Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-10 / 8. szám
Munkásőrök számvetése Holnap — a mezőtúri egység számvetésével — megyénkben is megkezdődik a munkásőr egységgyűlések sorozata. Évről évre ismétlődő esemény ez. A testületben ezeken a fórumokon értékelik a kiképzési eredményeket, az erkölcsi, a politikai és a fegyelmi helyzetet, az állomány harckészültségi fokát, a munkásőrök helytállását a termelésben és aktivitását a közéletben. Ünnepélyes keretek között ez alkalommal búcsúztatják a tartalék-, illetve a nyugállományba vonulókat. A testület egész életére kihatnak ezért az egységgyűlések. És nemcsak a testület életére hatnak, hanem egész közéletünkre is. Hadd idézzük ezzel összefüggésben Kádár Jánosnak a csepeli munkásőrök egyik gyűlésén elhangzott szavait: „Amikor a munkásőrségről beszélünk, nemcsak fegyveres szolgálatra gondolunk, hanem arra a társadalmi munkára is, amit a munkásőrség betölt. Mert az a tény, hogy van egy önkéntes szervezetünk, a munkásosztály fegyveres ereje, amely olyan emberekből áll, akik mindennapi rendes munkájuk elvégzése után térítés nélkül látnak el szolgálatot, ez nagy erkölcsi, nevelő erő, jelentős mértékben segíti a kommunista közgondolkodás és a kommunista erkölcs fejlődését...” Ezekből a szavakból nyilvánvaló, hogy a munkásőrség olyan fegyveres és erkölcsi. politikai erő, amely még nagyon sokáig fog létezni. Magától értetődő ez, hiszen a történelem egyik tanulsága, hogy új társadalmi viszonyok megteremtésére csak az a forradalom képes, amelyik meg is tudja védeni vívmányait. Megyénk munkásőrei már löbb ízben tanújelét adták annak, hogy pártmegbízatásukat becsülettel teljesíti!?. Nemcsak a kiképzésben és a szolgálat ellátásában mutatnak példát, (bár egymaguk- ban ezek is embert próbáló feladatok), hanem a termelő- munkában és a társadalmi megbízatások vállalásában is. Döntő többségük szocialista brigádokban dolgozik, a pártszervezetekben, a szakszervezetekben, a tömegszec- vezetekben is tisztséget vállal. A lakóhelyükön önzetlenül munkálkodó, a gyermek- intézmények fejlesztésében jeleskedő tanácstagok között is ott találhatók ar munkásörök. Ugyanígy dicséretre méltóan kiveszik részüket a fiatalok honvédelmi neveléséből is. A testület tagjainak tevékenységére elsősorban ezek jellemzők. A harckészültség fokozása, a hadrafoghatóság magától értetődő az ilyen testületnél, de napjainkban a döntő „ütközet” a termelő- munkában és a köztudat fejlesztésében folyik. Híven a munkásőrök jelszavához: fegyverrel, munkával, felvilágosító szóval. A munkásőrök példamutató, önzetlen munkájukkal közmegbecsülést vívtak ki. Nem a véletlen műve tehát, hogy a testületnek megyénkben nincsenek utánpótlási gondjai. Sok fiatal — köztük nők is — szeretne a munkásőrök soraiba lépni. A létszám azonban adott. Emellett a testületben uralkodó jó elvtársi légkör arra serkenti a munkásőröket, hogy ne csak öt, hanem esetenként 15—20 évi szolgálatot is vállaljanak, és helyüket hosszú időn át meg is állják. Mindezek alapján bízvást mondható, hogy munkásőreink az idén is eredményes számvetés előtt állnak. S. B. A téli hónapokban is akad bőven munkájuk a fegyverneki Vörös Csillag Tsz-ben dolgozó asszonyoknak, lányoknak. Megkezdték a körtefák metszését, márciusig, a téli lemosó permetezés kezdetéig 360 hektárnyi termő és újtelepítésű gyümölcsösben kell eltávolítaniuk a fák felesleges hajtásait, ágait (Fotó: Temesközy F.) Törökszentmiklóson 1981-ben Az orvosi ellátás biztosítása mellett előrelépés történt más területeken is. Felújították a Központi Gyógyszertárat, két kézigyógyszertárat létesítettek, s így most a 4 közforgalmi és 3 kézigyógyszertár kielégíti a lakosság igényeit. Korszerű körülményeket teremtettek a szülőotthonban is, az áthelyezési, felújítási munkálatok értéke: 200 ezer forint. A szülőotthoni ágyak száma nem változott, 24 maradt, hiszen évről évre csökken a születésszám. Amíg 1975-ben 510 újszülötte volt a városnak, 1980-ban csak 350. Az 1979-es és ’80-as évet összehasonlítva egy év alatt nyolcvannal csökkent a születésszám! Igaz ugyan, hogy igen jó eredményeket érték el a terhesvédelem, a koraszülés, a csecsemőhalálozás megelőzésében, a családok azonban általában egykét gyereket vállalnak, nem sikerült elfogadtatni a háromgyermekes családideált. Az elmúlt évben korszerű konyhát és mosodát kapott a 150 személyes bölcsőde. A városban az alapelláfás mellett nagy gondot fordítanak az egészségügy valamennyi területére. Következetes harcot folytatnak például az alkoholizmus ellen. A 446 nyilvántartott alkoholista közül 167-en önként, 129-en pedig kényszerelvonó kúrán vettek részt. Évenként többszáz dolgozó vesz részt a Vöröskereszt elsősegély-nyújtó tanfolyamain. és évek óta kivétel nélkül mindenki megkapja a kor szerint kötelező védőoltást és a veszélyeztetettek védőoltását. Az elmúlt évben a város 19 millió forintot költött egészségügyi ellátásra, az idén pedig mintegy 20 millió forintot fordítanak a meglevő intézmények fenntartására, karbantartására, az új építkezésekre, felújításokra. Az idén megoldják a bölcsőde fűtési rendszerének rekonstrukcióját, amelyhez 1 millió forintot biztosít a városi tanács. Mintegy 6—8 millió forintba kerül a 38 ember elhelyezésére alkalmas szociális otthon felújítása, amelynek munkálatai az idén kezdődnek meg a megyei tanács pénzügyi támogatásával. Az elmúlt öt év alatt javult az egészségügyi ellátás helyzete Törökszentmiklóson. A városban a Közegészség- ügyi — Járványügyi Állomás, az Egyesített Gyógyító- Megelőző Intézmény, az Egyesített Szociális Intézet és a bölcsőde gondoskodik a lakosság szociális, egészségügyi ellátásáról. A városban és a város környéki községekben 261-en dolgoznak egészségügyi munkakörben, közöttük 29 orvos. Igaz, három állás betöltetlen (iskolaorvos, tüdőgondozó, intézet igazgatói) a város orvosi ellátása mégis jónak mondható, hiszen egymás helyettesítésén kívül -megoldják a fül-orr-gégészeti. gépjármű és munkaalkal- massági, EKG, röntgen, ter- hespathológiai szakrendeléseket, az iskola és a sportorvosi, bölcsődei, szociális otthoni teendőket is. A betöltetlen állásokra egyelőre nincs jelentkező. A várost nyolc körzeti, 2 üzemkörzefi, négy gyermekkörzeti és 1 üzemorvos látja el, a rendelőkben naponta 900 beteget fogadnak. Ebben az évben kezdték meg a mintegy 18 millió forint értékű francia automata gépsor beszerelését a szajoli Ládagyárban. Ez a gépsor méretre vágott faelemekből 8 óra alatt 10—12 ezer gyümölcsösládát készít. Képünkön a gépsorokat szerelik. Körkép az idén befejeződő nagyberuházásokról Recsken már a második aknát mélyítik Újabb területekre jut el az öntözővíz Pótolják az elmaradást a sportcsarnok építői Az idén új beruházások csak szűk körben indulnak, az erőket a folyamatban lévők befejezésére, ütemes folytatására összpontosítják. Az év folyamán hat állami nagyberuházást fejeznek be, közülük a Szikra Lapnyomda már kész, termel, rövidesen avatására is sor kerül, s lényegében befejeződött a Magyar Gördülőcsapágy Művek rekonstrukciója is, ahol 1981-re csak kisebb munkák húzódtak át. További négy nagyberuházáson még számottevő feladatokat kell megoldani. Jelentős nagyberuházás van folyamatban Recsken, ahol tovább folytatják az éramező feltárásának előkészületeit. A bányászati kutatások ebben a térségben 1970-ben kezdődtek, azóta egyebek között elkészült az 1200 méter mély függőleges akna, s most a második hasonló akna mélyítése a legfontosabb feladat. A vágatok és aknák építésének előrehaladásával meggyorsult a kutatófúrás. Eddig mintegy 40 ezer méter fúratot vágtak. Az így nyert leletekből laboratóriumi vizsgálatok alapján állapítják majd meg a térségben élhelyezkedő ércvagyon minőségét és értékét. Az idén valószínűleg bizonyossá válik, hogy milyen értéket rejt a recski ércmező, s így meghatározhatják az itteni bányászat további programját. Az eddigi kutatófúrások eredményei szerint a Mátra északi lábánál jelentős érckészletek feltárására nyílik lehetőség. Az idén a második függőleges akna mélyítésével az 1243 méteres mélység elérését tervezik. A nagy mélység. a nehéz geológiai körülmények sok előre nem tervezhető feladatot is adnak. Gyakran kell megküzdeni vízbetörésekkel, s a kemény kőzet is próbára teszi az embert és a gépeket. A tervezettnek megfelelő ütemben épül és az idén befejeződik hazánk legnagyobb vízgazdálkodási létesítményének, a kiskörei Tisza—II vízlépcső második üteme. A több mint egy évtizede üzemelő vízlépcsőhöz kapcsolódva már teljes hosz- szában elkészült a Nagykunsági Főcsatorna együttesen több mint 90 kilométer hosz- szú ága. A mesterséges folyam összeköti a Tiszát a Hortobágy—Berettyó főcsatornával, valamint a Körössel és az Alföldnek olyan térségeibe juttatja el a vizet, ahol korábban az aszály uralkodott. Üzembehelyezték a két mellékcsatornát, amelyek Mezőtúr, Túrkeve, illetve Tiszaföldvár és Mező- hék térségébe juttatja el az öntöző vizet a nagyüzemek számára. Az idén készül el az a csatorna, amely Karcag térségét látja majd el öntöző vízzel. Ä vízlépcső körzetében az idén befejezik a technikai eszközök kiépítését is, felszerelik például a távközlési rendszert, a vízmércéket, a vízészlelő állomásokat, s ezzel befejeződik a Tisza—II vízlépcső építésének második üteme. A Minisztertanács múlt évi határozatának végrehajtásaként meggyorsult a Szekszárdi Húskombinát építése. 1,9 milliárd forintos költséggel a múlt év végére túljutottak a beruházás első szakaszán, vagyis elkészült a sertésszállás, a vágóvonal az előhűtőkkel és a hűtőtárolókkal, kész a vízmű és a szennyvíztisztító rendszer és több kiegészítő létesítmény. Így megkezdődhetett a sertésvágás technológiai rendszerének próbaüzeme, amely január 20-ig tart. A próba sikeresnek ígérkezik: eddig 8000 sertést vágtak le, ezeket azonban egyelőre félbehasítva értékesítik. Most a beruházásnak az a részé következik, amelynek segítségével rátérhetnek — mégpedig korszerű módon — a hús feldolgozására. Ehhez körülbelül egymilliárd forint értékű munkát kell még elvégezni. A terv szerint az idén 200 ezer sertést és 4000 szarvasmarhát vágnak le és 500 tonna húskészítményt is gyártanak. A beruházást ez év végéig kell befejezni. Teljes kapacitásának elérésekor a húskombinát évente 550 ezer hízósertést dolgoz fel, 12 ezer tonna dobozos sonkát és csaknem 5000 tonna húskészítményt állít elő. Az év végére kell elkészülnie a budapesti nagy sportcsarnoknak is. amelynek főépületei már állnak. Felépült egyebek között a Körcsarnokot övező több mint 400 méter hosszú háromszintes gyűrűépület, ugyancsak tető alá került a gyakorló pályák csarnoka A sportkombinát energia- központja most már a végleges fűtőberendezésekkel szolgáltat meleget a Körcsarnokban, s így nagyobb erőket összpontosíthatnak a bellső építési, szak- és szerelőipari munkákra. A lendületesebb ütemre szükség van. mert a Körcsarnok kivitelezésénél kéthónapos késés keletkezett. Ezért a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat és a legnagyobb alvállalkozók közös ütemtervet dolgoztak ki a késés pótlására. A Körcsarnokban már jelentős munkaterület áll rendelkezésünkre a nagyobb erők bevetésére. A Diósgyőri Gépgyár dolgozói még januárban megkezdik a Körcsarnok jégpályájának technológiai szerelését. Már megkezdődött a Körcsarnokhoz vezető gyaloghíd építése is, s hamarosan hozzáfognak a Népstadionhoz csatlakozó újabb két gyalogos felüljáró kivitelezéséhez. Az idei feladatok közé tartozik további utak, a térburkolat, a térvilágítás kiépítése, továbbá mintegy félmi lliárd forint értékű szak- és szerelőipari munka elvégzése. Az erők gyors és rugalmas összpontosításával akarják pótolni a késést, hogy az év végén — de lehetőleg még valamivel előbb — átadhassák a korszerű sportkombinátot. Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 8. szóm, 1981. január 10., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mintegy 20 millió forint az egészségügyi ellátásra
