Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-07 / 5. szám
1981. JANUÁR 7 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 OTP-sajtótájékoztató Nem csökkent a betétállomány Több acélszalagot ad Csepel. A Csepel Művek Fémművé Finomkohászati Szalaghenger- déjének hőkezelő üzemében, havonta mintegy ezerhétszáz tonna szalagot hőkezelnek, illetve lakkoznak. Az éves mennyiségből ezerötszáz tonnányit iparilag fejlett országok piacaira szállítanak. Export tervüket az üzem dolgozói már december közepére teljesítették. A munkaigényesebb minőségi acélszalagok hőkezelését mintegy ezer tonnával, az exporttervet — a lakkozott acélszalagok készítését — pedig mintegy ötszáz tonnával tervezik emelni 1981-ben a hőkezelő üzem dolgozói. A képen Néimeth Tibor a szalag vastagságát ellenőrzi 0 tervezésben az oktatók részt vettek Minden „életszerű” . Ahol a vendégek is tanulók Ételbár az Iskolában A szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola új épületszárnnyal gazdagodott tavaly december közepén. A második emeletén három tantermet, az első emeletén irodákat, a földszintjén pedig a gyakorlati képzést segítő négy oktatótermet alakítottak ki. A kabinet rendszerű gyakorlati képzésben a felszolgáló, a szakács-cukrász és a vendéglátóipari eladó szakmát tanuló fiatalok vesznek részt, összesen kétszázkilenc- venen. Rajtuk kívül ott sajátíthatja el és fejlesztheti gyakorlati tudását 70 levelező tagozaton tanuló felnőtt vendéglátós is. A két tágas öltözőt, mosdót, raktárt, kiszolgáló helyiséget, mosogatót és cukrászműhelyt is magában foglaló oktatóterem-rendszerben van egy gáztűzhelyekkel, légtisztítóval, sütővel és minden szükséges „fogyóeszköz” tárolására alkalmas pultokkal felszerelt konyha, ahol egyszerre tizenhármán tanulhatnak. Akármelyik vendéglő megirigyelhetné a konyhát, amelyből ■— pontosan úgy, mint általában az „életben” — ablakon át adják ki az elkészült ételeket a szakács tanulók a tanétteremben sürgölődő felszolgáló jelölteknek, akik tanulótársaikon „próbálhatják ki”, hogyan kell majd bánni a vendégekkel. Az étteremből harmonikaajtó nyílik az ételbárba, ott a gyorsan süthető-főzhető ételeken kívül kávét, fagylaltot is kiszolgálhatnak. Az oktatókabinet költségeinek nagy részét pályázat útján nyerte az iskola. A Belkereskedelmi Minisztérium úgynevezett szakmunkás- képző keretéből kaptak egy- millió-kilencszázezer forintot a termek felszerelésére. A terveket készítő SZOL- NOKTERV gyakorlati érzékét és üdvözlendő hozzáállását dicséri, hogy az oktatótermek tervezésébe bevonták Hajdú Antalt, az iskola igazgatóhelyettesét és gyakorlatvezetőjét és más vendéglátós szakembereket. A kivitelezéssel megbízott megyei építőipari vállalat 1979 szeptemberében kezdett hozzá az épületszárny építéséhez, és az idei tanév második felét már az új oktatótermekben kezdhették a leendő vendéglátósok. A végeredményben 11 millió 700 ezer forintba került épületszárny megnyugtató biztosítéka annak, hogy az ott végzett szakácsok, cukrászok, felszolgálók az eddigieknél alaposabb felkészültséggel kezdhetik meg munkájukat. — B — Hetvenöt évvel ezelőtt, 1906. január 7-én alakult meg a Földmunkások Országos Szövetsége. Az évforduló alkalmából tegnap koszorút helyeztek el Várkonyi István sírján, a szolnoki Munkásőr úti temetőben, valamint szobránál, a Várkonyi téren és Tisza Antal mellszobránál. Az MSZMP Szolnok megyei és városi Bizottsága nevében Bálint Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezetője és Sándor János, a városi pártbizottság titkára, a Szakszervezetek Szolnok megyei • Tanácsa nevében Galambos József, a szervezési osztály veztője, a MEDOSZ központi vezetősége képviseletében Rózsa József, a MEDOSZ megyei bizottsága nevében Kátai Mária titkár, Makrai Mihály elnök és Munkácsi László megyei bizottsági tag helyezte el a megemlékezés koszorúit. Tömegközlekedés és lépcsőzetes munkakezdés Koszorúzás Szolnokon Szolnok az elsők között volt A tömegközlekedésben ás fontos szerepe van a szervezésnek. Az igények az elmúlt években jobban növekedtek — legalábbis egyes csúcsidőszakokban és helyenként — mint a szállítókapacitás, vagyis az autóbuszok száma, ami esetenként zsúfoltságot, okozott. A személyszállítás kulturáltsága, a meglévő autóbuszállomány mellett többek között a lépcsőzetes munkakezdés megvalósításával növelhető. Azt ugyanis nálunk fejlettebb országok sem teszik meg, hogy a csúcsidőszakra méretezzék a közlekedést. Ebben az esetben ugyanis napközben jórészt kihasználatlanul közlekednének az autóbuszok. Tizenöt vállalat már módosított Szolnokon egyes üzemek már évekkel ezelőtt országosan is a kezdeményezők között voltak, intézkedtek a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésére. Ezt követően 1979-ben, széles körű felmérés és forgalomszámlálás után, a Kpzúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet tanulmányának figyelembe vételével, az arra illetékes bizottság javaslata szerint, a szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának határozata alapján, sor kerül a lépcsőzetes munkakezdés jelentős mértékű kiterjesztésére. A megyeszékhely tömeg- közlekedésével a tanácsi szervek évenként foglalkoznak, többek között az éves menetrendi értekezletek alkalmával is,. ahol az utazók többségének érdekében a járatok közlekedését, a menetrendeket igyekeznek optimálisan kialakítani. A városi tanács végrehajtó bizottsága ezzel összhangban hozta meg meg a 102/1980. számú határozatát a lépcsőzetes munkakezdés, illetve Szolnok tömegközlekedésének fejlesztésére. Ezt követően a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet elkészítette a „Szolnok tömegközlekedésének elemzése” című anyagot, amely az 1980. március Ennek során elértük, hogy 1979-ben tizenöt szolnoki vállalat, üzem, intézmény munkarendjének módosítására került sor, ami 2 ezer 184 dolgozót érintett. Ezzel egyidőben minimálisan növekedett — az autóbuszok száma is Szolnokon. Mindezek eredményeképpen (amiint ezt egy későbbi forgalomszámlálás 'bebizonyította) a mintegy 8 százalékos utasszámnövekedés ellenére a városi tömegközlekedésben a zsúfoltság nem növekedett. 20-án megtartott teljes körű utasszámlálás alapján készült. Az illetékes bizottság részleteiben is sokoldalúan megvitatta az elkészült anyagot és Szolnok tömeg- közlekedésének jelenlegi helyzetét, a racionalizálás és a fejlesztés lehetőségeit, és az alábbi álláspontot alakította ki, illetve teendőket jelölt meg: A város tömegközlekedésének további javítására a lépcsőzetes munkakezdésen túl egyéb — forgalomszervezési, hálózatszervezésd — módszerek is vannak, melyeknek kihasználását biztosítani kell. A városi tömegközlekedés további javítása a jelenlegi szűkös autóbusz-állomány mellett csak néhány városi viszonylat felülvizsgálatával, autóbuszfordulási lehetőségek biztosításával lehetséges, ami feltétele a lépcsőzetes munkakezdés további kiterjesztésének is. A város törzshálózatán elsősorban az 1-es és a 24-es vonal zsúfoltságának csökkentését tartja szükségesnek a bizottság. Az l-/a jelzésű járatokat rövidebb útvonalon indokolt közlekedtetni, a tényleges utazási igényeknek megfelelően. Ehhez szükséges a Várkonyi tér közvetlen környékén, valamint a megyei kórház és a Cukorgyár között autóbuszforduló kialakítása. Hosszabb távon a városi autóbuszhálózat szerkezeti változtatása is szükségessé válik, amihez útépítésekre és autóbusz-fordulóhelyek létesítésére van szükség. Az építési szükségleteket „Szolnok város tömegközlekedésfejlesztési terve” tartalmazza. Ennek megvalósítása a mindenkori anyagi erőforrásoktól függően történhet meg. A tömegközlekedés javítása mindannyiunk érdeke. A közlekedés szervezésénél, a változásoknál a közlekedés sajátosságából, a város szerkezetéből és más okokból azonban az utasok egyes kisebb csoportjainak adódhatnak a nagyobb utazóközönségével ellentétes érdekei is, illetve az utasok egy részénél valós vagy vélt hátrányok is bekövetkezhetnek. (Pl. gyorsjárati autóbuszhiány biztosítása mellett több megálló kérése, gyér kihasználtságé, ugyanakkor jelentős eszközlekötéssel járó, lakóhelytől üzemig, hivatalig közlekedő céljáratok indításának kérése, a korábbi vagy későbbi munkakezdés; az átszállási kényszer, stb.) A tömegközlekedésben azonban mindenkor és elsősorban a nagy tömegeket érintő forgalmat, a munkába és iskolába járók személyszállítását kell biztosítani, az egyéb utazási igények kielégítése mellett. A közlekedés szervezőit az a cél vezérli, hogy az országos viszonylatban is jó szolnoki .tömegközlekedést mándannyiunk érdekében továbbfejlesszük. Ehhez kérjük a város lakosságának — eddig is tapasztalt — további megértését és támogatását. Ezzel kapcsolatban észrevételeket és javaslatokat mindenkitől szívesen fogadunk. Csábi József megyei szállítási főmunkatárs A fejlesztés feladatai Növelni a betétállományt, s alapot teremteni a várhatóan nagy hiteligényeknek — röviden ez a törekvés jellemzi az OTP idei terveit, melyekről sajtótájékoztatón számoltak be tegnap a MUOSZ székházában. Szirmai Jenő vezérigazgató elmondta, hogy a takarékpénztár több változtatást vezetett, illetve vezet be a betét- és hitelformákban, mégpedig azért, hogy igazodjon a népgazdasági feladatokhoz, s nem utolsósorban a lakosság változó életkörülményeihez. A betét- és hitelállomány alakulása mindenkor egyfajta tükre a társadalom életének. Jól példázza ezt a tavalyi esztendő is. Bár az életszínvonal csak mérsékeltebben emelkedett, mégsem csökkent a lakosság betétállománya, sőt nyolcmil- liárd forinttal gyarapodott. Az OTP az idén bővít! szolgáltatásait. Korszerűsítette az ifjúsági betétformát, a havi betétösszeg felső határát eltörölték, és megemelték a felvehető kölcsön összegét is: ezentúl lakásépítéskor, illetve vásárláskor 70 000, egyébként pedig 60 000 forintot kaphatnak a fiatalok, akik közé most már a 35 éveseket is beszámítják. A Hajdúsági Iparművekben átadták a háromszázezredik forróvíztárolót az NDK-beli Heim-electric háztartási készülékeket forgalmazó külkereskedelmi vállalatnak. A téglási gyár 1968 óta szállít boylereket az NDK-ba. Az iparművek jelenlegi termelésének mintegy nyolc százalékát exportálják a Német Demokratikus Köztársaságba, ahol a forróvíztárolók folyamatos érkezése a lakásépítési program megvalósításának előfeltétele is. A háromszázezredik villanyboylert a Hajdúsági Iparművek kollektívája egy NDK-beli többgyermekes munkáscsaládnak ajándékozta
