Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. FEBRUÁR 22. A KSH jelentése a népgazdaság fejlődéséről az V. ötéves tervidőszakban (Folytatás a 3. oldalról) elérte az 1,6 millió hektárt, az ország területének 17 százalékát. Az összes fakitermelés 1980-ban 7,5 millió köbméter volt, 13 százalékkal több az 1975. évinél. Beruházás Vízgazdálkodás A tervidőszakban a közüzemi vízművek napi átlagos termelési kapacitása 1 millió köbméterrel nőtt és kb. 7000 km ivóvízhálózatot helyeztek üzembe. 1980-ban a lakosság 75 százaléka rtésze- Sült közműves vízellátásban, öt évvel korábban ez az arány 66 százalék volt. 1980 végéig további 190 közegészségügyileg veszélyeztetett település ivóvízellátása megoldódott. A szennyvíztisztító telepek és a csatornahálózat jelentősen bővült. A szennyvíz- tisztító kapacitáson belül a mechanikai és a biológiai tisztító kapacitás több mint kétszeresére növekedett. Csatornázott településen a tervidőszak végén a lakosság 37 százaléka élt. Fejlődött az árvízmentesítés hatékonysága, a védekezési^* szervezet és eszközök színvonala. Szállítás-hírközlés A közlekedési vállalatok 1980-ban 388 millió tonna árut szállítottak, 12 százalékkal többet az 1975. évinél. A szállítási távolságot is figyelembe véve az árutonnakilométer teljesítmény 22 százalékkal, ezen belül vasúton 4 százalékkal, közúton 38 százalékkal, vízi úton 88 százalékkal, csővezetéken 50 százalékkal nőtt. A vasút aránya az áruszállításban mérséklődött, az 1980. évi teljesítmények 57 százalékát adta. A közlekedési vállalatok teljesítményének több, mint fele a nemzetközi forgalomhoz kapcsolódott, ami öt év alatt 31 százalékkal nőtt. A belföldi forgalom 11 százalékkal bővült. 1980-ban a távolsági tömegközlekedés járművein 1187 millió utast szállítottak, 7 százalékkal többet, mint öt évvel korábban. Csökkent a vasúton és a helyiérdekű vasúton utazók száma, az autóbuszon utazóké tovább nőtt. A távolsági tömegközlekedés utasforgalmából 1980- ban — utaskilométer alapján — a vasúti közlekedés és az autóbuszközlekedés aránya nagyjából azonos volt. A helyi tömegközlekedésben 1980-ban közel 2600 millió utas szállítottak. 11 százalékkal többet, mint 1975- ben .A budapesti tömegközlekedés utasforgalma öt év alatt összességében kissé csökkent, és összetétele is változott: a metrón utazók száma 63 százalékkal, az autóbuszon utazóké 2 százalékkal nőtt, a villamoson utazók száma 19 százalékkal csökkent. A vidéki települések tömegközlekedésének utasforgalma öt év alatt 33 százalékkal nőtt. A tervidőszakban 1722 km-en végeztek vasúti pályakorszerűsítést, 314 km-en vonalvillamosítást. A korszerű vontatás aránya 96 százalékra emelkedett. Több nagy forgalmú csomópont és határállomás fejlesztésére is sor került. A közúti közlekedési vállalatok teherszállító gépjármű-állománya öt év alatt 7 százalékkal nőtt. Az autóbuszállomány bővülése révén javultak az utazás feltételei. A villamos-kocsi állomány csökkent, a trolibusz állomány jelentősen nőtt. Budapesten a metró-hálózat 8,5 km-rel hosszabbodott. Bővült a rádió és televízió adóhálózat. Jelenleg a Kossuth rádió műsora az ország területének 97 százalékán, a Petőfi rádióé 80 százalékán, a III. műsor mono adásban 84 százalékán, sztereó adásban 52 százalékán hallható megfelelő minőségben. A tv I. műsor az ország területének 91 százalékán, a tv II. műsor pedig 54 százalékán élvezhető. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékáL- lomások száma 213 ezer darabbal (20 százalékkal) nőtt a tervidőszak folyamán. A postaszolgálat fejlesztésére automata levélfeldolgozó gépsort helyeztek üzembe. Külkereskedelem 1980-ban a behozott áruk mennyisége 21 százalékkal, a kivitt áruké 40 százalékkal volt több az 1975. évinél. 1977—1978-ban a behozatal, elsősorban a nem rubel elszámolású import volumene erőteljesen emelkedett, és meghaladta a kivitel növekedési ütemét, a külkereskedelmi forgalom egyenlege nagymértékben romlott. A külgazdasági egyensúly javítására hozott intézkedések eredményeként 1979-ben és 1980- !ban a behozatali mérséklődött, a kivitel nőtt, a behozatali többlet jelentősen csőkként. A tervidőszak folyamán folytatódott a KGST-orszá- gokkal a tervszerű együttműködés. A műszaki-tudományos kapcsolatok kedvezően fejlődtek, hazánk több közös beruházás megvalósításában vett részt, amelyeknek nagy szerepe volt az ország kiegyensúlyozott energiaellátásában'. Az járufőrgia- lomban nett , a - sáákasítátt - termékek aránya, 1980-bart a K6ST-nriszágofcha irártydl ó *, ■■gépipari expert naaj^nep», |er Hét- szakosítási- és knopréácjb« ' megállappdásokptólán sdfl- • lított termékek tértek ki. «A ?■ külkefüskedeten iX ? _ nak 1900-bpn több mint fejéi " a' szoejafísfca országaival 'mh - nvolí tettük Te. T,é» nagyiéit* külkereskedélmi partnerünk a Szovjetunió aránya megközelítette az összes ' forgalom 30 százalékát. A tervidőszakban a behozatal közel fele a termeléshez szükséges anyagokból, félkésztermékekből és alkatrészekből, több mint 10 százaléka energiahordozókból állt. 1980-ban az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek behozatalának volumene az 1975. évinél 21 százalékkal több volt. Energiahordozókból öt év alatt 23 százalékkal nőtt az import. Az ipari késztermékek aránya a behozatalban mintegy 30 százalék volt, importjuk öt év alatt 24 százalékkal' emelkedett. Az ipari termékek és az energiahordozók 62—70 százalékét rubel viszonylatból vásároltuk. Az V. ötéves tervidőszakban az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek, valamint a gépek, berendezések és szállítóeszközök kivitele nőtt a legdinamikusabban, 57 illetve 39 százalékkal. A fogyasztási iparcikkek, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari terrnekelc kivitele ?8. illetve 6 százalékkal bővült . fSl’ó ‘ A A gépipari .tempók kíj&ÜL jelentös«^i íokoaéd^t. -az. autóbfisz^ a, közúti: jármüfno1-' 'tör. _ az , wröntgeril ; S'. rn&snpttefcn. -ai . hűtösiekVény, .stbu ■ J^lviieié-'. Az 'éíel^íiszéripirtibapalQrá.- . gok1 és - termékek -:kiVjíwn;.' ■ rtöKbéfc- közSff-a teáső- sertiés. a nyershús, a baromfi, a főzelék- és paradicsom konzerv, a napraforgómag és -olaj exportja növekedett nagy mértékben. A tervidőszakban megvalósított beruházások volumene mintegy 35 százalékkal haladta meg az 1971—1975. évekét. A szocialista szervek beruházásainak 45 százalékát állami, 55 százalékát vállalati döntésű beruházásként valósították meg. Az ötéves tervidőszak elején a beruházási tevékenység élénk volt. Az egyensúly javítása és a beruházási feszültségek csökkenése érdekében az 1979—1980. évi tervek korlátozták a felhalmozást, ezen belül a beruházásokat. Az utóbbi két évben a folyamatban lévő beruházások száma és költségvetési összege egyaránt csökkent. A tervidőszakban a termelés fejlesztését és korszerűsítését) új beruházások, rekonstrukciók, bővítések szolgálták. Befejeződött többek között a Tisza II. hőerőmű, a Bélapátfalvi Cementgyár, az Ózdi Kohászati Üzemekben a kdhómű oxigénes in- tenzifikálása, a folyamatols acélöntőmű, valamint a rúd- és dróthengermű fejlesztése. A vegyipar kapacitását növelte a TVK polipropilén és a BVK új pvc gyára. Befejeződött a dunaújvárosi hullámpapír vertikum, a Szikra Lapnyomda. Az éilelmi- szerfeldolgozás fejlesztésére húsüzemek, kombinátok épültek, 'bővült a Szegedi Szalámigyár, elkészült a [Hajdúsági Cuklörgyár, a Martfűi Növényolaj Gyár. A közlekedés és hírközlés fejlesztése érdekében folytatódott az autópálya építés, elkészült az Interszputnyik földi követő állomás, a 2000 kw-os középhullámú adó. Budapesten és vidéken több új áruházat, bevásárlóközpontot adtak át. Használatba vették a kerepestarcsai, a délpesti, a kecskeméti megyei kórházat. A beruházások eredményeként a népgazdaság állóeszközállománya öt év alatt mintegy 30 százalékkal növekedett. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1981. január 1-én az ország népessége 10 713 000 fő volt, 150 ezerrel több az 1976. január 1-inél. A népesség számánák növekedése az V. ötéves terv folyamán lassult Az élvaszülietések száma a szülőképes nők számának alakulásával es egyéb tényezőkkel összefüggésben csökkent és 1980-ban ezer lakosra számítva 13,9 volt. A halálozások száma, elsősorban az idősebb korosztályok növekvő aránya miatt, az elmúlt öt évben emelkedett és 1980-ban, ezer lakosra számítva 13,6-et tett ki. A csecsemőhalandóság évről évre 1980-ban 23 egy mérséklődött, és ezer élveszülöttre éven aluli haláleset jutott, az 1975. évi 33-mal szemben. 1981. január 1-én a népesség 47 százaléka, 5 050 000 fő volt aktív kereső. Számuk öt év alatt 43 ezer fővel, 0,8 százalékkal mérséklődött. Az iparban és az építőiparban dolgozók aránya jelentősen, a mezőgazdaságiban dolgozóké kisebb mértékben ' csökkent, a többi ágazat, főleg a nem anyagi ágak, az aktív keresők nagyobb hányadát foglalkoztatták a tervidőszak végén, mint öt évvel korábban. A tervidőszakban a lakosság jövedelme és fogyasztása tovább emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresetének és az áremelésekkel kapcsolatos bérkiegészítéseknek az összege 1980-ban több, mint 4400 forint volt, nominálértékben 43 százalékkal több az 1975. évinél, a reálbér 3 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók keresetének reálértéke az ötéves tervidőszak egészében az alkalmazásban állók reálbéréhez hasonlóan alakult. Az egy lakosra jutó pénzben! társadalmi juttatások összegének reálértéke 1980- ban 34 százalékkal, a természetbeni juttatásoké 22 százalékkal volt nagyobb, mint 1975-ben. öt év alatt a társadalmi juttatások 29 százalékkal emelkedtek. A munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat együttesen tartalmazó reáljövedelem egy lakosra számítva 1980- ban 8 százalékkal meghaladta az 1975. évit. 1980. végén a nyugdíjasok száma 2 millió 82 ezer volt,. 280 ezerrel több, mint öt évvel korábban. A tervidőszakban a tsz-dolgozók nyugdíjkorhatárát fokozatosan csökkentették és 1980-tól ugyan- abbgn áz életkorban jogosultak,; nyugdíjra, mint' káték és alkalmazottak. 1980- * fean ■ rtyu^aíiakm bíHbácA '"tónniot 'fitettric >ki:- •* -jaws. «pvWäif 'S# rmTiterd- foríbttöT ■ '4xtö6-> .Wagnynedí.j áz átlajzk erbtet-’ wir '■sr^zát^kát. 1980-ban 52. százalékát tette ki. A^rryuediiok emelkedéséhe? hozzájámlt az új nvué- díiasók magasabb nvűgdíja mellett az áremelésekkel kapcsolatos kiegészítés is. A éves tervidőszakban a kiskereskedelem 1,2 millió hűtő- szekrényt, több, mint 1 millió mosógépet, majdnem 1,5 millió televíziót, több, mint 500 ezer személygépkocsit értékesített. Hűtőszekrénnyel, mosógéppel, televízióval az aktív keresők háztartásának több mint 90 százaléka rendelkezik. A háztartások nagy részében egynél több rádió- készülék található. Viszonylag gyors ütemben nőtt, korszerűbbé vált a háztartások energiafelhasználása. A szolgáltatások egy lakosra jutó igénybevétele az összes fogyasztás emelkedésénél nagyobb mértékben, öt év alatt 24 százalékkal nőtt. * Az elmúlt öt év folyamán több ízben került sor a fogyasztói árak emelésére. A központi árintézkedések közül jelentősebb volt 1976-ban a húsárak, 1978-ban a kávé, az édesipari áruk és az égetett szeszesitalok árának, 1979-lben á Imotorbenzinj a dohányárük, a sör, az újságok árának emelése, valamint a július 23-án végrehajtott áremelés, amely az élelmiszerekre, a fűtésre és háztartási energiára, a bútorokra, a személygépkocsira, egyes építési anyagokra terjedt ki. A fogyasztói árszínvonal 1980-ban 36 százalékkal volt magasabb az 1975. évinél. A lakosság életkörülményeit javította, hogy öt év alatt felépült 453 ezer lakás, 15 ezerrel több, mint az előző tervidőszakban. A lakások 36 százaléka állami erőforrásból. a többi a magánlakásépítés keretében, és nagy-, részt állami kölcsön igénybevételével készült. A lakásállomány nagyság szerinti és minőségi összetétele 'gyorsan javult. Az 1980. évi lakás- •összeírás időpontjában a lakások majdnem fele kétszobás és 24 százaléka három és több szobás volt. Fürdőszoba, vagy mosdófülke a lakások több. mint 60 százalékában található. Egészségügy, oktatás, művelődés A lakosság jövedelme és fogyasztása kiegészítések az alacsony nyugdíjak esetében biztosították a nyugdíj reálértékének megőrzését. A családi pótlék összege 1980-ban 13,6 milliárd forint volt, 7,1 milTárd forinttal több az 1975. évinél. A növekedést nagyobb részben az 1976. és 1979. évi fogyasztói árintézkedések ellensúlyozására fizetett kiegészítések, valamint a 3 és többgyermekesek pótlékának 1980. július 1-i emelése eredményezte. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma az 1977. év végéig emelkedett, azt követően, a születések számának mérséklődésével összefüggésben, folyamatosan csökkent. 1980. decemberében 254 ezer anya volt gyermekgondozási segélyen, az öt évvel azelőttinél 11 ezerrel kevesebb. Gyermek- gondozási segélyre 1980-ban 3.9 milliárd forintot fizettek ki. a segélyen lévők számának csökkenése ellenére 0.9 milliárd forinttal többet, mint 1975-ben. A növekedés az áremelésekkel kapcsolatos iövedelemfci egészítésekből adódott. A lakosság egy főre jutó fogyasztása öt év alatt 12) százalékkal emelkedett. Ezen belül az élelmiszer fogyasztás mennyisége évek óta kielégítő, összességében az 1975. évi szinteb stabilizálódott. Az «lettan»lag értékesebb' étel- : misterek'közül á húx-tés hal- 'fogyasitás 1980-ban ’ fejen- ’áépfe -23. . 'A .tervidötejtérm^íeö^yasetá? 33$ Beehret 28^ jtl.A*;: éhtéZett - - ■ ?/«**>. amelyben ja 'teérÁfrgV<?bb '■súlyt e 'szeséesitaieíí" képviselik. a korábban' is magas szinthez képest öt év' álátt 22 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek fogyasztása csökkent. A tartós fogyasztási cikkek közül az V. ötAz V. ötéves tervidőszak alatt az orvosok száma 3781 fővel nőtt, tízezer lakosra 1980. végén 28,8 orvos jutott, “az 1975. évi 25,6-del szemben. Az orvosi alapellátás közel 400 új általános és gyermek- orvosi körzet megszervezésével folyamatosan javult. Csökkent a betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások száma. 1980. végén a körzeti orvosi állások 4,7 százaléka, a gyermekkörzeti orvosi állások 5,9 százaléka volt' betöltetlen, az 1975. évi 6,6, ill. 9,4 százalékkal szemben. 1980. végén egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra 2100 lakos jutott, csaknem 200-zal kevesebb, mint öt évvel korábban. A kórházi ágyak száma öt év alatt, a jelentős számú ágy megszűnések vagy szüneteltetések ellenére majdnem 5600-zal nőtt. 1980. végén tízezer lakosra 89,2 működő kórházi ágy jutott, 4 ággyal több, mint 1975. végén. A bölcsődei helyek száma öt év alatt 14 400 új hellyel bővült. 1980. végén 64 600 bölcsődei hely állt rendelkezésre; ezer bölcsődés korú gyermekre 139 bölcsődei hely jutott, 42-vel több mint öt évvel korábban. 1980-ban a három éven aluli gyermekek 16 százalékát vették fed bölcsődébe. további Ihéromniei-' gyedéről ,pedig a gyermekágyi és gyermekgondozási segélyen lévő anyák gondoskodtak. Az óvodai helyszáma 1980- banf 385 500-ra emélikedett, ami az 1975. évinél kereken 90 ezerrel több. Óvodai ellátásban a 3—5 éves gyermekek 87,6 százaléka részesült az 1975. évi 75,5 százalékkal szemben. Az 1980/'81-es tanévben az általános iskolák nappali tagozatain többen, a közép- és felsőfokú intézmények nappali tagozatain valamivel kevesebben tanulnak, mint 1975-ben. Az alsó- és középfokú intézményekben tanulók számának változása a megfelelő korosztályok létszámának alakulásával függ össze. A tanulók aránya a megfelelő korúakhoz viszonyítva minden fokozaton emelkedett. Az alsófokú oktatásiban a 6—13 évesek 98,8 százaléka részesül. A középiskolákba a 14—17 évesek 40 százaléka jár, az öt évvel ezelőtti 36 százalékkal szemben. A 14— 16 évesek 40 százaléka szakmunkástanuló, valamivel több mint öt évvel azelőtt. Az egyetemiek és főiskolák nappali tagozatain a 18—22 évesek 9,2 százaléka tanuk Ez az arány 1975-ben 6,9 százalék volt. Napköziotthonos ellátásban az általános iskolai tanulóknak 1975-ben 30,5 százaléka, 1980-ban 38,2 százaléka részesült. A középiskolai tanulók 24 százaléka lakik diákotthonban, az 1975. évi 20.8 százalékkal szemben, míg a felsőfokú intézmények hallgatóinál ez az arány alig változott: 1980-ban 47 százalékuk kapott kollégiumi ellátást. 1976—1980 években a nappali tagozaton 227 ezren, az esti és levelező tagozatokon 155 ezren érettségiztek, felsőfokú oklevelet 74 400 fiatal és 59 200 felnőtt szerzett. Ugyanezen idő alatt közel 247 ezer fiatal tett szakmunkás vizsgát. Az elmúlt ötéves időszákban a kultúrálódás közösségi'formái közül a mozi és a színház iránt csökkent, a hangversenyek és múzeumok iránt nőtt az érdeklődés. A Budavári Palota felújítása keretében megnyitotta kapuit a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Nemzeti Galéria, megkezdte működését a Várszínház. Befejeződött a Vigadó helyreállítása, felépült a győri Kisfaludy Színház. 1980-ban 8240 könyv jelent meg. 7 százalékkal több. mint 1975-ben. A példányszám 74 millióról 95 millióra emelkedett. Az elmúlt öt évben az ifjúsági és gyermekkönyvki- adós nőtt a legnagyobb mértékben. A televízió heti átlagos műsorideje az utóbbi öt évben 15—16 órával bővült, a rádió műsorideje 50 órával. 1980-ban több mint 7.5 millió hazai gyártású hanglemezt hoztak forgalomba, kétszer annyit, mint a tervidőszak elején. Idegenforgalom : -\;A' a szállóója* Vapaiitás 5ÖÖÖ ■; ketöi*Wtek, tu- , K’ aége i^rf^Rebben az időszakban 78. ezerrel bővült és meghaladja 'a 200 ezret. Az idegenforgalomból származó bevétel öt év alatt megkétsze- ződött. 19)W-b*)t! Összesen ..fel tplj- Kó .kÜSffflriB érképért az nr-; ' "-száíÍKt ■' 4fí :szazal$Ekí>l, töbty,,. '«Tfrtt 1*75-ben. Közülük, n tu- • listák kzSfnä^ mUTÍÓ ?ll0 ezer ■ - orb?ág5^ r««* •■ • 1980-ban 5.2 miTUö más var állampolgár utazott külföldre 50 százalékkal több- mint 1975-ben. Az utazások 91 százaléka a szocialista országokba irányult.
