Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

* ­fl TflHTBLOMBÓL: Szavukra megmozdul a falu „Nem telep ez, kérem” Martfűi képeslapok A Volán 7-es számú Vállalat szolnoki telepén a buszok és tehergépkocsik tmk-javítá- sát, futójavítását és szervizmunkáit látják el többek között. Képünkön: diagnosztikai vizsgálat — modern műszerekkel XXXII. évf. 33. szám, 1981. február 8., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Önállóan Az elmúlt hetekben va­donatúj cégtáblát erősítettek több tucat iparvállalat ka­pujára. Nem egyszerűen a régi névtáblákat cserélték ki díszesebbre, de a vállalat ne­ve is megváltozott. A VBKM Akkumulátorgyár cégjelzésé­ről például törölték a négy nagybetűt. Hasonlóképpen: a Salgótarjáni Tűzhelygyár, a Kecskeméti Fürdőkádgyár vagy a Bonyhádi Zománc- árugyár új névtábláiról le­maradt az eddig márkát és minőséget jelentő, s a világ vagy hatvan országában jegyzett Lampart felirat. Mi is történt valójában? A válasz egyszerű: e trösztök, nagyvállalatok gyárai önál­lóak lettek. Minden előzetes hírverés nélkül — sokszor még az érintett üzemek dol­gozói sem tudták előre, leg­feljebb a tervezett szervezeti változásokat. Az önállósult vállalatok között akad olyan is, például a Csepel Művek­től levált Híradástechnikai Gépgyár vagy az Egyesült Izzóból kivált Gábor Áron Öntödei amely — jónéhány évtiaeddel ezelőtt — már volt önálló vállalat. Olyan üzem is van köztük, példá­ul az Ajkai és a Parádi Üveggyár, amely a budapesti központ vidéki ipartelepítési törekvéseinek eredménye­ként nőtte ki magát korszerű nagyüzemmé. Miért kell most a trösztö­ket, nagyvállalatokat szét­darabolni, amikor nem is olyan régen a hazai, gazda­ságirányítás ennek éppen el­lenkezőjét, a vállalatok ösz- szevonását, egybeolvasztását szorgalmazta? Mert azóta egy és más megváltozott- El­sősorban a külpiac kénysze­rítő hatására már a vállala­tok vezetői is belátják: a jö­vedelmezőbb termelésnek ki­zárólag a piaci lehetőségeket felismerő és azt ki is hasz­náló, szervezettebb munka a biztosítéka. Ennek érdekében a népgazdaság irányítási és szabályozási rendszerét sok tekintetben megváltoztatták az utóbbi években, de az iparvállalatok szervezeti for­mája és ennek megfelelően érdekeltségi rendszere nem igazodott ehhez a folyamat­hoz. Tapasztalatok bizonyítják: nem minden tröszti, nagy- vállalati szervezet ösztönzött. a termelékenyebb, minőségi munkára. Hiszen, ha egy- egy üzem rosszul dolgozott, netán ráfizetéses volt, kisef'- tette a központ valamelyik jól menő egysége.- Gazdaságpolitikánk mos­tani és jövőbeni feladatai in­dokolttá tették a nagyválla­lati formák fokozatos leépí­tését. Ez a munka már ta­valy megkezdődött a bor-, a dohány- és a cukoripari üze­mek önállósításával, s az idén folytatódik. Az önállóság nagyobb fe­lelősséggel jár. Különösen most, amikor nemcsak éves munkaprogramot, hanem öt­éves tervet is kell készíte­niük a vállalatoknak, ezút­tal teljesen önállóan. Az ex­portlehetőségeket újból fel-' mérik, esetenként új külke­reskedelmi partnert keres­nek. Néhány vállalatnak gondot jelenthet a korábban felvett exportfejlesztési hitelek tör­lesztése. A Kecskeméti Kád- gyár például csaknem fél- mildárdot kapott rekonst­rukciós beruházásra az egy­kori Lampart központtól. Most, hogy önállósultak, két­ségesnek ítélik meg a jövőre esedékes törlesztést, szerin­tük ugyanis ma még ráfi­zetnek a fürdőkádra. A ki­utat gyorsabb gyármányfej- lesztéssel és körültekintő piackutatással kívánják megtalálni. SZ. L, Madridi találkozó II benyújtott javaslatok többségét már megvitatták A jelenleg érvényes idő­rend szerint szerdán fejező­dik be a benyújtott javasla­tok vitája a madridi találko­zón, és csütörtökön megkez­dődik a szerkesztő munka. A találkozó keretében műkö­dő munkabizottságok közül a humanitárius és egyéb te­rületen való együttműködés, közismertebb nevén a „har­madik kosár” kérdéseivel foglalkozó munkacsoportban az előterjesztett 32 javaslat közül már 25-öt megvitattak. Ez azt jelenti, hogy ezeket illetően a küldöttségek tisz­tázták álláspontjukat. A megvitatott javaslatok több­ségét a vita során a magyar (Folytatás a 2. oldalon) Magyar és szovjet konst­ruktőrök közösen fejlesztet­ték ki az újfajta kábelérszi­getelő automata gépsort, amely nemcsak termelékeny, hanem a terméket értéke­sebbé is teszi, mert a rend­kívül megbízható teflon-be­vonattal szigetel- Négy ilyen gépsort a Híradástechnikai Gépgyárból az idén a Szov­jetuniónak is szállítanak, mégpedig a rendelő kérésé­re, a szerződésben vállalt határidő előtt. A gyár dol­gozói elhatározták, hogy má­jus vége helyett legkésőbb március' végéig átadják a négy gépsor valamennyi egy­ségét. tartozékát. Az első szállítmányt már útnak in­dították. A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat 153 szo­cialista brigádjának felaján­lásában első helyen szerepel, hogy a Barátság vezetéken a Szovjetunióból érkező kő­olaj gazdaságos feldolgozá­sával és tárolásával az idén is biztosítják a hazai fo­gyasztók zökkenőmentés és folyamatos ellátását. Vállal­ták azt is. hogy a külkeres­kedelmi szerződésekben rög­zített szocialista exportköte­lezettségeiket kifogástalan minőségben, pontosan telje­sítik. A vállalat szocialista brigádjai kezdeményezték, hogy tartsanak kommunista műszakot, amelynek bevéte­léből hozzájárulnak a városi úttörőtábor létrehozásához, valamint Pest megye és a szovjetunióbeli Omszk test­vérmegyék barátságát szim­bolizáló omszki park tovább­fejlesztéséhez. A Debreceni Konzervgyár­ból ebben az évben 40 ezer tonna árut szállítanak a Szovjetunióba. A gyár mun­káskollektívája vállalta, hogy az idei szovjet exporttervet november 30-ig teljesíti. Ezen belül az első félévben 22 ezer tonna árut, az egész évi mennyiség 55 százalékát Lázár György Bulgáriába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Sztanko To- dorovnak, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsa el­nökének meghívására a kö­zeli napokban hivatalos, ba­ráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba utazik. (A magyar—bolgár kapcsolatok­ról szóló kommentárunk a 2. oldalon.) Munkafelajánlások az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére Gyártmányfejlesztés szoyjet közreműködéssel adják át a megrendelőknek. Tizenötféle új készítményt is bemutatnak a szovjet part­nereknek. a többi között a különböző ízesítésű almapü- rét és egrest, valamint a deb­receni pirosmártást. A debreceni Mezőgép Vál­lalat 110 szocialista brigád­jának több mint 1500 tagja vállalta az SZKP kongresz- szusa tiszteletére, hogy 1981. első negyedévében 500 Mo- bitox-Super csávázógéoet szállít a Szovjetuniónak. Eb­ben az évben összesen 1200 ilven típusú önjáró berende­zést készítenek -szovjet ex­portra. s a kivitel határidő előtti teljesítésével a szov­jet mezőgazdaság gépellátá­sát kívánják gyorsítani. SZENDViCSELEMEK ÉS SZIGETELÉS Új eljárások—növekvő árbevétel tárolására csak pincehelyi­ségekkel rendelkeznek. A legnagyobb sikert azok a cement alapanyagú BE- TONYP lapból készíthető épületek hozhatják, amelyek építését már elkezdte a szö­vetkezet. Cibakházán 40 fős óvodát, Tiszföldváron 4 la­kásos társasházat építenek fel a gyorsan összeszerelhető, vakolást nem, igénylő, tapé­tázható .szendvicselemekből, melyek hő- és hangszigete­lése a mérések szerint 50 centiméter vastagságú tégla­falénak megfelelő. A KISZ- bizottsággal folytatott tár­gyalásaink eredményeként új lakásakciót indíthatnak a kispénzű fiatalok számára. A tervek szerint az alapozás után a szövetkezet az eleme­ket összeszerelné, a további­akban pedig szakmai felügye­letet biztosítana. • Ez lehető­vé tenné a drága szakipari munka megoldását „családi” összefogással. A szövetkezet, bevételének 27—30 százalékát a vasipari részleg hozza. A kislakások központi fűtéséhez, kazáno­kat. fém nyílászárókat és az. építőiparnak korlátokat, rá­csokat gyártanak. A szolgál­tatás pedig a legkisebb árbe­vételt biztosító, de igen fon­tos ágazata. Tiszaföldvár— Martfű térségében egyedül itt folyik zárt technológiás gépkocsivizsgáztatás. A me­zőgazdasági kisgépek, a hű­tőgépek javítása, a rádió-, televíziójavítás, egyszóval a fogyasztási szolgáltatások színvonalának emelésére ter­vezik a szövetkezetnél a te­lephely korszerűsítését, A tiszaföldvári Építő-, Fémipari és Szolgáltató Szö­vetkezet a tavalyi évet 54 millió forintos árbevétellel zárta. Az előző évi 32 millió­hoz viszonyítva szembetűnő az ugrásszerű növekedés. Kü­lönösen figyelemre méltó a teljesítmény, ha azt is tud­juk, a dolgozók 39 ezer fo­rintos átlagjövedelme 43 500 forintra nőtt. A mindannyiuk számára kedvező változást elsősorban az építőipari tevékenység fo­kozásának köszönhetik. Kor­szerű és nagyobb termelé­kenységet biztosító termelési eljárásokra és anyagokra tértek át. A technológiák — amiket a megyében elsőként kezdtek alkalmazni — újdon­ságukkal nagy érdeklődésre tarthatnak számot. A VI. ötéves terv épület­fenntartási és megóvás! in­tézkedéseihez jól illeszkedik az utólagos vegyi falszigete­lési eljárás. Az igényeket mutatja, hogy a szövetkezet idei kapacitását már lekötöt­ték szerződésekben, és pilla­natnyilag is tárgyalnak új megrendelőkkel. A papírgyá­ri épületekben lakók szerint az utólagos szigetelés tökéle­tesen megszüntette a lakások vizesedését. Szintén érdekesnek ígérke­zik a talajvíznyomás elleni szigetelés, amelynek szaba­dalmát a Budapesti Műszaki Egyetem egyik kollektívájá­tól vásárolták meg. A szolno­ki dohányfermentálónál el­készült a „referenciaépület”,' amelynek egyik helyiségét a szövetkezet dolgozói vízálló vakolattal és aljzatbetonnal látták el. Az eredmény már most is szembetűnő, de a végleges bemutatóval a fagy felengedéséig várnak. Égető problémákat oldhat meg ez az eljárás mindazoknál a vállalatoknál, amelyek ned­vességre érzékeny anyagok A népgazdaság több fontos területén szovjet közre­működéssel korszerűsítik termékeiket a magyar válla­latok. A magyar dolgozók azzal is kifejezik a szovjet nép iránti megbecsülésüket, hogy munkafelajánlásaik­ban külön kiemelték: még nagyobb gonddal ügyelnek a Szovjetunió számára készülő termékek kiváló minősé­gére a szállítások pontosságára, sőt, ha lehet a szovjet partner kívánságainak megfelelően lerövidítik a határ­időket. Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom