Szolnok Megyei Néplap, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-14 / 62. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁRCIUS 14. A fizikai munka tiszteletéről Több cikket, olvasói levelet olvastam az önök lapjában a város tisztaságáról, a környezet védelméről. Azt hiszem, nem sokan lesznek akik vállalkoznak arra, hogy társadalmi munkában közreműködjenek az utcák, terek takarításában. Pedig meg vagyok győződve arról, hogy egy kevés munkával, ha abban sokan részt vennének, meg lehetne szépíteni, tisztítaná környezetünket a téli szeméttől. Nem régen Tiszatenyőn jártam, és örömmel tapasztaltam, hogy fogtak össze egy utca lakói, égették a téli szemetet, egyengették az utca földjét. . Arra gondoltam, Szolnokon ezt nehéz lenne elérni, mert itt sok bérházban lakó ember lebecsüli a fizikai munkát, még akkor is, ha olyan könnyű, mint a takarítás. Azt hiszem, hogy csak egyszer kellene rendet tenni, és aztán azt kellene megtartani. Azzal értek egyet én is, hogy a tisztaság megteremtésével és megőrzésével csak magunknak használunk. A későbbi jó közérzet megéri azt a fáradozást, amivel a takarítás jár. Kiss István Szolnok Nem vállalták a fuvart Nem tehetek róla, de szeretem a jazz zenét és arról sem tehetek, hogy Szian- daszőlősön lakom. A zene kedvéért feleségemmel már elutaztunk Tatára, Debrecenbe, Budapestre és több más várasba is. Logikus, hogy ha Szolnokon kínálkozik ilyen lehetőség, szintén ott a helyünk. Február 28-án is volt egy ilyen esemény, amelyen részt vettünk. Éjfélkor azonban haza is kellett jutnunk. A művelődési központtól a Kossuth téri irodaház sarkáig jutottunk, amikor „elfogtunk” egy SZÖVTAXI-s kocsit. Meg is állt az intésemre, (pontos rendszámot írt olvasónk) de amikor megmondtam, hogy hova akarunk menni, mindjárt kibúvót keresett, mondván, hogy tankolnia kell. Magam is értek a kocsihoz, nekem is van jogosítványom tehergépkocsira tfs, megkértem hát a vezetőt, hadd nézzem Késett meg az üzemanyagmérőt. A harmincliteres tartály még jó negyed részig volt, a tankolás tehát csak kifogás lehetett. A taxis ezek után sem volt hajlandó elvinni minket, erre három tanúm van, akik szintén Szandaszőlősre igyekeztek volna. Végül Volán-taxival jutottunk haza. így végződött számunkra keserű szájízzel a jazz-wee- kend. • B. L. Szolnok a holló vasa mellett A/4-es borítékban, egy szolnoki címre. Néhány nap múlva, február 24-én, ugyanarról a címről táviratoztak, hogy a hivatalos levelet adjam fel. Ekkor derült ki tehát, hogy a 20 kilométeres távolságot az én küldeményem hat nap alatt nem tudta megtenni. A sürgető táviratra kénytelen voltam azonnali telefonválaszt küldeni. Ha jól megszámolom, mindez több pénzbe került, mintha személyesen vittem volna a küldeményt. A kérdésem, hogy ennyire eJkorcsosult volna a dicső holló kései unokája? dig úgy néz ki, mintha valamelyik téesz traktorral szántotta volna fel. A November 7. úti átjárón sem lehel sokszor átmenni, mert annyi sarat felhordanak rá a járművek. Én sokszor letakarítom ezt az útszakaszt, de tíz perc sem kell, esős időben ugyanolyan mint előzőleg. Ezeket már felvetettem tanácsgyűléseken, de minden maradt a régiben. Kérem, .segítsenek, hogy a helyzet nálunk megváltozzon. Takács András Törökszentmiklós Farsang a tanyán Intézetünkben a bánhalmi szociális otthonban, ahol beteg emberek gondozása a feladatunk, nagy esemény zajlott a napokban. Annak érdekében, hogy gondozottjaink ne érezzék az otthon, a család hiányát, farsangi mulatságot rendeztünk. Már napokkal a bál előtt lázas készülődés folyt az egész intézetben. Az esemény alkalmával pedig a gondozottak is jelmezt öltöttek, itt volt Piroska és a farkas, Döbrögi és Lúdas Matyi, Jancsi és Juliska, volt a forgatagban debreceni csikós, stb. A büfénél ingyen mérték a colét, késő délutánig állt a bál, szólt a zene. Ebben a mi zárt világunkban, a mindenkitől távol eső tanyán jó kedvvel, szívélyesen töltöttük a napot, a lelkes nővérkollektíva kitűnő szervezésével. a Járási Szociális Otthon dolgozói Bánhalma Hozzászólás cikkünkhöz Legyenek figyelmesebbek! Nem tudom szó nélkül hagyni, amit a szolnoki temetőben tapasztaltam a közelmúltban, és amihez íia- sonlót a Néplap is szóvá tett már. Nem kívánják a gyászolók, hogy például a sírásók velük bánkódjanak, de kegyeletsértőnek tartom azt az öltözéket, amiben ott dolgoznak. Javaslom, hogy kapjanak egyforma munkaruhát, munkakörükhöz méltóan sötétet. Arra is rá kellene kényszeríteni a temetői alkalmazottakat, hogy pontos, figyelmes munkát végezzenek. A napokban voltam egy temetésen, ahol a halottszállító kocsibój kirakták a koszorúkat, virágokat, de a sírra már csak egy részét rakták rá. Ha a gyászolók nem figyelnek oda, a koszorúk egy része az út szélén marad. A temető alkalmazottai meg csak egymással vitatkoznak. Nem irigylendő munka a sírásás, tudom, de mint minden munkát, ezt is pontosan kellene végezni, hozzátéve, azt a megértést, hogy mi emberek érzékenyek vagyunk, főleg, ha fájdalom ér bennünket. Boros Gyula Szolnok Válaszolt a ilietékes Megőrizhetjük a tisztaságot Február 19-én levelet adtam fej 4 forint portó leroKeöves meglepetésben volt része a napokban özvegy Herczeg Balázsnénak Szajolban. Családja körében ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, amikor beköszöntőitek hozzá a szajóli népdalkör tagjai. Virágokkal, apró ajándékokkal és soksok népdallal üdvözölve őt. Búcsúzáskor annyit monSindelár Lászlóné Törökszentmiklós dott, hogy nagyon boldog születésnapja ez. Azért is kerestük őt fel, mert mindig kedves vendég volt népdalkörünk rendezvényein. És mi mindig örülünk, ha valakinek örömet szerezhetünk dalainkkal. Papp Jánosné Szajol A Néplap szerkesztőségi postájában február 21-én megjelent „Csak mi tehetünk ellene” című olvasói levéllel egyetértünk. A nagyközség tanács az utóbbi években igen sokat tett településünk tisztasága, szépítése érdekében. Jelenleg több mint 8 ezer négyzetméter gondozott parkterületünk van, és azt is elmondhatjuk, hogy egyre kevesebb a szándékos rongálás, a fák, dísznövények csonkítása. 1975-ben a „Tiszta, virágos község” címet is elnyertük, és 1978-ban mi kaptuk meg a környezetvévédelemér.t járó megyei plakettet. Mindezek ellenére előfordul, hogy településünk egyes utcáit csúfítja .a szétszórt papírhulladék. A cikkben szereplő utcákban az elmúlt évben több szeméttárolót helyeztünk el, a község különböző helyein pedig összesen mintegy 30 darabot. Mindemellett most felhívtuk az illetékesek figyelmét, hogy az intézmények, kereskedékni' egységek környékének rendszeres tisztaságáról gondoskodjanak. Nagy József tanácselnök Űjszász Nem biztonságos a közlekedésünk Kedves meglepetés Lesz új járat Tiszatenyőre Naponta többször át kell mennem a piac a Ságvári körút és az Ady Endre út sarkán levő ABC áruház közötti zebrán. Az a tapasztalatom, hogy a gyalogosok ott sokat várnak, de ha előttük zöldre vált a lámpa, alig énnek az úttest feléig, máris pirosat mutat. Sok Kénytelen vagyok önökhöz fordulni levelemmel, mert ami itt a Mártírok útján van, az tűrhetetlen. A szoidős ember alig tud átérni, máris ott vannak a járművek. Biztosan nem egyedül az .én gondom ez, szeretném, ha az illetékesek egy kicsivel türelmesebbre állítanák a lámpákat ezien az átkelőhelyen. Sz. Z.-né Szolnok ciális otthonhoz naponta sok gépkocsi érkezik, mentős, orvosi, árut szállító, stb. Ez a 100 méteres szakasz minFebruár 28—i lapszámunk szerkesztőségi postájában Szujó Balázsné tiszatenyői olvasónk szóvá tette, hogy sokszor lemaradnak az ott közlekedő autóbuszról, mert az már hozzájuk is utasokkal tömve érkezik Tiszaföld- várról. A levélre most a Volán 7. számú Vállalattól Nagy György forgalmi igazgatóhelyettes és Hagyák László személyforgalmi osz- tályvezeztő aláírásával kaptunk levelet, amely így szól: Állásfoglalás történt • abban, hogy az új éves menetrendtől. azaz május 31-től forgalomba állítunk egy új járatpárt Tiszatenyő és Törökszentmiklós között. Ezt az teszi lehetővé, hogy ebben az évben új autóbuszokat tudunk beszerezni. Az új járat 7 óra 20 perckor indul Törökszentmiklós- ról Tiszatenyőre és onnan vissza Törökszentmiklósra 7 óra 35 perckor. Ez várhatóan tehermentesíti a 6 óra 40-es járatot, mert a 8 órakor kezdő dolgozók beérnek munkahelyükre az új járattal. Az új járat beállításáig is keressük a lehetőségét annak, hogy kisegítő járatot indíthassunk és csökkentsük a zsúfoltságot. Sáros az utcánk 0 kisipari és magánkereskedelmi tevékenységet ösztönző új adóügyi rendelkezések Az elmúlt években több állami intézkedés segítette a lakossági ellátás, a szolgáltatás-fejlesztés termelési feltételeinek javítását. Az általános jövedelemadóról szóló rendelkezések 1981. január 1-i módosítása jövedelemszabályozási oldalról szolgálja az ilyen jellegű tevékenységek további fejlesztését. Gazdasági és társadalom- politikai céljainkkal összhangban az új rendelkezés tovább szilárdítja a kistermelők biztonságát. Támogatja a lakossági igényeket kielégítő munka hatékonyságának növelését, a családi ösz- szefogáson alapuló termelés fejlesztését. A változások a lakossági javító-szolgáltató igényeket kielégítő kisiparosok és szocialista kereskedelmi ellátást kiegészítő magánkereskedők számára különösen kedvezőek. o Napjainkban — különösen az érintettek körében — köz- érdeklődést váltanak ki az új adóügyi rendelkezések, hiszen az 1981. évi adóztatásnál már ezeket kell alkalmazni. A leglényegesebb változásokat az alábbiakban lehet összefoglalni: A kedvezményezettek köre és a kedvezmények mértéke lényegesen bővül. Általános kedvezményben részesülnek a kisipari, a magánkereskedelmi tevékenységet folytatók az 1981. évi jövedelmük után fizetendő adóból. A kedvezmények mértéke attól függően, hogy a jövedelem hogyan alakul, 40 százalékig terjed. Például; a százezer forint éves szintű jövedelem alatt 40 százalék, míg magasabb jövedelem esetén fokozatosan csökken. Külön kedvezmények; ha az évi jövedelem a százezer forintot nem haladja meg: — lakossági szolgáltató, javító tevékenységet végző kisiparosokat és a lakossági szükségletet kielégítő magán- kereskedőket további 10 százalék; — ha ezen tevékenységet 3 ezernél kisebb lélekszámú községben végzik, további 30 százalék; — azok részére, akik idegenforgalom fejlesztésére kijelölt településen végzik szolgáltató és magánkereskedelmi tevékenységüket, további 10 százalék adókedvezmény adható (megyénkben Karcag—Berekfürdő, Cserke- szőlő, Tiszafüred). Az általános és a külön kedvezmény együttesen nem haladhatja meg az adókötelezettség 80 százalékát. A ma még engedély nélkül működő és az azzal járó kockázatot vállaló kistermelők, köznyelven az úgynevezett „kontárok” számára is figyelemre méltó az adóügyi rendelkezések módosítása. Ha kisipari és magánkereskedelmi tevékenységet bárki 5 ezernél kisebb lélekszámú községben, illetőleg ellátatlan településen kezd, részére a jövőben három évig biztosit a rendelet teljes adó- mentességet. Ennek feltétele azonban, hogy az évi jövedelem a 80 ezer forintot ne haladja meg. Az idős, valamint a csökkent munkaképességűek számára jelent ösztönzést az a változás, hogy a korábbi 36 ezer forint helyett 48 ezer forintig élveznek adómentességet. Köztudott, hogy a kisiparosok és magánkereskedők nagy része elavult gépekkel, felszerelésekkel és berendezési tárgyakkal folytatja tevékenységét. Ez ideig az adóügyi rendelkezések csak korlátozottan ösztönözték a korszerűsítést, a termelékenység növelését. Korábban például egy faépület vagy pavilon felállítási költsége csak 33 év után térült meg. A jövőben az ilyen építményeknél az értékcsökkenés évi 10 százalékos, vagyis a megtérülés 10 évre csökken. A gépek és egyéb berendezések beszerzési árainak költségként történő elszámolása nem változott, ezek továbbra is öt év alatt térülnek meg. Az átalány útján való adózással járó előnyöket a kistermelők döntő hányada eddig is élvezte. Január elsejétől a jogosultak köre tovább bővül. Korábban csak a százezer forint alatti jövedelmet elérőknek volt adva az átalány lehetősége, most 150 ezer forintra növekedett a felső határ. Ugyanakkor változott az érintettek körében a pénztárkönyv vezetésének szabálya is. Az úgynevezett „egyszerű” pénztár- könyvbe naponként kell a bevételeket és kiadásokat bevezetni. Eddig ismeretlen kedvezményes adóztatási forma, az úgynevezett „tételes átalány” útján történő adózás is bevezetésre került A jövőben ennek alapján adóznak az ötezer főt meg nem haladó lélekszámú községekben lakossági szükségletet kielégítő kisiparosok és magánkereskedők Ezen adózási forma alkalmazásának feltétele, hogy az adózó kizárólag helyben működjön, alkalmazott és társ nélkül végezze tevékenységét és éves szinten jövedelme ne haladja meg a százezer forintot A rendelet arra is lehetőséget biztosít az ellátás javítása érdekében, hogy más település ellátatlan területén tevékenykedők is élvezzék • ennek az adóztatási formának az előnyeit A tételes átalány szerinti adózás előnye; a tételesen megállapított adóátalányt mindaddig nem változtatják meg az adóhatóságok, amíg a kisiparos és magánkereskedő a felsorolt három feltételnek megfelel. Az így adózók adminisztrációs tennivalói megszűnnek, pénztár- könyvet egyáltalán nem kell vezetniük Mindebből az is következik hogy az adóhatóságok ellenőrzése a jövőben kizárólag /csak a feltételek meglétének vizsgálatára irányul. Kedvezően és ösztönzően nyert rendezést a tevékenységben közreműködő házastárs munkájának elismerése is. A jövőben havonként kétezer forint adómentes költség számolható el azután a házastárs után, aki naponta legalább négy órában részt vesz a munkában. összegezve az új rendelkezések lényegét megállapítható, hogy a jogalkotóknak alapvető célja volt a termelés növelésére történő további ösztönzés, és ezzel együtt a megfelelő anyagi érdekeltség megteremtése. A részletes szabályok megismeréséhez a helyi tanácsok készséggel nyújtanak további segítséget. e A kisipari és magánkereskedelmi tevékenység társadalmunkban betöltött szerepét, fontosságát az új szabályozások egyértelműen hangsúlyozzák, elismerik. A szolgáltatás. termelés és magánkereskedelem lakossági igényekhez jobban igazodó fejlesztésének összehangolt feltételei teremtődtek meg az elmúlt években. Ezek alapján jogos társadalmi elvárás a kisiparral, magánkereskedelemmel szemben, hogy tovább javuljon az előállított termékek, az elvégzett munka. a szolgáltatás minősége. Mindenki a ténylegesen elért jövedelme alapján önként, időben tegyen eleget az állammal szembeni fizetési kötelezettségének. Bízunk abban, hogy az új iövedelemszabálvozás célját és rendelkezéseit minél szélesebb körben megismerve, eavre többen és fegyelmezettebben vállalják a lakossági ellátás fejlesztését. a szolgáltatási igények kielégítését, és az ehhez kapcsolódó önkéntes közteherviselést. Bakk Zoltán az MTVB pénzügyi osztály vezető helyettese
