Szolnok Megyei Néplap, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-06 / 4. szám
1981. JANUÁR 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szerszámgépek exportra A Csepel Müvek Szerszámgépgyárának célgép üzemében korszerű számjegyvezérléses szerszámgépeket — megmunkáló központokat, túró-maró műveket, esztergagépeket, radiál-fúró gébeket — gyártanak. A gépek nagyrészét exportálják, a KGST országai mellett az Egyesült Államokba, Mexikóba, NSZK-ba, Franciaországba, Ausztriába, Olaszországba is szállítanak. Képünkön: program ellenőrzés a megmunkáló központ kapcsolóegységénél Statisztikai céllal Mezőgazdasági összeírás kezdődött A KSH számít a lakosság bizalmára A felszabadulást követően csupán egy esetben — 1972- ben — készült teljes körű statisztikai adatfelmérés a mezőgazdaságról. (Ennek alapján számos, a kistermelést támogató intézkedés történt azóta.) A Minisztertanács határozata alapján a Központi Statisztikai Hivatal most január 2-án újabb mezőgazdasági összeírásba kezdett. Az adatgyűjtés célja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekről és a jelentős arányt képviselő háztáji és kisegítő gazdaságokról a rendszeres adatszolgáltatásnál részletesebb információk álljanak rendelkezésre. A felmérés alapján nemcsak a mezőgazdasági üzemek termelési körülményeit lehet alaposan megismerni, hanem a következő tervidőszakra a fejlesztés eszközeit és célkitűzéseit is pontosabban meg lehet határozni. A megyében csaknem ezer számlálóbiztos, községi felelős készíti az összeírást, melytől a szakemberek különösen a kistermelőkre vonatkozóan várnak számos új ismeretet. Ezúttal a 2—3 évenként szokásos állatszámlálás mellett a földterületre és a mezőgazdasági gépekre vonatkozóan is tesznek fel kérdéseket. A jelenlegi — a megyében várhatóan január 10-ig, országosan 15-ig befejeződő — felmérést követően az állattenyésztés változásainak követésére április, július és október első két hetében az adatszolgáltatók 4 százalékánál ismételten ösz- szeírják az állatállományt. Júniusban ugyanezeknél az adatszolgáltatóknál a kistermelők fontosabb személyi, földterület és növényvédelmi adatait is megfigyelik. Az adatgyűjtések sorát 1982- ben a kistermelők munkavégzését felmérő — kb. minden századik gazdaságra kiterjedő — adatgyűjtés zárja. Az egy évvel korábban végrehajtott népszámlálás is bizonyította, hogy a statisztikai felvételeket ma már a falusi lakosság is megértéssel fogadja. A KSH ezúttal is számít az adatszolgáltatók bizalmára, hiszen az összeírások során nyert adatok csak statisztikai célra használhatók fel. A felvételsorozat kapcsolódik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete — a FAO — 10 évenként végrehajtott világösszeírásához is. Mintegy 150 tagországa egységes rendszerben gyűjt és közöl egymással összehasonlítható adatokat, amelyek lehetőségét nyújtanak a következő 10 évre a világ élelmezési helyzetének javítását célzó új fejlesztési programok megalapozására is. A népfrontválasztások tapasztalatai Uj erűt adnak a mozgalomnak Növekvő érdeklődés és segítőkészség Túl vagyunk a helyi nép- frantbdzottságok újjáválasz- tásán, és a tapasztalatok elemzésekor mindenekelőtt azt állapíthatjuk meg, hogy azok nemcsak a mozgalom új erőgyűjtését jelentették, hanem a települések egész közéletében pezsdítő hatásúak voltak. A választási munkában kialakult jó együttműködés a párt-, az állami, a társadalmi és a tömegszerveze- tek'kefl. a népfrontmozgalom hatókörének bővülését is jelentette megyénkben. Elősegítette, hogy mindenhol megfelelő káderek kerüljenek a bizottságokba. Hangsúly a környezetvédelmen Megyénkben hét városi, 69 községi, 43 városkörzeti és 18 községi körzeti (külterületi) bizottságot választottak. A jelöltek kiválasztásakor arra törekedtek, hogy aktivitásukkal javuljon a testületek akcióképessége, operatív jellege, és összetételük tükrözze az adott település társadalmi struktúráját. Elérendő célként fogalmazták meg azt is, hogy a bizottságokban növekedjék a pár- tonkívüliek, a fizikai dolgozók, a fiatalok aránya, és a vezető posztokra politikailag elkötelezett, jól képzett és a lakosság bizalmát élvező emberek kerüljenek. A célkitűzéseket sikerült valóra váltani. Sőt, a választások során a körzeti bizottságok száma tízzel növekedett. A körzeti bizottságok választásain 3 ezer 811 volt a résztvevők száma. Közülük négyszézkettan nyilvánítottak véleményt. Felszólalásaikban kiemelt helyet kapott a környezet- és természet- védelem. Nem véletlen, hogy sürgetően vetették fel a szeméttárolóhelyek kijelölését a külterületeken is. Sok helyen — elsősorban a városok és a községek külterületein — a szolgáltatások és a kereskedelmi' ellátás javítását szorgalmazták. Tiszajenőn, Cibakházán és máshol is azt kérték, hogy a zöldséget és a gyümölcsöt a szerződött mennyiségen túl is vásárolják feL Törökszentmiklóson a kenyér kiszállítását reggelre kérték délután helyett. A városi körzetekben szóvá tették, hogy hatékonyabban kellene segíteni a tanácstagokat, a lakó- és utcabizott- ságdkat pedig jobban be lehetne kapcsolni a népfront- munkába. A felszólalók természetesen nemcsak kívánságlistát nyújtottak be, hanem jelentős m unkáielajánlásokat is tettek körzetük fejlesztése érdekében, — így például járdaépítésre, földutak karbantartására, játszóterek építésére, fásításra, parkosításra és Jgy tovább. Többet az idősekért A városokban és hat nagyközségben küldöttértekezleteken, 63 községben pedig falugyűléseken választották meg a népfrontbizottságokat. Ezekre a korábbiaknál nagyobb érdeklődés volt jellemző. Ezéken a rendezvényeken több mint tizennyolcezren vettek részt, és megválasztottak 2 ezer 314 bizottsági tagot. A résztvevők számának a legtöbb esetben a termek befogadó- képessége szabott határt. A falugyűléseken a népfrontbizottság beszámolója után tanácsi tájékoztató is elhangzott. Ezekre a tömörség, az összehangoltság volt a jellemző. A gyűléseken megjelentek aktivitását a beszámolók reális hangvétele mellett növelte az is, hogy a helyi pártszervezetek, tömegszervezetek és a gazdasági egységek vezetői, képviselői részt vállaltak a felvetődött kérdések megválaszolásában. A hozzászólások népfront- és tanácsi feladatokkal egyaránt foglalkoztak. Amellett, hogy segítőkészen szóltak a meglévő gondokról, elismeréssel adózták a mozgalmi munkának. Néhány helyen — elsősorban a városi lakóterületeken — a rendszeresebb népfrontmunkát sürgették. A felszólalásokból kitűnt, hogy az idős emberekről való gondoskodás fokozása társadalmi igény. Együtt a tanácsokkal A tanácsokkal való együttműködést eredményesnek ítélték a felszólalók. A különböző fejlesztésekhez — a körzeti bizottsági választásokhoz hasonlóan — különböző felajánlásokat tettek. Így például örményesen a termelőszövetkezet és a gépgyár dolgozói egynapi munkabérüket ajánlották fel az óvoda építéséhez. Tiszatou- rán és Kőtelken tanmedence építéséhez, Abádszalókon iskolaépítéshez, Kunhegyesen fásításhoz ajánlottak fel társadalmi munkát. A január 24-én összeülő megyei küldöttértekezlet a népfrontbizottságok munkájának elismerése mellett joggal könyvelheti el a választópolgárok közéleti aktivitásának fokozódását, lakóterületük fejlesztésében való cselekvő részvételüket. Start januárban ötven helikopter és repülőgép műszaki közép- javítását végzik a MÉM Repülőgépes Növényvédő Szolgálat kaposújlaki repülőterén. A gépek januárban megkezdik a műtrágyák szórását IKeddl jegyzetünk ~[ Leltározunk Ha ezt a szót halljuk, leltár, azonnal magunk előtt látjuk, ahogy a boltok lehúzott redőnyei mögött emberek százai számolják, egyeztetik: milyen áruból mennyi van raktáron. Ez a munka több napig is eltart, hiszen nem egyszer több milliós árukészlet átvizsgálásáról van szó. Most is, így az év elején — és nemcsak a kereskedelemben — a leltározások időszakát éljük. Ilyenkor január első napjaiban az iparcikk- és ruházati áruházak, boltok aj- •tajában, kirakataiban a vásárlókat az „Elnézést, kérünk, leltározunk...” felirat fogadja. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 84 megyei üzlete közül a napokban tízben készítenek számvetést arról, hogy a tavalyi esztendőben hogyan 'dolgoztak, milyen eredményeket értek el. A vállalatnál jól zárták a ’80-as esztendőt. Egész évben mintegy 200 milliós árukészlettel gazdálkodtak, és 1 milliárd 450 millió forint forgalmat értek el. Ez az eredmény a nyolcszáz dolgozó becsületes, lelkiismeretes munkáját dicséri. Ha már az eredményekről beszélünk, nem. feledkezhetünk meg arról, hogy tavaly mi mindennel kedveskedtek nekünk, vevőknek a vállalat boltjaiban. Sok volt a kedvezményes vásárlási akció, így több pénzt takarítottunk meg. Igyekeztek megfelelő választékot biztosítani mindenből. Rájöttek arra, hogy ők vannak a vevőkért és nem fordítva. (Természetesen ezt már áruházakban, üzletekben is tapasztalhattuk.) Beszéltünk az iparcikke- sekröl, de nem feledkezhetünk meg az élelmiszer szakmáról se. Igaz az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 140 ABC-jében, üzletében, kisboltjában majd csak a nyári hónapokban leltároznak, de azért készült év végi számvetés. Tavaly 900 millió forint értékű árut adtak el. ők is számtalan árubemutatóval, vásárral, kedvezményes akcióval lepték meg a vásárlókat. Az év végi leltár készítésekor nem lehet megfeledkezni a következő hónapok feladatairól se. Ez gondos körültekintő munkát igényel a kereskedőktől. Hiszen majd ettől függ, hogy ’81 végén milyen lesz a leltár. Reméljük kevés lesz a hiány, mármint a leltárhiány, — s mind több az elégedett vásárló. Sz. E. Tiszaszentimrén „Úti előleget” kér a tanács Aki az utóbbi időkben csak negyedévenként fordult meg Tiszaszentimrén, ugyancsak nagyot nézett; a tanácsház mellett mindössze másfél hónap alatt elkészült a takarékszövetkezet új épülete. A kunhegyesi Áfész építőbrigádját illeti ezért a dicséret. Ügy látszik, ezen a tájon természetesnek tartják a gyors és jó — esetenként pedig az önzetlen — munkát. Erre vall például az, hogy a Liliom utcában hatszáz méter járdát társadalmi munkában épített a lakosság, és még útkorrekciót is végzett. A tanács ezért a társadalmi munkáért járó plakettel tüntette ki a Liliom utcát. Nem volt még példa a községben erre. A plakett adományozásakor felvetődött, hogy „Tiszta, virágos utca” címet is lehetne adományozni. Az összefogás egyre inkább nemcsak egy-egy utcaközösségre jellemző Tiszaszentimrén. Az áfész például a céliellegű támogatás mellett tavaly százezer forintot adott a községnek útépítésre. A termelőszövetkezetben és az állami gazdaság ottani kerületében kommunista szombatok keresetét, a tanács és az intézmények dolgozói pedig egy napi munkabérüket ajánlották fel a gyermekintézmények támogatására. Megszűnt tehát az a korábbi áldatlan állapot, amikor mindenki csak saját munkahelyének feladatával foglalkozott, és nem sokat törődött a község egészének ügyes-bajos dolgaival. Most már a termelőszövetkezet elnöke egyben a közös községi tanács elnökhelyettese is, — így aztán magától érthető, hogy jó a viszony a község és a közös gazdaság vezetősége között. A kölcsönös bizalom, az egymáson segíteni akaró szándék erősödése merész terv kidolgozására buzdította a község vezetőit. Azt szeretnék elérni, hogy az ív utcán, a Széles úton, a Honvéd (illetve az utóbbi helyett esetleg a Sugár úton) műutat építsenek. A terv azért merész, mert erre nincs pénze a tanácsnak. Megvalósítható elképzelése azonban igen. A napokban kezdődő szervező munka során arra kérte a lakosságot, hogy a közműfejlesztési hozzájárulást előlegezzék meg a tanácsnak. A befolyó pénzből megvásárolnák az útépítéshez szükséges anyagot. A termelőszövetkezet vállalta az alap kiásását, és az építőanyagnak a vasúti állomásról a helyszínre történő fuvarozását. A szomszéd falu termelőszövetkezete egy úthengert és egyéb útépítő gépek kölcsönzését ígérte. A lakosságon múlik tehát, hogy valóság lesz-e a megvalósítható, és mindenképpen az ő javát szolgáló kezdeményezésből. Amíg a szóban forgó út csak biztató ígéret, az új orvosi rendelő és egészségház építése — emeletén orvosi lakással — már szemmel látható. A tanácsházával szembeni telken már elkészültek Sz épület alapjai. Tiszaszentimrén is úgy van az, mint más községekben: az igények meghaladják a lehetőségeket. Ezért fontolgatják a község vezetői, hogy mit, mikorra tudnak megvalósítani. A társközségben, Torna j monostorán például valószínűleg csak 1983-ban nyílik lehetőség a ravatalozó felépítésére. A tiszaszent- imrei óvoda építésére egyelőre nincs fedezet, pedig a most ilyen célt szolgáló épület kiváltása nagyon időszerű lenne. Az ilyen tények a jó kezdeményezések mellett az észszerű takarékosságra késztetik a tanács vezetőit. Ezért is folyamodnak például olyan megoldásokhoz, hogy az iskolaépületek fűtőberendezéseinek terveit a terme- 1 őszövetkezet tervezőjével együtt megcsinálja a tanács ugyanilyen képesítésű dolgozója. A község fejlődése mellett természetesen nem közömbös a lakosság kisebb-na- gyobb. csoportjainak boldogulása sem a helyi vezeték számára. A következő hetekben ezért (a tiszafürediekhez csatlakozva) lakásépítő szövetkezetét szeretnének szervezni. Három-négy négyla- késos épületre már vannak jelentkezők. _ S. B.
