Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-21 / 44. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. FEBRUÁR 21. I Kommen- tárunk Csak a remény... Bármennyire is igyek­szik Olof Palme diplo­matikus szóvirágokba rejteni tárgyalásainak kimenetelét, annyi bizo­nyos, hogy nem sikerült meggyőznie a szemben­álló feleket az iráni— iraki háború befejezésé­nek szükségességéről. Kurt Waldheim megbí­zottjaként, ezúttal har­madszor ingázik a volt svéd kormányfő Bag­dad és Teherán között, ám küldetése mindezide- ig nem járt sikerrel. Csütörtökön ugyan „építőnek” mondta az iraki vezetőkkel folyta­tott eszmecseréjét, s nem fér hozzá kétség, hogy hasonló jelzővel illeti teheráni tárgyalását. A lényegen azonban ez mit sem változtat. Ez pedig egyre komorabb: az álló­háború tovább szedi ál­dozatait, a két országot ért kár dollármilliár- dokban mérhető. Az ENSZ békéltetési kísérlete arra épül, hogy a más országok belügyei- be való be nem avatko­zás és az erőszakos hó­dítás elutasításának elve alapján rávegye Tehe­ránt és Bagdadot a hó­napok óta tártó konflik­tus békés rendezésére. A jelekből ítélve erre cse­kély az esély. Olaf Palmén kívül az iszlám konferencia pró­bálkozása is csődöt mon­dott. Az iszlám államok szervezetének békéltető bizottságát fogadták ugyan, de — akárcsak az el nem kötelezettek ne­vében föllépő kubai kül­ügyminiszternek — a bi­zottság tagjainak be kel­lett érniük azzal, hogy meghallgassák Irán és Irak vezetőinek állás­pontját, amely sajnos tapodtat sem közelít egy­máshoz. Szaddam Husz- szein iraki államfő nem­rég egyértelműen a tár­gyalás mellett szállt sík­ra. Ez biztató jel is le­hetne, ha teljesítenék Iránnak az iraki csapa­tok visszavonására vo­natkozó követelését. Ezt azonban Bagdad nem fogadja el a tárgyalás feltételéül. Sőt, az iraki elnök azzal fenyegető­zött, hogy további térsé­geket hódít el Irántól, ha javaslataira nem kap kedvező választ. Az ilyen helyzetre nincs jellemzőbb kifeje­zés, mint: holtpont. S Olof Palme harmadik kísérletét alighanem szintén kudarc fenyegeti, mert az áldatlan konflik­tus rendezéséhez — egyelőre úgy tűnik — hiányoznak a reális fel­tételek. Pedig az idő egy­re jobban sürget: a kö­zép-keleti feszültség ha­tása nemcsak az olaj­piacon, hanem a világ- politikában is mindin­kább érezteti hatását. Nehéz lenne megjósol­ni, vajon Teherán és Bagdad elmérgesedett viszonyát mikor és kinek a közbenjárása javíthat­ja meg. Az ENSZ-főtit- kár megbízottjának eddi­gi tiszteletreméltó erő­feszítése nem hozott kézzelfogható eredményt. Hírek szerint az iszlám konferencia most újból békebizottságot küld a két fővárosba. Egyelőre azonban Habib Satti, a szervezet főtitkára csak ennyit mondhatott: „nem vagyok optimista, csak reménykedem”. Gy. D. Több külföldi küldöttség már Moszkvába érkezett Jóváhagyták a tanácskozás elé kerülő beszámolót Hz SZKP XXVI. kongresszusa Két nappal a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusának megnyitása előtt már csaknem minden kül­dött megérkezett az ország távoli tájairól a fővárosba. Az SZKP Központi Bizottságának tegnap megtartott ülésén jó­váhagyták a tanácskozás elé kerülő két fő beszámolót, amelyek közül a pártról, annak bel- és külpolitikai feladatairól szólót Leonyid Brezsnyev, a KB főtitkára, az új ötéves népgazda­sági tervről szólót Nyikoláj Tyihonov, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke ismerteti majd. A szovjet, főváros ünnepi köntösbe öltözik a nagy ese­ményre : minden középület, minden útvonal már feldí­szítve várja a hétfői meg­nyitót. Az ünnepi jelszavak köszöntik a kongresszust, üdvözli k a kongresszus részt­vevőit, vendégeit, kiemelik az új ötéves terv fő fel­adatait. A szovjet sajtó, a rádió, a televízió igen sok hírt közöl arról, hogy a szovjet dol­gozók, egész üzemek, gyá­rak teljesítették már a kongresszus tiszteletére tett vállalásaikat. A kongresz- szus napjaira elkészül pél­dául a volgodonszki Atom- mas Gépgyárban az első ha­talmas atomreaktor. Moszk­vába ér el a távoli Urengoj- ból a földgázt szállító veze­ték. Teljes kapacitással mű­ködik már a kámai autó­gyár : második szerelőegy­ségét, amely elsősorban a mezőgazdaságnak gyárt kü­lönleges terepjáró gépkocsi­kat, ezen a héten adták át rendeltetésének. Új szaka­szon nyílt meg a forgalom a Bajkál—Amur vasútvonalon is. Leningrádban, a Balti Hajógyárban pénteken he­lyezték el ünnepélyesen az új atomjégtörő, a Rosszija gerincét, ugyancsak pénteken avatták fel a XXVI. kong­resszusról elnevezett óriási halászhajót. Dnyepropet- roszkban pénteken kezdték meg a város metró-hálózatá­nak építését. Mindezt a kongresszus tiszteletére vál­lalták. Moszkvába tegnap ismét igen sok külföldi küldöttség, vendég érkezett. A Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttségét, amelyet Kádár Já­nos vezet, ma délutánra vár­ják Moszkvába. * * * Az afganisztáni normali­zálódás folyamatáról, Afga­nisztán és szomszédai viszo­nyának alakulásáról tájé­koztatta moszkvai sajtóér­tekezletén pénteken Babrak Karmai, az Afganisztáni Né­pi Demokratikus Párt KB főtitkára, a Forradalmi Ta­nács elnöke, miniszterelnök a külföldi és a szovjet sajtó képviselőit. Babrak Karmai pártja küldöttségét vezeti az SZKP XXVI. kongresszusán. Hangsúlyozta, hogy Afga­nisztán forradalmi kormá­nya teljes egészében ellenőr­zi az ország területét, ti­zennégy hónapos tevékeny­sége alatt az ország lakos­sága nagy többségének tá­mogatását elnyerte. Az 1979 december végi fordulat ré­vén sikerült megszilárdítani az áprilisi forradalom vív­mányait : következetesen megvalósítják a földrefor­mot, amelynek során eddig 800 ezer hektár földet osz­tottak fel. Az ország egyes vidékein már megalakultak és eredményesen működnek az első mezőgazdasági szö­vetkezetek. Nagy lendülettel kezdtek hozzá a lakosság több mint 90 százalékát érin­tő írástudatlanság felszámo­lásához. A konszolidációs fo­lyamatról tanúskodnak a már megalakult társadalmi és tömegszervezetek. Babrak Karmai részletesen szólt a Szovjetunió és Afga­nisztán hagyományos barát­ságáról, az afgán népnek szovjet részről nyújtott sok­oldalú támogatásáról. HAVANNA ‘ Szabadon engedték túszai­kat és átadták fegyvereiket a Havannában levő ecuadori nagykövetségre múlt hét vé­gén erőszakosan behatolt tár­sadalom-ellenes elemek. A csoport azonban változatla­nul a követségi épületben tartózkodik. A kubai kormány változat­lanul követeli, hogy a túszsze­désben résztvett személyek is hagyják el a követséget és feltétel nélkül adják meg magukat a hatóságoknak. BEJRÚT Baniszadr iráni elnök teg­nap Teheránban fogadta Olof Palme volt svéd miniszter- elnököt, Waldheim ENSZ- főtitkár közép-keleti külön- megbízottját és megismétel­te előtte országa álláspont­ját: nem lehet szó béketár­gyalásokról Bagdaddal, amíg az iraki hadsereg teljes mér­tékben ki nem vonja kato­náit a háborúban megszállt iráni területekről. Palme út­jának egyik célja az volt, hogy szabad távozást eszkö­zöljön ki annak a 72 külföl­di hajónak, amely az iráni— iraki háború kirobbanásakor a két országot elválasztó Shatt Al-Arab vizein rekedt. Ezzel kapcsolatban a Bécs- ben tartózkodó Waldheim ENSZ-főtitkár tegnap beje­lentette: Irán és Irak elvi beleegyezését adta a hajók távozásához. SAN SALVADOR Salvadort baloldali veze­tők csütörtökön nyilvános­ságra hozták, hogy mintegy 100 amerikai katonai tanács­adó segíti a juntának a ha­zafiak ellen viselt háborúját. „Az amerikaiak salvadori szerepe emlékeztetheti a vi­lágot arra, ami nem is olyan régen Vietnamban történt” — jelentették ki a Forradal­mi Demokratikus Front kép­viselői a nemzetközi sajtóhoz eljuttatott közleményükben. MADRID Népszavazást követelt a tervezett spanyol NATO-be- lépésről Santiago Carrillo. Az SKP főtitkára tegnap dél­előtt szólalt fel a kijelölt spanyol miniszterelnök, Leo- poldi Calvo Sotelo szerdán elhangzott kormánynyilatko­zatáról folyó parlamenti vi­tában. Egy ilyen horderejű kérdést — mondotta — nem dönthet el egy kisebbségben levő kormány, kisebbségi pártcsoportok támogatásával. Carrillo kijelentette: ha a kormány ragaszkodik a NATO-belépés napirendre tűzéséhez, a -spanyol kom­munisták az Egyesült Álla­mokkal kötött szerződés meg­újítása és a külföldi támasz­pontok Spanyolországban való fennmaradása ellen fog­nak szavazni. TOKIÓ A japán üzleti-gazdasági körök súlyos aggodalmainak hangoztatásával kezdődtek meg Pekingben a japán—kí­nai olajtárgyalások. A hosz- szútávú kereskedelmi szer­ződés értelmében Kína vál­lalta, hogy 1981-ben 9,5 mil­lió tonna olajat exportál Ja­pánnak. Később mór csak 8,3 millió tonna szállítását jelez­te, és japán gazdasági té­nyezők most attól tartanak, hogy Japán ebben az évben végül is csak 7,6 millió ton­na kínai olajhoz jut. Hason­lóképpen nehéznek ígérkez­nek az ártárgyalások — Ja­pán ugyanis árengedményt szeretne kialkudni. Nagy-Britanniában tegnap is mintegy félszázezer szénbányász folytatta részleges sztrájkját. Képünkön: a bányászok szak- szervezetének egy tömeggyűlése Közlemény a magyar-lengyel tárgyalásokról A magyar—lengyel gazda­sági és műszáki-tudományos együttműködési bizottság XVIII. ülésszakát 1981. feb­ruár 19—20-án tartotta Var­sóban. A magyar delegációt Marjai József, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, a lengyelt Andrzej Jedynak, a Lengyel Népköztársaság mi­niszterelnök-helyettese, a bi­zottság társelnökei vezették. Az ülésszakon áttekintet­ték a két ország közötti gaz­dasági kapcsolatok helyzetét és fejlesztési lehetőségeit, ér­tékelték a külkereskedelmi forgalom alakulását és a kö­zéptávú tervek egyeztetésé­nek menetét. Részletesen megvizsgálták a miagyar részvétel lehetősé­gét a lengyel ipar szabad gyártókapacú ásának jobb hasznosításában 1981-ben és a következő években. A Marjai József vezette magyar küldöttség tegnap délután hazaérkezett Varsó­ból. • * * A délkelet-lengyelországi Ustrzyki Dobiéban tegnap a kora reggeli órákban megál­lapodás jött létre az Andrzej Kacala mezőgazdasági mi­niszterhelyettes vezette kor­mánybizottság és a több mint ötven napja sztrájkoló: föld­művesek képviselői között. A megegyezés a többi között a mezőgazdasági termékek új felvásárlási áráról, a mező- gazdasági gépekkel, egyéb eszközökkel való ellátás ja­vításáról szól. Mindez bzt jeffiénti. hogy Lengyelországban megszűnt az utolsó aktív sztrájkköz­pont is. Szovjet felszólalás a madridi találkozón Leonyid Iljicsov külügy­miniszterhelyettes, a szovjet küldöttség vezetője volt az egyetlen felszólaló pénteken a madridi találkozó teljes ülésén. A szovjet külügymi­niszter-helyettes az ülés után sajtóértekezleten ismertette értékelését a találkozó eddi­gi menetéről és állást fog­lalt a katonai enyhülés lé­nyeges kérdéseiről. Azokra a nyugati állás- foglalásokra válaszolva, ame­lyek szerint, ha nem sikerül­ne érdemleges eredményre jutni, akkor elég lenne meg­állapodni a következő ilyen találkozó időpontjában és helyében, kijelentette: a Szovjetunió nem osztja ezt a nézetet. Erőfeszítéseket kell tenni olyan eredmények elérésére, amelyek a hel­sinki záróokmány szellemé­ben fejlesztik tovább az európai biztonság és együtt­működés folyamatát. Iljicsov a „szovjet katonai fenyegetésről” hangoztatott nyugati vádakat visszauta­sítva emlékeztetett rá, hogy éppen az Egyesült Államok emelte csillagászati össze­gekre katonai kiadásait és a Szovjetunióval határos tér- • ségben továbbfejleszti tá­maszponthálózatát, célbajut- tató eszközeinek rendszerét. Ezek a tények, s mellettük a SALT—II. ratifikálásának halogatása azt mutatják, hogy a washingtoni kormány mindeddig nem mutat ér­deklődést konstruktív tár­gyalások megindítása, a fegyverkezési hajsza megfé­kezése iránt. Kongresszustól kongresszusig Uszty-Ilimszk neve mindannyiunk számára ismerősen cseng, magyar szakemberek is részt vettek az ottani cellulózkom­binát építésében. A képen: a távoli város korszerű erőmüve Az elmúlt években fokozó­dott a Szovjetunió szibériai olajkincsének kiaknázása. A képen: munkában egy fúró­torony A mezőgazdaság fejlesztése új nagyteljesítményű gépeket kö­vetelt. A képen: a 75 tonnás Belaz—549-es dömper

Next

/
Oldalképek
Tartalom