Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-14 / 38. szám
1981. FEBRUÁR 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zöldségszárítmányok csomagolásához (1,2 millió forint értékű) DS—3 típusú automata csomagológép érkezett a COM- PACK Kereskedelmi Csomagoló Vállalat tiszaroffi telepére. Képünkön Pásztor Imre műszerész művezető az új gép próbaüzemelését ellenőrzi Budapest felszabadulása alkalmából Koszorúzási ünnepségek Budapest felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából tegnap koszorúzási ünnepséget tartottak a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után az emlékművön elhelyezték a hála, a kegyelet és a meg- émlékezés koszorúját a Budapesti Pártbizottság, a Fővárosi Tanácsi, a Szovjetunió magyarországi nagykövetsége, a budapesti fegyveres erők és testületek nevében. Budapest felszabadulásának 36. évfordulóján kegyelettel emlékeztek a Budai önkéntes Ezred katonáira. A Hazafias Népfront I. kerületi bizottsága és a Budai önkéntes Ezred emlékbizottsága tegnap koszorúzási ünnepséget rendezett a vérmezői emlékműnél. Napirenden a Papírgyár rekonstrukciója fl Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete elnökségi ülést tartott Szolnokon Tegnap délelőtt népes csoport érkezett a Szolnoki Papírgyárba a fővárosból. A nyomda-, a papíripar és a sajtó dolgozóinak szakszervezeti elnöksége korábbi határozata szerint Szolnokon, a hatodik ötéves tervidőszak állami nagyberuházásának helyszínén, vizsgálta meg a nemrég elkezdődött nagy munkát, a gyáriak helyzetét a rekonstrukcói idején, s a fölkészülést. A szakszervezeti elnökséget délelőtt a gyárban Juhász Mihály, a Papíripari Vállalat vezérigazgatója és Szilágyi Ottó, a szolnoki gyár igazgatója fogadta. Szilágyi Ottó rövid visszatekintést adott a gyár történetéről. Ölti Györgyné, a gyár szakszervezeti bizottságának titkára a dolgozók élet- és munkakörülményeiről, valamint szociális helyzetéről szólt. Rövid eszmecsere után az elnökség tagjai bejárták a gyár termelő üzemeit, valamint megtekintették a rekonstrukció helyszínét is. Az új technológiai főépület alapozása jó ütemben halad előre. Megnézték az új pa- pírraktárat is, amelyet már üzembe helyeztek. A gyárlátogatás után az elnökségi ülésen JuhászMi- hály, a Papíripari Vállalat vezérigazgatója tájékoztatta a testületet a nagyberuházás előkészítéséről, terveiről. Az elnökségi ülésen hallottunk a szociális beruházásokról is, amelyek a rekonstrukciói szerves részét' képezik. Hatszáz adagos üzemi konyha, 400 személyes fürdő, öltöző épül, nagyobb helyet kap a műszaki könyvtár, s megfelelő központi tanácskozóhelyiséget és klubot is létesítenek. Az elnökség határozatában kimondta többek között, hogy munkavédelmi bizottságot hozzanak létre a rekonstrukció idejére, amelyben a munkabiztonsági és munkavédelmi feladatok koordinálása, ellenőrzése legyen hatékony munkája a Papíripari Vállalatnak a nagyvállalati szakszervezeti bizottságnak, az SZMT és az ágazat szak- szervezeti . szerveinek. A gyárban a rekonstrukció idején is dolgoznak a gépek és az emberek, körültekintő szervezési, vezetési munkára van szükség. Nagyobb figyelmet kell fordítani, ezért az emberi tényezőkre — javítani kell a szociális ellátást, előkészíteni a szakmai továbbképzést és betanítást. Áprilistól: Sörpalackozás Alcsiszigeten Évi százezer liter kapacitással A hideg sem gátolja a sör palackozó építését A Hóki Állami Gazdaság vezetői már a korábbi években is keresték, az alaptevékenységen túli lehetőségeket — így aztán kapóra jött számukig a Kőbányai Söripari Vállalat ajánlata a szolnoki palackozó üzem városból való kitelepítésére. A kedvező infrastruktúra miatt esett a választás a gazdaság «alcsiszigeti központjára, ahol két meglévő épület igen jelentős átalakításával teremtik meg a palackozás feltételeit. Egyaránt jól jár ezáltal a vállalat, a város és 'körzetének sörkedvelő lakossága, valamint az állami gazdaság is. Ez utóbbi azért, mert előreláthatóan valamivel jobban megtalálja a számítását, mintha az alaptevékenységbe fektetett volna ugyanilyen összeget. Az abban rejlő lehetőségek nagy részét ugyanis kihasználta már a gazdaság. A vállalattal való együttműködése egyéb szempontok miatt is hasznosnak ígérkezik — így például az ipari termelés során keletkező melléktermékek értékesítésében. A közelmúltban kezdték meg például a sörtörköly szarvasmarhákkal való etetését. A körülbelül 18 millió forint értékű beruházás nemcsak a palackozónak biztosít helyet, hanem a szolnoki söripari 'kirendeltségnek is. (Egyéb munkája mellett az irányítja az importsörök elosztását.) A munka — annak ellenére, hogy csak késő ősszel kezdték — jól halad. Az építkezést saját rezsiben végzi az állami gazdaság. A gépek kiszállítását Szolnokról a jövő héten kezdik meg. A felújításra váró berendezéseket előbb Budapestre viszik. Mészáros Mátyási, az állami gazdaság igazgatója szerint április elején megtarthatják az üzempróbát, április végétől pedig kezdődhet a folyamatos palackozás. Az üzem mostani szakembereire és munkás gárdájára a továbbiakban is számít1 a gazdaság. A munkahelyig az eddiginél két-három megállóval hosszabb útért kárpótolják őket a réginél összehasonlíthatatlanul jobb szociális és munkakörülmények, az üzemi konyha. Bérük sem lesz alacsonyabb az új helyen, sőt, inkább javul. Az eddigi törzsgárda mellett a gazdaság dolgozói is segítenek majd a palackozásba. A targoncások és egyéb beosztásúak képzését már negkezdték. Mindent összevetve úgy tűnik, nincs akadálya annak, hogy az évi 100 ezer liter sör palackozására alkalmas üzem áprilisban megkezdje a munkát. S. B. Minden a beruházás hasznosságán dől el A mezőgazdasági üzemek hitelesélyei A mezőgazdasági termelés fejlesztése a VI. ötéves nép- gazdasági tervnek is igen fontos feladata. Az ágazat céljainak eléréséhez kétségtelenül szükség van beruházásokra is, és ezeknek a fejlesztéseknek — a vállalatok és szövetkezetek saját pénze mellett — egyik jelentő? forrása a bankhitel. Tolna Ká- rolytól, a Magyar Nemzeti Bank Szolnok megyei Igazgatóságának vezetőjétől arra kértünk választ, hogy kölcsöneivel milyen elvek szerint szabályozza a mező- gazdasági és élelmiszeripari beruházásokat a hitelszféra. Saját hatáskörben harmincmillió — Ha pénzről van szó, mindenkinek az jut először eszébe, hogy mennyiről? öntől is azt szeretnénk először megtudni, hogy a következő években mekkora összeg fölött rendelkezik az igazgatóság? — Először is azt kell elmondanom, hogy az MNB gyakorlata szerint két szinten hoznak döntést a kérelmekről. Az igényelt összeg nagysága és a fejlesztési cél dönti el, hogy a megyei igazgatóság vagy magasabb bankszerv bírálja el a kérelmet. Mi, a 65 milliárd forintos, a konvertálható árualap bővítésére szolgáló keretből egyes esetekben 30 millió forintot is kölcsönözhetünk, saját hatáskörben a vállalatok és a szövetkezetek egy-egy beruházására. (Megjegyzem, ez az összeg a korábbi évekénél magasabb.) Azt már a kérelmek megalapozottsága határozza meg, hogy a következő öt évben mennyi ilyen hitelt helyezünk ki. — Az említett értékhatárok között a mezőgazdasági termelés mely területeit részesíti előnyben a bank? — Természetesen a minden piacon gazdaságosan értékesíthető áruk kapnak először zöld utat. Megfelelő feltételek mellett hitelre pályázhatnak a több búzát, takarmánygabonát vagy olajos magvat ígérő üzemek, az állattenyésztés fejlesztését tervbe vevő gazdaságok közül pedig azok, amelyek a beruházás befejezése után növelni képesek az évente kibocsátott vágómarhák és vágósertések. nyulak, juhok és baromfiból készült termékek mennyiségét. — Kik számíthatnak a hitel elnyerésére, milyen követelményeket támaszt-a bank? — A növénytermesztésben a hitel lejártáig úgy kell növelni a beruházás megkezdése előtti három év átlagához viszonyított termelés mennyiségét, hogy a terméstöbbletből fakadó, nettó devizahozamból három év alatt megtérüljön a fejlesztés. Igen fontos kritérium a jövedelmezőség is: az eszközarányos "nyereségnek legalább, nyolcszázalékosnak kell lennie. Hasonló feltételeket szabunk az állattenyésztő ágazatokat fejlesztők számára is. Itt a beruházás megkezdése előtti évekhez viszonyítjuk a terméktöbbletet, a nettó devizahozam szerint számított megtérülés ötéves időtartamú ... Érdemes megemlíteni, hogy amennyiben a beruházást 24 hónap alatt befejezik, akkor a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is egy évvel hosszabb lehet a megtérülési idő. — Ismeretes, hogy sok gazdaság nem bővelkedik fejlesztésre költhető pénzben. Ezekben az üzemekben saját erőre számítva fel sem merülhet a beruházás gondolata. Képes-e a bank enyhíteni ezeken a gondokon? — Képes, és bizonyos esetekben kötelessége is. Tapasztalatom szerint ugyanis nagyon sok olyan vállalatnál és szövetkezetnél neTxéz a helyzet, ahol a népgazdaság előtt álló feladatok egy részének megoldására vál—■ lalkoztak. Beruházásaik jól szolgálták az ország fejlődését. Persze, nem valamiféle „jó tett helyébe jót várj” okoskodás vezeti a bankot, amikor pénzt ad akár olyan gazdaságnak is beruházásra, amelyik saját fejlesztési alapját már évekkel előre elköltötte. Mindig a konkrét beruházási javaslat értékei döntenek, és nagyon alaposan, több szempontot figyelembe véve mérlegeljük a fejlesztési elképzelések gazdaságosságát. Nem mindig kell saját pénz — Említette, hogy megfelelő célra azok is kaphatnak hitelt, akik egyáltalán nem tudnak saját pénzt adni a beruházásra. Minden esetben így van ez? — Nem. A bank valóban megszüntette korábbi gyakorlatát, mely szerint a fejlesztési költségnek legalább 30 százalékát a beruházónak kell fedeznie. A merev határt eltörölték, az elv azonban maradt: a hitel csak a saját források kiegészítésére szolgál. A Nemzeti Bank vezetősége — a népgazdaság további fejlődésének érdekeit szem előtt tartva — mégis úgy döntött, hogy a megvalósult beruházás jövedelmezősége szerint állapítja meg a szükséges saját erő nagyságát. Ha például a hitelből épült sertéstelep nyereségéből a visszafizetési határidő lejártáig annyi fejlesztési alap képződik, amennyi fedezi a beruházás költségeit, akkor a banknak nem feltétlenül kell megkövetelnie a saját hozzájárulást; akár a fejlesztés teljes költségét kölcsönzheti. Ezt a kedvezményt azonban csak akkor adjuk meg, ha a gazdaság hasznos célra költötte pénzét. Ha egy szövetkezet új baromfitelepet kíván létrehozni, de a fejlesztéshez saját erőből nem tud hozzájárulni, mert egymillió forintot költ irodaház építésére, akkor nem tekinthetünk el hozzájárulásától. Egészen más lenne a helyzet, ha irodaház helyett például sertéskibocsátásának növelésére használná az egymillió forintot ... Ez a példa azt Is jelzi, hogy az üzemeknek nem kell megijedniük, ha két, minden kritérium szerint gazdaságos fejlesztésbe kívánnak kezdeni, annyi pénzük mégsincs, hogy mindkét beruházás árának legalább egy részét maguk fizessék. Nyugodtan benyújthatják a két pályázatot, arra is kaphatnak hitelt, amelyik megvalósítására már egyáltalán nem jut fejlesztési alapjukból. Többet — ugyanannyi pénzből ■— Az igazgatóság maximum 30 millió forintos hiteleket adhat a konvertibilis árualap növelésére szolgáló keretből. Mire elég ez a — beruházásokról lévén szó — nem túl nagy összeg? — Elég sok mindenre, főleg, ha ésszerűen költik el. A következő években szerintem a gyorsan megtérülő, viszonylag kis beruházásoké a jövő. Ezek a korábbi évek eredményei közé illesztve igen hatékonyak lehetnek. (Megjegyzem, 30 millió forintnál nagyobb összegű hitelhez is hozzá lehet jutni, csak ezeket a kérelmeket nem a megyei igazgatóságok, hanem a központi bankszervek bírálják el.) Azon is- érdemes gondolkodni, hogy miként költhetők el a kölcsönök az eddiginél gazdaságosabban. Hasznos lehet például egy olyan fejlesztési taktika, amely' szerint a tervezett beruházást több lépcsőben valósítják meg, úgy, hogy már az első ütem befejezése után képes árut termelni a gazdaság. Vagy egy másik példát mondok. Zagy- varékason tavaly elkészült egy baromfifeldolgozó üzem. Az élő állatot ma túl mesz- sziről. túl drágán szállítják a helyszínre. Ez megdrágítja a jó minőségű exportárut. Ha a környék mező- gazdasági üzemei összefognának. és több baromfit tenyésztenének, akkor csökkenteni lehetne a költségeket. Beruházásokra kapnának hitelt, és ezt a pénzt isen hatékonyan költhetnék el. ha kialakulna egy regionális együttműködés. Mire gondolok? Az istállókat és a technológiát nem kellene minden üzemnek külön-kü- lön megterveztetnie, újra és újra megfizetnie. Közösen szervezhetnék a tenyész- anvag-ellátást is ... A megfelelő formákat a termelőknek kell felkutatniuk — egy azonban biztos: összefogva kevesebb pénzből több dolgot válthatnának valóra a vállalkozók. V. Szász József Munkagazdasági konferencia Egy kocsiból több Tetszés szerint átalakítható rakodóterület Hétszáz szakember részvételével kezdődött meg tegnap Budapesten a III. munkagazdasági konferencia. A kétnapos tanácskozás napirendjén a jelenlegi tervidőszak legfontosabb munkaerő- és bérgazdáíkodási tennivalói szerepelnék. Trethon Ferenc munkaügyi minisztér bevezető előadásában a foglalkoztatáspolitika és a bérpolitika időszerű kérdéseiről beszélt. Trethon Ferenc előadását követően a tanácskozás két szekcióban folytatódott. Ma folytatódnak a szekcióülések, majd záró plenáris ülésen fejezi be munkáját a konferencia. A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat cibakházi gyáregysége az idén olyan termék gyártását kezdi meg, amelynek a gyár életében már hogyamá- nyai vannak. A tehergépkocsira szerelhető, több rendszerű cserefelépítmény-rend- szer legújabb változatait az IFA különleges felépítménygyárával, aláírt szerződés alapján^ dolgozzák ki. A szállítóegységeket a megrendelő igényei szerint — „dominó elv” alapján alkotóelemeikből összeszerelve — akár a helyszínen is ősz- szeállítják, kívánság szerinti készítve szemestakarmány-, üzemanyag-, naposcsibe szállítására alkalmas felépítményt, magas higéniai követelményeknek megfelelő szűrőkocsit vagy személyszállításra kialakított egységet. A Belkereskedelmi Szállító Vállalat és a bajai „Augusztus 20” Tsz már rendéit eJk új tehergépkocsi-felépítményekből, és várhatóan a HUNGAROCAMION-nál is kötnek hasonló szerződést.
