Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-13 / 37. szám
1981. FEBRUÁR 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A mezőtúri Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben szép formájú virágvázák is készülnek. Képünkön Rácz Mária naponta 70 darabot formáz Margit néni és Jól halad a népszámlálási adatok feldolgozása Külön kötet minden megyéről Tiszafüreden a Belsőfok- part utca épületei egy szeszélyesen lejtős part lábához kapaszkodnak. Hajdanában ez az emelkedő parancsolt megálljt a kanyargó Tiszának, védte az ártól a település keleti szélét Az utcának itt nincs másik oldala, arrafelé szabadon kószálhat a szem a lapályos vidéken, egészen a kopasz nyárfasorig, amelyik egyre fogyó felkiáltójelként vezeti a tekintetet a messzeségbe. Oda, ahol a felhők már a látóhatár szélét horzsolják, és elkezdődik a nagy puszta, amelyet Hortobágyként jelölnek a térképre. Itt, ebben az utcában egy hosszú, üveg- verandás házban él Bállá Jó- zsefné a férjével. A ma már 72 éves asszony házvételük okát magyarázza. — Világéletjinkben tanyán laktunk az urammal meg a gyerekekkel. Hol a puszta egyik szögletébe, hol a másikba, a füredi meg a hortobágyi határba vetett a sors bennünket. Szerettük a pusztát, ide, be a községbe csak három éve költöztünk. Ha kiállók az udvarra, mesz- sze ellátni innen. Oda, ahol leéltük az életünket. Hogy a Bállá házaspár mégis változtatott korábbi életmódján, és a községbe költözött, annak az esztendők és az egyre gyakrabban jelentkező itt fáj, ott sajog az oka. Elvégre ide karnyújtásnyira a patika, de nincs messze a bolt meg az áruház sem. Margit néni hat egészséges fiút nevelt fel. A legények egymás után, szép sorjában letöltötték a katonaidejüket, és maroknyi kitüntetéssel szereltek le. Vajon hogyan alakult az élete ennek a keménykötésű, határozott asz- szonynak, s mi módon készítette fel fiait a nem köny- nyű, honvédelmi szolgálatra? — Huszonkilencben esküdtünk, és jöttek a gyerekek egymás után. Nem Volt még akkoriban családtervezés, meg ilyesmi, így aztán hat fiam és két lányom született. Az uram keresete, napszáma vékonynak bizonyult, ezért mellé nekem is pótolni kellett valamit. A tanyán jószággal bíbelődtem, és korán munkába fogtam a cseperedő apróságokat. Azt is megmondom: én nemcsak rendes katonának, de rendes, szorgalmas, becsületes embereknek neveltem őket. Hajlottak a szavamra, de ahol ennyi gyerek van, kell is a rend. Tőlem mindig jobban tartottak, mint az uramtól. Mehettek, engedtem őket a bálba is, de bicska nélkül, mert tudom, az ördög sokszor incselkedik az emberrel. Nem is keveredtek soha csetepatéba, pedig nagy, erős családként tartottak számon a környéken bennünket. Azt, hogy valamennyien jó katonák lettek, ezek után természetesnek tartom. Amikor behívták őket, akkor se emelgettem a kötényem sarkát a szememhez, mert bizonyos voltam, a katonaság egyikő- jüknek se baj. Nem is ártott, mert a két év alatt megférfiasodtak, megembe- resedtek valamennyien. Kézen számoljuk együtt, ki merre, hol találta meg boldogulását a leszerelés után. Jóska, a legöregebb, állami gazdasági dolgozó a Hortobágyon. János is az Füzesabonyban, sőt ő már üzemágvezető. Károly a helyi termelőszövetkezet raktárosa, és ugyancsak a Há- mán Kató Tsz-ben dolgozik Gyula is. Sándor a Tiszafüred és Vidéke Áfész osztály- vezetője, Bélának pedig any- nyira megtetszett az uniformis, hogy ma is viseli. BM- dolgozó Szombathelyen, főhadnagy. — Előfordult — folytatja Margit néni a visszaemlékezést —, hogy szerdán az egyik leszerelt, a másik meg csütörtökön bevonult. Keveset látogattam őket a laktanyában, mert akkor még nehezebb volt az élet, sokkal többet kellett dolgozni, a hosszú kiruccanásokra nem volt lehetőség. Ráadásul messze szolgáltak, de a postás sűrűn kopogtatott a levelekkel. Kedves fiaim, írtam nekik, úgy osszátok be a zsoldot, hogy elég legyen, mert itthon még sok a kiadás. Nélkülözni nem nélkülöztünk, előteremtettük az urammal, ami kellett, úgy, hogy a gyerekek se ruhából, se ételből nem szenvedtek hiányt. Jó érzés, hogy nem fáradoztunk hiába, mert becsületes emberek lettek mindannyian. Azért a lányokról is hadd szóljak: Veronka, a legidősebb az Alumíniumáru- gyár tiszafüredi gyáregységében dolgozik, Margit meg adminisztrátor. Egy bizonyos, a família nem hal ki, mert már tizenegy unokám és hat dédunokám is van. — Segítik Margit néniéket a gyerekek? —■ Még az kéne! Amíg fel bírom emelni a kezem, meg se engedném! Havonta 2 ezer 210 forint nyugdíjat hoz a postás, és úgy osztom be, hogy elég legyen. Aztán a ház körül mindig akad aprójószág meg hízó. Pedig évente megfogadjuk: nem kell már nekünk ez a malacnyűg, de tavasszal mégis veszünk. Tudja, hogy van már a magunkfajtánál: mi ebben nőttünk fel, ebből halunk ki. Azért azt a televíziót a sarokban, a gyerekek vették harmadéve, az ötvenedik házassági évfordulónkra. Ha bekapcsolom, mindig eszembe jutnak. Jönnek is hat fia hozzánk, ma már négyen voltak. Mindig hajtogatják: de jó itt lenni, egy kicsit elidőzni, megpihenni, mert napközben rohanás az élet, nincs mód, hogy az ember valahol kiöntse a szívét. Fényképeket vesz elő, nézegetjük. Azután a szekrényből vörös színű szövettel bevont apró dobozkát emel ki. Benne csillogó kitüntetés: a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata. Pár hónapja kapta, mivel hogy hat katonafiút nevelt a hazának. Mire a beszélgetéssel végzünk, vaksötét lopakodik a környékre. Hiába égnek a villanyok, a leereszkedő ködtől karnyújtásnyira se látunk. Margit néni a kapuig kísér, és a fehér világot fürkészi. — Erre tessék iparkodni a betonon, azután jobbra, a második keresztutcán felfelé! Onnan már nem tévedhet el! Én még maradok egy szusszanásnyit — húzza ösz- sze magán fázósan a bekecset —, mert a. Sanyi fiamat várom. Jutka kisuno- kánkat a kórházba kellett vinni, és ma látogathatta meg az apja először. Megígérte, a hírrel estefelé beállít ... Módosul a déli krónika Új műsorok a rádióban Tavasztól újabb műsorok gazdagítják a rádió politikai adásainak programjait. A hallgatók informálódási igényének további kielégítésére újabb 3 pierces híradás hangzik majd el naponta 11.30 órakor a Petőfi adón. Módosul a déli krónika. Az információs műsor az eddigi programmal összeötvözve, zenébe ágyazva, hazai és külföldi tudósításokkal frissítve jelentkezik. A szocialista országok idei pártkongresszusaihoz kapcsolódva Vonzásók és változások címmel sorozat kezdődik. Az adások a baráti országok gazdaság politikájáról, gazdasági helyzetéről számolnak be. A testvéri országok életének jobb megismerését szolgálják csak a kerekasztal-tbeszélgetések, amelyek Hogyan él a mai falu?, Családtervezés, Köz- gazdászok-menedzserek, Mások-e a mai fiatalok? címmel havonta jelentkeznek a rádióban. szépen berendezett, a művelődés, a szórakozás feltételeit minden tekintetben biztosítani tudó művelődési köz- pont azóta számos nagy sikerű rendezvényeknek, kiállításnak, hangversenynek, tudományos és művészeti programnak adott otthont. Kulturális rendezvényeinek látogatói mellett szakkörök, művészeti csoportok, klubok tagjai népesítik be naponta az intézményt. A művelődési központ jelenleg tizenegy művészeti csoportot, öt szakkört és négy klubot működtet, melyeknek foglalkozásait csaknem ezeregyszáz felnőtt és gyermek látogatja rendszeresen. A Központi Statisztikai Hivatal szakemberei igen gyorsan haladnak a múlt évi népszámlálás adatainak feldolgozásával. A KSH erőfeszítéseinek eredményeként azt is sikerült elérni, hogy az összeírás során nyert információk elemzésével párhuzamosan a vizsgálatok eredményeit közzé tevő kiadványok ij megjelenjenek. A sorozatnak eddig két kötete — a cenzus előzetes adatait tartalmazó és a kétszázalékos képviseleti minta alapiján összeállított, részletes adatokat magában foglaló kötet — látott napvilágot. A Statisztikai Kiadó Vállalat február közepén adja közre a végleges eredményeket tartalmazó kiadványok újabb szériájának első könyveit. Ekkor jelennek meg a demográfiai, foglalA gyermekszakköröket és művészeti csoportokat — hasonlóan a megye más településeinek jó példáihoz — Karcagon is az iskolák és az úttörőház hasonló tevékenységével összhangban, a lehetőségen és az igények kölcsönös figyelembevételével hívja életre és működteti a művelődési központ. Elsősorban a szükségtelen párhuzamosságok elkerülése miatt, másrészt azért, hogy a város több, mint háromezer általános iskolása minél gazdagabb, minél sokszínűbb lehetőségek közül tudjon válogatni. A művelődési központ gyermekszakköreinek, művészeti csoportjainak egy része az intézményen kívül, az iskolákban, elsősorban az általános iskolai diákotthonban működik. Az együttműködésnek ez a módja az előbb már említettek mellett azért is előnyös, mert mintegy „kitágíthatja” a művelődési istézmények falait, amely ismerve helyiséggondjaikat, olykor bizony igen rossz működési feltételeiket, egyáltalán nem elhanyagolható szempont napjainkban, A karcagi művelődési központ — a nagyszabású felújítási munkák ellenére is — teremgondokkal küzd. Az igényekhez képest kevés, mindössze hat olyan helyiséggel rendelkezik, amelyek szakköri és klubfoglalkogá- sok megtartására is alkalmasak, de amelyek ugyanakkor gyakran adnak otthont kiállításoknak és egyéb időszaki rendezvényeknek is. Éppen ezért tartjuk követendőnek azt a megoldást, amelyet az iskolákkal közösen, s mindenekelőtt a gyerekek művészeti nevelése, szabad ideiük hasznos eltöltése érdekében választottak a művelődési központ munkatársai. A gyermekek barkács-, rádiós-, bélyeggyűjtő-, hímző-. és fotószakköre, citera-, báb- és két nép táncegyüttese mellett jó néhány szakkör. művészeti csoport és klub vária a felnőtteket is. A már több éves múltra visszatekintő niteraegyüttes és pávakor mellett a nagy hagyományokkal rendelkező karcagi munkáskórus, újjákozási és családi adatokat megyénként külön kötetbe foglaló vaskos — 500—1000 oldalas — „ füzetek” első példányai. A tervek szerint 1981 első félévében az ország mind a tizenkilenc megyéjéről megjelenik a népszámlálási eredményeket egy csokorba kötő adattár. A KSH megyei igazgatóságainál megrendelhető kötetek tartalma igen gazdag. Az összefoglaló adatokat tartalmazó fejezetben az érdeklődő, 1930-tól napjainkig kísérheti figyelemmel az egyes megyék fejlődését, az egyes településeken történt váltóé ás okra pedig 1949-ig pillanthat vissza. A következő rész az 1980- as tényeket közli teljes részletességgel, a harmadik és a negyedik fejezet pedig a városok, illetve a községek demográfiai foglalkozási és családi helyzetét, valamint lakásviszonyait tárja az olvasó elé. szerveződése — „kiheverve” a néhány évvel ezelőtti kan- vezetői „válságot” — ismét rendszeresen próbál, s remélhetőleg a jövőben egyre többet hallat majd magáiról. A fúvószenekar — amelynek fenntartója korábban a karcagi munkásőrség volt — most ugyancsak a művelődési központban talált otthonra Egyrse nagyobb az érdeklődés, főleg a fiatalok körében, a modern technika iránt. A néhány évvel ezelőtt alakult audiovizuális stúdió és fotószakkör a közelmúltban talált új vezetőre, s remélhetőleg színvonalasan folytatja eddigi munkáját. Sajnos nem mondható ez el a képzőművészeti szakkörökről, amelyek jelen pillanatban egyáltalán nem működnek. A művelődési központ a közeljövő fontos feladatának tartja a szakkörök újjászervezését. annál is inkább, mert az intézmény a megye művelődési központi hálózatában a képzőművészeti bázishely szerepét tölti be Legtöbb érdeklődőt a művelődési központ klubjai vonzanak. Mindenekelőtt az ifjúsági klub, amely az átlagosnál jobban felszerelt, különálló épületben működik. Sajnos igen változó színvonalon. Idei tervei azonban biztatóak. Talán itt kell megemlítenünk, hogy az elmúlt év személyi változásai, a művelődési központ néhány régi munkatársának távozása némiképp megnehezítette az intézmény munkáját Az ifjúsági klub vezetési gondjai is csak néhány hónapja oldódtak meg. A déli újvárosi klubkönyvtár is — amely ugyancsak az intézményhez tartozik — vezető nélkül maradt hosszú időre. A szocialista brigádklub, amely már hatéves hagyományokkal rendelkezik, viszont változatlanul népszerű, csaknem száz tagot számlál, és ugyanez mondható el a vakok, csökkentlátók és hallássérültek klubja, valamint a két pedagógusklub — egyik a nyugdíjasoké — működléséről is. A művelődési központ a jövőben szeretné bővíteni klubjainak sorát, tervezik például a „harmincasok” klubjának megalakítását, amely a város fiatal értelmiségeinek és munkásainak biztosítana találkozási lehetőséget, vitafórumot. T. E. D. Szabó Miklós Készülődés haza. Délutáni jelenet a jászágói napköziotthonos óvodából KARCAGON Igények és lehetőségek SZAKKÖRÖK, KLUBOK, MŰVÉSZETI CSOPORTOK Néhány évvel ezelőtt több millió forintos költséggel, felújították Karcagon a Déryné Művelődési Központot. Az intézmény tárgyi feltételeinek javulása pezsdítően hatott a város kulturális életére. A kívül-belül mutatós,
