Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám

XXXII. évf. 48. szám, 1981. február 26., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA AZ SZKP XXVL KONGRESSZUSÁN Folytatódott a vita a beszámolókról Az SZKP-kongresszus tegnap délelőtti ülésén, amelyen Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára elnökölt, a szünetig a következők szólaltak fel: Iván Kapitonov, az SZKP KB titkára, a kongresszus mandátumvizsgáló bizottságának elnöke; Anatolij Alek- szandrov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának elnöke; Szergej Medunov, a krasznodari határ- területi pártbizottság első titkára; Borisz Jelcin, a szverd- lovszki területi pártbizottság első titkára; Cservjakov, a kirovi területen levő „Puty Lenyina” nevű kolhoz elnöke. A hazai felszólalók után a külföldi delegációvezetők közül a következők tolmácsolták pártjuk üdvözletét a kong­resszusnak: Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forradalmi Nép­párt Központi Bizottságának főtitkára, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság miniszterelnöke; Jumzsagijn Ceden- bal. a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Mongol Népköztársaság nagy népi hurál- ja elnökségének elnöke; Li Dzong Ok, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsának elnöke. A délelőtti ülés második részében a következők szólal­tak fel: Avguszt Vossz, a Lett Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára; Georgij Markov, a Szovjet Írók Szövetsége vezetőségének elnöke. A külföldi küldöttségvezetők közül a következők tol­mácsolták pártjuk üdvözletét a kongresszusnak: Dusán Dra­goszavac, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének titkára; Alvaro Cunhal, a Portu­gál Kommunista Párt főtitkára. Néhány perccel 19 óra előtt véget ért az SZKP XXVI. kongresszusának tegnap délutáni ülése. Az ülésen, amelyen Gyinmuhamed Kunajev, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Kazah Kommunista Párt központi Bizottságá­nak első titkára elnökölt, a következő küldöttek szólaltak fel: Anatolij Szurovcev, a moszkvai 1-es számú házgyár brigádvezetője; Turdakun Uszubelijev, a Kirgiz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára; Alekszandr Sokin, a Szovjetunió elektrotechnikai ipari minisztere; Dzsebar Raszulov, a Tadzsik Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára; Borisz Pasztuhov, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának első titkára. A külföldi delegációvezetők közül a következők kaptak szót az ülésen: Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Afgán Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke; Radzsesvara Rao, az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsának főtitkára; Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Párt­jának főtitkára; Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgozók Pártjának megszervezésére alakult bizottság (COPWE) elnöke, a szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanácsának elnöke. Az SZKP XXVI. kongresszusa ma délelőtt 11 órakor folytatja tanácskozását. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése Az SZKP XXVI. kong­resszusának délelőtti ülésén elsőnek a mandátum-vizsgáló bizottság jelentését terjesz­tette elő Iván Kapitonov, a Köziponti Bizottság titkára, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke. Mint elmondotta, a kongresszus előkészítésében több mint 17 millió kommu­nista vett részt. Mintegy másfél millió pártcsoportban és alapszervezetben tartot­tak beszámoló és vezetőség­választó taggyűlést, 4569 te­rületi, városi pártkonferenci­át tizennégy köztársasági pártkongresszust rendeztek meg, ahol újjáválasztották a pártvezetőségeket és meg­választották a küldötteket a pártkongresszusra. Ezeken a magasabb fokú pártta­nácskozásokon több mint 1,8 millió delegátus vett részt, 85 ezer felszólalás hangzott el. Az alapszervezeti taggyű­léseken, a pártkonferenciá­kon a kommunisták tárgy­szerű, kritikus módon vizs­gálták meg a pártmunka, a gazdasági munka, a nevelő munka helyzetét, feladatait, önkritikusan foglalkoztak a kommunisták felelősségé­vel. A beszámoló és vezető­ségválasztó taggyűlések, a pártkonferenciák sorozata nagymértékben hozzájárult a párttagok és pártszerveze­tek aktivitásának fokozó­dásához, a pártszervezetek megerősödéséhez, vezető sze­repük, tekintélyük növekedé­séhez. 'A jelentés szerint 5200 küldöttet választottak’ a kongresszusra, közülük 3572 (71.4 százalék) első ízben vesz részt ilyen párttanács­kozáson. A legnagyobb az OSZSZSZK küldöttsége, több mint 3000 fővel. Ukrajnát 896, Kazahsztánt 221 küldött képviseli. A legkisebb a türkmén delegáció: 28 tagja van. A küldöttek között 1370 ipari munkás van, több mint az előző kongresszuson. Kö­zülük igen sokan — több mint félezren — az elmúlt ötéves tervet jelentősen túlteljesí­tették. A kolhozparasztságot, a szovhozok dolgozóit 877-en képviselik. 609 gazdasági ve­zető, gyárigazgató és 269 tu­dós, író, művész, orvos, ta­nító és más értelmiségi van a delegátusok között. Az értelmiségi küldöttek közül 118 akadémikus. 12 űrhajóst választottak delegátussá a XX'VI. pártkongresszusra. A pártmunkások száma a kül­döttek között 1077, a taná­csi, szakszervezeti, kom- szomolfunkcionáriusoké 691. Jelentős számú küldöttel képviseltetik magukat a szovjet fegyveres erők is. A delegátusok között a nők száma 1329 (26,6 száza­lék) — ez ugyancsak több, mint az előző pártkongresz- szusokon. Hatvanhat nép és nemzetiség képviselői vesz­nek részt a tanácskozáson. A mandátumvizsgáló bi­zottság jelentésének előter­jesztése után a küldöttek folytatták a vitát a beszá­molókról. Anatolij Alekszandr ov akadémikus hangoztatta: a tudomány gyorsan fejlődik a világon s a szovjet kuta­tók ma a tudományos fejlő­dés élvonalában haladnak. Elsajátították a legújabb tu­dományos eredményeket, sok vonatkozásban a vilá­gon a legelsők közé kerül­tek, más területeken felszá­molták az elmaradást. A többi között a szoyjet fizika is nagy eredménye­ket ért el, ami annál is fontosabb, mert a fizika vi­lágképe a kozmikus kutatá- ■ sok, a rádióteleszkópok, a gyorsító berendezések és egyéb technikai eszközök se­gítségével az utóbbi időben teljesen megváltozott. Mint az akadémia elnöke elmon­dotta, már a közeljövőben széles körben alkalmazzák például a Szovjetunióban a hírtovábhításra az üvegszá­las vezetékeket, amelyek za­var nélküli telefonbeszélge­téseket tesznek lehetővé, s olcsóbbak is, mint a koráb­bi fémkábelek. Alekszandrov elmondotta: a Tudományos Akadémia és az Orvostudományi Akadé­mia munkájának összehan­golásával az egészségügyi fejlesztési programban is sok új eredményt értek el. Nagy eredmény, hogy si­került növelni a mezőgaz­dasági termelés hozamát, fejleszteni az állattenyész­tést. Igen sok új sikert hozott a szovjet tu­domány a gépgyártás­ban is. A kutatások eredmé­nyeként sikerült például meghosszabbítani a mező- gazdasági gépek élettarta­mát. Mi, tudósok, jól el tudjuk képzelni a nukleáris hábo­rú veszélyét és mindent megteszünk annak megaka­dályozásáért. Szovjet haza­fiak vagyunk, szeretjük ha­zánkat. Mindent megteszünk azért, hogy erős legyen — mondotta beszéde végén a küldöttek lelkes tapsa köze­pette Alekszandrov akadé­mikus. Avguszt Vossz, a Lett Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára elmondotta, hogy az elmúlt ötéves tervben a köztársaság nagyot lépett előre: az egy lakosra jutó nemzeti jövede­lem 21 százalékkal nőtt s Lettország az egy főre jutó termelési értéket tekintve az elsők közé került a Szovjet­unióban. Vossz hangsúlyozta: Lett - ország kimagasló eredmé­nyeit a többi szovjet köztár­saság testvéri segítségével érte el, s maga is hozzá kí­ván járulni a szovjet gazda­ság fejlesztéséhez. Georgij Markov, a Szovjet Írók Szövetsége vezetőségé­nek elnöke méltatta a szov­jet alkotó értelmiség sikereit. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János az SZKP XXVI. kongresszusa szünetében a küldöttek körében Ikarusz autóbuszokhoz is készülnek villamosérintők a Kontakta Alkatrészgyár mezőtúri gyárában. Képünkön Beregszászi Béláné, aki műszakonként ötezer darabot gyárt Felújítás, karbantartás, fűtés A szolnoki IKV terveiből A szolnoki Ingatlankezelő Vállalat 1952-ben alakult, és akkor elsődleges feladatául a lakások felújítását. kar­bantartását kapta. Közben, 1970-ben bővült feladatainak köre, azóta ugyanis az IKV dolga a szolnoki lakások nagV részé­nek távfűtése és ellátása me­legvízzel. Tavaly 5 ezer 490 lakás távfűtéséről kellett gondos­kodnia, az idén ez a szám várhatóan hatezerötvenre emelkedik. Így természete­sen a fűtött térfogat is nö­vekszik 856 ezer légköbmé­terről 970 ezerre, és a veze­ték is hosszabb, a jelenlegi kilenc kilométer helyett tíz kilométer lesz. A vállalat kezelésébe tar­tozó lakások fenntartását sa­ját építő és szakipari részle­ge segíti, és a lakók közvet­len bejelentései nyomán el­végzi a kisebb javításokat. A lakásfelújításokat azon­ban képtelenek önerőből megoldani, ezért azok legna­gyobb részét a szolnoki Épí­tő-, Javító- és Szolgáltató Vállalatra bízzák. Munkájuk néha szinte csak toldozás- foltozás, hiszen az IKV-hoz tartozó lakások közül 1065 túl van harmincadik évén hosszú távon ötszázhatvan fennmaradhat belőlük, ha kétszáztízet mihamarább felújítanak. Az idén megkezdik a dr. Sebestyén körút 4. és 6. szá­mú 20—20 lakásos épületek teljes felújítását, emeletrá­építéssel együtt. Ugyancsak ebben az évben hozzáfognak a Kossuth Lajos út 3. számú épület 20 lakásának és a Be­loiannisz' u. 40. huszonegy lakásának teljes felújításá­hoz. A fiatalabb lakóházak kö­zül az idén teljes felújítást kap az Abonyi út 3-ban és a Klapka út 2—4-ben két-két lakás. A szolnoki lakások nagy része még nem töltötte be a harmincadik születésnapját, ezárt a vállalat ezekben — számszerint 5 ezer 808-ban — a megelőző karbantartó munkát tekinti fontos fel­adatának. Díjtalan szolgáltatás llj rendszerű munkaerő-közvetítés a megyében Megváltozott a munkaerő­köz vetités eddigi megyei gyakorlata. Korábban csak a kiemelt vállalatok alkalmaz­hattak közvetítés nélkül dol­gozókat, a munkavállalók egy része pedig csak kötele­ző közvetítéssel helyezked­hetett el. Ide tartoztak a jogellenes munkahelyváltoz­tatók („kilépett” munka­könyvi bejegyzéssel, illetve évi 3 vagy ennél több alka­lommal állást változtatók), és az általános iskola 8. il­letve a középiskola 4. osztá­lya után első munkaviszonyt létesítők. Ez év elejétől a munkaerő közvetítése szolgáltató jelle­gűvé vált, amelyet a városi tanácsok ügyfélszolgálati irodái díjtalanul végeznek. A vállalatok szabadon vehet­nek fel dolgozókat, és hirdet­hetik meg munkahelyeiket, kivéve azokat a munkakörö­ket, melyek csökkent mun­kaképességűekkel betölthe- tők Az ilyen munkakörök kötelező munkaközvetítés alá esnek, amennyiben a vállalat saját dolgozóival nem tudja betölteni. A munkaerő-közvetítő szol­gáltatás célja, hogy teljes és hatékony foglalkoztatást biz­tosítson, valamint a felsza­baduló munkaerő átcsopor­tosítását elősegítse. Ennek érdekében a vállalatok. a várható munkaerőigényük­ről és a felszabaduló munka­erő nagyságáról folyamato­san tájékoztatják az ügyfél- szolgálati irodát. Az új rendszerű adatszol­gáltatás kidolgozása folya­matban van, a munkaerő- helyzet megfigyelését végző apparátus az év második fe­lében kezdi meg működését, jelenleg a nyomtatványigé­nyeket mérik. fel. és a meg­felelő működés feltételrend­szerét vizsgálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom