Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-19 / 66. szám
A nemzeti egység kongresszusa A hetedik népfrontkongresszus záróakkordjaként a Szózat hangjai csendültek fel, s zúgva-zengve töltötték be a termet —, ahol alig egy éve a XII. pártkongresszus is ülésezett. Ebben a teremben, ahol ezúttal — 1981. március idusán — a szocializmust építő Magyarország minden foglalkozású, felekezetű és nemzetiségű, párttag és pártonkívüli állampolgára képviselve volt. Ezerszáz küldött érezte erősebbnek, eltökéltebbnek magát, s ugyanez, az egymás iránti bizalom által felerősödő tett- rekészség tölthetett el minden igazi hazafit, aki figyelemmel kísérte a Hazafias Népfront VII. kongresszusát. Harmadvirágzás. Így mondta Kádár János, aki a kommunisták nevében köszönte meg, hogy a XII. pártkongresszus helyzetelemzését és határozatait magáénak fogadta el a népfront, hogy a kormány programja nemcsak szavakban, hanem tettekben is visszhangra talált az emberekben. Harmadszor virágzik a népfrontmozgalom, mondta Kádár János; elsőízben alapvetően más társadalmi viszonyok közepette volt képes virágot bontani, másodízben a felszabadulás után virágzott* majd rövid időre elsorvadt megint, de most — miután jónéhány éve öntözzük hajtásait — újra virágzik. Nemzeti egység ebben az országban alapvetően más történelmi viszonyok közepette máskor is létrejött, de ez a nemzeti egység ma —, amikor már magunk mögött tudjuk a nagy osztályösszeütközések korszakát — erősebb, mint valaha. Egységes abban ez a nemzet, hogy békét akar, hogy épp ezért várta bizalommal, s fogadta örömmel a Szovjetunió Kommunista Pártja legutóbbi kongresszusának az imperializmus hidegháborús kihívására adott, az enyhülési politika folytatására elkötelezett, konstruktív válaszát. Aztán egységes abban is a mi nemzetünk, hogy a szocializmus felépítésére szövetkezett, hogy éppen ezért tartja-érzi a sajátjának a párt immár hosszú évek óta változatlan irányvonalát, a pártét, amely — ismét Kádár János szavaival élve — nem tekinti sem csalhatatlannak, sem tévedhetetlennek önmagát, s amelynek a szövetségi politika következetes folytatása szükségképpen nem pusztán taktikája, hanem stratégiája is, hiszen a szocializmus felépítése a tenniakaró emberek szövetségét, és a döntések előtti érdemi vitáját egyaránt nem nélkülözheti. Nem ideológiai egységről volt szó ezen a kongresszuson — nem is lehetett, ma már senki sem ringatja magát ebben az illúzióban —, de politikai egységről igen. a mindenki ál- 'tal elfogadható célokról, a szocializmus és a demokrácia elválaszthatatlan voltáról igen. a család társadalmi jelentőségéről, a munka elismerésének fontosságáról, az oktatás, a nevelés, a közízlés formálásának szükségességéről igen. És igen: az egység éppen a különbözőségben öltött testet — ezt lehetetlen volt nem érzékelni — ezen a kongresszuson. A harmadvirágzását élő népfrontmozgalom e kongresszusát a felszólalások sokszínűsége jellemezte. Az újságokban megjelenő tudósítások, a televízióban sugárzott részletek nem tükrözhetik teljes egészében azt a szellemi gazdagságot, amely a kongresszus vitáját áthatotta. Láttuk, hallottuk, olvastuk, hogy az egyes felszólalók — összesen harminchétén — milyen sokféleképpen közelítették meg közös dolgainkat, érzékelhettük azt is, hogy egyet akarnak, cselekedni a jobbért. De csak az, aki ott volt, aki résztvevője volt e sokrétűségében páratlan tömegmozgalom kongresszusának, csak az tudhatja és érezheti át igazán annak jelentőségét, ahogyan a téesz-tag és az igazgató, a levéltáros és a bíboros, a pénztáros, a költő, a gépkezelő, a kiszes fiatal, a zeneszerző, a tanár, a színész, az orvos, vagy éppen az újságíró beszélt. Mindenekelőtt gondolat- gazdag volt ez a tanácskozás, akár arról volt szó, hogy a nép szolgálata nem változtatható szolgáltatássá, akár arról, hogy a településfejlesztés még nyíltabb város- politikát követel, vagy hogy a közös cselekvésre hívó értelmes szónak minél több réteghez. minél több emberhez kell eljutnia. A népfrontmozgalomnak a legfőbb eszköze az értelmes párbeszéd, ennek eredménye és .jmintája” is volt a kongresszus maga, eredménye és mintája egyebek között a vallásos emberek és a marxisták erkölcsnemesítő dialógjának, ami nemcsak az állam és az egyház jó viszonyán, hanem közhasznú együttműködésén is alapul, s amely égyben — amint azt egy püspök említette — felmérhetetlen értékű például szolgál Afrika, Ázsia, Latin-Amerika szabadságra szomjazó hívőinek, „öreg” népfrontos író mondta el ezen a kongresszuson, hogy a mai Magyarország tíz és félmilliós népének élete eleven cáfolata a szocializmus-ellenes propagandahadjáratnak, hallottunk szlovák szavakat, majd magyarul is, hogy hazánkban a nemzetiségi lét ápolása az internacionalizmus mindennapi iskolája. s a Magyarok Világ- szövetségének főtitkára fejtette ki, hogy a mi jó belpolitikánk a legjobb emigrációs politika. Természetesen gondjainkról is sok szó esett, s érzékelhető volt a felszólalásokban e gondok súlyos volta is, ám a küldöttek szava a gondok megoldásának mikéntjére is számos javaslatot tartalmazott, s e szavak az ország biztonságérzetéről, tenniakarásáról adtak hírt. A napról napra erősödő karalábépalántákat locsolja Szőke Sándorné. A káposztaféléket a helyi üzletek részére, a lakosság ellátására tér- • mesztik Kádár János a Magyar Néphadsereg parancsnoki értekezletén A Magyar Néphadsereg parancsnokai számára a Honvédelmi Minisztériumban tegnap vezetőd értekezletet tartottak. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter értékelte a legutóbbi öt évben végzett munkát, a kiképzési és hareké- szültségi feladatok végrehajtását, a gazdasági építőmunkában való részvételt, az eszmei-politikai nevelőmunka eredményeit, majd ismertette azokat a feladatokat, amelyek a következő években állnak a Magyar Néphadsereg előtt Az értekezleten részt vett és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Jelen volt Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Rácz Sándor, a Közponit Bizottság osztályvezetője, a KB tagjai. Ott volt Nyikolaj Szil- csenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője. Kádár János felszóLalásá- sában elismerését fejezte ki a Magyar Néphadsereg személyi állományának, a különböző területeken dolgozó kommunistáknak a végzett munkáért és tájékoztatást adott időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Évente 26,5 millió forint értékben gyártanak épületbádogos- ipari termékeket a túrkevei Vegyesipari Szövetkezetben Exporthízó a háztájiból Elegendő jószágra köthetett szerződést az ÄHV Gondot okoz a szállítások ütemezése Tavaly több mint félmillió sertést, 38 ezer vágómarhát és 63 ezer vágójuhot vásárolt fel a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Ennyi jószág elég volt a vállalattal szemben támasztott belföldi igények kielégítésére, és lehetőséget nyújtott a külföldi értékésí- tés növelésére is. A vágómarhaexport ugyanakkora volt mint az előző évben, sertésből viszont 36 százalékkal, juhból pedig 6 százalékkal többet adtak el a határokon túl. Az idén a tavalyihoz hasonló mennyiségű jószág átvételét tervezi a vállalat. A mezőgazdasági nagyüzemekkel már megkötötték a fel- vásárlási szerződéseket, és ezek szerint a gazdaságok képesek lesznek a tőlük várt állatok átadására. Valószínű, hogy a kistermelők is szállítani tudnak annyi jószágot, amennyire a vállalat számít: az ÁHV felvásárlási tervében szereplő mennyiség 90 százalékának „beérkeztét” már ma szerződések garantálják. A mennyiséggel tehát várhatóan nem lesz gondja a vállalatnak. Nehézségeket okoz viszont a szállítások célszerűtlen ütemezése. Az első negyedévben a termelők még mindig aránytalanul kevés jószágot kínálnak eladásra (az idei helyzetet még az is rontotta, hogy a nagy hideg miatt lassan gyarapodtak a sertések), a második és a negyedik negyedév viszont túlzsúfolt. A szállítás egyenetlensége a forgalom legnagyobb részét kitevő sertések esetében okozza a legtöbb gondot a Szolnok megyei ÁHV-nak. Ezért is fizet kilónként 60 fillér felárat a vállalat minden nagyüzemi termelőnek, ha hízóit április 30-ig adja át. A kistermelők sertéstartási kedvének megőrzésére az idén a tavalyinál majdnem kétszer több, összesen 4 ezer nemes kocát ad el a vállalat a háztájiban jószágtartással foglalkozóknak. A darabonként 5900 forintba kerülő anyaállatok árát a vásárlónak részletekben, másfél év alatt kell pénzben, hízóban vagy malacban megtérítenie az ÁHV-nak. (A vállalatnak csupán az okoz gondot, hogy a megye nagyüzemei ma még nem képesek elegendő, a háztájiba szánt anyajószágot felnevelni, így kétezer állatot más megyékből kell beszerezni.) A több nemes kocától a húsipari vállalat vezetői azt várják, hogy lényegesen javul a kisgazdaságokban tartott sertésállomány minősége. Ezért is bíznak benne, hogy sikeresen válthatják valóra egy új kezdeményezésüket, az idén már a háztájiból vett hízókat is fognak exportálni. Az új lehetőséget várhatóan igyekeznek is kihasználni a kistermelők, hiszen nekik is jó -üzletnek ígérkezik expórtra alkalmas jószágot tartani. Az ÁHV ugyanis a külföldön is eladható állatokat kdlogra- monként 1 forintos felárral veszi meg, és a szállítási veszteségek kompenzálását szolgáló úgynevezett „súlylevonást” is 5 kilogramról 2 ki-lognamra mérsékli. Az intézkedések eredményeként az exportképes hízott sertések ára darabonként 200 forinttal növekszik. Nagyüzem a kertészetben Budapesten az Iraki Köztársaság első miniszterelnök- helyettese Megkezdődtek a magyar—iraki tárgyalások Munkában a növényvédő. Gyomirtószerrel permetezik a paprikamaggal bevetett ágyá- sokat Nagyüzem a fóliasátor alatt: paradicsommag vetéséhez készítik elő a talajt az asszonyok ........................... ........ S zántóföldi termesztésre és a ház tálában kertészke- dók részére 21 fóliasátor alatt 13 ezer négyzetméteren nevelnek paprika-, paradicsom- és káposztapalántákat a jászkiséri Lenin Termelőszövetkezetben. Paradicsommagot vetnek a legnagyobb területen: az idén 150 hektáron termel paradicsomot a közös gazdaság. (T. F.) Hazánkba érkezett Taha Jassin Ramadhan, az Iraki Köztársaság első miniszterhelyettese, a Forradalmi Parancsnoki Tanács tagja. Képünkön: kedden délután a Parlamentben megkezdődtek a hivatalos megbeszélések is (Telefota — KS) Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatásra tegnap Budapestre érkezett Taha Jassin Ramadhan, a Forradalmi Parancs(Folytatás a 2. oldalon) Heves harcok Salvadorban Veszélyes gazdagság (Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon) Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 66. szám, 1981. március 19.» csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA
