Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-10 / 34. szám
1981. FEBRUÁR 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Felújították a halastavakat A rekonstrukció eredménye: tízmillió nyereség Megkétszereződik a haltermelés Fejér megye egyik legnagyobb nagyüzemi gazdaságában, a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinátban a negyedik éve tartó halastórekonstrukció eredményeként, amely az idén fejeződik be. A rekonstrukció első eredményei már tavaly mutatkoztak : hektáronként másfél tonna hallal fizettek a tavak, a haltenyésztő ágazat árbevétele meghaladta a 33 millió forintot, nyeresége elérte a 10 milliót. Felsöcsinger Felhozták az utolsó csille szenet Befejeződött a termelés az ajkai medence szénbányászatának bölcsőjében, a felsőcsingeri lelőhelyen. Az utolsó csillét feldíszítve indították útnak hétfőn reg-) gel a Kossuth aknából az ajkai szénosztályozóhoz, ezen a területen egyébként 1865- ben kezdték meg a szénbányászatot. A nagy múltú bánya utolsó termelő aknájából a dolgozókat átcsoportosították a közeli Ármin aknába. A MÁV szolnoki pályafenntartási főnökségének dolgozói folyamatosan javítják a vasúti pályatestet. Képünkön munkában a speciális motoros vasfűrész Késik Nem friss — Nincs elég Körkérdés a kenyérről Zsúfolt boltokkal kezdődött a téli vásár (Folytatás az 1. oldalról) ruházati, méteráruval és lábbelivel várták tegnap — 30 — 40 százalékkal olcsóbban, mint máskor — a vásárlók rohamát. Felső kötöttárut, az idén nem vontak be az engedményes vásárba, ám az érkezők örömmel tapasztalták, hogy nemcsak kifejezetten téli holmit kínálnak számukra: a meleg sapkák, sálak mellett kalapok, kesztyűk. a csizmák mellett divatos cipők, a télikabátok mellett szoknyák, blúzok, szafárik is nyitásra késztették a válogatók pénztárcáját. Gondoltak azokra is, akik lakásukat szeretnék csinosítani: kelendő volt már az első nap a bútorszövet, a falvédő, a sötétítő- függönyA Tisza vidék Skála a tavalyi 6,2 millióval szemben most 6,5 millió forint értékű árualappal kezdte a vásárt. Az engedmény több- *nyire 40 százalék ott is, így aztán az akció végére, ha minden elfogy, 2 és fél millió megtakarított forintot költhetnek egyebekre a vásárlók. A télikabátok, a női és lányka flanéllruhák mellett az ágyneműk, s a gyerekcsizmák fogytak nagy számban, s az egyiptomi fla- nellingek arattak nagysikert a nyitány napján. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban 15 millió 600 ezer forint értékű készlet várja a vevőket a polcokon s a raktárakban. A cipőkészlet a vásárlók örömére sokkal választékosabb, mint a korábbi években, és osztatlan sikere volt a fla- nell ruhaanyagokból felsorakoztatott bő választéknak. IKeddi jegyzetünk 1 Vá rosszer etetből „A városi párt-végrehajtóbizottság a meghirdető szervek nevében elismerését és köszönetét fejezi ki az üzemek és intézmények dolgozóinak, a kisze- seknek, a kisiparosoknak, a magánszemélyeknek, a város lakosságának, mindazoknak, akik részesei voltak a mozgalomnak, munkával, ötletekkel, javaslatokkal, szívvel, akarattal, olykor önfeláldozással támogatták céljaink megvalósítását.” Részlet egy levélből, amelyet az elmúlt hetekben Mezőtúr szinte minden munkahelyén ismertettek a dolgozókkal. Egy levélből, * amelyet a városi pártbizottság első titkára és a városi tanács elnöke írt alá, és amely a település történetében addig páratlan társadalmi összefogás egyik bizonyítéka. A többi bizonyíték: 200 személyes új óvoda és 800 adagos új konyha a kicsiknek, 40 személyes új bölcsőde, 12 tantermes új iskola a Rákóczi úton. Ezek megvalósulását részben pénzzel, részben önzetlen munkával hét év alatt a lakosság hatékonyan segítette. A hetvenes évek közepétől, bérmerre jártam Mezőtúron, nem akadt egyetlen üzem, szövetkezet, intézmény, ahol ne beszéltek volna arról, hogy a város vezetésének felhívására gyermekintézményeket építenek, kommunista műszakokat tartottak, közhasznú társadalmi munkát végeztek a városlakók, és évenként 1—3 napi keresetüket adták az óvoda, a bölcsőde, az iskola építésére. Csaknem 19 millió forint gyűlt össze e célra a tanács számláján, 24 munkahely pedig több mint 14 millió forintot fizetett be gyermekintézményi helyek megváltására. És még egy összehasonlító adat: öt év alatt a tervezett 40 millió forint helyett 62 millió forint értékű társadalmi munka valósult meg Mezőtúron. Most mondhatja bárki: megszokott dolog nálunk az ilyesmi, hány és hány óvoda, bölcsőde épül vagy épült már az országban a lakosság segítségével! Hány és hány gyermekintézmény fenntartásához járulnak hozzá a munkahelyek, mert tudják, nekik is érdekük, hogy a gyermekek jó helyen legyenek, amíg a szülők dolgoznak. Mert az az anya, aki nem tudja, hogy nem csavarog-e a gyereke, nics-e kitéve valami rendkívüli eseménynek, eszik-e rendesen vagy sem, amíg ő távol van — aligha tud teljes odaadással házat tervezni, precíziós műszerrel dolgozni, ruhát varrni, cipőt gyártani. És, hogy Mezőtúron például minden ötéves kisgyereknek legyen hely óvodában, ezért egy emberként megmozdult a város. Ismerve a település lakóinak városszeretetét, tudom, hogy nem kell sokáig várni, amíg újra megérkezik a hír: a városban most a gyermekintézmények fenntartására szerveznek társadalmi összefogást ; piaccsarnokot építenek a ligetben a túriak, és a kommunista műszakok bérét most e célra fizetik be a tanács számlájára; munkaközösségek vállalnak védnökséget Mezőtúron egy-egy köztér, út, park, utca felett, hogy szebb, tisztább, virágosabb legyen a szűkebb haza. Amint hallottam, az előbbi célok elérése most a közös feladat. És nem kétséges, hogy a mezőtúriak ezt is megoldják. V. V. LAPPANGÓ BIZTOSÍTÁSOK Felmérik és fizetnek Először Szolnokon kezdik Az Állami Biztosító rengeteg ügyfele között talán a legtekintélyesebb számban azok vannak, akik már nem „fizető biztosítottak”. A látszólagos ellentmondás magyarázata egyszerű: a biztosítónál rengeteg a régi, — még a különböző jogelődökkel kötött — kötvény, amelyet évtizedekkel ezelőtt a biztosító átvállalt. Hosszú sor kígyózik a szolnoki Szövetség ABC-áru- ház kenyerespultja előtt. — Mit osztanak ingyen? — szól viccesen az idősebb bácsika az egyik sorbanálló- ra. — Semmit bátyám — feleli bosszúsan a másik. — Krumplis kenyérre várunk... A sor nemhogy fogyna, percről percre növekszik. Mindenki megadóan várakozik. — Így megy ez szinte minden nap — jegyzi meg az egyik eladó. — Már kora délután ideállmak. Január végén történt, hogy két órától este hétig várakoztak a vevők a krumlis kenyérre. Késtek a szállítók... A Skála áruház élelmiszer- osztályán Varga Mihályné osztályvezető arról panaszkodott, hogy január óta minden nap változik a kenyér- szállítások időpontja. Van amikor már délelőtt megérkezik a rendelt mennyiség többsége, de előfordul, hogy nem kapnak kenyeret. Az elmúlt héten pénteken jártak délután a munkából jövők úgy, hogy csak késő délután érkezett a sütőipar autója. Nagy problémájuk, hogy a közkedvelt burgonyás kenyérből csak 180 kilót kapnák, ami percek alatt elfogy. Pedig sokan keresik, hiszen nagy az áruház átmenő forgalma, Többször tapasztalták már, ha a város kerületi boltjaiban elfogy a kenyér, hozzájuk mennek vásárolni. . A Jólét ABC-ben Kovács Béla boltvezető-helyettes elNem lett kisebb az idei terv a Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szolnoki zsákozó üzemében, pedig a létszám évente kettővel-hárommal csökken. Az idén is öt és fél millió zsákot forgatnak meg mondta, hogy nincs különösebb gondjuk a kenyérszállítással. A zsemle és a burgonyás kenyér ugyanúgy kevés, mint a többi boltban. Szombaton például az amúgy is kis mennyiség — 160 kiló <— helyett csak 110 kiló krumplis kenyeret kaptak és azt is késő délután, a zárás előtt. A város központjától távoleső boltokban, például a Cukor ABC-ben egyáltalán nem lehet kapni burgonyás kenyeret A keresett zsemlevekniből is csak harmincat kapnak. A vásárlók az eladókkal zsörtölődnek, hogy miért nem rendelnek eleget. A Munkás ABC-ben csak akkor van probléma a kenyérszállítással, ha a gyárban üzemzavar van. Egyébként rendes időben megérkezik az áru, naponta a 800 kiló,, normál” és a 80 kiló burgonyás kenyér. * * * Az említett panaszokra Zsarnai Bélától a Szolnok megyei Sütőipari Vállalat igazgatójától kértük és kaptunk választ. —Először is arra válaszolnék, hogy miért késik a burgonyás kenyér szállítása. Szolnoki kenyérgyárunkban január elején rekonstrukciós munkák kezdődtek emiatt a burgonyás kenyeret a Rákóczi úti üzemünkben sütjük, amely már régi, berendezései elavultak. Előfordul, hogy két-három órát is késik a sütés, természetesen így a szállítás is. a szorgos asszonykezek. Tevékenységük két részből áll: tisztítás és javítás, melynek során a hibás zsák megtalálja a foltját, és így kerül visz- sza a forgalomba. — szalai — Naponta 24 mázsa 80 kiló készül ebből a termékből, annyi mint korábban. Zsemlevekniből jelenleg hétszázzal kevesebbet készítünk, mint a gyárban. Mi is tudjuk, hogy megkedvelték a vásárlók a burgonyás kenyeret, de nem tudunk többet sütni. Nincs elegendő burgonyape- hely, nullás liszt, és munkaerővel se rendelkezünk. Az elosztásba nekünk nincs beleszólásunk. A szállításokra szerződéseink vannak, amelyek szerint legkésőbb 17 órára minden üzletben kinn kell legyen a friss kenyér. Élttől mostanában öt alkalommal tértünk el. A legsúlyosabb eset január 26- án volt, amikor az árukiadónk megbetegedett, és emiatt sok helyre este fél nyolcra érkezett meg a kenyér. Egyébként Szolnokon 250 üzletbe, büfébe szállítjuk a kenyeret, 14 gépkocsival. Igyekszünk betartani a meghatározott időpontokat és reméljük, ha az év második felében elkészül a süteményes üzemünk, nem lesznek ilyen problémák. És addig? Marad a sorbanAránylag kis összegű biztosítások ezek, amelyeket főleg városokban kezdtek el ötven-negyven évvel ezelőtt fizetni, s amelyeknek fizetési kötelezettsége, a havi biz- tosításii díj időközben meg is szűnt. A biztosítási kötvény — a régiek esetében kis füzetecskét. azonban minden idős ember megőrizte, hiszen tudta, ha keveset is, de halálakor hozzátartozóinak fizet érte az Állami Biztosító. Pár évvel ezelőtt a biztosítónál elhatározták: fölmérik a régi biztosításokat; s azokat, amelyeknek havi fizetése lejárt, ha a biztosított kívánja, még életében kifize- 'tik. A felméréssel egyúttal azt is megállapítják, van-e a biztosítónak tartozása, hiszen véletlenül többször kiderült, hogy az elhunyt hozzátartozói nem tudtak a megsárgult okmányról, nem vették fel a járandóságot Az Állami Biztosító szociálpolitikai kötelezettségeiből eredősn elkezdte a nagy munkát. Először és kísérletképpen a Pest megyei fiók fogott a felméréshez. Mintegy negyvenezer lappangó biztosítást találtak. (Lappangónak a már elfelejtett, rég lejárt, de ki nem fizetett biztosításokat nevezik.) A Pest megyei kísérlet alapján az Állami Biztosító valamennyi megyében elrendelte a régi biztosítások feldolgozását, s az élő biztosítottak felvehetik a biztosítási összeget. Akit nem találnak már az élők között, azoknak a hozzátartozói jogosak a pénz felvételére. Mint Szekeres László, az Állami Biztosító Szolnok megyei Igazgatóságának vezetője elmondta, a régi biztosítottak ügyében Szolnokon, a megyeszékhelyen már megkezdődött a felmérés. Előreláthatólag igen nagy munka lesz, mivel a város régi vasúti. ipari település, s munkáslakói előszeretettel kötöttek biztosítást. A városi fiók dolgozói napi és állandó munkájuk mellett dolgozzák fel a régi, lejárt biztosításokat. s készséggel állnak a többnyire igen idős emberek rendelkezésére. Kívánságuk szerint kifizetik, vagy tovább őrzik a pénzüket. Szolnok után következik a megye valamennyi települése. Ezzel egyidőben a biztosító sok, különféle életbiztosítást visszavásárol, ha a biztosított időközben meggondolta magát, abbahagyta a befizetést, vagy más, korszerűbb biztosítási szerződést kötött. Ez a sok adminisztrációval járó, s kifizetési kötelezettséget magában hordozó újítás tulajdonképpen nem károsítja az Állami Biztosítót. Ennél jobb reklám, aligha lehetne megbízhatóságára. kötelezettségei teljesítésére. — sj — A képen látható autóbusz-összeszerelő üzem eredetije naponta nyolc jármű elkészítésére alkalmas. Tervei az Ikarus Karosszéria és Járműgyárban készültek és az elképzelések szerint a fejlődő országok számára szállítják majd. Ennek a célnak érdekében készült ez a makett is, amely szemléletessége miatt jól szolgálja a sikeres üzletkötést Zsák a foltját
