Szolnok Megyei Néplap, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

Csak pénz kérdése? Utolért veszteségek sokaság fia, az ismeretlen Betegség és munkamorál Jó házasság lehetne Fiatalokról-fiataloknak Vadászaton Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 27. szám, 1981. február 1., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ez is támogatás Egyik nagyközségünkben állami gondozásba vettek egy kisfiút. Édesanyja fel­keresett. Segítséget kért, hogy ne vegyék el tőle a gyereket. Hiszen igyekszik ő becsülettel nevelni min­dent megtesz érte. Igaz, na­gyon szegények, és ő ráadá­sul beteges, de inkább nap­számot vállal... A legény­kével a nevelőszülőknél be­szélgettem. Amikor elbú­csúztam tőle korához nem illő „öregesen” kezet fogott, s mert mégis kibuggyant be­lőle a gyermekes sírás, fel­nőtt módra félre fordult, le­törölte könnyeit, és komo­lyan a szemembe nézett. Láttam, éreztem, vár. Vár tőlem valamit, — talán ígé­retet. hogy nemsokára haza­mehet az anyjához, abba a szegényes. falusi házba. Mert neki az az otthona. És én tanácstalanul álltam a komoly tekintetű gyerek előtt. Minden felnőtt okos­ságom. élettapasztalatom, élet bölcsességem cserben ha­gyott. Mert mit is mondhat­tam volna ? Mindez már régebben tör­tént. De arra a nagy barna szempárra, ahogyan várako­zóan néz rám, ma is jól emlékszem. Mi lett a fiú­val? Talán az eltelt évek meghozták a megoldást kis élete nagy problémájára. Különösen, hogy a családjo­gi törvény módosításával — 1974-ben — az állami gon­doskodásnak többféle módja vált lehetségessé. Azelőtt csak az intézeti elhelyezés (és a nevelőszülők igénybe­vétele) létezett. Ma emellett rendelkezések sora szavatol­ja: mindent megteszünk azért, hogy a gyerekek be­csületes, értelmes, művelt, munkás felnőttekké legye­nek. Óvó- és védőintézkedé­sek — amikor a családok szűkös anyagi lehetősége mi­att a gyámhatóság fizeti a napközit, a bölcsődei díjat, amikor ruhát, tanszert vesz a gyereknek, csak iskolába járjon. Segélyeket fizet, hogy könnyítsen a családok anyagi gondjain. Ennek az állami gondos-kodásnak egyik nagyszerű formája a rend­szeres nevelési segélyek fi­zetése. Nagyszerű, mert bár a gyermek állami gondozás­ba kerül, otthon marad a szülőkkel, nem éri újabb és újabb lelki megrázkódtatás, sérülés, amit az idegen kör­nyezetbe kerülés jelent; nagyszerű, mert a törvényes képviselő a szülő marad, és mert ez' a segély mindaddig fizethető, amíg a gyermek tanulmányait be nem feje­zi — tanulhat tovább főis­kolán. vagy egyetemen, ha esze, tehetsége, szorgalma van hozzá —. vagy a család anyagi helyzetében jelentős jobbra fordulás nem követ­kezik be. Egyetlen feltétel van: a családban biztosítva legyen a gyermek megfelelő nevelése. Hány és hány család gondján segített az állam a rendszeres nevelési segély bevezetésével? A megyében például hatszázhét gyerek után kapnak a szülők nem kis összeget — tavaly pél­dául összesen több mint 4 millió forintot —. és voltak családok, ahol a juttatást még megtoldotta a gyámha­tóság ruha, tanszervásárlá­sával is. A cél, hogy a csa­ládoknak meg legyen az egy személyre jutó létmini­mum. És a családok nagy többsége értékeli ezt a gon­doskodást. becsülettel tesz eleget szülői kötelességének. V. V. Munkásőr egységgyűlés Jászapátit! és Martfűn Hazaszeretetüket munkájukkal, magatartásukkal bizonyítják Tegnap délután ünnepé­lyes egységgyűlést tartott Jászapátin a jászberényi vá­rosi-járási Kákái László munkásőr zászlóalj. A ren­dezvényen részt vett és fel­szólalt Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. A vendégek között köszöntötték a város és a járás társadalmi és politikai vezetőit. A zászlóalj múlt évi mun­kájáról Gömöri Béla zászló­aljparancsnok adott számot. Hangsúlyozta, hogy a mun­kásőrök az élet minden te­rületén kezdeményezőek voltak. Munkájuk, emberi erényeik alapján továbbra is méltók arra a társadalmi megbecsülésre, amely a tes­tületet övezi. A személyi ál­lomány hetvenhét százaléka szocialista brigádban dolgo­zik. nagy részük rendelkezik valamilyen kitüntetéssel. A munkásőrök becsülettel részt vesznek a kongresszusi ha­tározatok végrehajtásában. Az egységparancsnok ki­emelte a testületen belül szervezett szocialista ver- senymozg,állom jelentőségét. Aláhúzta, hogy hatására ja­vult a fegyelmi helyzet, a kiképzési fegyelem és a harckészültség foka. Monda­nivalóját példákkal illuszt­rálta. A továbbiakban arról szólt, hogy a kiképzési és a harcászati feladatok jó meg­oldása mellett a jászsági munkásőrök aktívan részt vettek az ifjúság honvédel­mi nevelésében, gyümölcsö­ző kapcsolatokat alakítottak ki a társfegyveres erőkkel és testületekkel. A parancsnok befejezésül az idei feladato­kat elemezte. Ezután Posta Mihály, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka adta át a területi parancsnokság legjobb ön­álló alegysége címért folyó versenyben a második helye­zésért járó elismerő okleve­let a zászlóaljnak. Az oklevél átadása után Gömöri Béla és Major Tibor, a járási pártbizottság első •titkára kiváló parancsnoki és kiváló munkásőr kitünteté­seket adott át. A kitüntetések átadása után Major Tibor, a jászbe­rényi járási és a városi párt- bizottság nevében értékelte a munkásőr zászlóalj munká­ját. Köszönetét és elismeré­sét fejezte ki a zászlóalj sze­mélyi állományának. Ezt követően Andrikó Miklós, a megyei pártbizott­ság első titkára és Posta Mi­hály, a munkásőrség megyei parancsnoka szolgálati ér­demérmeket adott át. Az úttörők köszöntése, a munkásőrjeíöltek eskütétele, majd a jelképes fegyverát­adás után Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Bevezetőül a megyei pártbi­zottság üdvözletét tolmácsol­ta és őszinte szívből gratu­lált a zászlóaljnak a szocia­lista munkaversenyben elért helyezéséhez, majd így foly­tatta: — Pártunk megyei bizott­ságának szilárd meggyőző­dése, hogy eddigi eredmé­nyeik, képességük, akaratuk biztosíték az 1981-es kikép­zési év feladatainak jó meg­oldásában is. Helytállásuk, példamutatásuk bizonyítja, hogy a jászberényi városi­járási Kókai László munkás­őr zászlóalj szocialista rend­szerünkhöz; korunkat formá­ló eszménkhez, a marxizmus (Folytatás a 3. oldalon) Növekszik a tiszafüredi hajó- és darugyár exportja Megyénk ipari üzemeiben január végéig kirajzolódtak a gazdálkodás múlt évi mérlegei, világossá vált, hogyan tet­tek eleget a népgazdaság megnövekedett követelményeinek, miképpen realizálódtak az elképzelések, sikerült-e érdemle­gesen váltani a termelés, az export új irányába, s mind­ezekkel együtt hogyan tudtak megbirkózni az időközben je­lentkező nehézségekkel. A Magyar Hajó- és Daru- gyár tiszafüredi gyára az el­múlt évben is folytatta az előző esztendők jó hagyo­mányait, rugalmasan igazo­dott a megváltozott piaci kö­vetelményekhez. Szocialista export tervét, amely a fela­datok nagyobb részét képezi — maradéktalanul teljesítet­te. A tőkés export előirány­zat — rajta kívülálló okok, a vevő pénzügyi nehézsége miatt.— elmaradt attól, aho­gyan tervezték. Termékeik, az öttonná.s kikötői portálda­ruk minősége iránt különö­sebb kifogás nem merült fel, ami tükrözi az üzemi kollek­tíva fegyelmezett, jó mun­káját. az. előírások pontos betartását a technológiai fo­lyamatok során. Az elmúlt évet egyébként, kisebb mértékben ugyan, a termékváltás is jellemezte. A nem sokkal korábban meg­kezdett konténer alapkere­tek gyártását — piaci igény hiánya miatt — megszüntet­ték és helyette célszerűen a darugyártást fejlesztették. Az üzem 1981. évi export ter­ve továbbra is a szocialista piacra épül. A tőkés exportot az 1980. évinél, nagyobbra tervezik. A baráti országok­ba. mindenekelőtt a Szov­jetunióba 43 5 tonnás por­táldarut. 4 szekciós úszóda- ruhoz részegységet szállíta­nak 301 millió forint érték­ben. A tőkés exportra 11 öt- hattonnás. korszerű emelőbe- rendezés készül, amelyek ér­téke körülbelül százmillió forint. A belföldre szállított termékekkel együtt a gyár összes tervezett árbevétele az idén 409 millió forint. Érde­kessége az idei piaci kapcso­latok bővítésének, hogy a ti­szafüredi termékek vásárlói közé belépett egy tengeren­túli ország. Argentina is. A tiszafürediek jól szerve­zetten kezdték az új eszten­dőt, s noha a kemény téli időjárás olykor nehezíti a szabadtéri munkákat, már az esztendő elején igyekeznek „megfogni” az évet, a felada­tok ugyanis egyetlen nap ki­esést sem tűrnek el. A szo­cialista munka verseny len­dítőereje mellett új ösztönzé­si módszereket is kidolgoz­nak, mégpedig az 5 tonnás portáldaruk gémgyártására, valamint a szekciós úszódaru hegesztési munkáira vonat­kozóan. A második félévben sor kerül a norma alapján végzett munkák körének bő­vítésére is. Fejlesztik a vál­lalaton belüli együttműkö­dést is, a szovjet exportra ke­rülő szekciós úszódarut az angyalföldi gyáregységgel közösen készítik, és az árbe­vételen is közösen osztoznak. A hírnév kötetei: Nagy feladatok előtt a gyógyszeripar A népgazdasági terv ki­emelt szerepet biztosít a következő években a gyógy­szeriparnak. 1981-ben közel 10 százalékkal növekedhet ez a7 iparág, vagyis jóval erőteljesebb lesz a fejlő­,V Tiszamcntí Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat tiszabői géptelepén befejezés előtt áll a téli gépjavítás. Képünkön: CSF—850-es típusú vízszintes talajfúró javítása az előtérben, háttérben az öntözőgépek dés, mint az iparban általá­ban. Ennek megfelelően bő­vítik a célok eléréséhez szükséges anyagi és szelle­mi erőket. A beruházások — az elmúlt évhez viszonyítva — 15 százalékkal nőnek az idén. Az egyik legfontosabb feladat az eredeti gyógysze­rek kutatásának elősegítése, elsődlegesen a központi ideg- rendszerre, a szív- és ér­rendszerre ható szereket, an- tibakteriális és vírusellenes hatóanyagokat kutatnak. A szocialista export több mint . 10 százalékkal, a tő­kés kivitel körülbelül 13 százalékkal növekszik ebben az évben. Az iparág export- képessége, valamint a gaz­daságosság fokozása érdeké­ben szűkítik a kis szériák­ban, gazdaságtalanul előállí­tott termékek körét. Az ex­portérték 15 százalékáért importálunk gyógyszeripa­ri termékeket — így gyógy­szerhiány nem várható. Mindegyik vállalat törek­szik arra, hogy eredeti ter­mékekkel lépjen a piacra, így új gyógyszer forgalomba hozatala is várható. A dol­lárelszámolású export szer­kezete is megváltozik. Je­lenleg a tőkés kivitelnek 15 százaléka késztermék, a nagyobbik része a világszer­te általában kedvezőtleneb­bül értékesíthető hatóanyag. A szocialista kivitel ebből szempontból igen előnyös, itt 96 százalék a késztermék aránya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom