Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-13 / 37. szám

1981. FEBRUÁR 13., SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Dr. Horváth István belügyminiszter Szolnokon Kibővített parancsnoki értekezlet a megyei rendőr-főkapitányságon A kibővített parancsnoki értekezlet elnöksége Tegnap délelőtt Szolnokra látogatott dr. Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, bel­ügyminiszter. A megyei pártbizottságon Andrikó Mik­lós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára fo­gadta, majd eszmecserét folytattak időszerű kérdésekről. Ezt követően részt vettek a BM megyei Rendőr-főka­pitányság kibővített pa­rancsnoki értekezletén, ame­lyen jelen voltak a megye igazságügyi és bűnüldöző szerveinek vezetői, és ame­lyen Daróczd András rendőr­ezredes, a megyei rendőr- főkapitányság vezetője szá­molt be a rendőri munka 1980. évi ered­ményeiről, az állomány előtt álló idei feladatokról. Többek között elmondta: a megyében a rendőri szervek jelentős erőfeszítéseket tet­tek a bűncselekmények meg­előzése és visszaszorítása ér­dekében. Csökkent a közúti balesetek száma és a beve­zetett forgalomszervezési intézkedések jól segítették a közlekedés biztonságát. Ezek­hez az eredményekhez nagy­mértékben hozzájárultak az önkéntes rendőrök és a lakosság. A parancsnoki értekezle­ten résztvevőket — pajtuk keresztül az egész személyi állományt — Andrikó Miklós köszöntötte. Elmondta, hogy a megyében a törvényesség helyzete, a rend és a közbiz­tonság megfelelő. A rendőri szervek személyi állományá­nak döntő többsége nagyfokú hivatástudattal, politikai és szakmai tudása kamatozta­tásával, bővítésével segítette az eredmények elérését. A megyei pártbizottság nevé­ben köszönetét fejezte ki az eddigi tevékenységért. A soronlevő feladatok közül kiemelte, hogy továbbra is szükség van a törvényesség betartására, a közrend és közbiztonság erősítésére, a rendőri tevékenység külön­böző szakterületein a munka színvonalának növelésére, a rendőrség társadalmi és tö­megkapcsolatainak szélesíté­sére. Követelményként fogal­mazta meg a még szorosabb munkakapcsolatot a bűnül­Budapest felszabadulásá­nak 36. évfordulója alkalmá­ból csütörtökön a városhá­zán ünnepségen adták át a Pro Űrbe — Budapest ki­tüntetéseket. Ebben az évben négyen kapták meg a Pro Űrbe — Budapest aranyéremét: dr. döző és az igazságügyi szer­vek között. Dr. Horváth István belügy­miniszter felszólalásában ér­tékelte a megyei főkapitány­ság elmúlt évi munkáját. Tájékoztatást adott a legfon­tosabb kül- és belpolitikai kérdésekről. Kiemelten fog­lalkozott a szocialista törvé­nyesség betartásával a rendőri munka minden te­rületén, de különösen az ál­lampolgárokat közvetlenül érintő ügyekben. Alapvető feladatnak a bűncselekmé­nyek megelőzését, az utca rendjét, az állampolgárok nyugalmát zavaró, erőszakos, garázda bűnözés visszaszo­rítását jelölte meg. Hangsú­lyozva, hogy ehhez igényelni kell a politikai, az állami, a társadalmi és a gazdasági szervek, a munkahelyi kol­lektívák, a megye egész la­kosságának cselekvő támo­gatósát. A tanácskozás Daróczi András zárszavával ért vé­get. _____ B ékési Lajos, a budapesti Tanítóképző Főiskola főigaz­gatója, Bogár Ferenc kőmű­ves, a Fővárosi 1. számú Építőipari Vállalat brigádve­zetője, Szemes Mari színmű­vész, a József Attila Szín­ház tagja, Veres József, a Fővárosi Tanács volt elnöke, nyugalmazott miniszter. PRO ŰRBE — BUDAPEST Kitüntetések a fővárosban Befejeződött az igazságügyi vezetői értekezlet Csütörtökön befejeződötta kétnapos országos igazság­ügyi vezetői értekezlet. A Magyar Tudományos Akadé­mia dísztermében a megyei és járásbíróságok elnökei, va­lamint más igazságügyi szer­vek vezetői felszólalásaikkal, javaslataikkal egészítették ki a XII. pártkongresszus ha­tározatainak végrehajtásában az igazságügyi szervekre há­ruló feladatokról készült írá­sos előterjesztést és dr. Markója Imre igazságügy­miniszter szóbeli beszámoló­ját. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Korom Mi­hály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Számos felszólaló hangsú­lyozta ; fokozott figyelmet kell fordítani a továbbiakban is az állampolgári jogok érvé­nyesítésére és védelmére. Társadalmi céljainkkal össz­hangban a jog eszközeivel is eredfnényesen lehet és kell küzdeni a közösség érdekét sértő negatív jelenségek el­len. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták azt is, hogy a szerződési fegyelem lazasá­gainak felszámolásában, vagy a minőséghibás teljesí­téssel kapcsolatos szavatos­sági igények érvényesítésé­ben való bírói döntés fel­tétlenül nevelő hatású. Vorosilov marcalira emlékeztek A szolnoki 605-ös számú F. Bede László Ipari Szak­munkásképző Intézet és Szakközépiskola MSZBT-tag- csoportja már hat éve baráti kapcsolatban áll az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet hadseregcsoport egyik alakulatával. Az iskola oktatói és kiszesei, valamint a szovjet alakulat parancs­noksága és komszomolistái rendszeresén bgyütt emlé­keznek meg hazánk felszaba­dulásáról és a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelméről. Tegnap délután a száz év­vel ezelőtt született Vorosi­lov marsallról emlékeztek meg a szakmunkásképzőben. Az ünnepségen szovjet tisz­tek és katonák, a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskola tisztjei, a szolnoki szakmunkásképző intézetek tanárai és diákjai és az Új­városi Általános Iskola úttö­rői vettek részt. Az ünnepség után a ma­gyar és a szovjet fiatalok baráti találkozót tartottak. Csatáit, hősök Harminchat evvel ez­előtt, 1945. február 13- án a szovjet hadsereg egységei felszabadítot­ták Budapestet a hitle­ri megszállás alól. Ezen a napon véget ért a második világháború egyik legnagyobb csatá­ja. A szovjet harcosok több tnint három hóna­pon át véres horcok árán lépésről-lépésre hozták közelebb a ma- ■ gyár nép történetének e nagyszerű napját. Ma, a 36. évforduló nap­ján, szeretnék megemlékezni héliány harcostársamról, akik Budapest alatt harcoltak. Sokan közülük örökre ma­gyar földben maradtak. Em­lékezzünk ma rájuk, meg­szolgálták. Sőt, kiérdemelték a halhatatlanság jogát. Az egyikük Vlagyimir Sze- leznyev, „Katyusa” szakasz­parancsnok, a másikuk Varja Ivolgina ápolónőyér, aki nem messze Budapesttől, Vereb községben esett el. Két sú­lyosan megsebesült szovjet katonával együtt a fasiszták kezére került, mindhármu­kat állatias kegyetlenséggel ölték meg. Történt, hogy a hitleristák az egyik ellentámadás során ideiglenesen .elfoglalták Ve­rebet. A kicsiny szovjet hely­őrség kénytelen volt meghát­rálni. Velük mehetett volna Varja Ivolgina is, de két, ágyhoz kötött szavjet harcos volt a gondjaira bízva, és nem akarta őket otthagyni. Varja Ivolgina amiatt, hogy a sebesültek íjiellett maradt, maga is meghalt. Becsület­tel teljesítette hivatásbeli és emberi kötelességét. Az ő, és a két vele együtt agyonkínzott katona emlé­kére Vereb központjában gránit emlékművet emeltek és minden tavasszal, amikor virágba borulnak a geszte­nyefák, virágot hoznak ide az iskolások. Egy másik esetről is sze­retnék szólni, amelynek alapját más-jellegű tett ké­pezi. A fasiszták, megkísérelvén áttörni a Budapestet körül­záró szovjet csapatok gyűrű­jét, egymás után többször is rohamoztak. A mi „Katyu- sa”-zászlóaljunk által támo­gatott lövészzászlóalj egy nagy szőlőskert szélén ásta be magát. A beállt csendben a katonák cigarettáztak, be­szélgettek. Zaur Kalojev kö­rül kis csoport gyűlt össze. Mesélt valamit. Ä Kalojev körül állók között észrevet­tem Pjotr Galusint, egy ala­csony, széles vállú, húsz- huszankét év körüli legény­két: szőke haj, enyhén szep­lős, világos bőrű arc, kék, mélyen ülő szemek. Mint minden fiatal fiú, semmivel sem tűnt ki a többiek közül. És ha most visszaemlék- szem rá, az csak azért van, mert tudomásom van róla, hogy nem sokkal később mi történt vele. Akkor csak a kíváncsiságával hívta fel magára a figyelmemet. Szün­telenül kérdezett. A „szünet”, a csend igen hamar véget ért. Észrevet­tük, hogy a hitleristák rej­tett úton, a horhos mentén próbálták oldalról megke­rülni a zászlóaljat, és abban a pillanatban, amikor szán­dékukat felfedeztük, az el­lenség hatalmas ágyú- és ak- natüzet zúdított ránk. A csatatéren német páncélosok és önjárók bukkantak fel. Zászlóaljunk tűzerejével el­fojtottunk néhányellenséges tűzfészket, kilőttünk három páncélost és két önjárót. De két páncélosnak sikerült átcsúsznia a tűzvonalon és a beásott gyalogság oldalá­ba kerülnie. A helyzet válsá­gossá vált és — tulajdon­képpen — eldönthette vol­na a harc kimenetelét. És — amikor az első el­lenséges páncélos, lánctal­paival a rögöket hányva, majdnem betört a beásott zászlóalj sorai közé — fel­tűnt Pjotr Galusin. Két tank­elhárító gránátot kötve ma­gára, a harmadikat pedig a feje fölé tartva, az acéltest alá vetette magát. Hatalmas robbanás dobta szét a fasisz­ta mammutot, a másik gyá­ván megfordult, és eltűnt a falu irányában. A harcosok megdermedtek néhány pillanatra, hiszen rendkívüli hőstett játszódott le a szemük láttára. Nagyon nehéz lenne leír­nom itt azokat az érzése­ket, amelyek eltöltőitek min­denkit, akik előtt mindez Lejátszódott. De talán ért­hetővé teszi, hogy miért len­dült ezután egyetlen, szinte viharos rohammal előre a zászlóalj. Egy félóra sem telt bele, és mindennek vége volt. Az életben maradt fasiszták eszeveszetten menekültek. A zászlóalj bevonult a faluba. N. Zabelkin, a Szovjetunió hőse Kezdeményező a jászalsószentgyörgyi Sallai Imre brigád (Folytatás az 1. oldalról) zatainak túlteljesítését segí­tő olyan öt évre szóló mun- kaverseny-felhívást amely­nek részvállalásait 1981- ben az SZKP XXVI. kong­resszusa, 1982-ben a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 65., 1983-ban a KMP megalakulásának 65., 1984- ben a Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 65., 1985-ben pedig az MSZMP XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója tiszteletére teljesít­hetik. Tegnap reggeli tanácskozá­sukon a Sallai brigád tagjai összeállították és elfogadták ötéves munkaverseny-prog- ramjukat. E szerint a kol­lektíva vállalja, hogy a szarvasmarha-állomány nö­velése nélkül, tervszerű faj­takeresztezéssel, az eddigi­eknél is lelkiismeretesebb jószággondozói és állategész­ségügyi munkával, a takar- mányozói fajlagos mutatói­nak javításával 1985-ig 26 százalékkal növeli a tejter­melést. A felajánlások kö­zött szerepel, hogy a terv­időszak végére a brigádta­gok nyolcvan százaléka szakmunkás-bizonyítványt, huszonöt százaléka szakkö­zépiskolai végzettséget sze­rez. Évente két kommunista műszak megszervezésével, személyenként összesen 65 óra társadalmi munkával, il­letve annak megfelelő mun­kabérük felajánlásával se­gítik a tehenészek az ötéves tervben a szövetkezeti és a kjözségpolitikai célok meg­valósítását. A jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz Sallai Imre nevét és a Term el őszövetkezet Ki­váló Szocialista Brigádja cí­met viselő brigádja várja a közös gazdaságok munkahe­lyi kollektíváinak csatlako­zását az SZKP XXVI. kong­resszusa tiszteletére kezde­ményezett munkaverseny­hez. * * * Az SZKP XXVI. kong­resszusa tiszteletére tett munkaverseny-f ela j hálások­ról kaptunk hírt a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet­ből is. A közös gazdaság 20 szocialista kollektívája közül elsőnek az étkezési tojást termelő telepen dolgozó, 38 tagú Sallai Imre brigád ál­lította összie vállalásait. Fel­ajánlotta, hogy az 1981-re tervezett 23 millió fi7 ezer­nél félmillióval több tojást értékesítenek az év - végéig. Az első negyedévben öt va­gon, azaz 720 ezer tojást szállítanak exportra. A ter­melőszövetkezet növényter­mesztő brigádjai a gabona­hozamok évenkénti négy- százalékos növelését, az ál­lattenyésztésben dolgozó kol­lektívák pedig az élőmarha és hízósertés exporttervek túlteljesítését vállalták. Munkafelajánlásaiknak tel­jesítésén kívül a Táncsics Tsz valamennyi szocialista brigádja Ki tud többet a Szovjetunióról vetélkedőt rendez az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére. T. F. Ellenőrzik, javítják a Körös öcsödi közúti hídját. A buda­pesti Közúti Gépellátó Vállalat Kóczián Sándor hídjavító brigádja végzi a nehéz, olykor veszélyes munkát. Megvizs­gálják a szögecscket, és a korlát magasságáig lefestik a vas­szerkezetet. Képünkön: építik az állásokat Újdonság a Graboplasttól Emeltek már nagykeres­kedelmi áruraktárat, jármű­tárolót, munkacsarnokot a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár sátorponyváiból, borítottak velük uszodát, s most újabb e célra alkalmas gyártmányokat ígér a válla­lat. A Győriterv Észak-du­nántúli Tervező Vállalat ké­szítette el annak az állattar­tásra és tárolásra egyaránt megfelelő sátorépületnek a terveit, amelyet árbocos szer­kezetre feszítenek ki. A mintapéldány már elkészült. Ugyancsak a gyakorlatban vizsgázik a nedves termé­nyek légmentes tárolására szolgáló 40 vagonos műbőr­siló, melynek elterjedése sokmillió forint ára szárítás­ra használt energia megta­karítását ígéri. Újdonság még a Graboplast-sátorral borí­tott műtrágya tárház, ame­lyet szintén a Győriterv el­gondolásai alapján készítet­tek. A győri sátortetőkből, mű­anyagtárolókból az idén már az NSZK-ba és a skandináv országokba is szállítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom