Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-01 / 51. szám

1981. MÁRCIUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Röplabda ISípszó előtti Jászberényben megyei, Mezőtúron szomszédvár-rangadó Az SZMÁV MTE „háromesélyes” mérkőzést vár Az erdőt azért a fák alkotják Ma: Lehel SC­-Karca­gi SE, Jászberény, 14.30 Nyári, Mezőtúri Honvéd —Szarvasi Főiskola Spar­tacus, Mezőtúr, 14.30, Koroknai, Debreceni USE—Szolnoki MÁV MTE, Debrecen Tóth L. 14.30 A Lehel a múlt héten úgy szenvedett vereséget Gyulán, hogy egy pillanatig sem volt esélye a pontszerzésre. A Le­helnél jobb csapatok sem engedhetik meg maguknak azonban azt a luxust, hogy az ellenfél 2:0-ás vezetésénél a második félidő 20. percé­ben meg sem kíséreljék ket­tős cserével az eredmény megfordítását, esetleg a pontszerzést. Az utolsó tíz percben végzett cserék pedig — ha csak nem sérülés vagy taktikai okból történnek — többnyire értelmetlenek. A jászberényiek először 1949. augusztus 28-án, az akkori NB 111,-bán találkoz­tak először a karcagiakkal, és mindjárt vereséget is szen­vedtek 3:2 arányban. A gó­lokat Fodor (3), illetve Szó­ród és Sebestyén lőtte. Az elmúlt 32 év alatti mérkő­zéseken tizenkétszer a Lehel, hét alkalommal a Karcag győzött, két találkozó pedig döntetlenül végződött. A mai huszonkettedik találkozón egy árnyalattal a hazaiak látszanak esélyesebbnek. Szerdán ugyan akadozott a csapat játéka a Bem SE el­leni előkészületi mérkőzé­sen, de a játékosok jól tud­ják, hogy csak győzelemmel kerülhetnek el az ismét kö­zeibe került kiesési zónától. A Lehel sérültjei közül sen­ki sem jött rendbe, ráadá­sul Pesti József kapus bevo­nult. Helyettesítésére Kel­lert igazolták le Gyöngyös­ről. A Lehel várható össze­állítása: László — Gergely, Pozsgai, Lakatos, Török — Fejes, Postás, Lukácsi — Orsós, Sárközi, Bacher. Tar­talékok: Keller, Postás, Buk- hár, Párái, Sebestyén. A karcagiak számára min­den forduló újabb próbaté­tel. A nyitány félsikert ho­zott, hiszen a helyezést te­kintve hazai pályán mindkét pont megszerzése jelentene csak biztatást. Ezen túlme­nően az ellenlábasok közül Kazincbarcika és Miskolc idegenben szerzett pontot, illetve pontokat. Valamit vál­tozott a kép az alsó régió­ban, sajnálatosan éppen a mostani ellenfél, a Lehel SC is a veszélyzónába került, így a két csapat találkozója megyei kiesési rangadóvá lé­pett elő. Ennek megfelelően nagy harcra van kilátás. A KSE a szokásos módon erős edzésekkel készült, hét köz­ben Törökszentmiklóson ját­szott edzőmérkőzént. Kisebb Gárdisták sportnapja A forradalmi ifjúsági napok rendezvényeinek keretében egésznapbs sportnapot szerve­zett mára az Ifjú Gárda szolnoki Városi Parancsnoksága. A verse­nyeken tíz Ifjú Gárda- és húsz Üttörő Gárda-csapat vesz részt, csapatonként nyolc-nyolc taggal. A gárdisták reggel 8 órától a MÁV-lőtéren lövészversenyt ren­deznek. amelynek első három he­lyezett csapatát vásárlási utal­vánnyal jutalmazzák. Délután 2 órától a piros isko­lában. illetve a közelében levő szabadtéri kispályás kézilabdá­ban, kosárlabdában. asztalite­niszben és fociban mérik össze erejüket a csapatok. sérülések zavarták ugyan a felkészülést, de remélhetően a Lehel ellen mindenki a csapat rendelkezésére áll. Ha sérülés miatt nem kell -vál­toztatni, előreláthatóan a Szabó I., Kocsis, Antal, Sán­dor II., Tüdős, Varga, Szabó II., Erdei, Hernádi, Tassi, Herbály, Petró, Sándor I,, Kemenes összetételű keretből áll össze a kezdő tizenegy. A Mezőtúri Honvéd hazai pályán fogadja a Szarvasi Főiskola Spartacus együtte­sét. Az elmúlt fordulóban egyik csapat sem tudott gólt lőni, kérdés, hogy az egymás elleni mérkőzésen melyik együttes lesz eredményesebb. A. mezőtúriaknak Van tör- lesztenivalójuk, hiszen az el­múlt évben kétszer is alul­maradtak Szarvason; tavasz- szal 3:l-re, ősszel l:0-ra kap­tak ki. A két szomszéd város csapata mindig hatalmas küzdelmet vívott, ez várható ma is. Mindkét csapat sze­retne minél távolabb kerül­ni a kiesőktől. A Honvéd lelkesen készült, szeretné bi­zonyítani, hogy jobban és eredményesebben is tud ját­szani. Néhány játékos ki­sebb sérüléssel bajlódik, ezért Bencsik Gyula vezető­edző csak a mérkőzés előtt tudja meg, hogy kire szá­míthat. Reméli, hogy csapa­ta összeszedi magát, és sike­resen veszi az első hazai mérkőzést. A szakosztály ve­zetősége türelmet vár a kö­zönségtől, hiszen ismét egy új összetételű Honvéd lép a pályára. Az akarással bizo­nyára nem lesz semmi baj, csak az összeszokottság hi­ányzik még. A vezetőedző a következő játékosokból je­löli ki a kezdő tizenegyet: Boros, Ulbert, Homonnai, Dávid, Csorba, Talapa, Si- lye, Czikora, Oláh, Szilágyi, Kántor, Nagy, Martinkovics, Magyar, Benyó, Fritz. Debrecenben az Universi­tas SE—Szolnoki MÁV MTE mérkőzésen két olyan csapat találkozik, amelyik a tava­szi első fordulóban vesztesen hagyta el a pályát. Ezúttal a szolnokiak helyzete a ne­hezebb, hiszen idegenben ját­szanak. s a DUSE ellen min­dig kiélezett küzdelmet vív­tak. Hasonló várható ma is. Géléi József vezetőedző így vélekedett a mérkőzés előtt: — A rajtnál mindig rosz- szul jön a vereség. Az ősz­szel az első négy njérkőzé- sen négy pontot szereztünk, s ezt szeretnénk most is, mert ez viszonylag jó he­lyezésre adna lehetőséget. Ä DUSE otthonában játszik, így előnyösebb helyzetből in­dul, mivel kikapott vasár­nap, fűti a pontszerzés remé­nye. A kereten, a szokásom­hoz híven, nem változtatok, több fordulón át lehetőséget adok mindenkinek, a formá­ja bizonyítására. A mai mér­kőzést, totónyelven szólva, háromesélyesnek tartom. Szurkológyűlés Jászberényben A Lehel SC labdarúgó- szakosztálya hétfőn 16 óra­kor az ifjúsági házban (Ber­csényi út 3J szurkológyűlést tart. A szakosztály vezetői és az NB Il-es csapat játé­kosai válaszolnak a feltett kérdésekre, majd 17 órakor Radnai János, á televízió Isportosztáilyának vezetője „Aktuális sportpolitikai kér­dések” címmel előadást tart, NB I, férfi: Szolnoki Ve­gyiművek—Bakony Vegyész 3:1 (5, —13, 9, 15). Veszprém, 200 n., V.: Kalász. Vegyimű­vek: Hegedűs S., Boros, Tó­szegi, Ilyés, Kolozsi, Bodnár. Csere: Hegedűs Z., Bartha, Oláh. Nagy lendülettel kezdett a szolnoki csapat, az első játsz­mában szinte „állva” hagy­ta ellenfelét. A második játszmában a hazai közön­ség lelkes buzdítása mellett feljött a Bakony Vegyész, és 15-13 arányban nyert. A folytatás a Vegyiműveknek sikerült jobban, és nagy küz­delemben lelkes játékkal megérdemelten szerezte meg az idei bajnokság első győ­zelmét. A szolnoki csapat nemcsak játéktudásban, ha­nem lelkesedésben is felül­múlta ellenfelét. Jók: Hege­dűs S., Bodnár, Ilyés. Junior: Bakony Vegyész— Vegyiművek 3:2. A szombati visszavágón folytatta veszprémi jó játé­kát a Szolnoki Vegyiművek csapata a tiszaligeti sport- csarnokban. Az eredmény ez­úttal is 3:1 a hazai csapat javára. Jó: Boros, Hegedűs S., Bartha. Események Asztalitenisz. XXX. Falusi Spar- takiád járás döntője. Kimszent- márton. Mátyás kir. u. iskola 8.30. Atlétika. Megyeáj mezei futó bajnokság, Szolnok. Szandai- rét 9.30. Birkózás. Kelet-területi ifjúsági kötöttfogású bajnokság. Jászbe­rény. hűtőgépgyári sportcsar­nok 10. Sakk. XXX. Falusi Spartakiád járási döntője. járási hivatal 8.30. Súlyemelés. Serdülő és úttörő tesztverseny. Szolnok, Véső u. 9. Teke. NB II. Női: Szolnoki MÁV MTE—Békéscsaba, Szolnok. Munkásőr u. 8. Vízilabda. Országos serdülő bajnokság: Szolnoki Vízügy SE —BVSC, Szolnok, Damjanich uszoda 10,30. Országos ifjúsági bajnokság: Szolnoki VSE—BVSC. Damjanich uszoda 11.45. Labdarúgás. Megyei bajnokság: Kunszentmárton—Mezőtúri Főis­kola 14.30. Török. Jászárokszál- lás—Jászjákóhalma 14.30. Sándor. Jászkisér—Törökszentmiklós 14.30. Asztalos. Túrkeve—Szolnoki Cu­korgyár 14.30. Terenyei. Szolnoki Vegyiművek—Jászapáti 14.30, Pa- tó. Abádszalók—Tószeg 14.30. Csi- pe. Rákóczifalva—Szászberek 14.30, Kovács I. Tisza Cipő SE— Jászberényi Vasas 14.30 (Hajdú megyéből). Besenyszög—Tiszafü­red 14.30 (Békés mégyeből). Mi az összefüggés a rán­tott szelet és az ország egyik legjobbja kitüntető rang között? Egyszerű a képlet. Ha sokat dolgozik egy fiatal, jó az étvágya. Ha jó az ét­vágya, bőségesen táplálko­zik. Ha sokat eszik, erősö­dik. S aki erős, kimagasló teljesítményre képes. Pető István már letette a névjegyét. No, nem a rántott szelet fogyasztásával, hanem az eredményeivel. Ifjúsági korból kilépve, tagja a ma­gyar felnőtt és junior ka­jak-kenu válogatott keret­nek. A szolnoki Városi Sport­iskola kajak-kenu szakosz­tályának a munkája és ered­ménye országosan ismert, sőt, elismert. Tíz éve szer­vezték, az idén tehát kisebb jubileumot ünnepelhet. Magyar ifjúsági bajnoksá­gok, IBV és nemzetközi si­kerek, a minősített és válo­gatott sportolók számának állandó emelkedése fémjelzi a maguk mögött hagyott gazdag évtizedet. Nagy György szakedző he­tedik éve irányítja a mun­kát. Az ilyen emberre mond­ják, hogy megszállott. Haj­naltól késő estig dolgozik.. 'Raktárhoz hasonlító szobá­ja maga a tökéletes rendet­lenség. S mintha ez a ren­detlenség szülné azt' az ap­rólékosan kidolgozott pre­cíz edzéstervet, amellyel a fiatalokat felkészíti. Iszonyatosan kemény mun­Elcsépelt, mint minden közmondás, de így igaz: sok­szor a fától nem látjuk az erdőt. A minap Mezőtúron olyan embert kerestem, aki­nek a sporttal való bíbelődés úgy hobbija, mint egy má­siknak a kert, a horgászat vagy a természet iránti ra­jongás. Olyan embert, aki az ilyen foglalatosságot nem méri idővel, nem szorozza a várható haszonnal, nem oszt­ja az akadályok leküzdéséré fordított energiával. Telefonhoz hívtam Búzi Lajost, az Alföldi Téglaipari Vállalat beruházási osztály- vezetőjét; segítsen megke­resni a jövendő riportalanyt. És ő természetesen segített. Tíz éve ugyanígy segít min­dig. És mindenkinek, aki sportügyben hozzáfordul. Ha egy levelet címeznének imi­gyen: „labdarúgás — Mező­túr” — biztosan neki kézbe­sítené a postás. Kutatni kezdtem emlékezetemben, mikor írtunk egyetlen mél­tató sort is erről a fáradha­tatlan sportemberről? Res- tellkedve kellett beismerni, hogy rovatunk példatárából bizony kimaradt. Amikor találkoztunk, ez­zel fogadtam: „Rólad akarok írni, Lajos bácsi.” Nem okozott csalódást. Olyan kétségbeesett szemér­mességgel tiltakozott, ahogy vártam. — Szóra sem érdemes, amit csinálok. Kedvem telik benne, nekem lenne a legna­gyobb büntetés, ha nem en­gednének a labdarúgás köze­lébe, ennyi az egész. Aztán az ellenérveiből las­san kikerekedik sportvezetői portréja. Mezőtúron érettsé­gizett, a Mezőtúri AFC lab­darúgója volt, amikor edzés közben tüdővérzés lépett fel nála. Huszonegynéhány éves korában a futballkarriernek kát végeznek a versenyzői. Zihál a tüdő, csorog az izzadtság, megállás azonban nincs. Szigorúság és fegye­lem uralkodik, az edzésen. Nagy György így emléke­zett a kezdetre: — Chladek és Pető volt az első fecske, mindketten ifjúsági válogatottak lettek. Az 1962-es születésűek kö­zül Lőrinczy IBV-válogatott volt, tavaly a négyesben ötö­dik lett. A 63-as évfolyam a legjobb, az idén a kajako­sok közül Háfra, Szakái és Tóth U. Tamás, a kenusok­tól Szabó és Vidéki ifjúsági aranyjelvényes és válogatott kerettag. Minden évfolyam­ból került még ki válogatott. Mindez a kemény munka eredménye. Kiszámolták, hogy versenvzői az edzésen hatvan perc alatt 36 tonnát emeltek. Tavaly a 14 éves Gyulai Pistának 436 edzése volt. Pető az elmúlt évben 638 edzésen vett részt és 5500 kilométert evezett. A serdülőknél az év végére 2450 kilométer az evezési terv, de ennél több lesz. A fizikai felmérés alapján ta­valy harmadik helyen vé­geztek az országban, ezt az idén is tartani szeretnék. Januártól Tarsoly István főfoglalkozású edzőként se­gíti a munkát. Szabó Elza mellékfoglalkozásban a lá­nyokat oktatja. Folláth Já­nos már régóta mellékfog- la-kozású. — Rendesen, keményen vége volt, és kezdődött a sportvezetői pályafutás. A városban két egyesület rivalizált. A MAFC és a Hon­véd. A katonaegyesület név­adója, Szabó Lajos parancs­nok sok egyéb mellett a sportért is sokat tett környe­zetében. Búzi Lajost hozzá is fűzte munkakapcsolat, s a mártírhalált halt tiszt emlé; ke is közrejátszott tán ab­ban, hogy feladva nosztalgiá­ját, egyesületet változtatott. — Végtelen szimpatikus, karakán ember volt Szabó Lajos. Ha valamit megmon­dott, az isten bizony úgy volt. Én persze a MAFC- nak voltam a rendíthetetlen híve, de aztán, úgy 1963 tá­ján rájöttem, hogy a futball­hoz egy szinten túl pénz kell. És az anyagi hátteret csak a Honvéd egyesület volt ké­pes biztosítani. Ma a Mezőtúri Honvéd labdarúgó-szakosztályának elnöke, és nagy érdemei van­nak abban, hogy a város magáénak tekinti a katona­csapatot. — Ehhez persze az is kel­lett — mondja —, hogy a katonák is magukénak érez­zék a várost. Sokat időzök a játékosok körében, és Ben­csik Gyula edzővel akkorva- gyunk a legboldogabbak, amikor az ország legkülön­bözőbb részéből verbuváló­dott focisták ezzel szállnak az autóbuszba egy-egy ide­genbeli mérkőzés után: „Na, induljunk haza, fiúk”. Haza, Mezőtúrra! Ekkor érezzük először, hogy ezek a srácok jövőben már mindent meg­tesznek a győzelemért... Munkáját természetesen társadalmi alapon végzi, im­már harminc év óta. Egy időben szó volt arról, hogy mint szakosztályelnök, vala­miféle jelképes tiszteletdíj­ban részesüljön. Nem fogad­ta el, mert amint mondta, a sporttal való törődés akkor már nem lenne az igazi.' A társadalmi munkáról ugyan­is sajátos véleménye van. — Gyakran meglepődöm, amikor egy-egy sportvezető valamilyen mulasztást ezzel magyaráz: „Nem tudtam el­dolgozik, tőle kapom a leg­jobb versenyzőket, nagyon jó nevelő — jellemezte a kollégáját. — Az ősszel például vé­gigjártuk az iskolákat és nyolcvan gyereket toboroz­tunk. Tíz vagy tizenöt ma­radt belőlük. Az marad, aki bírja. A munka aztán össze­tartja őket, nagy a versen­gés az edzéseken és a fizi­kai felmérő versenyeken. Később jönnek az eredmé­nyek is. A szülők pedig elé­gedettek. Tudják, hogy nem lesz mindenkiből világbaj­nok, de erősek, egészségesek a gyerekek, egy evésre meg­esznek öt-hat rántott szele­tet. Váli Csaba a Tiszaparti Gimnázium elsőéves tanuló­ja, aki tavaly a hetes kenu­ban országos bajnokságot nyert, így vélekedett: — Szeretjük a vízi spor­tot, szerintem a kenu tech­nikai készséget is igényel. Sokat erősödünk, versen­günk, az edzéseken, és még több magyar bajnokságot akarunk nyerni. Ezért vállalják a hajnali kelést és a késő esti edzést is. A múlt hét elején a TF Kutató Intézetében néhá- nyan orvosi ellenőrzésen vol­tak. Az eredmények jók, si­keres volt a téli felkészülés. — Változatosak az edzé­sek és a gyerekek látnak perspektívát maguk előtt — vélekedett Kővári Lászlóné, a sportiskola igazgatója. végezni a feladatomat, mert szabadságon voltam ...” Ilyenkor azt válaszolom; most lett volna a legtöbb időd arra, hogy a sporttal foglalkozz. Azt vallom, amit én társadalmi munkában vál­laltam, becsületbeli ügy. Ezért hát „ingyen” legalább úgy kell dolgozni, mint a fi­zetésért. Az egész város tudja, hogy Búzi Lajos nélkül a sport- csarnok is nehezebben épült volna fel. Mint építési szak­ember, akkor volt elemében, amikor viszonylag szerény költségvetésből kellett tető alá hozni azt a sportpalo­tát, melyet ma bárhol meg­irigyelnének. Kilincselt, épí­tőanyagért járta az országot, és a milliós megtakarítást jelentő ötlet is az ő nevéhez fűződik. — Ezért már valóban nem jár dicséret — mondja. — A szakmában nem egy vas­szerkezetes ipari csarnokot építettem. Amikor ötmillió forintból kellett kihozni egy 18-szor 30 méteres munka- csarnokot, erre a szerkezet­re esett a választásunk. Meg­vettük, felépítettük, a járu­lékos beruházásokkal együtt lassan nyolc és fél millióba van, kicsit öszvérkonstrukció, de nekünk nagyon kedves, és ami fő, a célnak megfelel. Még szerencse, hogy Búzi Lajos nem saját magát ju­talmazza, mert így a három évtizedes társadalmi munká­ja köszönő szó nélkül ma­radna. Az eltelt évek alatt a Sport érdemes és kiváló dol­gozója kitüntetést kapta, és civil létére honvédelmi mi- miszteri dicséretben része­sült. Felesége pedagógus, egyik lánya szintén tanítónő, a másik kozmetikustanuló. Az ötvenhárom éves, fiatalos külsejű férfit városszerte „Papának”, Lajos bácsinak titulálják, még a kortársai is. Biztos, hogy nem az évei miatt: az a három évtized tűnik mindenki számára tisz- teletreméltóan hosszúnak, amit a sport szolgálatában eltöltött. Palágyi Béla Valóban így van. Kondi­cionáló- és tornateremben, uszodában, tanmedencében, szabadban, hegyvidéken és vízen tartják az edzéseket. Sokat tartózkodnak edzőtá­borban is. A szakosztály második éve „házasságot kötött” a Vízüggyel. Egy a vezetés, több segítséget kapnak, s takarékosabban dolgoznak. Két éve a 16., tavaly a 10. helyen végeztek az országos rangsorban. Az utóbbi azt jelenti, hogy megfelelnek az A kategóriás követelmé­nyeknek. Nemzetközi szintű versenyzőjük, a tíz helyett tizenkét ifjúsági aranyjelvé­nyes sportolójuk van, s a szakmai felkészültség és az ellátottság is kielégíti a na­gyobb igényeket. A nevelő munkában kitűntek, s to­vábbra is állni akarják a versenyt. A szülők pedig készíthetik fiaik tányérjára a hat sze­let rántott húst. (pataki) Hat rántott szelet egy evésre Szolnoki kajak-kenusok az ország legjobbjai között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom