Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-14 / 11. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JANUÁR 14. HAZAI TÁJAKON A szegedi Panteonban Három évfolyamon száznegyvenhárom Szolnok megyei fiatal tanulja a növénytermesztő gépész szakmát a kenderesi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben. Felvételünk az erőgépműhelyében készült, ahol négyhengeres soros motor szelephézag-beállítását gyakorolják Páyer Lajos szakoktató irányításával az elsőévesek. (T. F.) GYÓGYVIZEK MELLETT... Üdülőszövetkezetek Üdülőszövetkezetbe való belépésre, részjegy vásárlásra hívott föl némely piakát a közelmúltban. Hogyan is állunk az üdülőterületek kollektív hasznosításának elképzeléseivel? Magyarán: beszélgessünk az üdülőszövetkezetek helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről. Amikor a száz évvel ezelőtti, pontosabban az 1879. évi nagy árvíz elpusztította Szegedet, a megmenekedett városlakók megfogadták, hogy a hajdani várhoz csatlakozó szigeten épült egykori Palánk területén emelkedő Dömötör-templom helyén új, nagyobb templomot emeltek hálaadásul. Évtizedekig tartó viták után a század elején pályázatot írt' ki a város tanácsa, s pár év múlva határozatot hozott az öreg templom lebontására. Majd fölkérték a budavári Mátyás-templom és a Halászbástya építészét, Schulek Frigyest, hogy tervezze meg az új, nagy Fogadalmi Templomot. 1913-ban megkezdődött a bontás után az építés is. Az első világháború okozta szünet után, 1923-ban folytatódott a munka, 1930-ban szentelték fel a dómot. A régebbi templomból csak egy annál régebbi torony maradt meg. Ez a Dömötör-torony ott áll ma is a dóm előtt, s ez a legrégibb építészeti emléke Szegednek. A köbárány városa A középkori román stílus és az azt felváltó gótika átmenete táján épülhetett a jegyei szerint. Nem az eredeti toronyból való az ajtó. amelyet a restauráláskor építettek, s amely fölé befalazták a város címerében is szereplő motívum régesrégi emlékét, a kőbárányt, amely egykor feltehetően a szegedi vár templomhoz tartozott. A toronyban pedig Aba Novak . Vilmos történelmi freskói láthatók, többek között István királynak, még mint hercegnek a megkeresztelé- sével. A Dömötör-toronyhoz a Dóm-téri játékok kulisszái kapcsolódtak, s a tér, amely köré ugyancsak pályázat alapján a két világháború között épültek föl Rerrich Béla tervei szerint a Kolozsvárról áttelepült egyetemnek és a Csanádi püspökségnek az árkádos épületei. Ezek a templommal együtt egységes, jó hangulatú együttest alkotnak. Az árkádok alatt alakult ki a város sajátos látnivalója, a szegedi panteon, azaz a Nemzeti Emlékcsarnok. Stróbl Alajos (1865—1926) szobrászművésznek a kezdeményezésében, illetve hagyatékában gyökerezik. Ugyanis a templom körüli új épületegyüttes tervpályázatán már számításba kellett venni e hagyatékot Stróbl műveihez más művészek szobrai és domborművei csatlakoztak, így például Ferenczy Istváné, Medgyessy Ferencé, Izsó Miklósé, Huszár Rudolfé, Borsos Miklósé, Ohmann Béláé, Vígh Tamásé, Szigeti Miklósé, Schaár Erzsébeté, Mészáros Dezsőé, a szegedi Tápai Antalé. Mogolovenedő mült Ne sajnáljunk néhány órát e történelemidéző plasztikáktól! Szegeden vagyunk, s így természetes, hogy megjelenik előttünk István király jó. támasza, Csanád vezér, vitézeivel. Emlékezetes marad Mátyás király lovon ülő, rusztikus figurája, IV. Bélának az összefogást példázó kompozíciója, Hunyadi Jánosnak és Ozorai Pipónak erőt sugárzó alakja. Az utóbbi a már említett Ohmann Béla műve, s az ő munkáinak sajátos jelleget ad, hogy alakjait figyelmet keltő, beszédes szobrászati-építészeti elemekkel komponálta. Temesvári Helbárt egykori templomi faragványokkal körülvett késő középkori ajtóból prédikál felénk. Körösi Csorna Sándor keleti motívumokkal díszített szarkofágban fekszik a történelem és a messzi földek távlatát érzékeltető rácsokkal elzárva tőlünk. Klasszikusan szép Ferenczv István Virág Benedek portréja. Stróbl Alajos keze nyomát a Lotz Károlyról, a Zichy Mihájyról,. a Ferenczy Istvánról vagy a Deák Ferencről készült karakteres portrék őrzik. Igaz történelmi portré Bethlen Gáboré és Báthori Istváné is. Történelmünk és főleg művelődéstörténetünk sok nagysága elevenedik meg itt el- gondolkoztatóan, erőteljesen, s ez többet ad, mintha feladatszerűen teljesített enciklopédiát kapnánk, teljesebb ..névsort” és — érthetően — kevesebb élményt. Ha Szegeden járunk, keressük fel ezt a panteont az árkádok alatt! Dr. Pál József, a SZÖVOSZ lakásszövetkezeti főosztály- vezetője és dr. Ury Endre főmunkatárs készséggel tájékoztat: — A SZÖVOSZ elnöksége 1976 augusztusában foglalt állást az üdülőszövetkezet fejlesztése kérdésében. Kimondta, hogy a személyi tulajdonú lakrészeket biztosító, helyi jellegű üdülőszövetkezetek mellett, támogatni kell a szövetkezeti tulajdonra épülő, s az üdülőterületeket egész évben hasznosító gyógyüdülő szövetkezetek létrehozását. — Mi a különbség a kettő között? — A személyi tulajdont nyújtó üdülőszövetkezetben a telek, a közművek, az épület szerkezete, lépcsőháza, a különböző közös használatú helyiségek szövetkezeti tulajdonban, az üdülőlak rész viszont személyi tulajdonban van, eladható, és örökölhető, de kizárja másik üdülőtelek vagy nyaraló megszerzésének jogát. A szövetkezeti tulajdonú üdülőnél a tagok nem tulajdonjogot, hanem időleges üdülőhasználati jogot szereznek. Ez az időleges jog évente 28 napra szól, és évenként más-más hónapban lehet igénybe venni. Ez az időleges használati jog természetesen nem esik a tulajdonszerzést korlátozó rendelkezések hatálya alá. — Vagyis: emellett még saját nyaraló is vásárolható? — Igen. — A személyi tulajdonú üdülölakrész előnyeit sejtem: az anyagi erők egyesítésével kevesebb teher hárul egy-egy szövetkezeti tagra a telek megvásárlásában, a közművesítésben stb.: a közös használatú helyiségek — társalgó, tévészoba, játékszoba. büfé. esetleg csónakkikötő, gyermekjátszótér stb. — nagyfokú kényelmet nyújtanak, s az üzemeltetés költségei is szerényebbek, ha sokfelé oszlanak meg, mint a saját. önálló nyaralóban. De mik az előnyei az időleges használati jogú üdülésnek? — Az első — és legfontosabb — a kedvezőbb anyagi feltételek. Míg a személyi tulajdonú üdülő — legyen az akár kiskertes, önálló csalá= di nyaraló, vagy többszintes épületben vásárolt lakrész — összes kivitelezési, berendezési költségei a szövetkezeti tagot terhelik, addig a részjegytulajdonos csupán az üdülőhasználati idővel — 28 nappal — arányos részét viseli az építési költségeknek. Ez pedig Bükfürdőn például — 1980-as árszinten — 50 ezer forint! Ezért a pénzért a részjegytulajdonos évente 28 napra kap egy teljesen berendezett lakosztályt, bútorozott szobával, loggiával, fürdőszobával, az előtérben főzőfallal, frizsiderrel, főzőkészlettel, étkészlettel és ágyneműhasználattal. A másik lényeges különbség az üzemeltetésben van. Míg a személyi tulajdonú üdülő karbantartása, felújítása a szövetkezeti tagokat terheli, addig a szövetkezeti tulajdonú üdülő „megkeresi” saját üzemeltetési és felújítási költségeit. — Hogyan? — Nos, itt a harmadik, lényegbevágó különbség; személyi tulajdont nyújtó üdülőszövetkezeteket általában az egy vállalatnál dolgozókból, helyi kezdeményezés alapján, és csak időszakosan kihasználható üdülőhelyeken érdemes alakítani.,Az e célra alkalmas terepet a szövetkezet maga választja ki, s az üdülők felépülése után a tulajdonosok bármikor odajárhatnak pihenni. A szövetkezeti tulajdonú üdülőszövetkezetet főként egész évben hasznosítható, termálvizek mellé települt fürdőhelyeken szervezik, folyamatos üzemeltetéssel. — Ez az utóbbi egy kis magyarázatra szorul... — A szövetkezeti tulajdonú üdülőt a függetlenített — tehát főállású — személyzet egész évben szállodaszerűen működteti: mégpedig úgy, hogy az év 9 hónapján át a tagok használnak egy-egy lakosztályt, 3 hónapig pedig a turisták. Vegyünk egy konkrét példát, Bükfürdőét. Az ott megalakult Termál Üdülőszövetkezet a gyógyfürdőhöz közeli területen négy háromszintes. egyenként 77 üdülőegységet — lakrészt — magába foglaló épü let felépítését tervezi. E négy épületben összesen 3008 tag szerezheti meg egy-egy üdülőegység 28 napos használati jogát. Az első épület befejezési határideje 1980. december 31-e; a 2-es épület tagságának szervezése még tavaly, a 3-as épületé az idén ősszel befejeződött, a negyediké folyamatban van. Minden üdülőegység évente tíz turnusban, — tehát tízszer 28 napra — más-más részjegytulajdonos rendelkezésére áll, három hónapra pedig — a szövetkezetnek a COOPTURIST-tal kötött szerződése alapján — idegenforgalmi célokra hasznosíthatják. Ebből a bevételből fedezik a személyzet munkabérét, az üzemeltetési költségeket és majd a felújítási kiadások nagy részét. — Bükfürdő, mint első fecske gyakran szerepelt a példatárban. De mikor és hol tervezik hasonló üdülőszövetkezetek alakítását? — A széles körű érdeklődés hatására további alkalmas területeket igyekeztünk felderíteni, hogy a VI. ötéves tervben, így ugyanis értékes szállodai férőhelyeket nyer a népgazdaság is. Hat-nyolc újabb üdülőszövetkezet mintegy 400 ágyas szállodával ér fel a leglátogatottabb üdülőhelyeken! Véleményünk szerint — az illetékes. megyei és helyi tanácsok közreműködésével — érdemes ilyen szövetkezeteket alakítani Zalakaroson, Gyulán, Szegeden, Tiszafüreden, Hévízen, esetleg Budapesten és a Heves megyei Felsőtárkányban. Zalakaroson már készül a 300 üdülőegység beruházási programja, nemsokára megkezdődik a szervezés és utána a kivitelezési munka is. Gyulán található az ország egyik legjobban kiépült gyógyfürdője; a városi tanács ennek közelében biztosít közművesített építési területet a 280 üdülőegységhez. Szegedről egyelőre annyit, hogy ott a gyógyvizes medence az üdülő területén lesz, s a MÉSZÖV már megkezdte a tárgyalást a városi tanáccsal 100 üdülőegység megépítéséről, Tiszafüreden ugyancsak 100 üdülőegységes szövetkezet alakul majd, a Tisza II. vízlépcsőnél levő üdülőterületen. Felsőtárkányban a Mátra és a Bükk természeti szépségeire kívánjuk alapozni az üdülőszövetkezetet, és van érdeklődés a budapesti termálvizeket hasznosító pas- kálfürdői vagy rómaiparti üdülőszövetkezet • iránt is. Mindezeket még a VI. ötéves tervben szeretnénk létrehozni. Nyolcvan lóerős halál Közúti balesetek következtében 1980. első kilenc hónapjában az országban 17 900 személy megsérült és 1132 személy meghalt. A sérüléssel járó balesetek oka pz említett időszakban 11 332 alkalommal a járművezetők hibájából következett be. (Részletek a Statisztikai Havi Közlemények 1980. 11. számából.) KÖZISMERTEK azok a hivatásos, vagy nem hivatásos járművezetők, akik szinte megittasulnak kocsijuk, motorjuk erejétől. A hivatalos megnevezés csak annyit mond róluk, hogy agresszív személyiségű vezetők. A gyászjelentések, amelyek miattuk, vagy róluk szólnak, tragikus körülményeket emlegetnek. Valóban tragikus — különösen, ha teljesen vétlen embertársunk — egy ilyen 20, 80, vagy 120 lóerővel száguldó halál útjába kerül. Árvák, özvegyek, szülők átkozzák azokat, akik e száguldó gyilkosokat ma még megfékezni nem tudják. A járművek teljesítménye, ereje, sebessége egyre nő. Ez természetes. De az már kevésbé, hogy sokan a nagyobb teljesítményű járműveket, azok megnövekedett erejét saját erejüknek tekintve legszívesebben mindenkit lesöpörnének a pályáról. És száguldanak eszeveszetten, nem nézve se istent, se embert, mert úgy érzik: a volánt markolva, a gázpedált szabályozva, a sebességváltót kapcsolva gépük ereje beléjük költözött, s ennek nem állhat ellent semmi és senki. Hullanak ezerszámra a vétlenek, de hullanak ők maguk is, az agresszív vezetők. Lehet-e ellenük védekezni? Ma még szinte alig. Akinek szerencséje van, még időben kitér előlük. És akinek nincs? Annak gyalulhatják a koporsót, jó esetben szerelhetik a tolókocsit. A gépjárművezetőienge- dély kiadását nemcsak a KRESZ, a vezetéstechnika ismeretéhez kellene kötni, hanem olyan személyiségjegyek meglétéhez is, mint a felelősségtudat, türelem, udvariasság, figyelmesség stb. Másszóval kulturált, közösségi szellemű emberi magatartásra való készség a gépjárművezetés közben is. Hazánkban több mint egymillió gépjármű, sokmillió lóerő által hajtva járják útjainkat, végzik dolgukat. Nélkülük életünk ma már szinte elképzelhetetlen. De az nagyon is elképzelhető, -hogy ezek a gépek egytől-egyig mindig és mindenütt az életet szolgálják. Minden az emberen múlik, akinek jámbor, hasznos segítőtársaik lehetnek ezek az eszközök. Ám, ha nem vigyáznak, tömeggyilkos ellenségeikké válnak. ÉPPEN EZÉRT fokozatosan, személyiségvizsgálat eredményeként, de könyörtelenül ki kellene venni a volánt azoknak a kezéből —, de még jobb lenne, ha előzetes vizsgálat nélkül nem is adnánk oda neki —, akik nem bírnak agresszív ösztöneikkel, akik ha motornak parancsolhatnak 20—80—120 lóerősnek képzelik magukat, s így száguldanak, mások és maguk tragédiája felé N. F. A tiszaalpári Háziipari Szövetkezet vezsenyi kosárfonó részlegében gyermekek é; felnőttek részére fotelokat készítenek exportra. Képünkön Komondi Józsefné gyermekfotelokat ál- ----- lit össze ----N y. É. GY. Z.
