Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-11 / 35. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. FEBRUÁR 11. Képeslap Kabulból NEM LEHET ELÉG KORÁN KEZDENI Ifjúság és testkultúra Téli piac Szolnokon Fotó: NZS. Tízegynéhány évvel ezelőtt, amikor or­vosok és pedagógusok azt kezdték hajto­gatni. hogy bajok vannak ifjúságunk ed­zettségével, még kevesen vették fontoló­ra a figyelmeztetést. Többen mosolyogva legyintettek rá, abban a hiszemben. hogy nincsen valóságos alapja a panasznak, csu­Sietünk leszögezni, senki sem gondol arra, hogy bioló­giai értelemben satnyulna az ifjúság, hiszen az észlelt ne­gatív jelenségek — az edzett­ség, a teherbírás alacsony fo­ka, a testi-lelki egyensúly megingása — a felnőtteknél is mind gyakrabban megfi­gyelhetők. Valójában az élet­mód megváltozásából eredő káros hatások rejlenek az ál­lóképesség megcsappanása mögött. Az oly sokszor emlegetett tudományos-technikai for­radalomnak egyebek közt az is .következménye, hogy nap­jainkban egyoldalúan növek­szik az idegrendszeri megter­helés az üzemekben, hivata­lokban, iskolákban dolgozók­nál egyaránt. A felnőttekre is. de kiváltkénpen a gyere­kekre jellemző, hogy a la­kásban s más zárt helyen el­töltött i'dő mennyisége mit sem csökken, holott a szabad idő jelentősen megnöveke­dett naniainkban. Sajátos modem jelenség s nagyon aggasztó tünet, hogy — fő­leg a városokban — évről év­re kisebb a gyerekek moz­gástere. és a mindezek kö­vetkeztében szükséges moz­gás, rendszeres testedzés nem épül be az emberek életrendjébe. Az életmód megváltozásának hatására új társadalmi szükségletek je­lentkeznek tehát, amelyek egyre-másra sürgetik, hogy újraértékeljük a testnevelés 'és a sport szerepét a mai em­ber életében. Mindenekelőtt azt kell lát­nunk, hogy a sportolás, a testedzés hazánkban nem a kevesek kiváltsága, hiszen bárkinek joga és módja van pán az idősebb nemzedék egy része füstö­lög már megint a fiatalok ellen. Aztán ha­marosan ugyanerre a megállapításra jutot­tak tanulmányok tudós szerzői is, mert ez derült ki a különböző ifjúsági rétegek kö­rében végzett felmérésekből. lyos felnőttkori betegségek­hez is vezethet. Ezek után azt he mondja bárki is, hogy a testgyakor­lás, a sportolás olyasféle gyógyszer, mint a csukamáj­olaj: keserű, de hasznos. Er­ről szó sincsen. Aki egyszer belekóstol valamelyik sport­ba. aki gyerekkorában részt vett. sok testmozgással járó játékokban, ’ annak - aligha kell bizonygatni, hogy a test­edzés, a sportolás örömszer­ző forrás is. De még mennyi­re! Nézzünk csak rá fogócs- kázó gyerekeinkre: boldog­ság sugárzik önfeledt, kipi­rult arcukról. A megnövekedett techni­kai követelmények miatt a termelésben is egyre na­gyobb szellemi igénybevétel­lel kell számolnunk, erre és a szabad idő értelmes eltölté­sére feli kell készíteni fia­taljainkat. Elsősorban az is­kolában. Hat év óta a heti három testnevelési óra már ezt a célt szolgálja. Az új testnevelési tanterveknek nem titkolt céljuk, hogy. •mindenekelőtt az úszás, az atlétika, a gimnasztika és a sportjátékok mozgásanyaga- dnak segítségével kifejlesz- szék ifjúságunkban az élet­kori sajátosságoknak meg­felelő erőt, állóképességet, gyorsaságot, rugalmasságot, ötletességet, ügyességet. Ennek eléréséhez a heti három óra természetesen nem elegendő. A fiataloknak naponta van szükségük tes­tük edzésére, sok játékra, szabadtéri foglalkozásra, amihez a mostaninál több időt és alkalmas terepet kel­lene találnunk számukra. P. K. J. hozzá, és mind több ember ismeri föl: a testnevelés nem öncélú szórakozás, a testkul­túra a szocialista ember mű­veltségének szerves része. Elgondolkodtató viszont, hogy sokan mégsem jutnak tovább a felismerésnél, hisz csak szólamszerűen hivat­koznak az ép testben ép lélek jelszóra, a valóságban mesz- sze elkerülik a sportpályá­kat. de még a kirándulóhe­lyeket is. Aki úgy nőtt föl. hogy ide­gen maradt számára a test­edzés. az már aligha bújhat ki a bőréből, és deresedé fej­jel nem fog — vagy csak na­gyon keservesen — kondicio­náló gyakorlatokra járni. A rendszeres testedzést is fia­talkorban kell elkezdeni. Ha a gyerekben az iskolai évek alatt kialakul ennek igénye, akkor később is magától ér­tetődőnek tartja majd, hogy mozgás, turisztika, testedzés, sportolás nélkül nem lehet élni. Csak sok mozgással egyen­letes és tartós fizikai terhe­léssel fejlődik harmonikusan a svermeki szervezet, ezek nélkül nincs normális testi érés. Kutató orvosok egybe­hangzóan állítják, hogy az embernek a mozgások iránví- tásában szerepet játszó ide­ge: 2—ÍR éves korban ala­kulnak ki. Ezért nem lehet etég korán kezdeni a tested­zést. és ezért nem kell fél­ni attól, hogy „állandóan futkároz ez a gyerek, ezért ilyen sovánv”. A serdülőkori szívpana­szok és érrendszeri mesbete- g“dések többsége a mozaás- hiánvból ered. A gyermekko­ri edzettség elmaradása sú­— Tetszetősen építkeznek? IIIIUIll lies# «**•# '•** Äi®HP**** üüí iipi ü# KÖRNYEZETVÉDELEM JÁSZBERÉNYBEN Megragadott az is, hogy bár nincsenek olyan szabvá­nyok, mint nálunk, mégis mindent a legoptimálisabban megoldhatóan \ terveznek. Több változatot készítenek, a tervezőt eleve a legjobb megoldásra ösztönzik. Volt úgy. hogy tíz változatot is készítettünk. Amikor példá­ul Kabul egyik nagy lakó­telepét terveztük, sokáig meditáltunk azon.' hol he­lyezzük el a vécéket, hogy minél kevesebb cső kellien. A tervezőnek gyorsan kell reagálnia kivitelezői problé­mákra. nincs olyan, hogy nem érek rá. Nomádok — már, de a vízilabda még nem honosodott meg náluk. Szeretik a férfias, kemény sportot — erre vall a buz- khasi nevű népi játékuk. Ennek az a lényege, hogy egy levágott fejű borjút ló­hátról. vágtázva kell fel­kapni a stadion gyepéről, és megakadályozni, hogy a többi nyolcvan-száz lovas elvegye. — Egy olyan országban, mint Afganisztán, ahol a lakossá'? döntő része írástu­datlan, felbecsülhetetlen sze­repet tölt be a televízió ... — Nemrég építettek ki a japánok egy színes tévérend­szert. A vetített filmek ál­útra készen egyébként is megkülönbözte­tett tisztelet övezi, főleg a szakembereket. Bármikor szívesen visszamennénk. — Cingeil Károly milyen szépséget talált munkájá­ban? — Amellett, hogy az afgán kollégák nagyszerű embe­rek voltak, munkám szépsé­gét értelme adta. Lényegé­ben új szakmát tanultam: az épületgépészeti tervek készítését, például a 17 szin­tes Kommunikációs Minisz­térium tervezésénél. — Mennyiben különbözik az ottani tervezői és kivite­lezői munka a nálunk meg­szokottól? — Nagyon szép épületeket terveznek. Sok a munkaerő, ezért sem használnak előre­gyártott szerkezeteket. Mo­nolit vasbetont terveznek. A környezetbe illően szé­pen kizsaluznak mindent Építettek például egv több­szintes szállodát, ami olyan volt. mint a méhei< sejtkép­zése, — egyszerűen csodála-’ to*. Visszatekintve az el­múlt egy évre. kabuli tar­tózkodásom értelmének a harmadik szakma megszer­zése. és angol nyelvtudásom tökéletesítése mellett első­sorban az afgán népnek nyújtott segítséget tartom. VÉGE Simon Béla Egy korty vizet és levegőt tisztán! Újabb zöldterületek a Zagyva mellett Lepénykenyér-árusítás a kabuli utcán tálában indiaiak meg szov­jetek. Egyszer láttuk Szűcs Juditot és Katona Klárit js a tévében. — Milyen volt a közérze­tük? — Kifogástalan. Gépko­csinkkal szabadon közleked­tünk a nyugodt életet élő Kabulban. A külföldieket — Afganisztánban a terv csak az anyag- és munka- szükségletet tartalmazza. A költségvetést — pályázat alapján — a kivitelező vál­lalatok készítik. Ha meg akarnak szervezni egy mun­kát, rákényszerülnek arra, hogy minél lejjebb szorít­sák a költségeket. A ter­vek átfutási ideje is gyor­sabb így. alakítására több mint 300 ezer forintot költöttek úgy, hogy a megvásárolt facseme­téket az utcák lakói ültették el. A munkahelyi kollektí­vák segítségével, a lakók társadalmi munkájával épül­tek az új lakótelepek mellett, helyenként zöldövezetekkel is körülvett játszóterek. A város ivó- és iparivíz­szükségletét a kettes számú vízmű biztosítja 18 mélyfu- ratú artézi kútjával. Az idén újabb két nagy átmérőjű kút fúrását kezdik el. A csator­namű társulat beruházásá­ban 140 millió forint költ­séggel elkészült a korszerű biológiai szennyvíztisztító mű. Á Zagyva védelmét szolgál­ja, hogy'az elmúlt években megtisztították a leülepedés­től. a szennyező iszaptól a Zagyva szinte teljes városi szakaszát. A Hűtőgépgyár a Zagyva szennyeződé­sének csökkentése érdeké­ben 35 millió forint költséggel egy szennyvíztisz­tító telepet épített. Nem si­került ennyit tenni a levegő tisztaságáért. Az ipari hulla­dékégető kemence építését ugyanis a következő ötéves terv időszakában sem tudják megvalósítani. A vízszennyezés csökkenté­sét szolgálja az az intézke­dés is, hogy az idén lekap­csolják a Zagyva városi sza­kaszáról az egyik legtöbb szennyező anyagot kibocsáj- tó üzemet, a Tejipari Válla­lat jászberényi részlegét. A szennyezés végleges meg­szüntetéséhez azonban szük­séges, hogy a vállalat egy előtisztítótelepet építsen. A város környezetvédelmé­nek egyik leggyengébb pont­ja az ipari és kommunális hulladékok összegyűjtése, elszállítása és kezelése. A Városgazdálkodási Vállalat nagy erőfeszítések ellenére sem tud eredményesen meg­birkózni az egyre nehezebb feladatokkal. Kevéts a szemét azonnali elszállításához szükséges jár­mű, és kevés az egészségügyi követelményeknek megfelelő szemétgyűjtőedény. Nehezíti a köztisztasági részleg mun­káját, hogy a lakók nem a kijelölt helyre, a szemétte­lepre hordják ki a hulladé­kot. Az egyre több helyen ke­letkező illegális szemétlara- kóhely megszüntetéséhez, újabb lerakóhelyek keletke- - zésének megelőzéséhez, gya­koribb ellenőrzésre, szigo­rúbb rendszabályokra lenne szükség, és arra. hogy a yá- ros több pontján helyezze­nek el konténeres szemét- gyűjtő edényeket. A környezetvédelmi mun­ka javítása továbbra is fő helyen szerepel a város fei- lesztési tervében. A feladatok között határozták meg a zöld­övezet további növelését. En-' nek érdekében a Zagyva mellett felszabaduló terüle­teket a jövőben nem építke­zésre, hanem újabb zöldterü­letek kialakítására használ­ják fel. Sokat ígérő kezdeményezés, hogy. a Városi Tanács a HNF-fel közösen, társadalmi aktívák és a lakók bevoná­sával környezetvédelmi (köz- tisztasági) őrjáratokat hoz létre. Tagjait helyszíni bír­ságolási jogkörrel látja el. munkájukhoz a Városi Rendőrkapitányság segítsé­gét kéri. I. A. ■ /. Jászberényben a jól meg­választott ipartelepítés kö­vetkeztében a légszennyező­dés mértéke kisebb a megyei átlagnál. A levegő tisztasá­gának védelme és javítása érdekében az elmúlt öt év alatt 45 hektár erdőt telepí­tettek a város nyugati és dé­li részén, a Béke és barát­ság liget mellett. Fásításra, a zöldterület ki­A mieinktől el­térő szokásokat ta- pasztaltak-e? — Természete­sen. A férfiak például több feleséget is tarthatnak. A napi ötszöri ima alatt a máskor készsé­ges árus fel sem néz ima­szőnyegéről. A ramadán alatt a hívők csak este héttől hajnali háromig ehet­nek, ihatnak. Számunkra szokatlan volt az érdemi be­szélgetés előtti egyperces „rítus”, ami még telefonbe­szélgetés alkalmával sem maradt el: megkérdezik, hogy vagy, boldog vagy-e, mi van a családoddal, és így tovább. A nemzetiségek meg­becsülése is jellegzetes ná­luk. Sok indiai él például Afganisztánban, és ha kato­nának hívják be őket, akkor a katonasapka helyett meg­tarthatják a túrbánjukat. — Egyébként jó kedélyál- lapotú, ismerkedni, barát­kozni szerető nép az afgán. Egy tea mellett jól elszóra­koznak, nem kell hozzá sze­szes ital. Tőlünk is gyakran kérdezték, milyen Magyaror­szág. Érdeklődtek, hogy mi­lyen a vízilabda, mert jég­korong-válogatottjuk - van

Next

/
Oldalképek
Tartalom