Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-20 / 43. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 43. szám, 1981. február 20., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Aktívaértekezletet rendeztek tegnap Szolnokon, a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központban, amelyre meghívták a megye mezőgazdasági*és élelmiszeripari ágazatának, a párt-, a társadalmi és állami szervek vezetőit. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Andrikó Miklós, a megyei pártbizott­ság első titkára és Kovács Imre, a MÉM miniszterhelyettese. Kevés volt a javító minőségű búza A köszöntő szavak után Bereczki Lajos, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese tartott vitaindító elő­adást. Mondandójának első részéBen arról szólt, Hogy az évközi időjárási gondok el­lenére az" előirányzott mező­gazdasági termelésfejlesztés megvalósult 1980-ban. Igaz, végleges mérlegadatok még nem állnak rendelkezésre, de a számítások szerint a megye tavalyi mezőgazdasá­gi termelése megközelíti a 16,8 milliárd forintot, ami megfelel mind az éves, mind a középtávú tervben elő­irányzottaknak. Az ágazat termelése Szolnok megyében az elmúlt fél évtized alatt — összehasonlító áron szá­molva — több mint húsz százalékkal nőtt. A növénytermesztés a ter­vezetthez képest jobb ered­ményéi közül is kiemelke­dik az, amit a gabonaterme­lésben értek el a gazdaságok. A búzatermés ugyanis 12,7 százalékkal volt nagyobb az előirányzottnál. Nem lehe­tünk elégedettek — hangsú­lyozta Bereczki Lajos — a búza minőségével. Az úgy­nevezett javító minőségű ugyanis a termésnek mind­össze csak 4,8 százaléka volt, és igen magas az üzemek el­ért hozamai közötti szóró­dás. Jó termést adtak a ku­koricaföldek is; hiszen a be­takarított mennyiség a ter­ményből 8,3 százalékkal ma­gasabb a tavalyelőttinél, sőt 2,5 százalékkal több a terve­zettnél. Cukorrépából a terv­időszakban az átlaghozamok 33 százalékkal emelkedtek, némileg kisebb , vetésterüle­ten. Az elmúlt öt esztendő­ben a megye szántóföldi nö­vénytermesztésének szerke­zete két területen módosult. Az olajos növényekből nőtt a vetésterület, ami a martfűi növényolaj gyár miatt indo­kolt, a rizstermesztésben pe­dig 1977-től — az országos tendenciákkal párhuzamosan — területcsökkenés követke­zett be. A másik mezőgazdasági ágazatról szólva az előadó elmondta, hogy az állatte­nyésztés az eltelt fél évtized­ben egyenletesen fejlődött. Tavaly például a számosál­lat-állomány nagysága 11,4 ‘ százalékkal nagyobb volt, a tervidőszak első esztendejé­nek értékéhez viszonyítva. Az intenzív tejhasznú állo­mány arányának jelentős nö­velésével például szép ter­melési eredményeket értek el a megye üzemei. A tavaly termelt 160 millió liter tej meghaladja a tervezettet, s a háromezer-hatszázhatvan- egy literes fajlagos tejhozam 243 literrel nagyobb a ta­valyelőttihez képest, és több mint 1200 literrel haladja meg a tervidőszak elején el­ért mutató nagyságát. A ser­téságazatban a kisüzemi részarány nem csökkent, így nagy a termelési kockázat a kistermelés gyors változásai­nak lehetőségei miatt. A tervidőszak első delében tel­jesült a vágóbaromfi-terme­lés előirányzata is, a megvál­tozott piaci tényezők hatá­sára viszont az utóbbi évek­ben a broylerelőállítás visz- szaesett, több gazdaság meg­szüntette, vagy jelentősen csökkentette a termelését. II bővítés a nagyüzemek feladata A tavalyi és az elmúlt tervidőszak ágazati munká­jának értékelése után Be­reczki Lajos szólt az idei fel­adatokról is. Többek között arról, hogy 1981-ben válto­zatlan áron számolva 3—4 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést. En­nek bővítése elsősorban a nagyüzemekre hárul. Jelen­tős hangsúlyt kapott a. fel­adatok között a megyei me­zőgazdasági termelésszerke­zet kialakítása is. Búzát pél­dául a megye szántóterüle­tének legalább 60 százalékán kell termelni, s szükséges, hogy a kukorica terméste­rülete is elérje a 75—77 ezer hektárt. Az olajosnövények­nél tartani kell a tavalyi, viszonylag magas területi arányt, míg a cukorrépa-táb­lák nagyságának növelése in­dokolt a tavalyihoz képest 700—1000 hektárral. A nö­vekvő állatállomány ellátá­sát, az árunövények mellék- termékeinek fokozottabb és szakszerűbb felhasználásá­val, a silókukorica és a lu­cerna fajlagos hozamainak növelésével, a legelők jobb hasznosításával kell biztosí­tani. Az állattenyésztésről szólva az előadó többek kö­zött kiemelte, hogy a szarvas­marha-ágazatban folytatni kell a szakosodást, s az idén 'mintegy nyolcmillió literrel szükséges növelni' a tejter­melést. Bereczki Lajos vitaindító előadása után hozzászólások következtek. Az aktívaülés vitájában először Kardos Sándor, a TESZÖV titkára kért szót. A megye ötven­nyolc termelőszövetkezetében dolgozó tagoknak és alkal­mazottaknak — mondotta — megfelelő intézkedésekkel sikerült pótolniuk a tervidő­szak nagyobb részében jel­lemző kedvezőtlen időjárás okozta veszteségeket, s ru­galmasan alkalmazkodtak a szabályozók gyakpri válto­zásaihoz. Örvendetes, hogy a tervidőszakban csökkent a kiemelkedően és a kevésbé jól gazdálkodó szövetkezetek közötti differenciálódás. Az új ötéves tervben, a szeré­nyebb fejlesztési lehetőségek ellenére megnövekedett fel­adataik sikeres végrehajtásá­hoz a megyei szövetség szak­embereinek tervszerű és ha­tékony elvi, gyakorlati se­gítségéről biztosította a je­lenlévő mezőgazdasági veze­tőket a TESZÖV titkára. Csorna János, a Szolnok me­gyei ÁHV igazgatója a vál­lalat tavalyi tevékenységéről beszélt. Elmondta, milyen módszerekkel ösztönözték a kistermelőket és a nagyüze­meket a húsáru alapanyagá­nak termelésére. Ennek nyo­mán a sertéstartásban meg­szűnt a ciklikusság, az időn­kénti fellendülés majd visz- szaesés a termelésben, s je­lentősen javult a nagyüze­mekből érkező alapanyag mennyisége, minősége is. A kedvező folyamatot a hato­dik ötéves tervidőszakban további ösztönzéssel segítik elő. így például az exportból származó árbevétel egy ré­szét visszajuttatja a vállalat az üzemeknek, s finanszíroz­za majd bizonyos többlet- költségek egy hányadát, s újabb szerződési akciókat in­dít. Hz alkatrészellátás hiányosságai Szabó Béla, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke a szövet­kezet tagságának erőfeszíté­sei révén elért eredmények­ről szólt. Közös gazdasá­gukban az ötödik ötéves (Folytatás a 3. oldalon.) Gyermekváros a Széchenyin Felső képünkön a Megyei Gyermekvédő Inté zet az alsón pedig az új gyermekváros látha­tó. (Képes tudósítá sunk a 3. oldalon.) Megyei mezőgazdasági aktíva Szolnokon Nagyobb teret a gazdaságok egyiittműködésének-Tartalékok a költségek csökkentésében Losonczi Pál Komárom megyében A mezőgazdasági aktíva elnöksége Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke tegnap Komárom megyébe látogatott. Tatabányán, az MSZMP székházában Anta- lóczy Albert, a megyei párt- bizottság első titkára, vala­mint Mokri Pál, a megyei tanács elnöke fogadta és tá­jékoztatta a megye társadal­mi, gazdasági helyzetéről. Az Elnöki Tanács elnöke ezután a Szerszámgépipari Művek esztergomi marógép­gyárát kereste fel. Itt Rácz Béla, a városi pártbizottság első titkára, Hazai Jenő, a vállalat igazgatója és Knya- zovics András, a vállalat pártbizottságának titkára fogadta a vendégeket. Az igazgató tájékoztatást adott a több mint ezer dolgozót foglalkoztató gyár termék- szerkezetének korszerűsítésé­ről. * A vendégek útja ezután a sárisápi Új Élet Termelő- szövetkezetbe. a megye leg­nagyobb termelési értéket előállító közös gazdaságába vezetett. Az Elnöki Tanács elnöke este a sárisápi községi párt­végrehajtóbizottság. és a tsz pártvezetőségének tagjaival folytatott eszmecserét. Lázár György fogadta az iraki ipari minisztert Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tegnap hi­vatalában fogadta Taher To- fikot, az Iraki Forradalmi Parancsnoki Tanács tagját, ipari és bányaügyi minisz­tert. Áttekintették a két or­szág közötti gazdasági kap­csolatok alakulását és esz­mecserét folytattak a to­vábbfejlesztés lehetőségeiről. A tárgyaláson jelen volt Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter is. A Balaton-íelvidéki Kőbányák' harmincéves uzsai üzemében az idén egymillió kettőszázhetven-ezer tonna bazalt kiterme­lését tervezik. A lerobbantott sziklákbófmintegy tízféle zúza­lékkövet állítanak elő, amelyet út- és vasútépítéseken, ház­gyári é!s magánlakás építéseknél használnak fel Ülést tartott a Minisztertanács Jelentés az iparjogvédelem helyzetéről, a licencforgalom fejlesztéséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács tegnap ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette Lázár György miniszterelnök tájé­koztatóját Sztankó Todorov- nak, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnöké­nek meghívására Bulgáriá­ban tett hivatalos, baráti lá­togatásáról. A kormány jóváhagyta az 1972-ben hatályba lépett or­szágos távlati tudományos kutatási terv végrehajtásá­nak tapasztalatairól szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a terv hanszos szere­pet tölt be a hazai kutató­fejlesztő munkában és annak irányításában; az időközben bekövetkezett változások azonban szükségessé teszik társadalmi, gazdasági, kul­turális' fejlődésünkkel össz­hangban álló megújítását. Elfogadta a távlati terv kor­szerűsítésének alapelveit és munkaprogramját. A Minisztertanács egyet- értőleg tudomásul vette a tudománypolitikai bizottság jelentését a licencforgalom fejlesztéséről hozott 1977. évi határozata végrehajtásáról. Megállapította, hogy a fej­lődés üteme elmarad attól, amit gazdaságpolitikai fel­adataink megkívánnak. E feladatok megoldása; ter­mékeink versenyképességé­nek javítása megköveteli a licencvásárlási lehetőségek jobb kihasználását. Ennek érdekében javítani kell a vállalatok felkészültségét és érdekeltségét a korszerű, versenyképes eljárások gyors bevezetésében, eredményes hasznosításában és tovább­fejlesztésében. A kormány elfogadta az i par jpg védelem helyzetéről szóló jelentést. Megállapítot­ta, hogy a különböző intéz­kedések hatására növekedett a bejelentett találmányok száma, azonban ezekből ke­veset és vontatottan haszno­sítanak.. Ezért egyebek kö­zött tovább kell fejleszteni azokat a gazdasági ösztön­zőket, amelyek meggyorsít­ják a találmányok, újítások és más műszaki-szellemi eredmények kifejlesztését, hasznosítását és elterjeszté­sét. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta az állam- igazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi törvény módosításáról készí­tett törvényjavaslatot, és úgy határozott, hogy azt jó­váhagyásra az országgyűlés elé terjeszti. A kormány meghallgatta a Fővárosi Tanács elnökének tájékoztatóját Budapest VI. ötéves fejlesztési tervjavas­latáról. Egyetértett a terve­zetben megfogalmazott fő célokkal, s azzal, hogy a javaslat — a népgazdasági tervvel összhangban — az erőforrások koncentrált, ta­karékos felhasználását irá­nyozza elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom