmozga­lom e kongresszusát a felszó­lalások sokszínűsége jelle­mezte. Az újságokban megjelenő tudósítások, a televízióban sugárzott részletek nem tük­rözhetik teljes egészében azt a szellemi gazdagságot, amely a kongresszus vitáját átha­totta. Láttuk, hallottuk, ol­vastuk, hogy az egyes felszó­lalók — összesen harminché­tén — milyen sokféleképpen közelítették meg közös dol­gainkat, érzékelhettük azt is, hogy egyet akarnak, csele­kedni a jobbért. De csak az, aki ott volt, aki résztvevője volt e sokrétűségében párat­lan tömegmozgalom kong­resszusának, csak az tudhat­ja és érezheti át igazán an­nak jelentőségét, ahogyan a téesz-tag és az igazgató, a le­véltáros és a bíboros, a pénz­táros, a költő, a gépkezelő, a kiszes fiatal, a zeneszerző, a tanár, a színész, az orvos, vagy éppen az újságíró be­szélt. Mindenekelőtt gondolat- gazdag volt ez a tanácsko­zás, akár arról volt szó, hogy a nép szolgálata nem változ­tatható szolgáltatássá, akár arról, hogy a településfej­lesztés még nyíltabb város- politikát követel, vagy hogy a közös cselekvésre hívó ér­telmes szónak minél több ré­teghez. minél több emberhez kell eljutnia. A népfrontmoz­galomnak a legfőbb eszköze az értelmes párbeszéd, ennek eredménye és .jmintája” is volt a kongresszus maga, eredménye és mintája egye­bek között a vallásos embe­rek és a marxisták erkölcs­nemesítő dialógjának, ami nemcsak az állam és az egy­ház jó viszonyán, hanem közhasznú együttműködésén is alapul, s amely égyben — amint azt egy püspök emlí­tette — felmérhetetlen érté­kű például szolgál Afrika, Ázsia, Latin-Amerika sza­badságra szomjazó hívőinek, „öreg” népfrontos író mond­ta el ezen a kongresszuson, hogy a mai Magyarország tíz és félmilliós népének élete eleven cáfolata a szocializ­mus-ellenes propagandahad­járatnak, hallottunk szlovák szavakat, majd magyarul is, hogy hazánkban a nemzeti­ségi lét ápolása az interna­cionalizmus mindennapi is­kolája. s a Magyarok Világ- szövetségének főtitkára fej­tette ki, hogy a mi jó belpo­litikánk a legjobb emigrációs politika. Természetesen gondjaink­ról is sok szó esett, s érzé­kelhető volt a felszólalások­ban e gondok súlyos volta is, ám a küldöttek szava a gondok megoldásának mi­kéntjére is számos javaslatot tartalmazott, s e szavak az ország biztonságérzetéről, tenniakarásáról adtak hírt. A napról napra erősödő ka­ralábépalántákat locsolja Sző­ke Sándorné. A káposztafé­léket a helyi üzletek részére, a lakosság ellátására tér- • mesztik Kádár János a Magyar Néphadsereg parancsnoki értekezletén A Magyar Néphadsereg pa­rancsnokai számára a Hon­védelmi Minisztériumban tegnap vezetőd értekezletet tartottak. Czinege Lajos had­seregtábornok, honvédelmi miniszter értékelte a leg­utóbbi öt évben végzett mun­kát, a kiképzési és hareké- szültségi feladatok végrehaj­tását, a gazdasági építőmun­kában való részvételt, az eszmei-politikai nevelőmunka eredményeit, majd ismertet­te azokat a feladatokat, ame­lyek a következő években áll­nak a Magyar Néphadsereg előtt Az értekezleten részt vett és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. Jelen volt Ko­rom Mihály, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára, Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Rácz Sándor, a Közponit Bi­zottság osztályvezetője, a KB tagjai. Ott volt Nyikolaj Szil- csenko vezérezredes, a Var­sói Szerződés egyesített fegy­veres erői főparancsnokának magyarországi képviselője. Kádár János felszóLalásá- sában elismerését fejezte ki a Magyar Néphadsereg szemé­lyi állományának, a különbö­ző területeken dolgozó kom­munistáknak a végzett mun­káért és tájékoztatást adott időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Évente 26,5 millió forint értékben gyártanak épületbádogos- ipari termékeket a túrkevei Vegyesipari Szövetkezetben Exporthízó a háztájiból Elegendő jószágra köthetett szerződést az ÄHV Gondot okoz a szállítások ütemezése Tavaly több mint félmillió sertést, 38 ezer vágómarhát és 63 ezer vágójuhot vásárolt fel a Szolnok megyei Állat­forgalmi és Húsipari Válla­lat. Ennyi jószág elég volt a vállalattal szemben tá­masztott belföldi igények kielégítésére, és lehetőséget nyújtott a külföldi értékésí- tés növelésére is. A vágó­marhaexport ugyanakkora volt mint az előző évben, sertésből viszont 36 százalék­kal, juhból pedig 6 száza­lékkal többet adtak el a ha­tárokon túl. Az idén a tavalyihoz ha­sonló mennyiségű jószág át­vételét tervezi a vállalat. A mezőgazdasági nagyüzemek­kel már megkötötték a fel- vásárlási szerződéseket, és ezek szerint a gazdaságok képesek lesznek a tőlük várt állatok átadására. Va­lószínű, hogy a kistermelők is szállítani tudnak annyi jószágot, amennyire a vál­lalat számít: az ÁHV felvá­sárlási tervében szereplő mennyiség 90 százalékának „beérkeztét” már ma szer­ződések garantálják. A mennyiséggel tehát vár­hatóan nem lesz gondja a vállalatnak. Nehézségeket okoz viszont a szállítások célszerűtlen ütemezése. Az első negyedévben a terme­lők még mindig aránytala­nul kevés jószágot kínálnak eladásra (az idei helyzetet még az is rontotta, hogy a nagy hideg miatt lassan gya­rapodtak a sertések), a má­sodik és a negyedik negyed­év viszont túlzsúfolt. A szállítás egyenetlensége a forgalom legnagyobb ré­szét kitevő sertések eseté­ben okozza a legtöbb gondot a Szolnok megyei ÁHV-nak. Ezért is fizet kilónként 60 fillér felárat a vállalat min­den nagyüzemi termelőnek, ha hízóit április 30-ig adja át. A kistermelők sertéstar­tási kedvének megőrzésére az idén a tavalyinál majd­nem kétszer több, összesen 4 ezer nemes kocát ad el a vállalat a háztájiban jó­szágtartással foglalkozóknak. A darabonként 5900 forintba kerülő anyaállatok árát a vásárlónak részletekben, másfél év alatt kell pénz­ben, hízóban vagy malacban megtérítenie az ÁHV-nak. (A vállalatnak csupán az okoz gondot, hogy a megye nagyüzemei ma még nem képesek elegendő, a háztá­jiba szánt anyajószágot fel­nevelni, így kétezer állatot más megyékből kell besze­rezni.) A több nemes kocától a húsipari vállalat vezetői azt várják, hogy lényegesen ja­vul a kisgazdaságokban tar­tott sertésállomány minősé­ge. Ezért is bíznak benne, hogy sikeresen válthatják valóra egy új kezdeménye­zésüket, az idén már a ház­tájiból vett hízókat is fog­nak exportálni. Az új lehe­tőséget várhatóan igyekeznek is kihasználni a kisterme­lők, hiszen nekik is jó -üzlet­nek ígérkezik expórtra al­kalmas jószágot tartani. Az ÁHV ugyanis a külföldön is eladható állatokat kdlogra- monként 1 forintos felárral veszi meg, és a szállítási veszteségek kompenzálását szolgáló úgynevezett „súly­levonást” is 5 kilogramról 2 ki-lognamra mérsékli. Az in­tézkedések eredményeként az exportképes hízott sertések ára darabonként 200 forinttal növekszik. Nagyüzem a kertészetben Budapesten az Iraki Köztársaság első miniszterelnök- helyettese Megkezdődtek a magyar—iraki tárgyalások Munkában a növényvédő. Gyomirtószerrel permetezik a paprikamaggal bevetett ágyá- sokat Nagyüzem a fóliasátor alatt: paradicsommag vetéséhez ké­szítik elő a talajt az asszo­nyok ........................... ........ S zántóföldi termesztésre és a ház tálában kertészke- dók részére 21 fóliasátor alatt 13 ezer négyzetméteren nevelnek paprika-, paradicsom- és káposztapalántákat a jászkiséri Lenin Termelőszövetkezetben. Paradicsom­magot vetnek a legnagyobb területen: az idén 150 hek­táron termel paradicsomot a közös gazdaság. (T. F.) Hazánkba érkezett Taha Jassin Ramadhan, az Iraki Köztár­saság első miniszterhelyettese, a Forradalmi Parancsnoki Ta­nács tagja. Képünkön: kedden délután a Parlamentben meg­kezdődtek a hivatalos megbeszélések is (Telefota — KS) Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására hivatalos látoga­tásra tegnap Budapestre ér­kezett Taha Jassin Ramad­han, a Forradalmi Parancs­(Folytatás a 2. oldalon) Heves harcok Salvadorban Veszélyes gazdagság (Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon) Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 66. szám, 1981. március 19.» csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom