Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-07 / 5. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 5. szám, 1981. január 7., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Javulnak a vasúti személyszállítás feltételei MÁV—Volán együttműködés Gyorsul a Kelenföldi pályaudvar rekonstrukciója A kisújszállási Bőr- és (Textilruházati Ipari Szövetkezet bőr­díszmű részlegében női divattáskákat készítenek bérmunká­ban szovjet exportra Indul a vietnami kacsaprogram Szezonkezdés előtt Palotáson Jövedelem, életszínvonal Évi háromszázalékos gaz­dasági növekedés nem vala­mi sok. A reálbér-színvonal nulla százalékos „növekedé­se” pedig egyenesen semmi. A lakossági fogyasztás 7—8 százalékkal emelkedik az elkövetkezendő öt év alatt. Az egyén, a család számára ez az érzékelési küszöb alatt van. Ilyen körülmények kö­zött az emberben mégiscsak fölvetődik a kérdés: egyál­talán gyarapodunk-e a kö­vetkező öt évben? Mert azt olvassa az ember a VI. ötéves tervről szóló nyilatkozatokban, hogy az elért életszínvonalat csupán tartjuk, ám az életkörülmé­nyek javulnak. A növekedési ütem kisebb, mint korábban, de a fejlődés nagyobb. — Ugyanakkor a nemzeti jöve­delemnek a beruházásokra, készletnövekedésre fordítha­tó része a korábbi 24—26 szá­zalékról 18—20 százalékra csökken. Hogyan javulhatnak így az életkörülmények? Az egész világon minde­nütt egyoldalúan számolják a gazdasági növekedést. Azt nézik, mennyivel nő az egy év alatt előállított új érték, a nemzeti jövedelem, a nem­zeti termék. Azt azonban fi­gyelmen kívül hagyják, hogy mennyivel nő egy év — vagy öt év — alatt a nemzet va­gyona. Ha tőlem kérdeznék, mi jellemzi családom, magán- háztartásom „növekedési üte­mét”, elmondanám, hogy két évvel ezelőtt színes televí­ziót vettünk, s az idén cse­réltük ki a bútorokat az egyik szobában. Még azzal is dicsekedhetnénk, hogy ta­valy vettünk egy kis mély­hűtőt, s rátettük a régi hű­tőszekrényre. Saját kis növekedési üte­münket jellemzve csak a vé­gén tenném hozzá, mennyi­vel nőtt az elmúlt években családom jövedelme, s ho­gyan vitte el ezt a többletet a kiadások növekedése. A nagy család, az állam, az államháztartás pedig azzal kezdi, amivel én végzem: hogy mennyivel nő a nemze­ti jövedelem. Mondhatná szebben is, de nem mondja, mert szerény, s számol a körülményekkel, öt év alatt a termelő állóeszközállomány az alacsony felhalmozási arány ellenére is egynegye­dével nő. Másfélmillió em­ber lakáskörülményei fognak javulni. Tovább épül az út­hálózat, a budapesti metró, bővül az üzlethálózat, új kórházakat és rendelőintéze­teket avatunk fel. Sok tíz­ezer ember felépíti a maga kis nyaralóját, felújítja ru­határát. telefont kap, tévét vagy gépkocsit vesz. Ha egy gazdaság arra for­dítja jövedelmének egy ré­szét, hogy vagyonát gyara­pítsa, akkor még nulla növe­kedés mellett is gazdagszik. Jó lenne a gazdasági növe­kedésbe azt is beszámítani, hogy öt év alatt hány szá­zalékkal nő a nemzet va­gyona. ennek állománya, mi­lyen ütembon nőnek a ter­melési és a fogyasztási ka­pacitások. Az életszínvonal mérésénél is figyelembe kel­lene venni a családok va­gyonának gyarapodását, de nem a folyó jövedelem és a folyó fogyasztás adatai he­lyett, hanem azok mellett. Hiszen igazi életszínvonal­emelkedést egyénileg mégis akkor érzünk igazán, ha jö­vedelmünk gyorsabban nő, mint az árszínvonal. De — lássuk be — az sem mellé­kes, hogy családi beszerzé­seink, beruházásaink révén milyen mértékben gyarapo­dunk. Pirityl Ottó Termelékenyebb, biztonsá­gosabb, színvonalasabb áru- és személyfuvarozás a célja a vasút idei tervének, amely számol az eszközök és be­rendezések jobb kihasználá­sával, aktívabb kereskedel­mi tevékenységgel. Arra a tényre is alapoz, hogy ma a vasúti szállítás a legolcsóbb. A vasúti személyforgalom csökkenési »üteme mérséklő­dött. Az idén a dráguló ener­gia miatt a távolsági forga­lom kisebb, 1,1 százalékos növekedést terveztek, a tava­lyi 285 millió helyett 288 millió utasra számítanak. Gondot fordítanak a sze­mélyszállítás minőségének javítására. Ennek érdekében egyebek között a távolsági forgalomban tovább csök­kentik a személyvonatok számát, viszont fejlesztik az expressz- és gyorsvonat! há­lózatot, sűrítik a város kör­nyéki vonatforgalmat, a szerelvényeket az igények­nek megfelelően több ko­csival közlekedtetik, növelik az utazási sebességet, javít­ják a menetrendszerűséget. Bár a belföldi árufuvaro­zási igények nem növeked­nek, ennek ellenére a teher­forgalom 1,5 százalékos eme­lését irányozták elő: a tavalyi 131 millió tonna helyett 133 rryllió tonna áru továbbítá­sát tervezik. A kiállításnak nemcsak a márka népszerűsítése a cél­ja — hallottuk a bemutat­kozást megelőző tegnapi sajtótájékoztatón —. a gyár vezetősége fontos döntések megalapozását várja az egy hét alatt szerzendó tapasz­talatoktól. Magyarország legnagyobb cipőgyárának ugyanis fontos érdeke fűző­dik a gyártmányszerkezet korszerűsítéséhez, a kedve­zőtlenül széles termékskála szűkítéséhez. A feladatok megoldásához azonban tud­ni kell, hogy mit vesznek meg a vásárlók az évente készülő, mintegy háromezer modell melyikéből érdemes többet, melyikéből keveseb­bet készíteni. A legújabb igényeket sem lehet érdem­telen megtudni. A kérdésekre úgy kíván­nak választ kapni a rende­zők, hogy valamennyi láto­gatót felkérnek egy, az Or­szágos Piackutató Intézet­tel közösen szerkesztett kér­dőív kitöltésére. A vendé­gek megjelölhetik, hogv me­lyik lábbelik tetszettek a leginkább. beírhatják ko­rábbi vásárlásaik során szer­zett tapasztalataikat is. A megfelelő lábbeli kiválasz­tását segíti az is. hogy a ci­pőkön az irányárat is fel­tüntetik. A tervben külön fejezet foglalkozik a MÁV és a Vo­lán együttműködésével, a kö­zös tennivalókkal. A sze­mélyszállításban a közleke­déspolitikai koncepciónak megfelelően közösen meg­kezdik az előkészületeket a Kisszénás—Kondoros, a Bé­kés—Murony közötti vonal forgalmának, valamint a kecskeméti—nyírvidéki kis­vasutak megszüntetésére. Energiatakarékosság céljából a Volán további, a vasúttal párhuzamos buszjáratokat szüntet meg, a vasúti pálya­rekonstrukciókhoz viszont az igényeknek megfelelően 50— 70 vonatpótló autóbuszt bo­csát a MÁV rendelkezésére. Az árufuvarozásban közös piackutatással, megfelelő ár­ajánlatokkal igyekeznek át­vállalni a közületektől az együttesen hatékonyabban, gazdaságosabban továbbít­ható fuvarokat. Tervezik a vasúti és a közúti közlekedés csatlakozási csomópontjainak közös technikai fejlesztését is, amelyre a két vállalat A bemutató szervezésébe bevonták a Skála—Coop-ot is. A Tisza Cipőgyár, és a kereskedelmi vállalat együttműködése azonban nem korlátozódik egy hétre. A kiállításon legnépszerűbbé­nek bizonyuló lábbeliket (természetesen a megfelelő évszakban) a Skála áruhá­zai már az idén árusítják. Mint említettük, a gyár ilyenfajta bemutatkozása újszerű. A gyár vezetői is kísérletnek szánják: azt pró­bálják felmérni, hogy a fo­gyasztókkal közvetlenül ta­lálkozva a szokásosnál va­lamivel több. munkájukat segítő információhoz jutnak. Jelenleg ugyanis csak a ke­reskedelem közvetítésével szerezhetnek tudomást a fo­gyasztók igényeiről. Ma, az évenként kétszer megren­dezett börzén csak a keres­kedelem és a termelő talál­kozik egymással — a fo­gyasztó alig befolyásolhatja egyezségüket. Persze a vevők és a Tisza Cipőgyár új kapcsolatának sikerességét nemcsak az alapián kell maid megítél­ni. hogv hatására mennyi­vel javult a vállalat munká­jának gazdaságossága. Az igazi eredmény az lenne, ha az ingyenes bemutató leg­szerencsésebb látogatói sem annak örülnének igazán. több mint hatvan helyen 132 millió forintot fordít. Meg­kezdődik a sárospataki vas­út- és autóbuszállomás, va­lamint a siófoki kereskedelmi pályaudvar raktárépületei­nek közös beruházása is. A MÁV rendelkezésére álló 7,6 milliárd forint be­ruházási összeg a tavalyinál kisebb fejlesztési lehetősé­geket biztosít, ezért az anya­gi erőket a folyamatban lévő munkák befejezésére össz­pontosítják. Hálózatfejlesz­tésre csaknem 4 milliárd fo­rint jut, ezen belül 1,6 mil­liárd forintot fordítanak 143,4 kilométer pálya korsze­rűsítésére, s megkezdik a Kiskunfélegyháza—Szeged közötti vonal villamosítását. Állomásfejlesztésre 1,5 mil­liárd forintot használnak fel, elsősorban a Kelenföldi pá­lyaudvar korszerűsítésére, valamint a záhonyi átrakó körzet beruházásai újabb ütemének gyorsítására, s előkészítik a ferencvárosi rendezőpályaudvar rekonst­rukcióját is. rendez Cipőgyár hogy az Intercontinentalban kül- vagy belföldi utazást nyertek. Az új próbálkozás akkor bizonyul valóban életrevalónak, ha a boltok kirakatára pillantva min­denki szívesen emlékezik majd vissza erre a kezdemé­nyezésre. (Tudósítónktól) Január el­ső napjai már tevékeny mun­kával telnek a Palotási Ál­lami Gazdaság vezetésével működő kacsatenyésztési rendszerben. A program sze­rint január 13-án kezdik meg a vízi szárnyasok idei kelte­tését, egyszerre 750 ezer to­jást helyeznek majd el a nagyméretű keltetőgépekbe. A berendezéseket gondosan karban tartották, és üzem­képesen várják a szezon nyi­tányát. Az első pelyhes jószá­gok kelését február közepe körül várják. A rendszer idei programjában 2,8—3 mil­lió naposkacsa keltetése sze­repel, amelyeket folyamato­san helyeznek ki a partner­gazdaságokba és a háztáji kisüzemekbe. 1981 a rendszer fejlődésé­nek újabb állomása lesz. Mint ismeretes, a múlt év­ben 30 millió forint berufia- zási költséggel megépült a pagyszülőpár-telep, amelyet az Angliából importált hib­rid nagyszülőpárokkal népe­sítettek be. Az importfajta vízi szárnyas kiváló tulaj­donságokkal rendelkezők, középtestű, gyors növekedé­sű, a takarmányt gazdaságo­san hasznosítja, egyszóval kiváló exportminőségű pe­csenyekacsa állítható elő. Mivel a rendszer az angol Cherry—Valley cégtől nem­csak tenyészanyagot, hanem a tenyésztéshez szükséges li- cencet, a tartástechnológiát, táprecepturát egyaránt im­portálta, megteremtette a feltételét a széles körű ha­zai tenyésztésnek. Ez adott indítékot arra, hogy az idén megkezdik egy új 56 gépes keltetőállomás kivitelezését, amelynek elké­szülte biztosítja a nagyobb tömegű alapanyagot a te­nyésztő gazdaságok részére, és lehetővé válik az export­piac fokozatos bővítése is. A fejlődéshez tartozik, hogy a rendszer keretén belül ön­álló társulás jött létre, amelyben jelenleg hét part­nergazdaság érdekelt. A rendszeren belül, nem önálló joggal, de külön elszámolás­sal rendelkező társulás törzs- kacsatartó gazdaságaiba 100 ezer kacsaszülőpárt helyez­nek ki speciális, szakszerű tenyésztés céljából. Szakosí­tott munkájukkal arra tö­rekszenek, hogy a jó, piac­képes pecsenyekacsa húsból minél több kerüljön már a következő években előállí­tásra. A palotásiak híre ma már túljutott az ország határain is. Az elmúlt évben hazánk és a Vietnami Szocialista Köztársaság közötti állam­közi szerződés alapján egyez­ség született egy palotasí kacsafarm felépítésére a dél­kelet-ázsiai országban. A jóváhagyott terv szerint öt, egyenként ötezer kacsatele­pet építenek fel három év alatt. Az első telepet az idén építik meg, és ehhez bizto­sítják a megfelelő tenyész­anyagot. A kiváló tulajdon­ságokkal bíró hibrid ka­csák tojásait repülőgéppel utaztatják majd a távoli or­szágba. A rendszer szakmai elismerését tanúsítja, hogy szakemberei közreműködnek a kacsafarm kivitelezésének irányításában és üzembehe­lyezésében. Cj épületszárnnyal gazdagodott a szolnoki Kereskedelmi és Vendé&látóipari Szak­munkásképző és Szakközépiskola (Tudósítás a 3. oldafon) A vásárlók véleményének megismerésére Újszerű kiállítást Budapesten a Tisza A vállalat és a „szakma" más üzemeinek életiében is szokatlan bemutatót rendez a martfűi Tisza Cipőgyár Budapesten: január 10-től 16-ig a Tiszától a Csendes- óceánig címmel a Duna Intercontinental Szállóban ad képet termékválasztékáról — több mint ezer modellt kiállítva — a fogyasztóknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom