Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-18 / 41. szám
1981. FEBRUÁR 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Se gyermek, se felnőtt: HORIZONT „0 ff A Budapesti Bútoripari Vállalat (BUBIV) jászberényi gyárában tavaly kezdték el a Variant fantázianevű lakószobabútorok gyártását, amelyet azelőtt az angyalföldi gyár készített. Miután azonban Angyalföldön minden feltétel adott volt a rendkívül keresett Réka lakószoba gyártására ott teljesen arra „álltak rá”, a Va- riantot pedig a jászberényiek készítik, mégpedig két változatban: sima és díszléces kivitelben. Havonta 240 garnitúra Variantot adnak át a kereskedelemnek. A jászberényi gyár másik terméke a Horizont lakószobabútor, amellyel az elmúlt évben jelentek meg az áruházakban. A Horizont — Kovács István főmérnök fogalmazása szerint — méretei és ára alapján már nem gyermekbútor, de még nem is felnőtteknek készül. A Horizontról tavaly júliusban kedvezőtlen hírek érkeztek Jászberénybe. A vásárlók amiatt panaszkodtak, hogy a garnitúra összeszerelése bonyolult és hoszBútorcsaládok Jászberénybttl szadalmas. Természetes volt, hogy a gyáregység, a konstrukció megváltoztatását határozta el, és dicséretükre legyen mondva, alig egy hónap alatt megjelent az új minta, a Horizont „B”. Az ország 18 Dom us áruházának szállítottak a módosított szobabútorból, és 1980 utolsó negyedévében 12 és fél ezer Horizont „B” elemet gyártottak és adtak el. (Egy garnitúra több mint tíz elemből áll.) Örömmel nyugtázták a jászberényiek, hogy a Horizont „B” gyorsan népszerű lett a vevők körében, ezért minden reményük megvolt, hogy az idei megrendelések, amelyek a fogyasztók megkérdezése után és igényei alapján születnek, kedvezőek lesznek. Ezért kissé meglepődtek, amikor január 10-ig a havonta remélt hétmillió forint érték helyett csupán né“y és fél milliós megrendelést kaptak. A magyarázatot hamarosan megtalálták. Az történt, hogy a Domus áruházak némelyike az év végi készlet felmérésekor — hogy minél kevesebbet kelljen „áthozni” erre az esztendőre — -egyszerűen bevonta a Horizont „B” mintákat. Pedig a Domus hálózatnak éppen abban van egyik erénye, hogy minta után értékesít. A vevő megszokta, hogy csak abból rendel, amit az eladótérben lát, nem hajlandó „elmondás” és színes prospektus alapján vásárolni. Némi huzavona után végül is megoldódott a probléma, és a jászberényi gyár az első negyedévre 21 millió forintos , megrendelést kapott a kereskedelemtől, amely összesen kilencezer- kilencszáz Horizont „B” elem elkészítését jelenti. B. J. Fotó: TKL. Szabják a Horizont „B” kárpitját Variant-lapok a corpus présben A Variant szekrénysor szerelése Termogrammetriai tanácskozás Harminchat repülttbrigád startra kész A tavasz közeledtével élénkül az élet a MÉM Repülőgépes Szolgálatának nyíregyházi légibázisán. A javítóhangárokban jórészt befejezték a gépek időszakos — kétszáz repült óránként esedékes kötelező — karbantartását, s ezekben a napokban már a berepülőpilóták vizsgáztatják a masinákat Felkészült a mezőgazdaság időszerű növényvédelmi munkáira a légiflotta személyzete is: harminchat repülőbrigád áll startra készen, települ ki a különböző bázisokra. A nyíregyháziak négy megye — Hajdú-Bihar, Szolnok, Borsod és Szabolcs- Szatmár — nagyüzemi gazdaságaiban tevékenykednek. Befejeződött a III. termogrammetriai tanácskozás tegnap a Technika Házában. A kétnapos eseményen több mint negyven előadásban számoltak be külföldi és magyar szakemberek a hőfok- és a hőmérsékleteloszlás mérés tudományának legújabb eredményeiről. Elhangzott: a gyakorlati Elhagyta a két és félmilliomodik Levis farmernadrág a Május 1. Ruhagyár marcali gyáregységét. A Somogy megyei üzemben 1978. július 1-e óta foglalkoznak a márkás ruhanemű evártásával. Az ott dolgozó másfélszáz asszony és lány tavaly nyolc százalékos termelékenység növeéletben már széles körben használnak olyan módszereket, amelyek egy gép, berendezés, épület hőmérsékletelosztásáról közvetlenül adnak vizuális képet a szakemberek kezébe. Ilyen az infrateleví- zió és még számos optikai berendezés, de újabban már a folyadékkristályos eloszlásmérés is a hőveszteségek gyakorlati feltárását szolgálja. kedést ért el 1979-hez képest, s a tervben meghatározottnál negyvenezerrel több nadrágot varrt. Az idén egymillió elkészítése a cél, de a gyáregység tíz szocialista brigádja ennél két- három százalékkal több nadrág kibocsátását határozta el. Levis farmer Marcaliból Régebben az iskolákban is így tanították a szakoktatók: „nem mindegy édes fiam ha a leendő munkahelyedre kerülsz, nyírnak vagy húznak. Ugyan ez a csavarnak sem mindegy...” Vagyis mint az ember, ha jó közérzete van, akkor hosszabb ideig toirja ki a A tiszafüredi gyárban készülő 5/6 tonnás daruk — a 6-os szám a horoggal emelhető teher súlyát, az 5-ös a markolóval felemelhető legnagyobb súly nagyságát jelöli — magassága, tekintélyes súlya nem engedi, hogy egészben szállítsák a helyszínre. Részegységekre bontják, így készítik el, és a megrendelő által kijelölt helyen szerelik össze. Az utóbbira háromféle módszert alkalmazhatnák a szakemberek: vagy hegesztéssel kötik össze a részeket, vagy szegecseléssel, s a harmadik lehetőség a csavarozás. A hegesztés ilyen nagyméretű testnél nem járhat És most egy kis fizika: két felület minél érdesebb, annál nagyobb közöttük egymáshoz illesztve a súrlódás. (Néhányan mondják időnként, igaz ez köznapi értelemben is.) A megoldás, amivel az MHD tiszafüredi gyárában dolgoznak néhány hónapja, nem új — külföldön már ' régóta használják. megterhelést. A Magyar Hajó- és Darugyár 'tiszafüredi gyárában tény, hogy dör- zsölten készítik a lemezeket, — a későbbiekben kiderül, ezen nem holmi ravaszkodás értendő — alapvetően megváltoztatja a csavarok közérzetét, kihat a gyártmányok és az ott dolgozó emberek életére is eme művelet. kellő pontossággal1, arról nem is szólva, hogy általában a szerelés igen nehéz körülmények között történik, és gyorsan kell dolgozni a munkásoknak. (Példa erre a jugoszláviai Eszéken öszeállítandó daruk munkája, amit a napokban tíz centiméteres hóban kellett elvégezni az MHD szerelőinek.) A szegecselés bevált módszer — mindezidáig így is csinálták — viszont embertelenül igénybe veszi a -berendezés egységeinek ösz- szeállítóit. Marad tehát mint kedvező, optimális módszer, a csavarozás. Csakhogy ez újszerű technikai megoldást igényel. Mert mi is történik? Az egymáshoz illeszkedő daruelemek felületeit érdessé teszik, és a csavarokkal így fogatják össze őket. A szorító erő és az érdes felület létrehozta súrlódás oly nagy, hogy a csavart csak húzó igénybevétel terheli — élettartama nagyobb, a módszer biztonságos. A szerkezet? Házi. A gyáron belül készítettek el egy olyan berendezést, amelyből 6 atmoszférás nyomással lövik a kemény műkorund szemcséket az acélszerkezetre, ez fémtiszta érdesre marja. Az így „ledörzsölt” területet bekenik néhány réteg Vinikor lakkal, amit a helyszínen mintegy filmet téphetik le a daru szerelendő részéről, és kezdődhet az összeállítás. Látszólag mindez igen egyszerűnek tűnik, s szinte természetes, hogy így szállítják Argentínába a vevőnek a darukat, és ezzel a megoldással szerelik össze azokat is a Szovjetunióban, amelyeknek mínusz 40 fokos hőmérsékleten is megbízhatóan kell dolgozniuk. Mindez természetes, de mint minden új dolog, nem talált rögtön a legkitörőbb fogadtatásra. Magánál az érdesítő berendezés készítéséinél is voltak gondok. Nehezen jutottak megfelelő alkatrészekhez — sokáig kellett keresni például alkalmas tömlőt — azután megannyi munkavédelmi előírásnak kellett megfelelnie a készüléknek. A munkások sem fogadták nagy örömmel a berendezést, hiszen a művelet elvégzése, noha csak egy embert kíván, sisakban, derékig zárt védőruhában nem a legkényelmesebb. Módosítani kellett néhány helyen a konstrukciót is, hiszen a csavarok meghúzásához hely szükséges. (Egy daru összeépítéséhez mintegy ezer darabot használtak fel.) Nem kevés problémát okoztak ezek a kötőelemek. Importálták eddig, most viszont itthon állítják elő, úgy hogy a szögacélból míg használható csavar lesz, utazik az anyag kétszer is Budapestre hőkezelésre. (A tervek szerint ezt a műveletet is Tiszafüreden végzik el majd. Mindehhez viszont megfelelő berendezések kellenek. hiszen egy csavar nem lehet kevésbé jó, vagy nagyon jó. Itt a minőségi különbségek, hiszen teher emeléséről van szó, tragédiát is okozhatnak.) Lényege: odébb váltoxlk Az érdesítést művelet tehát egyszerű és olcsó, ugyanígy maga a berendezés is — néhány ezer forint — amely egy a daruterhek- től megpróbáltatásoknak kitett szín sarkában álldogál, ahová a megmunkálandó elemeket helyezik. A művelet s a berendezés példa arra: egy apró gyártási technológiai fogás alapvetően megváltoztathat, olcsóbbá, gyorsabbá tehet néhány munkafázissal odébb egy egész termelési folyamatot. Időnként nem árt erre gondolni, ugyanis lehet, hogy nem az segíti elő az exportot, ha finomítjuk a terméket, hanem éppen az, hogy durvává tesszük. Bizonyos részeit. H. J, termelői kapcsolatait a magyar hűtőipar Az ipar több mint 100 ezer tonna teljesítményű, korszerű termelőberendezésekkel rendelkezik és ezek évente átlagosan 4—8 százalékkal bővítik a belföldi ellátást, ez hozzávetőleg ugyanolyan arány, mint a fejlett hűtőiparral rendelkező tőkés országoké. A gyártmánystruktúra általában összhangban van a piaci igényekkel. Az utóbbi években azonban gondot okoz, hogy kevés az árualap gyümölcsből, esetenként nem is sikerült fenntartani az értékes gyümölcsfélék korábbi arányát a termelésben. A versenyképesség fokozásának immár fontos tényezőjévé vált a gyümölcstelepítések fokozása és a hűtőiparral kapcsolatban levő termelői kör bővítése. Az ipar továbbra is a már bevált módon, egyebek között például differenciált árak alkalmazásával igyekszik fenntartani a termelők érdekeltségének, mindenekelőtt a magas műszaki színvonalon dolgozó gyümölcstermelő nagyüzemekét. Az ipar azonban erőfeszítéseket tesz arra is, hogy a korábbinál fokozottabban bevonja a partneri körbe a kistermelőket. Az őket integráló tsz- ekkel és áfész-ekkel igyekeznek olyan kölcsönös érdekeltségi rendszert kialakítani, amely több árut biztosítana a mélyhűtésre. Figyelemre méltóan magas a mélyhűtőiparnak a mező- gazdasági termőterület egy hektárjára jutó devizahozama, és az ipari munka eredményének csak 5 százaléka származik valamilyen úton- módon — főleg az alkalmazott műszaki technika révén — importból. Emiatt is további fejlesztéseket irányoz elő a VI. ötéves terv. Az előrelépés lényege, hogy dinamikusan növelik a zöldségtartósítást, ezt évente 8— 10 százalékkal akarják fokozni. Miért bontják sxét 7 A lemezekre lőnek gjji. jgf 8S|9 ® Hl ifi
