Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-27 / 49. szám
1981. FEBRUÁR 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 „Vendégségben” a kaktuszok Sokaknak a vele való fájdalmas találkozást juttatja eszébe a kaktusz, ám kedvelőik számára ezek az igénytelennek látszó tövises növények sok örömet hoznak, a természet alaposabb megismerését jelentik. Nagy becsben tartják a távoli, napfényes tájakról származó növényeket a mezőtúri művelődési központ kaktuszkedvelő körének tagjai, s igyekeznek mind több félét a túri földben meghonosítani. A megye első — jelenleg egyetlen — ilyen szakköre hét évvel ezelőtt alakúik Tizenkét tagja kéthetenként találkozik, ám gyakran hétvégeken is megnézik egymás gyűjteményét, sokszor ezért Túrkevére is átruccannak, mert négyen ott laknak. Debreceni Jánost, a szakkör vezetőjét a helyi Selka- szervizben találjuk meg, ahol tv-műszerészként dolgozik. Gyerekkora óta növényked- velő, kaktuszokat azonban ezelőtt 13 évvel kezdett gyűjteni. — Amíg kevés volt, az ablakpárkányon helyeztem el őket, később „kiköltöztek” az üveges verandára, aztán a megszaporodott állomány kapott egy harminc négyzet- méteres növényházat. Meg se tudom mondani, mennyi van már, de ha egy is hiányozna belőle, rögtön észrevenném. Nagyon szeretek velük bíbelődni. Előfordult, hogy felkeltem ötkor, s csak amikor hétkor a feleségem figyelmeztetett, hogy mennem kell már dolgozni, akkor vettem magam észre; nagyítóval gyönyörködtem a tüskék szépségében, oltottam, magot vetettem. — Hogy jutott eszébe a szakkör létrehozása? — Még 1973-ban olvastam a Népszavában, hogy Pesten a XX. kerületi „Csili” művelődési házban szakkörük működik a kaktuszkedvelőknek. Egy gyűjtőtársammal levelet írtunk nekik, beléptünk tagjaik közé. Nagy megA műszerész egész napi precíz munkája megfeszített figyelmet igényel, előtte és utána viszont a kaktuszok között talál felüdülést lepetésünkre akkor már több mezőtúrival találkoztunk ott. Amikor felfedeztük egymást Pesten, elhatároztuk, hogy itthon is létrehozzuk a szakkört. Érdekességként említi Debreceni János, hogy míg a nyugati országokban a kaktuszgyűjtés az értelmiségiek hobbija, nálunk mindenféle foglalkozású embert összehozott a közös érdeklődési kör. Viszont úgy tűnik, főként a férfiak találnak benne örömet, ugyanis nőtagjuk csupán egy van. Minden második évben Mezőtúron — a közbeeső években Túrkevén — rendeznek bemutatót közösen, amelyen nemcsak féltett különlegességeiket állítják ki, hanem a nevelési tennivalókkal — szakirodalom és színes diavetítés segítségével — is megismertetik az érdeklődőket. Az idén Mezőtúr a soros a kiállítás rendezésében. Kiterjedt levelezést folytat nak bel- és külföldi gyűjtőkkel, magokat cserélnek. Tapasztalatokat olykor személyesen is gyűjtenek, jártak már néhányan külföldön is e célból. A szakkörvezető otthonában jelenleg hiába keressük büszkeségeit. „Vendégségben” vannak Nagy József és Gonda István gyűjtőtársaknál, ugyanis lakása kisajátítása miatt fel kellett számolni a növényházat. (Szerencsére a gyűjteményt nem!) Az ideiglenes megoldás igen ideális, ugyanis a Gonda-la- kás udvarán lévő növényházban (a házigazda általános iskolás korában ismerkedett a kaktuszokkal és úgy megszerette őket, hogy a kertész szakmát választotta), több száz faj ezernyi változata várja a tavasz közeledtét. K. Józsa Piroska Bemutató előadás a Szigligeti Színházban Shakespeare: Troilus és Cressida Ma este Shakespeare Troilus és Cressida című színművét mutatja be a szolnoki Szigligeti Színház Horváth Jenő rendezésében. Képünkön Udvaros Dorottya (Cressida), Jakab Csaba (Troilus) és Kristóf Tibor (Pandarus) A nyolcadikosok pályaválasztása Befejezéshez közeledik a nyolcadikosok pályaválasztása. Túlnyomó'többségük már döntött; hol kíván szeptembertől továbbtanulni. Az általános iskolák — akárcsak az előző években — március- 20-ig juttatják el a továbbtanulók jelentkezési lapjait a középfokú iskolákba. Várhatóan — miként az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben elmondták — mintegy 130 ezren adják be felvételi kérelmüket, az idén végző 140 ezer nyolcadikos tanuló közül. Mind- annyiuk számára adott a továbbtanulás lehetősége. Legtöbb helyet á szakmunkásképzők kínálnak, ide 65 ezer tanulót, a pályázók 50 százalékát veszik fel. Országszerte a szakközépiskolákban 32—34 ezer, a gimnáziumokban 25 ezer diák tanulhat. A gyors- és gépíró, valamint az egészségügyi szakiskolák 4 ezer tanulót fogadnak az idén. A pályaválasztási intézetek, az általános iskolák tanárai és más szakemberek mindezt időben ismertették a fiatalokkal. Az előrejelzések szerint az- idén is számosán választják a gépkocsi-, épületkarbantartó, rádió-, tévészerelő, műszeripari, s egyik-másik könnyűipari szakmát. Azokban a középfokú intézményekben, ahol kétszeres vagy háromszoros lesz a túljelentkezés, március 20. után tájékoztató jellegű beszélgetésre hívják a tanulókat. A gimnáziumok speciális osztályaiba jelentkezőknek felvételi vizsgát is kell tenniük. Napirenden a környezetés természetvédelem Kossuth Kiadó újdonságaiból A Kossuth Köznyvkiadó megjelenteti az SZKP XXVI. kongresszusának anyagát. Az első fejezeteket már szedik a Szikra nyomdában a könyv még márciusban a könyvesboltokba kerül. A párt kiadójának idei terveiben f|él tucatnál több a Szovjetunió életét tudományos és szépirodalmi műfajokkal bemutató könyv megjelentetése szerepel. A közeli és távolabbi múltba kalauzol a Kossuth Kiadónál megjelenő három történelmi, életjrazi jellegű mű. Natalja Zalka, Zalka Máté lánya az összeállítója Vallomások Zalka Mátéról című viszszaemlékezés-gyűjtemény- nek, amelyben a hazai és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisé- ■ géről vall 26 szerző, köztük Konsztantyin Szimonov, Ilja Ehrenburg és Hidas Antal. Tengeri utakon címmel kerül az üzletekbe Konsztantyin Bagyigin, a szovjet tenger- hajózás ismert szakértőjének műve, amelyben az északi- jegestengeri hajózás és a tengeri hadműveletek körülményeit írta le. A szovjet—orosz irodalom klasszikusára, Makszim Gorkijra emlékezik a kiadó halhatatlan művének az Anya című regényének újbóli kiadásával. A regény 75 esztendővel ezelőtt született. A megye környezet- és természet védelemről tartottak tegnap megbeszélést Szolnokon, a megyei pártbizottság épületében. A tárgyaláson, amelyet Andrdkó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára vezetett, részt vett Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke, Barta László, a megyei tanács elnöke, Árvái István, az SZMT vezető titkára és Sándor László, a HNF megyei titkára. Ulveczki Tibor megyei tan ácselnökhelyettes tájékoztatója után, mely vázolta a környezet- és természetvédelem megyei helyzetét, élénk eszmecsere bontakozott ki. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hatodik ötéves terv időszakában ebben a feladatkörben a legnagyobb figyelmet a hulladék gyűjtésére, válogatására, hasznosítására, illetve megsemmisítésére kell fordítani. Elhangzott javaslatként, hogy a környezetvédelem háttériparát a jászberényi Aprítógépgyárban teremtsék meg. Ez az üzem felkészült olyan berendezések gyártására, amelyek évente több tízezer köbméter hulladék komposztálására, illetve hőhasznosítással járó égetésére alkalmasak. A hulladék korszerű gyűjtése, válogatása érdekében célszerű lenne egy új MÉH-telep építése is. Az államtitkár elmondotta, hogy felkeltette érdeklődését a javaslat az ipari háttér kialakításának gondolata. Az előkészítési stádiumban lévő budapesti hulladékégető-tároló rendszer üzembe helyezése után országos hálózatot építenek majd ki. Ebbe a fejlesztésbe kapcsolódhatna be az Aprítógépgyár. A környezetvédelem részterületeiről szólva az államtitkár kifejtette, hogy az állattartó telepeken folyó környezetvédelmi kísérleteket az év második felében lezárják és azok tapasztalatai alapján javaslatokat tesznek a gazdaságoknak. Többen méltatták a társadalmi szervek szerepét a környezetvédelemben. A tanácskozás gazdag témaköréből említést érdemel az a megállapodás, hogy a Tisza II. vízlépcső létesítése után szerzett tapasztalatokat megvitatásra javasolják az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak, hiszen azok hasznosítására a csongrádi, illetve a nagymarosi vízlépcsőnél szükség lesz. Az államtitkár délutáni programjában a Tiszamenti Vegyiművek meglátogatása szerepelt. Társadalmi munkával — parkjainkért! Több mint 800 ezer forint megtakarítás A szolnoki Városi Tanács tavaly 6 millió forintot költött a város parkjainak fenntartására. Ebből a pénzből nemcsak a fásítást, a játszótéri felszereléseket, a padok festését, karbantartását és a parkfenntartáshoz szükséges gépek beszerzési költségeit fizette, hanem az Útfenntartó Üzem munkásainak bérét is. Az idén parkfenntartási célokra kevesebbet, csak 3 millió 800 ezer forintot tud fordítani a tanács. Veszély fenyegeti tehát parkjainkat? A városi tanács műszaki osztálya olyan javaslatot dolgozott ki, amely szerint a hiányzó forintok egy részét társadalmi munkával lehet pótolni. Az ötletet a Gutenberg téri parkot évek óta gondozó lakóközösség adta. Tagjai azt kérték, hogy biztosítson nekik a tanács olyan, felszerelést és gépet — például fűnyírógépet —, amelyek segítségével az eddiginél is több munkával tudnak hozzájárulni a park fenntartásához. A Gutenberg téri példa várja a követőket. A műszaki osztály javaslata szerint 60 játszótér és 40 park egész évi gondozását bízzák a közelükben lévő lakóközösségek, vállalatok, intézmények társadalmi munkájára. A vállalkozók fieladatá lesz a fűnyírás — 30 motoros fűnyírót kölcsönöz a lakosságnak a tanács — a kapálás, a locsolás, a szaktudást igénylő munkákat, mint például cserjemetszést, pedig továbbra is az útfenntartó üzem dolgozói végzik. A társadalmi munkákkal — a számítások szerint — 1081-ben 850 ezer forintot takarítanak meg. A lakosság segítségét várják a Hattyú, a Bimbó, és a Farkas utcai játszóterek befejező munkálataihoz is. A Bartha István utcai (Széchenyi lakótelep) játszótér építése sem megy társadalmi munka nélkül, hiszen a tanácsnak csak félmillió forintja van erre. A következő hetekben tanácstagok és a népfrontbi- zöttságok képviselői keresik fel a lakosságot, a vállalatokat és intézményeket, hogy a társadalmimunka-felaján- lásokról és -vállalásokról beszéljenek. Felelősséggel mindkét fél részéről, hiszen nem kicsi a tét: mindennapi környezetünk kulturáltsága. A 850 ezer forint értékű társadalmi munka csak részben tudja pótolni a parkokra fordított összeg csökkentését. Még így is másfél millió forinttal kevesebb áll rendelkezésre, mint az elmúlt évben. A társadalmimunka-fel- ajánlásoktól, s a végzett munka eredményétől függően próbál majd új lépéseket tenni a műszaki osztály, például még több parkra és játszótérre kiterjeszteni a társadalmi gondozást, hogy parkjaink szépek legyenek, állapotuk ne romolják. A kezdeményezés, aminek eredményeit csak egy-két év múlva látjuk, nem új. nem az első az országban. Dunaújvárosban például már bevált gyakorlat, hogy évek óta iskolák, vállalatok, lakóközösségek ápolják, gondozzák a környezetüket. Ha Szolnokon követjük ezt a példát, ezután rajtunk is, minden emberen múlik majd, hogy mennyire gondozott a park. ahol sétálni szeretnénk egyet, vagy a tér, ahol gyermekeink játszanak. P. É. A dunaújvárosi Munkás Művelődési Központban kéthetenként más-más művész mutatkozik be alkotásaival. A képzőművészet iránt érdeklődők sok új művészi alkotással is találkozhatnak a kiállításon, A képen: Szávoszt Katalin keramikus kiállított műtárgyaival
