Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-07 / 32. szám

's. Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 32. szám, 1981. február 7., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A kongresszusi munkaverseny eredménye Milliárdos megtakarítást értek el a kutatóintézetek szocialista közösségei Brigádvezetői tanácskozás és kiállítás v Karcagon Kutatóintézetekben dolgozó szocialista brigádok vezetőinek tanácskozásán értékel­ték tegnap Karcagon azt az országos mé­retűvé szélesedett munkaversenyt, amelyet az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tisztele­tére kezdeményezett a Debreceni Agrártu­dományi Egyetem karcagi kutatóintézeté­nek Marx Károly Szocialista Brigádja. Részt vett a tanácskozáson dr. Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, ott voltak a városi párt- és tanácsi szervek, valamint a társ- intézmények képviselői. A karcagi kollektíva ta­valy ilyenkor, a városi párt­értekezlet alkalmával inté­zett felhívást a társintézmé­nyek brigádjaihoz, hogy te­gyenek konkrét vállalásokat a tudományos kutatási ered­mények gyakorlati bevezeté­sére és olyan új módszerek, eljárások kidolgozására, ame­lyek idő- és energiamegtaka­rítást tesznek lehetővé a me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri termelésben. Huszonhá­rom intézmény 93 kollektívá­ja csaknem ezer taggal csat­lakozott a versenyhez. A teg­nap elhangzott, a brigádok önértékelése alapján készült beszámoló tanúsága szerint 74 szocialista brigád 285 ér­tékelhető, konkrét vállalásá­nak teljesítése eredményesen segítette a népgazdasági cé­lok elérését, a kutatási ered­mények gyors átültetését a gyakorlatba. A versenyben részt vett növénytermesztési brigádok jelentős többlethozamokat ér­tek el a növénynemesítésből származó új fajták és új ag­rotechnikai eljárások nagy­üzemi bevezetésével. A ker­tészeti ágazatban tevékeny­kedő kollektívák fajta, agro­technikai és növényvédelmi problémák megoldásával ku­tatták az intenzívebb zöld­ség-gyümölcstermesztés új le­hetőségeit. Az állattenyészté­si kutató és fejlesztő brigá­dok vállalásainak teljesítése egyrészt a háztáji és kisegí­tő gazdaságok termelését, másrészt a költségtakaréko­sabb nagyüzemi takarmány- gazdálkodást segítette. Az értékelés nemcsak ar­ra terjedt ki, hogy a ver­senyvállalások teljesítésével létrejött új kutatási eredmé­nyek milyen mértékben ke­rültek be a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésbe, önértékelésükben a brigádok elemezték a bevezetett'ku­tatási eredményekből szár­mazó többlet termelési ér­téket vagy költségcsökken­tést, meghatározták annak 1980-ban és aíz azt követő években várható népgazda­sági hasznát is. E szerint a bevezetett kutatási eredmé­nyek — amelyeknek a nép­szerűsítését, elterjesztését többek között 183 cikk, 205 előadás és 282 bemutató se­gítette — 1980-ban több mint egymilliárd forintot hoztak, és az elkövetkező években további 3,2 milliárd forintot eredményeznek. Példamutatóan teljesítették vállalásaikat a társintézmé­nyek közötti kongresszusi, felszabadulási versenyt kez­deményező karcagi Marx Károly brigád tagjai is. Az őszi kalászosok idő- és ener­giatakarékos talaj művelésére kidolgozott technológiájukat — amelyet a tavalyi OMÉK- on aranyéremmel jutalmaz^ tak — a KITE partnergazda­ságaiban 10 ezer hektáron próbáLták ki, 10 millió 200 ezer forint megtakarítást ér­tek el vele. Négy szakosí­tott sertéstelepen alkalmaz­ták a brigád szabadalmaként a mélylazításos altalajönrtö- zésre alapozott hígtrágya hasznosítási technológiát, amely ötezer hízóférőhelyet véve alapul 4,5 millió forint megtakarítást tesz lehetővé. A tegnapi tanácskozáson vették át elismeréseiket a kongresszusi, felszabadulási versenyben legjobb ered­ményt elért kollektívák kép­viselői. A MÉM által adomá­nyozott 30 ezer forintos pénz­jutalmat a Központi Élelmi­szer Kutató Intézet Alexan­der Feeming brigádja, a Gyümölcs és Dísznövény Termesztési Kutató Intézet újfehértói állomásán dolgo­zó Szakács Gyula Szocialis­ta Brigád, és a MÉM Műsza­ki Intézet dr. Rázó Imre Szo­cialista Brigádja között osz­tották szét. További hat szo­cialista brigád a társintéz­mények által felajánlott kü- löndíjban részesült. A MÉM Műszaki Intézet dr. Rázó Imre Szocialista Brigádja be­jelentette az új, a VI. ötéves terv egész időszakára vonat­kozó versenyfelhívását. Az el­ismeréseket dr. Vendégh Fe­renc adta át. A brigádvezetői tanácskozást követően ugyan­csak a miniszterhelyettes nyi­totta meg, a munkaverseny eredményeit tablókkal és makettekkel szemléltető, va­lamint a brigádtagok szabad idejükben készített kézimun­káit, barkács- és egyéb alko­tásait bemutató kiállítást, amelyet két hétig tekinthet­nek meg az érdeklődők a karcagi Déryné Művelődési Házban. T. F. Energetika-stratégia (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON.) Szövök, de nem álmokat 3. oldal n szerkesztőség postájából 4. oldal Cornel Burtica a Minisztertanács elnökénél Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tegnap hi­vatalában fogadta Cornel Burticát, a Román Szocialis­ta*- Köztársaság miniszterel­nök-helyettesét, külkereske­delmi minisztert. A találko­zón jelen volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság ma­gyarországi nagykövete. A Kalapgyár jászfényszarui gyárában ebben az évben 500 ezer ún. kaptin kalapot szállítanak USA-megrende- léSre. Képünkön: formázzák a kalapokat Losonczi Pál és Lázár György fogadta a fővárosban a török külügyminisztert Pénteken az Országházban Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szívélyes lég­körű találkozón fogadta li­ter Türkment, a Török Köz­társaság külügyminiszterét, aki kollégájának, Púja Fri­gyesnek a meghívására hi­vatalos látogatáson tartóz­kodik Magyarországon. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak a Parlamentben szívélyes lég­körű találkozón fogadta a tö­rök diplomácia vezetőjét. A parlamenti találkozókon részt vett Púja Frigyes kül­ügyminiszter. liter Türkmen látogatást tett a külkereskedelmi mi­nisztériumban, ahol Veres Péterrel, a tárca vezetőjé­vel a magyar—török keres- Ikedelimi kapcsoltatok és a gazdasági együttműködés fejlesztésének kérdéseit te­kintették át. PÁL YA VÁLASZTÁS ELŐTT A megye középiskolái, szakmunkásképző intézetei, főiskolái várják a diákokat Hogyan, merre tovább? Izgalmas, sorsdöntő kérdés, amelyre rövidesen válaszol­niuk kell a most pályavá­lasztás előtt álló fiatalok­nak. Akik már korábban döntöttek egy-egy jól meg­ismert szakma mellett, azok­nak most könnyű a dolguk. S ha a választásuk egyéni képességeiknek, adottságaik­nak megfelelő, akkor sike­Jászjákóhalmán a Jövő asztalos szövetkezet szerelőműhelyében szállodai berendezéseket készítenek exportra és belföldre résén meg is tudják valósí­tani terveiket. Megyénk általános isko­láiban 5 ezer 706 diák végez az idén. Tavaly az 5 ezer 271 nyolcadikos 96,7 százaléka jelentkezett, továbbtanulásra. A középiskolát a végzősök­nek csaknem a fele, a szak­munkásképző intézetet pe­dig 42,3 százalékuk válasz­totta. örvendetes, hogy né­mileg növekedett a mező- gazdasági szakmunkásképzés iránti érdeklődés- Sajnálatos viszont, hogy az iprai szak­munkásképzésen belül válto­zatlanul csak a „divat” szakmák vonzzák a fiatalo­kat. Az idén végző nyolcadiko­sokat huszonhét középiskola és tizenöt szakmunkásképző intézet várja a megyében. A fiatalok továbbtanulhatnak gimnáziumban, különböző ^ profilú — ipari, mezőgaz-* daságfy kereskedelmi, köz- gazdasági, egészségügyi, köz­lekedési. óvónői, hírközlési, vízgazdálkodási és postafor­galmi — szakközépiskolában, a szakmunkásképző intéze­tekben pedig az ipari és me­zőgazdasági szakmák egész skálájából választhatnak a diákok, de a kereskedelmi és az egészségügyi pályára ké­szülők is folytathatják ta­nulmányaikat a hái'oméves hagyományos iskolatípusban. Mindenképpen pályát kell választania a végzős 868 gimnazistának is. A megyei statisztikák szerint a to­vábbtanulásra jelentkezett érettségizők több mint 60 százalékát felvették egyete­mekre, főiskolákra. Az érett­ségizett összlétszámhoz vi­szonyítva azonban alacso­nyabb, 44—45 százalék a to­vábbtanulók aránya. Ez ar­ra inti a nyolcadikos osztá­lyos diákokat, hogy csak ak­kor érdemes gimnáziumba jelentkezniük, ha biztosra vehető a sikeres továbbtanu­lásuk a felsőoktatási intéz­ményekben. A szakközépiskolákban végző csaknem ezerkétszáz fiatal szerencsésebb helyzet­ben van, mint a gimnazisták, hiszen ők szakmát is tanul­tak. Döntő többségük mun­kába áll, a továbbtanulók aránya 15—16 százalék kö­zött mozog- A megyei átlag­tól eltérően természetesen ez esetben is, akárcsak a gim­náziumok között az egyik is­kolából többen, a másikból kevesebben felvételiznek egyetemekre, főiskolákra. A ^"iskolák első évfolya­main szép számmal akadnak Szolnok megyei hallgatók, noha mindegyik intézmény területi, sőt a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola, valamint a DATE mezőtúri mezőgazdasági gépészeti fő­iskolai kara az egész ország területéről verbuválja a ..gólyáit”. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főisko­la szolnoki nappali tago­zatára az idén is száz, a jászberényi Tanító­képző Főiskolára százhúsz, a mezőtúri főiskolára pedig 85 első' éves hallgatót vesznek fel. A megve érettségizői akár ..helyben” is folytathatják tanulmányaikat- De bárme­lyik iskola mellett döntenek is a pályaválasztás előtt ál­ló fiatalok, az a fontos, hogy a vágyak, elképzelések meg­felelő tehetséggel, szorga­lommal párosuljanak. T. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom