Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-06 / 31. szám
1981. FEBRUÁR 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Orion jászfényszarui 7. sz. gyár kávaüzemében színes televízióhoz burkolatokat készítenek. Műszakonként 800—1000 darabot gyártanak. Képünkön: a finomított forgácslapra . mintázott fólia borítás kerül---------------------------------------------------------------------------------m.____;_______________________________ M i lesz veled, szabadalom? A Szolnok megyei Néplap 1979. június 26. számában Eredményesek voltak az etetési kísérletek című cikkünkben írtunk a mezőtúri Dózsa Termelőszövetkezet szakembereinek és az Energiagazdálkodási Intézet munkatársainak közös szabadalmáról. Új, zöldtakarmány konzerválási eljárásról van szó, amelynek lényege, hogy fűből, lucernából nem a hagyományos, jelentős fűtőenergiát igénylő forrólevegős szárítással, hanem mechanikus módszerrel, préseléssel távolítják el a nedvességet. Lényegesen olcsóbb, szerves tápanyagtartalmát tekintve sokkal értékesebb száraztakarmány állítható elő ily módon. HIÚNYZOTÍ NYOLCMILLIÓ Az említett cikk megjelenésével egyidőben a mezőtúri Dózsa Tsz-ben — ahol addig is mintegy félmillió forintos támogatást adtak a közös szabadalom kísérleti szintű technikai feltételeinek megteremtéséhez — az új eljárással szárító modellüzem építését tervezték. Már az 1980. évi első kaszálású lucernából ott készítenek majd olcsóbb, jó minőségű takarmányt, — írtuk a cikkben — ha a szabadalmazok a modellüzem kivitelezéséhez megfelelő anyagi segítséget kapnak. De nem kaptak, ám ne vágjunk élébe az eseményeknek. Egy, 1979. június 28-án keltezett emlékeztető tanulsága szerint az érintettek — közöttük a MÉM mezőgazda- sági főosztályának és műszaki intézetének képviselői — értékelték a szabadalma- zóknak a modellüzem létesítésére készült tanulmányát. Célszerűnek találták az új eljárás mielőbbi bevezetését és elterjesztését. Javasolták, hogy a tessz mielőbb juttassa el kérelmét az elvi és anyagi támogatás elbírálására illetékes országos szervekhez. Október 10-én el; is készült a MÉM mezőgazdasági főosztályához címzett kérelem, amelyben a tanulmányban kidolgozott 16 millió - forint költségvetés fele összegének megfelelő, azaz nyolcmillió forintos támogatást kért a téesz a tárca műszaki fejlesztési alapjából. tAmoghtAs CSAK ELVBEN A kérelemhez csatolták a tanulmányt is, részletezve abban az etetési és összehasonlító kísérletek eredményeit. Ezek szerint az új eljárással készített szárazta- kairmóny-féleségek emészthető nyersfehérje tartalma 18 százalékkal, karotintartajlma 70 százalékkal magasabb, mint a forrólevegős szárít- mányoké. Ugyanakkor a hagyományos módszernél a szárítóüzemben 100 kilogramm száraztakanmány készítéséhez 18—20 kilogramm, míg az új eljárás kísérletei során csak 3 kilogramm fűtőolajat használtak fel. Minderről a MÉM mezőgazdasági főosztályának a tanácskozáson részt vett képviselője — idézem az emlékeztetőt — így vélekedett: „A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem vizsgálatai alapján készített anyag első lépésben elfogadható, de további elemzésekre és etetési kísértetekre van szükség”. Pontosan egy hónap múlva, 1979. november 12-én meglehetősen ellentmondásos választ kaptak kérelmükre ugyancsak a MÉM mezőgazdasági főosztályától. Idézzük: „A kísérleti üzemükben új technológiával gyártott takarmányt a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem megvizsgálta, illetve az etetési kísérleteket elvégezte, újabb kísérletek megítélésünk szerint nem szükségesek. Emiatt a tervezett üzem létesítése termelési célú beruházás, amelyet a vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet korlátozó előírásai miatt műszaki fejlesztési alapból nem támogathatunk.” HOLTVAgANYON, FELEDÉSBE Hogy mi történt azután ? Sokáig semmi. Ezt tettük szóvá a Néplap 1980. június 11-i számában a Holtvágányon egy szabadalom című írásunkban. Pontosabban a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tette szóvá a megye tizenegy mezőgazdasági nagyüzemének energiagazdálkodásával és racionalizálásával kapcsolatos vizsgálat tapasztalatait összegezve. A mezőtúri tsz és az Energiagazdálkodási Intézet közös találmányának gazdaságos hasznosításához modellüzem- ne lenne szükség — állapította meg a NEB is —, amelynek létrehozásával a MÉM elvileg egyetértett, anyagilag .azonban nem .tudja támogatni. így a szabadalom holtvágányra jutott, pedig az új eljárás bevezetésével egyévi 15 ezer tonna teljesítményű szárítóüzemben évente 1000 tonna tüzelőolajat takaríthatnának meg. Ugyanakkor a megmentett fehérjetartalom is további ötmillió forint érték- növekedést jelentene. A támogatásként kért nyolcmillió forint tehát gyorsan megtérült volna a modellüzem megépítésével a mezőtúri tiáeszben. Elgondolkodtató, hogy egy olyan megyében, ahol a takarmánygazdálkodás korszerűsítésének olyan erős szellemi, anyagi bázisai vannak, mint az AGROCOOP Állattenyésztési és Takarmánytermesztési Rendszer, vagy a Tiszavidéki Takarmánygazdálkodási Társaság, elvieken kívül más támogatást senkitől nem kapnak az energia- takarékos találmány gyakorlati megvalósításán fárado- zök. Miután a Dózsa Tsz saját anyagi lehetőségeit meghaladta a modellüzem létrehozásának teljes költsége, és azt a termelési rendszerek sem tudták vállalni, fiókba került a szabadalmi okirat, a tanulmány, a támogatási kérelem, az ellentmondásos válaszlevél. Vevőt is hiába kerestek eddig a mezőtúriak a szabadalomra, hiszen a modellüzem nélkül nem tudják kialakítani, így ajánlani sem, az új eljárás üzemi méretű gépsorát. Egyetlen termelőüzem se vállalja a technológia gépesítési hátterének kísérletezésével járó kockázatot. A közös szabadalom tehát jószenivel eljut, holtvágányon a feledésbe. Vagy mégsem ? Szarvason, a DATE főiskolai karán kaptuk a tájékoztatásit, miszerint a „társtulajdonos” Energiagazdálkodási Intézet. Békés megyében keres, és talál is, partnert a találmány gyakorlati kivitelezésére. A békéscsabai központú Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rendszer a közelmúltban a főiskolát kérte fel, vizsgálja meg, alkalmas-e az eljárás energiatakarékos szénakészítésre. Az intézet kollektívájának számítása szerint szénát nem, csak szárítmányokat lehet a hagyományosnál olcsóbban előálltam az új módszerrel. Így a találmány üzemi megvalósítására a szarvasi Dózsa Tsz sem vállalkozott. Jelenleg a békési rendszerhez tartozó más gazdaságokban is foglalkoznak az energiatakarékosabb zöldtakarmány konzerválási mód bevezetésének, az ahhoz szükséges technikai feltételek megvalósításának gondolatával. TELIK KZ IDŐ, MEGY a PÉNZ Próbálkoznak itt, gondolkodnak ott. A hónapok, az évek közben telnek, az idő viszont pénz. Különösen fűtőolajban és import fehérjében mérve! Talán nem haszontalan, ha itt áll emlékeztetőül egy számadat: a mezőtúri Dózsa Termelőszövetkezetben éppen az energiaárak miatt visszafogott, mintegy 35 százalékkal csökkentett .száraztakarmány-termelés mellett 1980-ban 1 millió 600 ezer forinttal többet költöttek a lucerna és zöldkuikorica-pellet készítéséhez szükséges fűtőolajra, mint két évvel előtte. Temesközy Ferenc Száztíz vállalatnak és szövetkezetnek van már önálló export-import joga Sajtótájékoztató a Külkereskedelmi Minisztériumban Ez év január 1-ével egész sor újabb termékre terjesztették ki a termelők önálló külkereskedelmi jogát, ami — a különböző társulásokban érdekelt üzemeket is számítva — mintegy 40 termelő vállalatot érint. A külkereskedelmi jog kiterjesztésének folyamatáról, további bővítésének lehetőségeiről tájékoztatták tegnap az újságírókat a Külkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályvezetői. Elmondták, hogy az elmúlt 15 évben mind szélesebb-kör- ben éltek a vállalatok azzal a lehetőséggel, hogy a szakosított külkereskedelmi vállalattól átvegyék a maguk készítette termékek egy részének vagy teljes egészének exportjogát, vagy a gyártmányaikhoz szükséges egyes importcikkek behozatalának jogát. Ma már összesen 110 vállalat és szövetkezet élhet a külkereskedelem lehetőségeivel, a magyar gépipari termékeknek például több mint felét maguk a termelők önállóan exportálják. Természetesen a célszerűség, az önállósággal járó előnyök és hátrányok gondos mérlegelése dönti el, hogy érdemes-e valamely ipari vagy mező- gazdasági üzemnek vállalkoznia a külpiaci munkára, előnyös-e a népgazdaságnak egy-egy adott termék vagy termékcsoport önálló termelői exportja vagy importja. A tapasztalatok szerint a vállalatok egyre nagyobb felelősséggel mérlegelik lehetőségeiket, mielőtt hivatalosan kérnék az önálló külkereskedelmi jogot. Eddig többnyire nagyobb termelővállalatok, komplett berendezések gyártásával foglalkozó üzemek, gazdasági közös vállalkozások jutottak önálló külkereskedelmi joghoz, kívánatos azonban, hogy a kis- és középüzemek közül is többen hozzanak létre olyan közös vállalkozást, amely képes a külpiaci . munkára. Szakemberek körében is kevéssé ismert, hogy az önálló külkereskedelmi jogon kívül egész sor egyéb lehetőség is van kapcsolatok kiépítésére a külföldi partnerekkel. Valamennyi hazai termelő és felhasználó vállalat megkötöttség nélkül tarthat . fenn külföldiekkel kapcsolatot, tájékozódhat a partner igényeiről, kínálatáéról, jóllehet a külkereskedel- "mi jog hiányában nem köthet velük megállapodásokat. Bizonyos alkalmakra úgynevezett eseti külkereskedelmi jogot igen széles körben kaphatnak a vállalatok, jelenleg több mint 300 vállalat veszi igénybe ezt a lehetőséget. Továbbá, ha valamelyik termelővállalat nem elégedett a termékeit exportáló külkereskedelmi vállalat munkájával, választhat más külkereskedelmi vállalatot, amihez 30 napon belül adja meg az elismerést a minisztérium. Ezenkívül létesültek olyan külkereskedelmi vállalatok, mint a Generalimpex, az Intercooperatíon, a Hun- gagent és az Interag, amelyeket, bármilyen exportügylettel meg lehet bízni. További lehetőségeket jelent a termelővállalatok számára társaságok alapítása, amelyek a műszaki fejlesztéstől az importig a gazdasági munka lényegében minden fázisában segítséget nyújtanak a hozzájuk tartozó vállalatoknak. Jelenleg már 147 olyan termelővállalat vesz részt ilyen társaságban, amely külkereskedelmi joggal nem rendelkezik. A minisztérium továbbra is rugalmasan segíti a vállalatokat a legelőnyösebb megoldás kiválasztásában, beleértve az önálló külkereskedelmi jog engedélyezését is. Uj üzem! „társasjáték” Ne add tovább mozgalom a Május 1. Ruhagyárban Menet közben ellenőrzik a szalagon a minőséget Felfejtés helyett Öt napot hiányozhatnak Keresni akarnak A „Ne add tovább” nem egy új társasjáték jól hangzó neve, nem is a szóbeszéd — közismeretben pletyka — ellen alakult társaság jelmondata. A Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységében érdeklődve rájöhetünk, hogy szigorú szabályokhoz kötött, „csapatjátékot” feltételező mozgalmat rejt maga mögött a három szó. — Az egész a „Dolgozz Hibátlanul” mozgalommal indult, — kezdi a magyarázatot Rimányi. Józsefné műszaki vezetőhelyettes. — Nálunk nagyon szigorú minőségi követelmények vannak. A szalag közepén elrontott A jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet konfekció részlegének éves termelési terve 22,5 millió forint. Jelenleg belföldre női hálóruhákat készítenek ruhadarab a meótól visszakerülve, esetleg már csak teljes szétfejtéssel javítható. A brigádok felajánlották, hogy saját maguk ellenőrzik menet közben a minőséget. A rossz munka, a következő munkaművelet elvégzése előtt visszakerül javításra. A szalagon dolgozók a lekerülő darabok után minőségi pontokat kapnak, egy hónapban maximum 27 pontot. A pontok számát a műszakiak, a technológia és a minőségellenőrzés szakemberei határozzák meg. Ez azt jelenti, ha jól dolgoztak, esetleg kevés, könnyen javítható, hibájuk volt, a maximumot kaphatják. A minőségi mozgóbér — ami létszámra adott állandó összeg — 26—27 pontra jár. Ha ez csökken, a „mozgó” is csökken. A varrodában, a két sorban álló varrógépek fölött egy fekete táblíjra éppen most írják fel a havi zárás eredményét. — Ez a programszázalék. Az órabér-szorzó még körülbelül 4—5 százalékkal megemeli az összeget — magyarázza Szabó Jánosné szalagvezető. — A miénk „bőrszalag”, vagyis elsősorban bőrkabátokat készítünk. Csináltunk már NSZK-beli, holland, osztrák megrendelőknek is kabátot. Most műbőrrel dolgozunk. Ezzel köny- nyebb bánni, más a fogása, a megmunkálása, mégis jobban szeretjük az exportra készülő munkákat. Ott az a cél. hogy 500-as tételből, 500 első osztályú legyen, és ez mindannyiunkat nagyobb figyelemre ösztönöz. Aztán az sem mindegy, hogy a műbőrből többet kell csinálni a normához, és ugyanolyan gondosan, — A „Ne add tovább” eleinte okozott a szalagon belül sértődést, haragot. Aztán mindenki maga bőrén tapasztalhatta, könnyebb két- három mozdulattal helyrehozni valamit, mint munkaidő után félórákat tölteni felfejtéssel. Az új dolgozókat is kezdettől úgy tanítottuk: ha egyet elront, és visz- szakapja, nem olyan baj, mintha sorozatban rosszul csinálja. A most lefutott 400 női műbőr félkabátból egy jött vissza kijavításra. Nálunk keresni akarnak az asz- szonyok. Egész hónapban figyelik, hogyan alakul a százalék. A program túlteljesítése után járó bér felét egyenlően szétosztjuk, a másik felét azok kapják, akik kiemelkedően jól dolgoztak abban a hónapban, és nem hiányoztak igazoltan sem 5 napnál többet. Túl kevésnek tűnik az öt nap. Mit csinálnak az édesanyák például, ha beteg a gyerekük? Szabó Jánosné mondja: — A három egyműszakos kismamaszalag megoldja a gondjainkat. Amíg a gyerek hat-hét éves, addig ott dolgozhatnak. Aki mégis visz- szajön hozzánk a kétműsza- kos szalagra, Vállalja az ezzel járó kötöttségeket. Szüksége van a pénzre, így a családtagok mozgósításával elkerüli a hiányzásokat is. — Jól összeszokott gárda a miénk — teszi hozzá Tóta Mária, a Hámán Kató brigád vezetője. Nem sok az új dolgozónk, a többség legalább öt éve nálunk van. Már kétszer kaptunk ezüstkoszorús szocialista brigád címet, egyszer meg a vállalat kiváló brigádja lettünk. Szigorúan bírálják el a kollektíva teljesítményét, éves szinten nem mehet 24 alá a minőségi pontok száma, el kell érni a 26 pontos átlagot. Vagyis rendszeres jó munkával érhetünk csak el újabb eredményeket. A 346-os szalagon dolgozók eredménye nemcsak százalékokban és pontokban mérhető. Több történt, mint se- lejtcsökkentés és teljesítmény-növelés. A közösségi munkának, olyan példája, ez, amire nemcsak egy gyár néhány szalagján van szükség. Fejszés Édif
